Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám, csütörtök
Pi A béke nem ajándék Nemzetközi békeév 1986. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Szakái Tiborral, a Bratislavai I. Városkerületi Béketanács elnökével a békemozgalom időszerű kérdéseiről, munkájáról és terveiről. A fiatal elnök a polgári életben kerületi ügyész, hivatalból az általános ügyészi felügyelet és a bűnüldözés a dolga. • Hogy kerül egy ügyész kap- fontosabb és erőteljesebb. Törtécsolatba a szervezett békemozgalommal?- Ifjúkoromtól mindig minden érdekelt, ami társadalmunkban és a világban történik. Dunaszerda- helyen (Dunajská Streda) születtem, egy ideig ott is dolgoztam és tagja voltam a Szocialista Ifjúsági Szövetség Járási Bizottsága Elnökségének és képviselője a városi nemzeti bizottságnak. Igyekeztem mindig tenni valamit, ami a közösség javát szolgálja, mert szerintem nálunk senki sem lehet passzív szemlélője a dolgok alakulásának. Amikor 1983-ban városkerületünkben létrejött a városkerületi héketanács, és felkértek, hogy vállaljam el az elnöki tisztséget, szívesen eleget tettem, mert tudtam, hogy így is tehetek valamit azért, ami társadalmunk és az egész emberiség számára a legfontosabb: a békéért. • Sokan ügy vélik, hogy nálunk, ahol a béke megőrzése a hivatalos állampolitika sarkalatos pontja, semmi értelme a szervezett békemozgalomnak. Mi erről a véleménye?- Első pillanatra úgy tűnik, hogy mindenki békét akar, elvégre senki sem akar elpusztulni egy értelmetlen háborúban. Még a legreak- ciósabb államok vezetői is teli torokból békéről beszélnek. Az a kérdés azonban, hogy ki, milyen békét akar? Milyen pozícióból, milyen áron és kinek az osztályuralma alatt? Békét a fegyverek fenyegető árnyékában, amint azt Reagan elnök űrfegyverkezési programjának megindoklásában hangsúlyozza, vagy békét, amely az általános leszerelésen, a kölcsönös bizalmon és megértésen alapulna. Európában negyven éve béke van, de ez nem légből kapott ajándék. Ezért a szocialista országok a Szovjetunióval az élen minden pillanatban keményen meg- küzdöttek a nemzetközi kapcsolatok színterén. Állandóan résen kell lenni, s idejében válaszolni a békét fenyegető veszély minden megnyilvánulására. A békét nem elég akarni, várni, hogy az ölünkbe hull, a békéért szüntelenül harcolni kell. Nem véletlen, hogy városkerületünk béketanácsa éppen 1983-ban jött létre. A békemozgalom mindig akkor aktivizálódik, amikor a béke ügye a legnagyobb veszélybe kerül. S talán nem kell bizonygatni, hogy az amerikai imperializmus lázas fegyverkezése, az új fegyverek rendszerbe állítása és az űrfegyverkezésre való készülődés soha nem látott mértékben kiélezte a nemzetközi helyzetet és veszélybe sodorta a világbékét. Ez úgy hiszem elég magyarázat arra, hogy a békemozgalomra mindig és mindenkor szükség van, néha talán még jobban mint máskor. Mert ahogy gyengül a békemozgalom, úgy kerekedik felül a háborús erők törekvése és fordítva. Lehet, hogy nyugaton látványosabb a békemozgalom erőfeszítése, mert sokszor a kormány ellenállásába ütközik és összetűzésekké fajul, de a mi kiállásunk, ha kevésbé látványos is, annál nelmileg igazolt tény, hogy éppen a Szovjetunió és a szocialista közösség léte, gazdasági és katonai ereje vetett eddig gátat az imperializmus minden háborús szándékának. 0 Miből áll tulajdonképpen a városkerületi béketanács mun-, kája?- A béketanács 25-tagú testület 7 tagú elnökséggel, valamennyien Dr. Szakái Tibor (A szerző felvétele) társadalmi munkások. A testületben úgyszólván minden réteg képviselve van! Van köztünk egyetemi tanár, munkás, hivatalnok, görögkeleti pap, párttag, pártonkívüli. A legnagyobb üzemeket, az egyetemet, főiskolákat, intézményeket, hivatalokat, tömegszervezeteket és felekezeteket képviselik. Ezek az emberek a mozgatói munkahelyükön a békemozgalomnak. A nagyobb üzemekben, például a Kablóban, a Gumonban, a Bratislavai Városi Közlekedési Vállalatban és másutt ezenkívül békeaktívákat hoztunk létre, s ugyancsak jók a kapcsolataink elsősorban a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetséggel, a horgászok, a kertbarátok szövetségével. Lényegében a békemozgalom hívének tekintünk mindenkit, akiben egy kis jószándék van és aki szívén viseli az emberiség sorsát. Munkánk nemcsak az időnként megrendezett tiltakozó akciókban nyilvánul meg. A munkások, alkalmazottak és tömegszervezetek tagjai nagy számban vesznek részt a hagyományos békeünnepélyeken, az alkalmi békeaktívákon. Kevés a saját akciónk, de a tömegszervezetek megmozdulásain valamilyen módon mindig jelen vagyunk, s ezeken időnként felhívást fogadunk el, amelyet eljuttatunk a nyugati hatalmak képviseleteire. Szervezünk továbbá előadásokat az időszerű nemzetközi eseményekről, a békemozgalom jelentőségéről. Jobban ki akarjuk terjeszteni befolyásunkat az ifjúságra, amelynek most formálódik és szilárdul a világnézete, és a háborút már csak hírből, a történelemkönyvekből ismeri. Emiatt időnként szkeptikusan tekint a békemozgalomra. Mindennél fontosabb, hogy megmagyarázzuk nekik, mit jelent a béke. Nagy sikere volt például tavaly ősszel az Unic ifjúsági klubban és az orvosi karon rendezett béketalálkozóknak, amelyeken a Szlovák Béketanács legmagasabb rangú képviselői is megjelentek. 0 Milyen megmozdulásokat terveznek a nemzetközi békeévben?- Februárban a Szlovák Műszaki Főiskolán nyitjuk meg ünnepélyesen a nemzetközi békeévet. Folytatjuk a jól bevált békeaktívákat a nagyobb üzemekben és intézményekben. Szeretnénk elérni, hogy a békeharc az emberek felfogásában is tükröződjék. Mindennél fontosabb, hogy a munkahelyén mindenki megállja a helyét, becsületesen dolgozzék, mert - lehet, hogy ez szólamnak fog tűnni - az imperializmus háborús törekvéseinek legjobban azzal vethetünk gátat, ha szilárd gazdasági helyzetet teremtünk. Nem ringatom magam abban a reményben, hogy az imperializmus „szót fogad“ és egyszerűen egyik napról a másikra eláll minden fegyverkezéstől, de meggyőződésem, hogy egy szilárd gazdasági alapokon nyugvó, erős szocialista közösség elriasztja minden fegyveres kalandtól. A mozgalmi év legnagyobb eseménye természetesen ezúttal is a hagyományos városkerületi békeünnepély lesz, amelyet május 9-én, a győzelem napján rendezünk. Továbbra is rendszeresen megrendezzük azoknak a munkacsoportoknak a találkozóit, amelyek a béke nevet viselik. A legnagyobb dologidő az év második felében vár ránk, az októberi koppenhágai béke világ- kongresszus előtt, alatt és után. Számos akció egyeztetése és véglegesítése még most van folyamatban. PALÁGYI LAJOS KOMMENTÁLNIUK Zökkenőmentesen Százhuszonhét járás és városkerület negyvenhétezernél több alapszervezetének küldöttei adtak számot az elmúlt hetekben a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, és kitűzték az elkövetkező évek feladatait. Olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyek társadalmunk valamennyi tagját érintik. Minden munkahelyen akad probléma, de vannak tartalékok is - ezt tükrözte a felszólalások többsége. Sok szó esett a Nemzeti Frontban tömörült tömegszervezetek politikai aktivitásának növeléséről. Ezt a kérdést érintette Alojz Balog munkás is a bratislavai IV. városkerületi konferencián, amikor arról beszélt, hogy a párttagok a munkahelyükön nem fejtenek ki elég aktív munkát a tömegszervezetekben: vonatkozik ez főként a szakszervezetre. A vezetők felelőssége és rátermettsége is gyakori témaként vetődött fel. A nagymegyeri (Čalovo) Agrokomplex igazgatója, Fekete József, a szocialista munka hőse találóan jegyezte meg, hogy az egyre igényesebb feladatok a gazdasági vezetőktől nemcsak politikai és szakmai ismereteket követelnek meg, hanem magas erkölcsi tulajdonságokat is. A CSKP KB 15. ülésének egyik gondolata, hogy „ami a múltban elegendő volt a feladatok teljesítéséhez, ma már nem elég, holnap pedig még nagyobbak lesznek a követelmények“ Ez a követelmény a politikai munkára is érvényes. A tudományos-műszaki haladással nemcsak lépést kell tartani, hanem elfogadni és alkalmazni is vívmányait. A prágai városi pártbizottság felhívása - amely nagy visszhangra talált, a tudományos-műszaki haladás adta lehetőségeken kívül az emberi tényezőt ugyanolyan fontosnak tartja - hiszen éppen a közösségek kezdeményezésére, az újat, jobbat létrehozó alkotómunkára épít. Az idei állami terv teljesítése és a 8. ötéves terv az eddiginél nehezebb feladatot ró mindannyiunkra. Az egyenletes munkavégzés, a higgadt tervezés, az egy kicsivel nagyobb teljesítmény biztosíték arra, hogy nem a negyedéves határidők közeledtével próbáljuk menteni a tervet - túlórákkal. Sok függ attól, milyen a kezdés. Ha az indulás minden téren zökkenőmentes, s a végzett munkát a minősége szerint értékelik és jutalmazzák a siker biztosított. Jólétünk forrása a munkánk. De csak a jó munka! KOPASZ CSILLA Rendhagyó módon Temelín és Dukovany párhuzama • Kivitelezési sorrend: feltételteremtés, építés. • Megoldáskeresések - (csak) lépésben Nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre a rožnovi Tesla vállalat dolgozói. Főleg a számítógépek alkotóelemeit és integrált áramköröket gyártanak. A képen Marie Daňková, a vállalat új csarnokában a paneleket ellenőrzi. (Petr Berger felvétele - ČSTK) A temelíni atomerőmű építésének harmadik évében az újságírók az alábbi információt kapták: Ez az első atomerőműépítési beruházás nálunk, ahol az előkészítő munkák és a felvonulási terület építése megelőzi a fó termelési objektumok kivitelezését. Ezt Zdenék Částa mérnök, a beruházó képviselője és Jaroslav Jarolímek mérnök, az építkezés fő kivitelezőjének képviselője is megerősítette. Ekkor több tucatnyi kilométerre innen még tartott a pártkonferencia. A dukovanyi kommunisták, egy további atomerőművünk építői, szerelői és üzemeltetői értékelték a pártszervezet munkáját. Ott az építők már túl vannak a második blokk befejezésén, és most a termelési berendezések további részének szerelésén dolgoznak. Ha visszatérünk a dukovanyi atomerőmű-építés azon fázisába, amelyben jelenleg a temelíniek vannak, akkor rögtön észrevesz- szük azt a jelentős különbséget, ami a két nagyberuházás kivitelezésének kezdetén mutatkozott. Az építők sokat tanultak ebből. Duko- vanyban szinte semmi sem volt kész, amikor felvonultak, Temelín- ben azonban a kivitelezés első esztendejében már 15, a következőben 127, s tavaly pedig 330 millió korona értékű munkát végeztek el. Ezzel párhuzamosan valósult meg a szociális program České Budéjovicében és Týn nad Vltavou-ban több mint 72 millió koronás ráfordítással. De nemcsak a ráfordítási költségekben mutatkozó különbségekről van szó. Zdenék Částa elmondja, hogy itt valamennyi tételes feladatot is teljesítettek, összhangban van ez az építkezésen dolgozók létszámával, amely megközelíti a kétezret. Számukra több mint kétezer férőhellyel új elszállásolási létesítmények készültek, továbbiakat pedig most építenek. Több száz hely van már az öltözőkben, elkészült az üzemi egészségügyi központ, az autó- buszmegálló, ahol negyven autóbusz parkolhat, az adminisztratív épületek, s a kazánház, a víztisztító állomás, trafóállomás, az éjszakai munkához szükséges megvilágítás. Néhány ezres kapacitású étterem és konyha áll az itt dolgozók rendelkezésére. Kezdettől fogva meleg ételt adnak és tányérban, ami nincs így minden építkezésen. Az építkezési terület bejárása közben további információkhoz jutunk: itt lesz a trolibusz-pályaudvar, amott a vasút, elkészül a tűzoltószertár, s a kilencezer alkalmazott számára hat négyemeletes öltözőt építenek. Amott a nagykapacitású betonozó telepet három hét alatt helyeztük üzembe, s mellette lesz az autópark, további gazdasági udvarok és raktárak... A kivitelezés negyedik szakaszához ért. Ebbe a földmunkák során nyolcmillió köbméter anyagot, többnyire sziklát kell megmozgatniuk, s a közműhálózat a prágai metró alagútjaihoz hasonlítható. A beruházó és a szállító legközelebbi feladatai a következők: kiépíteni a szociális létesítményeket még mielőtt megkezdődne a termelési blokkok alapjainak betonozása. Ez is egy tanulság Duko- vanyból, ahol az építők tapasztalatlanságukból kifolyólag más munkavégzési sorrenddel is egyetértettek. Akkor, amikor már épültek a termelési blokk objektumai, nem álltak még rendelkezésükre némely közműhálózat tervrajzai, s amikor elkezdték ezeket építeni, törvényszerűen lefékezték ezzel a termelési blokk kivitelezését. Temelínben teljesen új helyzet állt elő, az előkészületek rendes lefolyása új szellemet visz az építkezésre. Az előkészületek tervezett befejezése kedvezően befolyásolja az építkezési előkészületek majdani előrehaladottságát, ezek határidőre való teljesítése jó feltételeket teremt a technológia szerelőinek. A kivitelezés egyik résztvevőinek hibáit nem lehet a másik mögé rejteni, ahogy ez sok építkezésünkön előfordul, s bizonyos időszakokban Dukova- nyban is jelentkezett. Olyan rend van az építkezésen, amely híveket szerez magának, és így ez termőtalaja a valódi elvtársi kapcsolatok kialakulásának, mert ezek nélkül az építkezésen nem tudnának előbbre jutni. De ne előzzük meg az időt, mert Temelínben sok tekintetben még csak a kezdet kezdetén vannak. Munkájukban még sok a fogyatékosság, amelyek felszámolásához számos intézkedésre lesz szükség. A beruházó és a kivitelező megerősíteni kényszerül az irányítási stábokat olyan szakemberekkel, akik már tapasztalatokat szereztek az atomerőmű-építésben, s olyan szállítási rendszert kell létrehozniuk, amely zavarmentesen működik. Ma például a tervezési munkák késését a megvalósításban sikerül behozniuk, a jövőben azonban ez már nehezebb lesz. A fő kivitelezőnek fel kell töltenie azt a tervezői létszámhiányt, amely jelenleg mutatkozik, mégpedig szakképzett emberekkel, akik már terveztek atomerőmúvi berendezéseket. Hasonló feladat még több is van. Mivel idén óriási teher nehezedik a szállításra, nem lehet elkerülni a terepjáró tehergépkocsik hiányát. Annak ellenére, hogy a szállítóknak kormányrendeletben szabták meg az építkezéshez szükséges Tatrák számát, elegendő mennyiség máig nincs belőlük. S így vehetnénk sorba az egyik pontot a másik után... A nagyberuházásnak nagyságához képest rengeteg problémája is van, amelyek megoldásra várnak. Több azonban túllépi az építkezés lehetőségeinek keretét. Korábban szovjet szakemberek szakvéleményezése alapján döntöttek a hnévkovicei vízmű felépítésének szükségességéről. Ennek tervdokumentációja már olyan stádiumban van, hogy el lehetne kezdeni a kivitelezést. Hivatalosan azonban ez lehetetlen, mert a beruházás még nem került be a tervbe. Nemcsak a duzzasztóműről, a hnévkovicei és korenskói energetikai lépcsőkről van szó, hanem az átemelő állomásról is, amelynek biztosítania kell azt a bizonyos 130 méteres szintkülönbséget az atomerőmű hűtővizének. Olyan tervek megvalósításáról van szó, amelyeket nem lehet az utolsó pillanatban kivitelezni. Ezek időben történő állami tervbe foglalása szintén hozzájárulhat a kivitelezés nyugodt lefolyásához. MILOSLAV VLTAVSKÝ ÚJ SZÚ 4 1986. II. 6.
