Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám, szerda
FORRADALMI IFJÚSÁGI MOZGALMUNK KELETKEZÉSE Emlékezés a csehszlovák Komszomol megalakulásának 65. évfordulóján Egy szervezett mozgalom megalakulása a kedvező objektív feltételeken kívül megköveteli a szubjektív tényezők fejlettségét is. Csehszlovákia proletár ■ ifjúsága a háború utáni válság időszakában megértette feladatát. A proletariátus pártjában végbemenő differenciálódási folyamat az ifjúságot is érintette. A munkás- fiatalokat és a falusi fiatalokat kedvezőtlenül befolyásolta a burzsoá köztársaság osztályjellege, a szociáldemokrata párt törekvései és a szükségletek közti ellentmondás. Ennek a fiatalságnak minden nap meg kellett küzdenie a kenyérért. Az 1918 és 1920 között lezajlott politikai megmozdulások során meggyőződött annak szükségszerűségéről, hogy harcolni kell az új társadalmi rendért. A kommunista mozgalom gyors fejlődése, amelyet a III. Internacio- nálé irányított, nemcsak a kommunista pártok létezésében és megalapításában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy forradalmi alapon szerveződött és egyesült a szakszervezeti, az ifjúsági és a nőmozgalom is. 1919 májusában a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága felhívással fordult a világ fiataljaihoz, alakítsák meg a Kommunista Ifjúsági Internacionálét. A szervezet alakuló kongresszusa hat hónappal később Berlinben ült össze. Tizenhárom ország küldöttei megszavazták, hogy a Kommunista Internacionálé mellett megalakuljon az ifjúsági internacionálé. Ezen a tanácskozáson csehszlovákiai küldöttség is részt vett. A proletár fiatalok forradalmi eltökéltsége ellenére az önálló szervezet megalapítása nem volt egyszerű. Újakat kellett választani a hagyományos munkamódszerek helyett és meg kellett szüntetni az egyes szervezetek elszigeteltségét. A csehszlovákiai fiatalok addig különféle munkás-, tanonc-, diák és népművelési egyesületekbe tömörültek. A proletár fiatalok a szociáldemokrata párt irányításával egyesültek, (gy a fiatalok nem szi- getelódhettek el attól a harctól, amely a pártban ment végbe a reformista jobboldal és a forradalmi baloldal között. Küzdelem folyt a párt irányításáért, s ez a harc a baloldal különválásához, majd a kommunista párt megalakulásához vezetett. Az események hatással voltak a proletárok legifjabb nemzedékére ‘is. A háború utáni gazdasági válság arra kényszerítette a fiatalokat, hogy kiutat keressenek reménytelen helyzetükből. Forradalmi türelmetlenséggel, tenni akarással harcot indítottak egy új szervezetért, amely fórra1 dalmi célokért tevékenykedne. Szlovákiában mély nyomokat hagyott a Szlovák Tánácsköztár- saság és így az ifjúsági mozgalomban gyorsabban ment végbe az erők kikristályosodásának folyamata. 1920. szeptember 5-én Bratislavában valósult meg a szocialista ifjúmunkások szövetségének első kongresszusa. A munkásfiatalok szervezete 1920 májusában alakult meg, tagjai szlovákok, magyarok, ukránok és németek voltak. A kongresszuson úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a Kommunista Ifjúsági Internacio- náléhoz. Új forradalmi programot fogadtak el és felhívták a szociáldemokrata párt baloldalát, mielőbb alakítsák meg a kommunista pártot. A program a legégetőbb gondok megoldására irányította sági Szövetségét. A szövetség felhívta a munkásosztályt, hogy alapítson kommunista pártot Csehszlovákiában. Annak ellenére, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség előbb alakult meg, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja, tevékenysége és keletkezése a párt támogatásától és segítséa fiatalok figyelmét. A nyolcórás munkaidőért, a tanonciskolákban a vasárnapi és esti oktatás megszüntetéséért, a képzés színvonalának emeléséért folytatott harc része volt a munkásosztály közös küzdelmének és egyúttal felkészítette az ifjúságot a politikai követelményekért folytatott harcra is. Míg Szlovákiában a fiatalság megtalálta az új programot és az új szervezeti formát, Csehországban a fiatalok a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz való csatlakozást ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a szociáldemokrata párt lépjen be a Kommunista Internaci- onáléba. A szociáldemokráciától való különválás folyamata külön- külön ment végbe a cseh és a német fiatalok szervezeteiben. Október 31. és november 11. között Karlovy Varyban a német fiatalok úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a Kommunista Ijfúsági Internacionáléhoz. Hasonló elhatározáshoz jutott 1921. február 6-án a cseh szociáldemokrata ifjúság rendkívüli konferenciája. Határozatukban a cseh haladó fiatalok azonosultak a proletariátusnak a tőkés rendszer ellen folytatott harcával, a Szovjetunió védelmével és kifejezték a szocializmus győzelmébe vetett hitüket. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé cseh szervezetének megalakítását szoros összefüggésbe hozták a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének és a német területek proletár ifjúságának szervezkedésével. A kommunista mozgalom egysége nem vívható ki nemzetiségi alapon. A kommunista mozgalom fiataljainak egyesíteniük kellett nemzeti szervezeteiket. 1921. február 20-án Prágában a cseh, a szlovák, a német, a magyar és az ukrán fiatalok megalakították Csehszlovákia Kommunista Ifjúgétól függött. A burzsoázia üldözte a Komszomolt, bírósági eljárásokat indított ellene, betiltotta az egyes szervezetek tevékenységét. A kommunista párt ekkor annak érdekében, hogy lehetővé tegye a forradalmi ifjúság tevékenységét, legalizálta a csehszlovák Komszomol szervezeteit, a CSKP ifjúsági szekcióinak formájában. Annak ellenére, hogy a Komszomolt rövid önálló létezése után feloszlatták, a burzsoá államapparátus nem tudta felszámolni a fiatal proletárok vágyait, forradalmi határozottságát és kommunista meggyőződését. A szervezet betiltásával nem szüntették meg az ifjúság forradalmi mozgalmát. A csehszlovák Komszomol tagjai más egyesületekben folytatták tevékenységüket, a kommunista párt tagjai lettek. Csehszlovákia ifjúsága az önálló forradalmi szövetség megalakításával a két világháború közötti időszak leghaladóbb erői közé tartozott. MÁRIA JIŔIČKOVÁ, a bratislavai Komenský Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézetének munkatársa Véradók Mindig rossz érzés fog el, ha sérüléssel járó közlekedési baleset szemtanúja vagyok, ha szirénázó menőautó száguld el mellettem. Ilyenkor mindig arra gondolok, vajon lesz-e kéznél megfelelő mennyiségű vér, és ha nem, idejében be tudják-e szerezni. Szlovákiában ugyanis minden kórházi ágyra évente 4-5, ezer lakosra pedig 50-80 véradás szükséges. A vér tehát életet jelentő folyadék, amelyet vegyi úton előállítani mindeddig még nem sikerült. Hazánkban a véradók toborzásával évek óta a Csehszlovák Vöröskereszt foglalkozik. Huszonöt éve annak, hogy az első térítésmentes véradókat nyilvántartásba vették. Számuk az első évben alig volt több hétszáznál, de tizenöt évvel később már felülmúlta a nyolcvanezret és szüntelenül növekedett. A Csehszlovák Vöröskereszt negyedik kongresszusa ugyanis azt a feladatot tűzte az aiapszervezetek elé, hogy minden véradás térítésmentesen történjék. Dicséretükre legyen mondva, céljukat elérték. A települések lakosai, az üzemek dolgozói, a szocialista munkabrigádok tagjai, a néphadsereg katonái nemegyszer testületileg mennek a transz- fúziós állomásra, hogy a legdrágábbat, vérüket ajándékozzák, és ezzel rászoruló embertársaikon segítsenek. Az elmúlt negyedszázadban nemcsak a térítésmentes véradók tábora nőtt, hanem azoké is, akik rendszeres véradókká váltak. A szóban forgó időszakban negyvenszeri véradásért Szlovákiában több mint százötvenen kapták meg a Janský-emlékérem arany-, több mint hússzori véradásért csaknem kétezren ezüst fokozatát, és harmincezernél is többen legalább tízszer ajándékoztak vért. A szép eredmények ellenére azt kell mondanunk, hogy a térítésmentes véradók száma nagyobb is lehetne, hiszen minden egészséges ember évente legalább kétszer-háromszor adhat vért. A becslések ugyan eltérőek, de a legtöbb szakember véleménye szerint akkor volna ideális a helyzet ha a népességnek legalább az öt százaléka tartozna a véradók táborába. Az elért eredmények elismerést, dicséretet érdemelnek, de az igazsághoz tartozik, hogy a szervező munka terén van még mit javítani. Ugyanis vannak szakosított központok Bratislavában, Martinban, Kassán (Košice), Banská Bystricá- ban, ahol sok véradóra van szükség. Ugyanakkor a kis kapacitású központok, mint például a komáromi (Komárno), érsekújvári (Nové Zámky), Považská Bystrica-i, Stará Ľubovňa-i stb. körzetében ugyan kevesebb vérre van szükség, viszont népes a véradók tábora, s így a véradókat nem egyszer utaztatják, ami természetesen időveszteséggel jár. Továbbá még nem minden üzemben, vállalatnál értették meg, hogy nemcsak munkaerőre van szükség, hanem véradókra is, ezért úgy kell szervezniük a munkát, hogy a véradók, ha a szükség úgy kívánja, huzavona nélkül betölthessék nemes szerepüket. Sokat nyom a latban az erkölcsi elismerés is. Szerencsére ezt már a legtöbb településen, üzemben megértették. Stupa- vában pl. évente megrendezik a véradók aktíváját, a vnb folyosóján levő agitációs táblán ott van a Janský-emlékérem viselőinek a névsora, s hasonlóképpen járnak el a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművekben, a vágsellyei (Šaľa) Dusló- ban. Járási méretekben is mind több helyen rendeznek hasonló akciókat, amelyek keretében az elismerés, a dicséret mellett a könyvajándék sem ritkaság. A Csehszlovák Vöröskereszt szlovákiai szervezete azzal a meggyőződéssel lépett a térítésmentes véradás következő negyedszázadába, hogy ezen a területen, a múlthoz hasonlóan, a jövőben is teljesíti feladatait. S ez a legszebb ajándék, amivel pártunk XVII. kongresszusát köszöntheti. NÉMETH JÁNOS Új utakon járó járási ipari vállalat Sikeres termékváltás Sikeresen felkarolja az elektronika iránt érdeklődő fiatalokat a Honvédelmi Szövetség rakovníki alapszervezetének Hi-Fi klubja. A tagok több mint 20 százaléka tanuló, s naponta foglalkozik velük a szövetség két tapasztalt tagja, Lumir Cvejn mérnök és Ladislav Hrnčák. A klub tavaly májusban korszerűen berendezett mikro-számitógépes központot kapott. A képen: Lumir Cvejn mérnök, a klub elnöke Aleš Hrnčákkal, Martin Slanarzsal és Petr Matoušekkel (jobbról) a PMD - 85 típusú mikrokomputerrel dolgoznak. (Libor Hajsky felvétele - ČTK) A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Ipari Vállalat a szolgáltatások bővítését, minőségének állandó javítását nem csupán gazdasági, hanem politikai feladatnak is tekinti. Az elmúlt ötéves tervidőszak párthatározatai éppen ezért meghatározzák a 650 dolgozó, s a többszáz szakmunkástanuló mindennapi munkáját, hétköznapjait. Az üzem vezetése az elsődleges feladatok teljesítése mellett gondosan ügyel az ügyfeleihez, a vásárlóihoz fűződő kapcsolataira is. A legutóbb években, az új szolgáltatások bevezetésekor is, a lakosság igényeit vették elsősorban figyelembe. A közös televízióantennák szerelése és javítása éveken keresztül megoldatlan volt a városban és a járásban, akárcsak az épületfelvonók javítása. Új szolgáltatásként a közelmúltban vezették be a gázfogyasztó készülékek javítását. A Multiserviz bővítése mellett immár Interserviz is működik, s figyelemreméltó az a törekvés is, hogy a vállalat dolgozói jussanak el mind gyakrabban a megrendelőhöz, s ne fordítva. Ma - úgy tűnik - a járás minden részében képesek kielégíteni a lakossági igényeket, ám indokolt esetben nem zárkóznak el a hagyományos szolgáltatások bővítésétől. A nyolcadik ötéves terv éveiben is növelni szeretnék a jövítóműhelyek és a begyüjtóhe- lyek számát. Jelentős változásokat hozott a legutóbbi ötéves terv az ipari vállalat termékszerkezetében is. Szinte valamennyi fontos ágazatban termékváltás történt, s ez a nagyfokú innovációs-készség már a legutóbbi esztendő gazdasági eredményeire is kedvezően hatott. A helyi ipar legjobb terméke büszke címmel és aranyéremmel jutalmazták a brnói árumintavásáron a XAXANA és az AJJA 3 típusú hálószobabútort és az EKOL nevű előszobabútort. A SORI néven ismertté vált nappali garnitúra jogosult a „CID“ jelzés viselésére, amely köztudottan a legmagasabb fokú elismerés, ami hazánkban megillethet egy terméket. Igen kedvező fogadtatásra talált a hazai piacon a RIMATHERM nevű központi fűtőkazán, amelyből évente 2000 darab készül, bár ennél lényegesen több is elfogyna, hiszen paraméterei valóban a csúcsot jelentik a hazai széntüzelésű fűtőtestek között A kazán már nemzetközi fórumon, a Pra- gotherm elnevezésű kiállításon is sikert aratott. A vállalat termékeinek sikere természetesen a keresletben is megnyilvánul. Amíg például 1981- ben csupán 9,1 millió korona értékű megrendelést kaptak a kereskedelemtől, s közvetlenül a fogyasztóktól, az elmúlt évben már 18 millió koronás áruforgalmat bonyolítottak le. A termelésben a mennyiségi felfutás mellett ügyelnek az egyes termékek előállításának gazdaságosságára is. Bevált a termelési mutatók összekapcsolása a dolgozók jutalmazásával. Az anyagi érdekeltség immár nem csupán a mennyiségre hat, hanem a termékek minőségére és anyagtakarékosságra is ösztönzi az egyéneket és a kollektívákat. Az elkövetkező időszakban a bérrendszer további tökéletesítését, a jutalmazás brigádformájának bevezetését tervezik. A feladatok nagyon igényesek, éppen ezért a nyolcadik ötéves tervidőszak első esztendejét kulcsfontosságúnak tekintik a vállalat dolgozói. A sikeres kezdést szolgálja a CSKP közelgő XVII. kongresz- szusa tiszteletére kialakult kötelezettségvállalási és versenymozgalom is. Külsőségeiben terebélyesedik, állóeszközökben tovább gyarapodik a vállalat. Hamarosan teljesen elkészül a tormási üzemközpont, melyet a későbbiek során összekapcsolnak az egykori Montostav telepével. A nyolcadik ötéves terv éveiben Rimaszombatban a Hviezdoslav utcában felépül a vállalat szolgáltatóközpontja, melyben helyet kapnak az árumintaboltok is. Minden jel arra mutat tehát, hogy a néhány évvel ezelőtt még komoly foglalkoztatási és értékesítési gondokkal küzdő vállalat egyenesbe került. Pedig nem történt csoda, varázslat, csupán az új gazdasági vezetés - élén Fejes Lajos mérnök igazgatóval, az üzem pártalapszervezetének teljes támogatásával, - felismerte a termékváltás, a továbblépés szükségszerűségét. A múltban többször bírált kollektíva pedig bebizonyította, hogy hozzáértő vezetéssel ki tudja elégíteni a legnagyobb igényeket is. HACSI ATTILA ÚJ SZÚ 4 1986. II. 19.
