Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám, szombat

ÚJ szú 5. 1986. II. 1. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA HOZZÁSZÓLÁSOK HAZÁNK GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK TERVJAVASLATÁHOZ Közös cselekvéssel A Szlovák Magnezitművek jols- vai (Jelšava) üzemének Dúbrava bányájában irányítom egy 14 tagú aranyjelvényes szocialista mun­kabrigád munkáját. Kilencen kom­munisták vagyunk ebben a kollek­tívában, s örömmel elmondhatom, hogy pártonkívüli társaink is egyet­értenek velünk. Mindannyian tu­datában vagyunk, hogy az álta­lunk is jövesztett magnezit milyen fontos nyersanyag kohóiparunk számára és mennyire nélkülözhe­tetlen exportáru. Ebből a tudatból fakadó igyekezetünknek, kollektí­vánk tagjai elkötelezett munkájá­nak köszönhetjük, hogy brigádunk sikeres tervteljesítésével több re­kordot megdöntött, minden eset­ben túlteljesített kötelezettségvál­lalásaival példát mutatott. Az elmúlt tervidőszakban figyel­münk középpontjában pártunk XVI. kongresszusának az éssze­rűség, minőség, hatékonyság és gazdaságosság érvényesítését szorgalmazó útmutatásai szere­peltek. Erre irányultak szocialista munkabrigádunk értékes felaján­lásokban megnyilvánuló kezde­ményezései is. Ezek közül a legmerészebb vál­lalásunk az volt, hogy az ötéves tervet brigádunk négy év alatt tel­jesíti. Adott szavunkat tett követte, és a tervezett 776 280 tonna nyersmagnezitot már 1984. július 11 -ig felszínre hoztuk. Mondanom sem kell, milyen nagy öröm volt számunkra, hogy a mi kollektívánk Kelet-Szlovákiában elsőként - ha­táridő előtt - teljesítette a 7. öt­éves tervet. Az évek során szerzett tapasz­talataink további kezdeményezé­sekre bátorítottak bennünket. Bri­gádunk hazánk felszabadulásá­nak 40 évfordulója, valamint a bá­nyásznap tiszteletére felajánlást tett, hogy a tervidőszak végéig összesen 1 millió tonna magnezi- tot jöveszt, és az anyagi kiadások­ból 1 millió koronát megtakarít. Amint az már abban az időben közismertté vált, brigádunk már 1985. augusztus 9-ig 1 millió 86 ezer tonna magnezitot jövesztett, az igényelt minőségben, és több mint 1 millió korona anyagi megta­karítást ért el. Eredményeinket a legfelsőbb szervek is nagyra értékelték. Ha­zánk felszabadulása 40. évfordu­lójának napjaiban nagy megtisz­teltetés érte brigádunkat, az Épí­tésben szerzett érdemekért állami kitüntetésben részesült, majd ne­vünk bekerült Prágában a Szak- szervezetek Központi Tanácsának Becsület-könyvébe. Brigádunk tagjai már nagyon régen rájöttek, hogy csak becsüle­tesen érdemes dolgozni. Munkája után tiszta az ember lelkiismerete, az elért eredmények arányában megfelelő jutalomban és társadal­mi elismerésben részesül. A ma- gunkfajta munkásember számára ez a megelégedettség forrása. Ugyanakkor azonban tudatosít­juk, milyen helytelen lenne, ha eddigi sikereink „babérjain“ pi­A MÉG JOBB TERMÉSÉRT A 8. ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli, a tudo­mány és a technika vívmányainak kihasználását, a tartalékok feltárá­sát és minden olyan tényezőnek, amely kedvezően befolyásolja a terméshozamot, a kihasználá­sát. Ezek közé tartozik az öntözés. Szövetkezetünkben, a nádszegi (Trstice) Csehszlovák Szovjet Ba­rátság Eflsz-ben 2328 hektár terü­letet öntözünk, ami a szántóföld 94 százaléka. Rendelkezésünkre áll 8 darab Fregat, 10 darab PZ-75 és 75 darab PP-67 öntöző, hagyományos módon pedig 200 hektár cukorrépát öntöztünk. Az öntözés lehetőségeinek a kihasz­nálása terén a legjobbak közé tar­tozunk a galántai járásban. Az elmúlt évben az öntözés tervét 110,6 százalékra teljesítet­tük, azaz 6894 hektár jutott ily módon nedvességhez ismételt adagolással. A legtöbbet a sze­mes kukoricát, a silókukoricát, a lucernát, a cukorrépát, a nyári keverékeket és a búzát öntöztük. A csúcsidőben naponta és éjsza­ka is 50-200 hektárt öntöztünk. Az öntözők munkacsoportját meg­erősítettük az építkezési munka- csoport valamint a melléküzemág­ban dolgozók munkacsoportjával, így ötvenen vettek részt az öntö­zésben. Még jobb eredményeket érhettünk volna el, ha az áramfo­gyasztás korlátozása idején ön­tözhettünk volna (ez naponta mintegy hatórás kiesést jelent). Gondot okozott a csőhálózat több­szöri meghibásodása és a Frega- tok alkatrészhiánya. Szövetkeze­tünk 1985-ben a növénytermesz­tésben is és az állattenyésztésben is jó eredményeket ért el, amit a járási pártkonferencián elhang­zott beszámoló is kiemelt. Gazdasági eredményeink mö­gött természetesen az emberek igyekezetét kell látni. A kommu­nisták mozgósítani tudták a többi dolgozót is a tervfeladatok teljesí­tésére. Az egyes munkaszaka­szok végzésében nagy segítséget jelentettek az ideiglenes pártcso­portok, melyeket év közben hoz­tunk létre. Igen pozitívan kell érté­kelni az ideiglenes pártcsoportok munkáját az aratás idején és az öntözésben. Ezek a pártcsoportok operatívan oldották meg a napon­ta keletkező gondokat és biztosí­tották a zökkenőmentes munkát, valamint azt, hogy mennél keve­sebb legyen a veszteség. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumának irányelvei alapján, amelyek az ál­lami alappal való gazdálkodásra vonatkoznak a talaj termővé tétele esetében, 1986. január 1-től pau- sáléban fogjuk fizetni az öntöző- berendezések üzemeltetését és javítását, ami 350 koronát jelent hektáronként. A mi esetünkben 814 ezer koronáról van szó, míg mostanáig a kiadásainkat a vil­lanyáram fogyasztásáért kifizetett 73 százalék (évente 148 ezer ko­rona) jelentette. Vagyis a kiadások növekednek. Ugyanakkor tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az öntö­zés jó kihasználása esetében hek­táronként 250 korona kedvez­ményhez jutunk, amit ki is akarunk használni. Nem tudjuk viszont azt, mi lesz akkor, ha (elegendő csa­padék esetén) nem lesz szükség öntözésre. Ilyen esetben a kifize­tett pénz fölösleges költségeket jelentene. Pártalapszervezetünk évzáró taggyűlésén rámutattunk az öntö­zés további kihasználásának je­lentőségeire, és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladataira. Ar­ról van szó, hogy még jobban kihasználjuk az öntözéssel kap­csolatos kutatások eredményeit szövetkezetünkben. Eddigi ered­ményeink elemzése alapján mi is egyike vagyunk azoknak a mező- gazdasági vállalatoknak, amelyek a nyugat-szlovákiai kerületben fel­hívással fordultak a többi vállalat­hoz, hogy öntözéssel 9, öntözés nélkül pedig 7 tonna hektárhoza­mot érjünk el a kukoricatermelés­ben a 8. ötéves tervidőszak alatt. Ezzel a kötelezettségvállalással köszöntjük a CSKP XVII. kong­resszusát. FÁBRIK KATALIN mérnök, agronómus hennénk és azt hajtogatnánk: mi megtettük a magunkét, most már csinálja más! Nem, mi nem ezt az elvet valljuk. Brigádunk minden tagja érzi és tudja - amint említet­tem elismerik munkánk ered­ményességét, országos viszony­latban tudnak rólunk, ismerik sike­reinket, tőlünk a jövőben is többet várnak, s ennek a jogos igénynek mi képesek vagyunk eleget tenni.. Mindenekelőtt azért, mert értjük és szeretjük szakmánkat. Közölhetem bányászkollektí­vánk nevében, hogy a 8. ötéves tervidőszak éveiben reánk háruló igényes feladatokat is becsülete­sen teljesíteni akarjuk. Sőt, ha le­het, határidő előtt szeretnénk ele­get tenni a követelményeknek. Er­re irányul a CSKP XVII. kongresz- szusa tiszteletére tett felajánlá­sunk is, amelynek alapján 1985. november 25 és 1986. március 23-a között 17 példás hetet dolgo­zunk le, ezalatt 17 konkrét szemé­lyes feladatot teljesítünk. Többek között, terven felül 17 ezer tonna magnezitot jövesztünk - tehát na­ponta ezer tonnát. Azonkívül ez­alatt 30 ezer korona anyagi költsé­get megtakarítunk, a jól bevált szovjet módszerek alapján meg­tartjuk a munkabiztonsági szabá­lyokat, térítés nélkül vért adunk, a dobšinai Gyermekotthon lakói részére játékokat, ajándékokat vá­sárolunk, találkozókat, beszélge­téseket szervezünk a bányász­munkáról stb. Aki egy kicsit is jártas a bánya­munkában, jól tudja, milyen nagy segítséget jelent a folyamatosan, minden üzemeltetési zavar nélkül működő gépi berendezés vagy bármilyen más műszaki eszköz. Ezek nélkül tulajdonképpen nem tudnánk eleget tenni a követelmé­nyeknek, képtelenek lennénk tel­jesíteni a tervet és a felajánlá­sokat. Éppen ezért, a munkánkban bennünket elősegítő műszaki be­rendezéseket szocialista gondo­zásba vettünk. Mindenki azt az eszközt, amelyikkel dolgozik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy saját érdekében is mindenki gondosko­dik munkaeszköze használható­ságáról. Ha szükséges saját maga kijavítja, illetve gondoskodik más szakember rugalmas beavatkozá­sáról. Kibeszélésnek, így helye sincs. Amint erre már korábban utal­tam, brigádunknak 14 tagja közül kilenc kommunista. Talán ennek is köszönhető, hogy már 1984. ápri­lis 1 -tői alkalmazzuk a brigádrend­szerű munkaszervezést és java­dalmazást. Bevezetése nem je­lentett különösebb nehézséget, és ma már mindannyian érezzük elő­nyeit. A béke nemzetközi évében jól végzett munkánkkal járulunk hozzá a béke megszilárdításához. JURAJ LEVČÁK, a jolsvai magnezitüzem brigádvezetője Jelentős részt vállalt a fémek megtakarításából a 207-es műhelyben dolgozó esztergályosok munkabrigádja Hajdú András felvétele Legjobb befektetés: a szervezés A Galántai (Galanta) Járási Ipa­ri Vállalat 1006 dolgozója, kom­munistái és szakszervezeti bizott­sága megtárgyalta a 8. ötéves tervjavaslat célkitűzéseit és fel­adatait. Ez a dokumentum szerin­tünk nem tekinthető csak vitára, véleményezésre bocsátott terve­zetnek, mivel egy olyan, gondosan megszerkesztett, irányelveket, cé­lokat összegező terv, amelyre ki- nek-kinek a maga módján kell vá­laszolnia. Ezt hangsúlyozta a párt- bizottság elnöke, Takács Miklós, és a vállalat igazgatója, Ferdinand Hupka mérnök is, amikor először került szóba a 8. ötéves tervjavas­lat, mint az országos vita témája. Ezt a nézetet magáévá tette a pártbizottság, majd a szakszer­vezeti bizottság is azzal a kiegé­szítéssel, hogy a válasz ne csak szóbeli legyen, hanem a cselek­vésben is megnyilvánuló. Szó esik a tervezet szövegében arról is, hogy a munka szervezése nem minden esetben kielégítő. Mi ugyanis, elsősorban ezen a téren szeretnénk segíteni a termelé­kenység növelését. Vállalatunk gazdasági vezetői - mind a kommunisták, mind a pártonkívüliek - a legteljesebb egyetértésben állítják: a szerve­zés a legjobb befektetés, bár „mű­velése“ és érvényesítése nem könnyű. Ennél a munkánál nem­csak a munkafolyamatokat kell jól egymásba kapcsolni, hanem a szemléletet is meg kell változtat­ni. A régi szemlélet már a fogalom értelmezésénél kárt okoz: a tevé­kenységet csak az üzem- és a munkaszervezésre korlátozza, holott a szervezés a vállalati mun­ka egészének része. Nem öncélú szervezési tervekre van szükség, hanem arra, hogy a szervezés a gazdasági feladatok végrehajtá­sának minden mozzanatában je­lenlevő erő legyen. Miután széles körben ismert volt már a vita témája, és a külön­féle gyűléseken, megbeszélése­ken, tanácskozásokon ilyen for­mában értelmeztük a szervezés jelentőségét, döntöttünk: a vállalá­si mozgalom jól bevált módszereit alkalmazva fogjuk megszervezni azokat a tényezőket, melyek lehe­tővé teszik majd vállalatunk gaz­dasági vezetői számára a 8. öt­Az irányelv szerint A hetényi (Chotín) kommunis­ták miután megvitatták a 8. ötéves tervidőszakra és az évezred for­dulójáig, 2000-ig kidolgozott távla­ti terveket, irányelveket, először saját soraikat rendezték. A párt- alapszervezet 87 tagját munkahe­lyének és érdeklődési körének, életkorának megfelelően öt párt­csoportba sorolták. Nyomban utá­na az irányelv szerint mindegyik pártcsoport igényes feladat teljesí­tésére kapott megbízatást. Egyik, ilyen jelentős és igényes feladat, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a földalap védelmére, hozzá kell kezdeni a tervezett, 8000 méter hosszan terjedő, szélvédő erdő­sáv létesítéséhez, a fák kiültetésé­hez. A másik, hogy már az idén legalább 8 százalékkal növelni kell a tömegtakarmány mennyiségét, de a vetésterület növelése nélkül. Igényes feladat az is, hogy javítani kell a szarvasmarhák állományá­nak genetikai összetételét, hogy átlagosan számítva egy évben 101,5 borjút válasszanak el 100 tehéntől. Akárcsak az, hogy a ser­tések hizlalásánál 3,63 kilogramm takarmány felhasználásával kell elérni egy kilogramm súlygyarapo­dást. Mivel a pártgyűlés vitájában megállapították, hogy adottak a feltételek ezeknek a feladatok­nak a teljesítéséhez, mindegyik pártcsoport vállalta a számára adott feladat maradéktalan teljesí­tését. GYÖRGY ELEK éves tervidőszak első évére érvé­nyesen a kezdeményezóterv elké­szítését. Már az is komoly szervező munka volt, hogy alig két héttel a naptári év első napja után összesíthettük, csoportosíthattuk 32 kollektív és 865 egyéni vállalás adatait. Aligha került volna rá sor az agitátorok, a szakszervezeti bi- zalmik, a kommunista aktivisták jól irányított és lelkes tevékenysége nélkül. A kezdeményezőterv elkészíté­sének fontos tényezője a 02-es és 03-as állami célprogramok felada­tainak teljesítése. Említésre méltó, dicsérendő vállalás tehát, hogy a 02-es célprogram feladatait tel­jesítve Jurás Dezső és Fazekas István vezetésével a munkacso­portok felajánlották: az idén 110 tonna tüzelőanyaggal kevesebbet fognak felhasználni, mint tavaly. A 03-as állami célprogram felada­tait teljesítve pedig arra kötelezték magukat a Zsillé Károly, Pozsonyi János, Prokopec Tibor vezette munkacsoportok, hogy az idén a tavalyinál 40 tonnával több va­sat, 1,8 tonnával több másféle fé­met takarítanak meg. Meggyőződésünk, hogy vállala­tunk gazdasági vezetőit nagysze­rű kezdeményezóterv összeállítá­sára fogja ösztönözni a 80 dolgo­zót foglalkoztató, cipőfelsőrésze­ket készítő, 401-es részleg fel­ajánlása: Mellus Margit és Pinká­vá István vezetésével vállalták, hogy az idén annyi anyagot takarí­tanak meg, amennyi elegendő a részleg három napi üzemelteté­séhez. Sokat ígérő az újításokkal és a találmányokkal foglalkozó bizott­ság előrejelzése: az idén negyven olyan újítási javaslat alkalmazását fogják bevezetni, melyek évi tár­sadalmi haszna összesen 830 000 korona. Ennek a meg­szervezése jelentős mértékben az ifjú újító, Štefan Habdák érdeme. A szemléletváltással és változ­tatással kapcsolatos, hogy a párt- bizottság, a vállalat szakszerveze­ti bizottsága célul tűzte ki: az idén két dolgozókollektíva műhelyében és tevékenységi körében előké­szítik a brigádrendszerű munka- szervezést és javadalmazást, egy munkahelyen pedig maradéktala­nul érvényesíteni fogjuk a komplex minőségi követelményeket. Ugyancsak a szemléletváltás­sal kapcsolatos, hogy miután 50 esetben sikeresnek bizonyult a munkagépek szocialista gondo­zásba való vétele, az idén 250 munkagépet vesznek szocialista gondozásba a vállalat dolgozói. Válaszadás a 8. ötéves tervja­vaslat célkitűzéseire és feladataira az is, hogy a következőket tervez­zük: az előző évinél 250 literrel több üzemanyagot takarítunk meg, és 16 tonna vashulladékot, 3 tonna színesfémet, 6 tonna pa­pírt, és 200 kg textilhulladékot gyűjtünk össze, valamint a „Köz­társaságunknak, üzemünknek“ akcióban 4000 órát dolgozunk. OREL DEZSŐ, a Galántai Járási Ipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom