Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-21 / 44. szám, péntek
ÉRTÉKELŐ ÉS ELŐREMUTATÓ ZÁRSZÁMADÁSOK ÚJ SZÚ 5 1986. II. 21. Tovább a fejlődés útján Zsúfolásig megtelt a művelődési ház. Ezen a téli napon ide jöttek azok is, akik a múltban nagy erőfeszítésekkel indultak el a járatlan úton. Meghívták őket a 35. zárszámadó közgyűlésre győződjenek meg arról, hogy a még dolgozni bírók, és az idő közben belépő fiatalok milyen magasra értek a fejlődés útján. A gyűlés a visszatekintés és az előrehaladás jegyében zajlott le. Tamaskovics Károly, aki huszonnyolc éve tölti be az elnöki tisztséget, maga is szívesen idézte Tamaskovics József mérnök véleménye szerint a sókszelő- ceiek azért nem kívánkoznak el falujukból, mert megtalálják számításukat a szövetkezetben és állandóan javulnak szociális feltételeik a múltat, mert annak idején szintén sokat tett a gazdálkodás megjavításáért. Mint a pártszervezet elnöke, szervezett és agitált. Fő feladatként pedig takarmányt biztosított az állatállomány számára. Strba László és Zelenka Ferenc után a tagság őt választotta meg a sok nehézséggel küzdő gazdaság vezetésével. Mert ebben a Vág menti községben sem volt könnyű a kezdet. A gépszövetkezet kis gazdasági alapon 1949-ben kezdte meg működését. A következő évben alakult az egységes földmúves-szö- vetkezet, 671 hektár mezőgazda- sági földterülettel. Amint a Fejlődés útján című könyvből is olvashatjuk, a termelést községi, elhanyagolt, egyházi és úrbéri területen kezdték. Az elnöki beszámoló részletesen vázolta a kibontakozást. Kezdetben földnélküliek és munkások is dolgoztak az efsz-ben. A kis- és középparasztok adták össze elsőként az állatokat és a föld megműveléséhez szükséges eszközöket. Az 1951 -es év végén már 2150 hektárra bővült a földalap, amikor tömegesen léptek be a középparasztok és a nagygazdák is. A taggyűlésen úgy döntöttek, hogy a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodás szerint dolgoznak. Földjük már volt, de a területhez viszonyítva kevés állatot tarthattak. Mindössze 160 ló, 40 tehén, 10 ökör és 50 növendék szarvas- marha képezte az állományt, szétszórtan hatvan istállóban. Amikor a veteránok erről az időszakról hallottak, bizony elér- zékenyültek a teremben, de később felvidultak, amikor a beszámolóban elhangzott, hogy a szövetkezet tagjai a múlt évben nagyon sikeresen gazdálkodtak. A pénzügyi mérleget 15 261 000 korona nyereséggel zárták. Ilyen jövedelmező gazdálkodásra bizony valamikor nem számítottak. Amikor lezajlottak az ünnepi aktusok, elbeszélgettem alapítókkal, és a fiatalokkal is. Kalap Anna így emlékezett vissza:- Amikor megalakult a szövetkezet, Trnavában végeztem egy rövid tanfolyamot. Igyekeztem elsajátítani a baromfitenyésztés fortélyait. Jól emlékszem, 1850 csibét vásároltunk, amikor felcseperedtek, a kakasokat eladtuk, a jér- céket tojóknak hagytuk. Bizony nagyon örültünk, amikor évente tízezer tojást termeltünk. Most meg milliókról beszélünk. Orisko László szintén alapítótagnak számít, mert 1952-től dolgozik a szövetkezetben. Azt mondják róla, hogy az egyik legjobb traktoros. Tizenhat évig kombájnnal is dolgozott. Most DT 75- ös lánctalpas traktorral műveli a földet. Jól érzi magát a szövetkezetben, mert megtalálja számítását. A fiatalabbak közül Brankus Árpád és felesége beszélt a szövetkezeti életről. A férj egy Tatra teherautót vezet, felesége pedig fejőnő. Mindketten a kiváló munkások névsorán szerepelnek. Azt mondják, sokra vitték. Érdemes volt itthon maradni. A zárszámadó közgyűlés alkalmával húszezer koronát kaptak osztalékként. Mert ebben a szövetkezetben van miből fizetni. Az egy hektárra jutó termelés értéke 28 948 korona volt. A tagok minden száz korona keresetre még húsz koronát kaptak. Nem csoda, hogy a tágas teremben elégedettség látszott az arcokon. A ledolgozott évek szerint még tárgyi jutalmakkal is megajándékozták őket. Messziről magasra jutottak ebben a szövetkezetben. Számos kitüntetés bizonyítja jó munkájukat. Az elnököt életjubileuma alkalmából Munka Érdemrenddel tüntették ki. Eleinte úgy gondolta, nyugdíjba vonul, de a kollektíva biztatására az új tervidőszakra még elfogadta a vezető tisztséget. Úgy érzi, egészséges, és még tehet valamit a társadalomért. Kialakult jó irányító képességeit kamatoztathatja a gazdálkodás további javításában. Nem is tudja otthagyni azokat az embereket, akik vele együtt nőttek. Talán majd később, ha elfárad. Az egyes ágazatok vezetői a célszerű munkáról beszéltek. Az élet- és munkakörülmények fokozatos javításáról. Skabla László, a személyzeti osztály vezetője úgy jellemezte a szövetkezeti tagokat, hogy egyet akarnak. Tréfásan hozzáfűzte, hogy egy falu egy kötelet húz. Tamaskovics József mérnök, a lakásgazdálkodás irányítója az otthonok megteremtéséről beszélt. Az emeletes lakótömbökben negyven igénylőnek adtak lakást. Tóth László mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője a termelési rendszerek előnyeit bizonyította. Ezek lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy sűrűn vetett gabonából 6,7 tonnát termeltek hektáronként. Valamikor ők népszerűsítették az IKR kukoricatermelési rendszert. A jövőben az együttműködést szorosabbra fűzik. Kupecsek Endre mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője a termelékenység fokozódását emlegette. A hízómarhák napi súlygyarapodása a múlt évben 80 dekagramm, a sertéseké 55 dekagramm, a nagyobb súlycsoportba tartozó hízósertéseké pedig 62 dekagramm volt naponta. Új tervekről szólt, amelyek megvalósítása még nagyobb hasznot hoz a szövetkezetnek. „Vállaltam az irányítást az új tervidőszakban, mert úgy gondoltam, hogy még sokat tehetek a tagságért“ mondotta Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke (Hajdú András felvételei) Régen volt ilyen nagy ünnep Sókszelőcén (Selice). Ajándékokat cipelő tagok igyekeztek hazafelé a közgyűlés után, készülve az esti mulatságra. A jól végzett munka tudatával telt ez a nap. Azzal a reménnyel, hogy a tervidőszak első évében is megtalálják számításukat a szövetkezetben. BALLA JÓZSEF EREDMÉNYESEN GAZDÁLKODTAK Másfél millió koronás felajánlás a kongresszus tiszteletére A Közép-szlovákiai kerület és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás egyik élenjáró mezőgazdasági üzemében, a királyi (Kráľ) Közös Munka Efsz-ben is az elmúlt napokban tartották a zárszámadó közgyűlést. Amint az Gyökér János elvtársnak, a 2500 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnökének beszámolójából kitűnt, az elmúlt év kedvezőtlen időjárása sok tekintetben keresztülhúzta a vezetők számítását, megnehezítette a termelésben dolgozók munkáját. Ez a körülmény csak növeli a siker értékét, mert a hosszan tartó tél, a hűvös és csapadékos tavasz ellenére sikeres volt az elmúlt esztendő. A tervezett 60 millió koronás termelési értéket például 4 millió koronával teljesítették túl, s a 4,8 millió koronára tervezett tiszta nyereség helyett 7,8 millió koronát értek el. Kalászosokat a szántóterület felén, 1051 hektáron termesztettek, s a tervezett 4,7 tonnás hozam helyett 5.2 tonnát értek el hektáronként, a szemes kukorica 5.3 mázsára tervezett hektárhozamát pedig közel egy tonnával teljesítették túl. Persze, nem minden növényfajta bírta az időjárás viszontagságait. A negyven hektáros szőlő például alig hozott termést, s elmaradt a várt eredmény a cukorrépából is. A növénytermesztés hagyományosan jó eredményeihez örvendetesen felfejlődött az állattenyésztés is. Az évek hosszú során problémás tejtermelés tervét tavaly jóval határidő előtt teljesítették, s a tervezett 709 tonna helyett 736 tonna sertéshúst értékesítettek. A borjúnevelés tervét 105, a malacleválasztásét 101 százalékra teljesítették. Persze, nem csupán az említett ágazatok dolgozóinak munkáját illette elismerés, hanem a zöldség- a dohány- és a takarmánytermesztókét, a gépjavítókét és a melléküzemágakban dolgozókét is. Mind szélesebb körben terjed a szocialista brigádok mozgalma. Jelenleg hét brigád tevékenykedik, s a közeljövőben újabb kollektívák megalakulását tervezik. Hozzájárultak a múlt évi sikerekhez a kooperációs kapcsolatok is. A rejdovái földműves-szövetkezettel megkötött legeltetési szerződés mindkét fél számára igen előnyös, mint ahogyan hasznosak a magyarországi termelőszövetkezetekkel kialakított kapcsolatok is. Jelen voltak a királyiak zárszámadó közgyűlésén a poroszlói, az andornaktályai, a sajópüspöki és a putnoki termelőszövetkezetek képviselői is. Az idei év és az elkövetkező tervidőszak célkitűzései igényesek, s valóra váltásukhoz még átgondoltabb, még kitartóbb munkára lesz szükség. Az idei esztendő feladatainak teljesítését, túlteljesítését szolgálja a CSKP közelgő XVII. kongresszusa tiszteletére elfogadott 1 millió 572 ezer korona értékű kötelezettségvállalás. HACSI ATTILA Pajger Tibor mérnök, a szövetkezet elnöke az elmúlt év gazdasági eredményeit értékeli (A szerző felvétele) Jó alapról indulhatnak az új tervidőszakba Az 1663 hektáron gazdálkodó, 251 állandó dolgozót foglalkoztató illésházi (Nový Život) Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz zárszámadó közgyűlésén Pajger Tibor mérnök, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt évi munkáról. A jelentős esemény vendégei között jelen volt Michal Kmeť, a Du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) Nemzeti Bizottság titkára, valamint a baráti Lászlófalvi Tsz küldöttsége is Magyaroszágról, Sze- csódi György elnök vezetésével. A kedvezőtlen talajviszonyok és a szélsőséges időjárás ellenére az utóbbi évek egyik legsikeresebbjét értékelhették az illésháziak, hiszen csaknem minden szakaszon túlteljesítették a tervezett feladatokat, s ezzel jelentősen hozzájárultak az ötéves tervük főbb gazdasági céljainak eléréséhez. A jó eredmények elsősorban az öntözőberendezések maximális kihasználásának köszönhetők. A tervezett 1 millió 141 ezer köbméter helyett 1,85 millió köbméter vizet jutattak a földekre, de még ez is kevésnek bizonyult, hiszen sokszor nehéz volt eldönteni, hogy melyik növényt vagy parcellát részesítsék előnyben. Az öntözést a búza 6,61 tonnás hektárhozammal hálálta meg, s a napraforgó 2,65 tonnás hektárhozama szintén fejlődést jelent a szövetkezet növénytermesztésében. Az évelő takarmányoknál elért 16,37 tonnás hektárhozam sem lebecsülendő eredmény, aminek köszönhetően elegendő és jó minőségű takarmányalapot biztosítottak az állatállomány számára. A silókukorica és a cukorrépa hektárhozama azonban a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt a tervezettől. A cukorrépa esetében a lemaradás mértékét a betakarítási veszteségek is fokozták, főleg a nem kielégítő gépi technika miatt. A szövetkezetben úgy tapasztalták, hogy még a legújabb Multo-6-os kiszántó és felszedő gépsor sem felel meg teljesen az elvárásoknak. A gépipar tehát továbbra is adósa maradt a mezőgazdaságnak egy valóban megfelelő cukorrépa-betakarító gépsor kialakításával. Nem kedvezett az időjárás a gyökérzöldségek betakarításának sem, így a kertészeti csoport dolgozóinak egész évi lelkismere- tes munkája nem járt a kívánt eredménnyel. E hiányosságok ellenére a növénytermelési ágazat 848 ezer koronával túlteljesítette termelési tervét, amiért csak elismerés járhat. Az állattenyésztési dolgozók is teljesítették az elmúlt évi tervmutatókat. Elsősorban a sertéstenyésztés területén születtek jó eredmények, annak ellenére, hogy az állomány 350 darabbal kevesebb volt a tervezettnél. Egy kg súlygyarapodás elérésére csak 3,53 kg abraktakarmányt használtak fel, s a hízók naponta 0,638 kilogrammal gyarapodtak. Egy kocától átlagosan 17,18 malacot választottak el. A sertéstenyésztés példás dolgozói közül a beszámolóban Bognár Lajos, Takács Jenő, Buday István, Sipos Mária és Nagy Károly nevét említették. A szarvasmarha-tenyésztésben ugyancsak elfogadható eredmények születtek, bár a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a tejtermelés színvonalának javítására, hiszen az eladott tejnek csak 75 százalékát vették át első minőségű osztályban. Az egy tehénre számított évi tejtermelés elérte a 4600 litert, a hízómarhák napi súlygyarapodása 0,691 kg volt, és 100 tehéntől 101,8 borjút választottak el. A tejtermelésben a legjobb dolgozók között ezúttal is Ku- doba Lajos, Mezzei István, Holubičky János és Kolláth Szilveszter neve szerepelt. A szolgáltatási ágazatról is elismerő hangon szólt a szövetkezet elnöke. A feladatokat az anyag- és energiatakarékosság területén maradéktalanul teljesítették. A tervezett beruházások kivitelezését az ütemtervek szerint végzik, így készült el az 5,5 ár területű üvegház is. A szövetkezet gondjai között megemlítette az állandó alkatrészhiányt, ami miatt nem egyszer kulcsfontosságú gépek állnak a műhelyben. A szövetkezet vezetősége nagy gondot és jelentős összegeket fordít a munkahelyi körülmények javítására, a tagság egészségügyi, szociális és kulturális igényeinek kielégítésére, valamint a község fejlesztésére is. Mindezt látva és tapasztalva a tagok is igyekeztek hozzájárulni a kitűzött feladatok teljesítéséhez, amit 1 millió, 185 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalásukkal is bizonyítottak. A tagság szorgalma abban is megmutatkozott, hogy az egy dolgozóra számított munkatermelékenység a tervezett 177 ezer korona helyett 186 ezer koronát, a tiszta jövedelem pedig a tervezett 21 millió korona helyett 24 millió koronát ért el. Ez természetesen a dolgozók keresetében is megmutatkozott. A jövő évre az évzáró közgyűlés igényes gazdasági programot fogadott el, többek között 5701 tonna szemes termény, 6691 tonna tömegtakarmány, 360 tonna napraforgó, valamint 4180 tonna cukorrépa termelésével számolnak, az állattenyésztés szakaszán pedig 2,2 millió liter tej, 127,2 tonna marhahús és 637,8 tonna sertéshús kitermelését tervezik. A szövetkezet teljes termelési értékének a nagyságát 46 millió 534 ezer koronában határozták meg. Ennek eléréséhez azonban tovább kell javítani a termelés és a gazdálkodás színvonalát, amint azt a szövetkezet vezetői egyértelműen hangoztatták. MÉRI ISTVÁN
