Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám, szerda

ÚJ szú 3 1986. II. 19. Moszkva Ünnepi köntösben a Kongresszusi Palota Hat nap múlva, február 25- én, moszkvai idő szerint 10 órakor kezdi meg munkáját a Kreml Kongresszusi Palotá­jában az SZKP XXVII. kong­resszusa. Ez lesz a hatodik alkalom, hogy a szovjet kom­munisták legfelsőbb fórumá­nak küldöttei ebben a palotá­ban gyűlnek össze. Szakemberek csoportjai a Kongresszusi Palota külső burkolatán és belső elrendezé­sén néhány változtatást hajtot­tak végre, hogy az épület mél­tóbban üdvözölhesse a ta­nácskozás küldötteit. A fehér kőből készült homlokzatot megtisztították. A palota belső terét, így a 6000 férőhelyes főtermet is, úgy alakították át, hogy kellemes környezetet biz­tosítsanak a küldöttek munká­jához. Jelenleg a műszaki be­rendezéseket, a hangosító, a világosító és a légkondicio­náló rendszereket ellenőrzik. A tanácsterem minden egyes széke saját fülhallgatóval lesz ellátva, amelyen keresztül a küldöttek és a vendégek azon 14 nyelv egyikén követ­hetik a tanácskozást, amelyek­re a beszédeket tolmácsolni fogják. A távközlési rendszert ugyancsak alapos ellenőrzés­nek vetik alá. A Kongresszusi Palotából telefon útján auto­matikusan kapcsolatot lehet majd teremteni a Szovjetunió bármelyik városával és az egész világ fővárosaival. Az újságírók is intenzíven készülnek a kongresszusra. A tanácskozásról közvetlenül a Kongresszusi Palotából fog­ják tájékoztatni a világ közvéle­ményét. A kongresszus küldöttei és vendégei a tanácskozás szü­neteiben megtekinthetik a Kreml valamennyi történelmi nevezetességét, köztük az egyedülálló fegyvergyűjte­ményt és a Szovjetunió híres gyémántgyüjteményét. (ČSTK) A külföldi sajtó Gustáv Husák beszédéről (ČSTK) - A külföldi sajtó nagy figyelmet szentelt a CSKP hétvégi kerületi és városi pártkonferenciáinak. A lapok beszámoltak arról a beszédről is, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a prágai városi konferencián mondott el. A moszkvai Pravda tegnapi számában Gustáv Husák beszé­dének arra a részére hívja fel a figyelmet, amelyben pártunk fő­titkára arról szólt, hogy a nemzet­közi problémákat békés úton kell megoldani, s mindent meg kell tenni az atomháború elhárításáért. A lap idézi a Szovjetunió nagysza­bású békeprogramjával kapcsola­tos részeket. A Pravda hangsú­lyozza, Gustáv Husák felhívta a fi­gyelmet az USA egyes köreinek arra a kísérleteire, hogy kétségbe vonják a Szovjetunió békejavasla­tainak őszinteségét. A csehszlovák nép teljes tuda­tában van annak, milyen közelről érintik létérdekeit a béke és a há­ború kérdései - idézi a Pravda Gustáv Husákot. A CSKP KB főtit­kárának beszédéről tájékoztatást adott az Izvesztyija című lap is. A román napilapok ugyancsak foglalkoztak Gustáv Husák prágai beszédével. Egyebek között kitér­nek rá, hogy a párt főtitkára az ország gazdasági és szociális fej­lesztésének több problémájával foglalkozott és hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus és az irányítási rendszer tökéletesítésé­nek szükségességét. Arra is rá­mutatott - írják a román lapok -, hogy szigorúbban kell bírálni a hi­ányosságokat, hatékonyabban kell harcolni felszámolásukért. A bukaresti lapok idézik a beszéd azon részeit is, amelyekben Gus­táv Husák az időszerű nemzetközi problémákkal foglalkozott. Alvaro Cunhal az elnökválasztás eredményeiről A reakció egyértelmű vereséget szenvedett (ČSTK) - A Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága Lisszabonban a vasárnapi elnökválasztások eredményeit elemzi. Alvaro Cu­nhal főtitkár újságírók előtt kijelen­tette: a reakciós erők egyértelmű veresége azt jelenti, hogy meghiú­sultak a demokratikus rendszer felszámolására irányuló tervek. A párt politikai bizottsága fontos­nak tartja, hogy a reakciónak ez a veresége a legközelebbi időben tovább mélyüljön. Portugáliában most új távlatok nyíltak az alkotmányban rögzített demokratikus rendszer megszilár­dítása előtt - mondotta Cunhal és hangsúlyozta, hogy a portugál nép kész folytatni ezért a harcot. A PKP véleménye szerint a va­sárnapi szavazás eredménye egyértelműen megerősíti, a kom­munisták szavazatai döntő mér­tékben járultak hozzá a jobboldali jelölt vereségéhez. A választások megmutatták a párt szervezeti FRANKOFON CSÚCSÉRTEKEZLET Az érdekek alapvetően eltérnek (ČSTK) - Párizsban 39 ország képviselőinek részvételével folyta­tódik a frankofon államok csúcsér­tekezlete. Ä hétfői nyitótanácsko­zás megmutatta, gyakran alapve­tően eltérnek azoknak az államok­nak az érdekei, amelyeket csak a francia nyelv hivatalos vagy taní­tási nyelvként való használata köt össze. Miközben Mitterrand francia köztársasági elnök ,,a frankofon közösség kulturális együvé tarto­zása megbontásának veszélyei­re" figyelmeztetett, és Brian Mul­ífi Befejeződtek a „delhi hatok tárgyalásai (ČSTK) - Buenos Airesben hétfőn befejeződött az ún hatok képviselői­nek kétnapos munkaértekezlete. Ar­gentína, India, Mexikó, Görögország. Tanzánia és Svédország képviselői zárt ajtók mögött a nemzetközi helyzet­ről folytattak tárgyalásokat és áttekin­tették az enyhülési folyamat elmélyíté­sével, a nemzetközi politikai légkör javításával összefüggő kérdéseket. Hétfőn a tanácskozás résztvevőit fo­gadta Raul Alfonsín argentin államfő. Jorge Sabato argentin külügymi­niszter-helyettes sajtókonferenciáján hangsúlyozta; a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozó rendkívül jelentős volt a világbéke szempontjából és új, fon­tos szakaszt nyitott a feszültség enyhí­tése útján. Az említett hat ország állam-, illetve kormányfői - mint ismeretes - tavaly januárban hozták nyilvánosságra ún. delhi nyilatkozatukat, amelyben arra szólították fel a nukleáris hatalmakat, hogy akadályozzák meg a termonukle­áris katasztrófát. A Szovjetunió erre valamennyi atomrobbantásra elren­delt egyoldalú moratóriumával vála­szolt. Az USA azonban nem követte példáját. A Szovjetunió további javas­latot is előterjesztett, s eszerint 2000-ig teljes mértékben fel lehetne számolni a nukleáris és a vegyi fegyvereket. roney kanadai miniszterelnök is azzal foglalkozott, hogy a francia nyelv kevésbé tud alkalmazkodni a korszerű tudomány és technika követelményeihez, a fejlődő or­szágok többsége komoly aggodal­mának adott hangot több kérdés­ben. Didier Ratsiraka madagasz- kári államfő többek között bírálta a fejlett nyugati országokat a fejlő­dő világgal szembeni magatartása miatt. Az „Észak-Dél párbeszé­det“ színjátéknak nevezte. Cu Huy Can vietnami miniszter a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozott és bírálta a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket. A vanuatui miniszterel­nök a csendes-óceáni francia atomkísérletek ellen tiltakozott. Beszédét egyébként a helyi bisz- lama nyelven mondta el. A konferencián a hétfő esti órákban a dél-afrikai fajüldöző rendszer politikáját elítélő nyilat­kozatot fogadtak el, s követelték Nelson Mandela polgárjogi har­cos azonnali szabadon bocsá­tását. A frankofon csúcs ma ér véget. erejét és a tömegekre gyakorolt befolyását, s azt is, hogy a PKP a reakcióval szemben vívott harc pótolhatatlan ereje az országban. A politikai bizottság megállapítot­ta: Portugáliában új helyzet állt elő, amely hozzájárul a demokrati­kus erők közeledéséhez, kölcsö­nös megértéséhez. IMihail Gorbacsov könyve görögül (ČSTK) - Az athéni Synchroni Epochi kiadóvállalat ezekben a napokban jelentette meg görög nyelven Mihail Gorbacsov be­szédeinek, cikkeinek és nyilatko­zatainak gyűjteményét. Az SZKP KB főtitkára a könyv­höz írt előszavában megállapítja, a jelenlegi nukleáris ürkorszakban arra van szükség, hogy minden ország nemzeti érdekei vegyék fi­gyelembe a nemzetközi közvéle­mény érdekeit. Minden józanul gondolkodó embernek tudatosíta­nia kell, hogy személyes felelős­ség hárul rá a háborús veszély elhárításáért a földön és a világűr­ben egyaránt. Több szovjet béke­kezdeményezés szolgálja ezt a célt. Mihail Gorbacsov előszavában nagyra értékeli Görögország hoz­zájárulását a békeerőfeszítések­hez, s Athén politikáját úgy értéke­li, hogy az elősegíti a béke meg­szilárdítását a Balkánon, Európá­ban és az egész világon. Szeminárium Belgrádban (ČSTK) - Belgrádban hétfőn orszá­gos szemináriumot rendezett a JKSZ Központi Bizottsága, melynek résztve­vői figyelmeztettek a nacionalizmus­nak, mint az antiszocialista tendenciák megnyilvánulási formájának a veszé­lyére. A szeminárium témája az anti­szocialista befolyás és a kommunista­ellenes ideológia elleni harc volt. A tanácskozáson leszögezték, hogy a nacionalista tendenciák fő hordozói Jugoszláviában elsősorban a szocia­lista önigazgatási rendszer ellenzői, fő­leg azok, akiknek távozniuk kellett a politikai színpadról, egyes egyházi körök, valamint a magukat szociális problémákkal szembetaláló fiatalok, akik könnyen befolyásolhatók. A NASA vezetőit teszik felelőssé a Challenger tragédiájáért (ČSTK) - Az amerikai űrhajózá­si hivatal, a NASA vezetői annak ellenére adtak utasítást a Challen­ger űrrepülőgép startjára, hogy tudták: fennáll a baleset veszélye. Ezt a CBS amerikai tévétársaság hétfőn közölte jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva. A CBS szerint egy nappal a start előtt a szilárd hajtóanyag­gal működő ún. gyorsító fokozato­kat gyártó Molton Thiokol cég szakemberei határozottan köve­telték az űrrepülőgép startjának elhalasztását. Arra figyelmeztet­tek, hogy a segédrakéta egyes elemei közötti tömítőgyűrűk a hű­vös időben nem fognak működni. Az űrrepülőgép fellövésekor három Celsius fok volt a hőmér­séklet, vagyis 11 fokkal kevesebb, mint a korábban legalacsonyabb hőmérséklet, amelyben amerikai űrrepülőgép startolt. Az eddigi vizsgálatok alapján általános az a nézet, miszerint a tömítőgyűrűk repedésein ke­resztül a jobboldali segédrakéta két alsó eleme között tűz keletke­zett és ez érte el a folyékony oxigén- és hidrogéntartályokat, amelyek a start után 73 másod­perccel felrobbantak. KOMMENTÁRUNK Kényszerleszáll(ít)ás A lig követhető gyorsasággal zajlanak a változások a nemzetközi olajpiacon. Január elején még 25-26 dollárt adtak egy hordó (159 liter) olajért, ma­napság pedig már egészen 16 dollárig kell engednie az eladónak, ha meg akar szabadulni olajától. 1981-ben - amikor az OPEC a második olajsokk után még tovább vitte fel az árat 34 dollárig - valószínűleg kevesen mertek volna megesküdni arra, hogy öt évvel később jóval 20 dollár alá zuhan az energiahordozó ára. Csak azok a közgazdászok vetet­ték fel ennek lehetőségét, akik úgy vélték, hogy a 13 kőolajexportáló fejlődő országot tömörítő szerve­zet gátlástalanságának is van ha­tára, de hogy ez ilyen hamar elő­állhat, azzal ók sem nagyon szá­moltak. S íme: jelenleg hét év óta a legalacsonyabb az olajár, annyi, mint az 1979-es második olajárro- banás előtt volt. A furcsa az egészben az, hogy olajból most sincs több a piacon, mint akkor, csak éppen kevesebb kel! belőle. A magas ár ugyanis gyors ener­giatakarékosságra késztette a fej­lődők olajának legfőbb vásárlóit, a nyugati országokat. A Közös Piac tagállamai például 1978-83 között 21 százalékkal csökkentet­ték importjukat, s az USA is csak­nem ennyivel. A világ kőolajfo­gyasztása pedig összesen napi 10 millió hordóval, tehát 20 százalék­kal esett vissza. A nyolcvanas évek magas árai nemcsak takaré­kosságra össztönöztek, hanem a nehezebben hozzáférhető olaj­források kihasználására is. így vált fokozatosan élenjáró olajexportá­lóvá Nagy-Britannia, Norvégia és Mexikó. Az újdonsült olajtermelők komoly konkurenciát jelentettek az OPEC-nek, s jelentős szerepet játszottak abban, hogy a szerve­zet részesedése a nemzetközi olajpiacból az egykori több mint 60 százalékról 30 százalék tájára esett vissza. Ezzel párhuzamosan természetesen bevételei is meg­csappantak, például 1980-84 kö­zött 43 százalékkal. A hetvenes években hatalmas bevételeket fel­halmozó országok fizetésimérleg- gondokkal kezdtek küszködni, a korábban megkezdett nagysza­bású beruházások leállítására kényszerültek és megkezdődött a ma már katasztrofális méreteket öltő eladósodásuk. S zemlátomást gyengült az OPEC ereje és befolyása, s a szervezet ilyen helyzetben mintegy önvédelmi reflexként ed­digi piaci pozícióinak a fenntartá­sára összpontosított. Az áremelés már számításba sem jöhetett, sót apránként néhány dollárt lefarag­tak az árból minden miniszteri ülé­sen, hogy az OPEC-olaj bírja a konkurenciát az egyre olcsóbb brit és norvég olajjal. A szervezet tavalyi decemberi ülése sorsfordu­lót jelentett: heves viták után (eze­ket főleg az élezte ki, hogy az Irak ellen hatodik éve hadat viselő Irán áremelést követelt), szakítottak az eddigi árvédó módszerrel: a ter­melés önkéntes korlátozásával, amelynek értelmében a 13 tagor­szág napi kitermelése nem halad­hatta meg a 16 millió hordót. Két hónappal ezelőtt Bécsben elhatá­rozták: inkább a piaci részesedést próbálják visszaszerezni, még­hozzá a termelés növelésével és a vásárlóknak nyújtott engedmé­nyekkel. Ezzel el is indult a tulajdonkép­peni lavina. Az áresés mértékét csak az áremelések hetvenes évek tapasztalt tempójához lehet­ne hasonlítani. Az arabok kinyitot­ták az addig szabályozott csapo­kat, s ezentúl annyiért adták porté­kájukat, amennyiért elvitték. Meg­indult a „szabadfogású birkózás“, ahogy egy nyugati gazdasági szakértő vélekedett az olajexpor­tőrök két tábora között dúió árhá­borúról. Azon versengtek, ki tudja alacsonyabb árai révén kelendőb­bé tenni olaját. Nem volt nap, hogy ne érkezett volna hír árcsökken­tésről. Sok kicsi sokra ment, s a múlt héten például már csak 16,65 dollárt számoltak fel egy hordó brit brent-fajta olajért. Hogy hol az áresés alsó határa, ennek megjóslására pillanatnyilag szinte senki sem vállalkozik. Akadnak olyanok is, akik már egyszámje­gyű olajárról beszélnek. Bárhogy is alakul az olajár to­vábbi sorsa, az biztos, az OPEC nem véletlenül fogott bele az árhá­borúba. Nagyon megfontolt taktika húzódik meg a decemberi döntés mögött. Az 1960-ban alapított OPEC immár „nagykorúvá“ vált, s okult a kamaszkorában elköve­tett ballépéseiből. Most már beis­meri, hogy nem volt túl okos és hasznos dolog az árak mértékte­len emelése. A szervezet nem sírja vissza a 38 dolláros árat, de azt szeretné, ha a 20 dollár fölötti ár korszaka visszatérne. Az OPEC így kalkulál: zuhanjon csak átme­netileg az olajár, ezt túléli, de nem így Nagy-Britannia és a többiek. Az arab olaj kitermelési önköltsé­ge ugyanis rendkívül alacsonyakét dollár körül mozog, míg az Északi­tenger fenekéről felszínre hozott brit és norvég olaj kiaknázása már 18 dolláros ár mellett is vesztesé­ges. Tehát a jelenlegi olajár már ezt a határt súrolja. Margaret Thatcher brit kormányfő azt a be­nyomást igyekszik kelteni, hogy nem nyugtalanítja túlságosan az áresés, de ez aligha van így, hi­szen az ország bevételének 55 százaléka olajeladásokból szár­mazik. E színlelt nyugalomra cáfol­nak rá azok a hírek, ame­lyek szerint a kezdeti vonakodás után London és Osló egyaránt hajlandónak mutatkozik tárgyalni az OPEC-kel. Az árháború befeje­zése ugyanis közös érdekük, ám nem tudni, hogy mikor ülnek tár­gyalóasztalhoz. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy „bejön“ az OPEC két­ségtelenül bátor kockázatvállalás­ra valló lépése, s a szervezethez nem tartozó úgynevezett NOPEC- országok mégis tárgyalóasztalhoz kényszerülnek. Az olajfogyasztóknak termé­szetesen kedvez az árcsökkenés. Az Egyesült Államokban abban bíznak, hogy az olcsóbb olaj kö­vetkeztében beválhat Reagan el­nök jóslata az idei 4 százalékos gazdasági növekedésről. Wa­shingtonnak tehát nem érdeke az olajexportőrök esetleges ár­megállapodása, s lép is ennek meghiúsítása érdekében. Kiszi­várgott, hogy az USA oslói nagy­követe eltanácsolta a norvégokat az OPEC-kel való kiegyezéstől. A diplomata azzal érvelt, hogy or­szága a „piac szabadságát“ tá­mogatja, természetesen önző gazdasági érdekektől vezérelve. Az északi-tengeri olajexportá­lók tulajdonképpen két tűz közé kerültek: OPEC részről sürgetik az árrögzítést, míg az USA nem, és a termelési szint fenntartása érde­kében gyakorol nyomást rájuk. A z olajár-csata egyelőre telje­sen nyílt, s ha rövidesen nem zárul le, kétségtelen veszte­sei az eladósodott országok lesz­nek. A világ 20 legeladósodottabb országa közül 10 olajexportőr és ha tovább esnek bevételeik, nem tudják miből törleszteni tartozásai­kat. Mexikó olajbevételei például négydolláros árcsökkentés követ­keztében - amire az elmúlt napok­ban kényszerült - évi 12 milliárdra esnek vissza. A nyugati bankok­nak 96 milliárd dollárral tartozó ország idén esedékes törlesztése 14 milliárd, vagyis az olajexportból még ezt sem tudja fedezni. Némi vigasz a számukra, hogy hosszú távon a kamatok csökkenését le­het remélni, mivel visszaesnek a legnagyobb olajtermelők pénz­betétei is, de ez aligha lohet gyógyír pillanatnyi égető gondja'k- ra. P. VONYIK ERZSÉBE ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom