Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám, szerda
ÚJ szú 3 1986. I. 15. A Szovjetunió konstruktív magatartást vár az USA-tól Karpov nagykövet nyilatkozata a genfi tárgyalások felújítása előtt (CSTK) - Csütörtökön kezdődik Genfben az atom- és ürfegyverekról folytatott szovjet-amerikai tárgyalások negyedik fordulója. Tegnap megérkezett a svájci városba a szovjet küldöttség, melynek vezetője, Viktor Karpov, repülőtéri nyilatkozatában rámutatott, az új forduló jellegzetességét az adja meg, hogy előtte sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek találkozójára. Ismeretes, hogy a csúcstalálkozón jelentős megállapodások születtek. A felek egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani a genfi leszerelési tárgyalásokat, s megerősítették, hogy ezek célja a lázas fegyverkezés elhárítása az űrben és megállítása a földön, továbbá az atomfegyverek számának csökkentése és a hadászati stabilitás megszilárdítása. Nagy jelentősége van , annak a ténynek, hogy mindkét vezető kinyilvánította: a nukleáris háborúnak nem lehet győztese, kirobbantását pedig nem szabad megengedni. Most a két küldöttség feladata az, hogy a csúcstalálkozón elfogadott megállapodásokat gyakorlati tettekre váltsák. Vagyis a lázas űrfegyverkezés megakadályozásáról, a nukleáris arzenálok felére történő csökkentéséről és az európai közepes haMolesworth-i tervek (ČSTK) - A kelet-angliai Moles- worthban kiépített támaszpontra még az idén megérkezik az első száz amerikai katona. A hírt hétfőn tette közzé a brit hadügyminisztérium és a szigetországban állomásozó amerikai légierők parancsnoksága. A támaszponton az amerikai katonai személyzet mintegy 850 főből áll majd. 1988-ig itt 64 robot- repülőgépet helyeznek el, ezek mindegyike kétszer olyan pusztítóerővel rendelkezik, mint a hirosi- mai atombomba. A másik angliai támaszponton, a Londontól nyugatra levő Greenham Common- ban 96 robotrepülőgépet telepítettek, amelyek a szocialista országok elleni első csapás mérésére szolgálnak. A brit békevédők február 9-re nagyszabású tüntetést hirdettek a támaszpont térségében. Az Indiai KP kongresszusi dokumentuma (ČSTK) - A Party Life havilap januári száma közzétette az Indiai Kommunista Párt márciusra tervezett XIII. kongresszusa elé terjesztendő, beszámoló tervezetét. A dokumentum határozottan elítéli az USA és más imperialista államok irányvonalát, s figyelmeztet arra, hogy India is az imperialista összeesküvés egyik célpontja. Az Indiai-óceánon támaszpontok kiépítésével, Pakisztán felfegyverzésével, s azzal, hogy ugyancsak támaszpontokat kívánnak létesíteni Bangladesben és Srí Lankán, az Egyesült Államok körül akarja zárni Indiát és fokozni a reá nehezedő nyomást. A tervezet a továbbiakban részletesen elemzi az ország politikai helyzetét, s értékeli a párt utóbbi három évben végzett tevékenységét. Megállapítja, jelentős sikereket értek el Indiában a békeszerető erők mozgósításában. A dokumentum e szempontból pozitívan értékeli az indiai kormány békepolitikáját is. Ezzel szemben bírálja a gazdaságpolitikát, hangot adva aggódásának amiatt, hogy e politiEltérő nézetek (ČSTK) - Nicholas Ridley brit és Jean Auroux francia közlekedési miniszter Londonban megbeszélést folytatott arról, alagúttal vagy híddal kössék-e össze a La Manche csatorna két partját. A miniszteri találkozón a négy javasolt tervváltozat egyikét sem fogadták el. A tárgyalások folytatódnak, mivel Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hétfői londoni látogatása alkalmával már közölni kívánják: melyik terv lett a győztes. A közlekedési miniszterek megbeszéléseikről részleteket nem voltak hajlandók közölni, ám köztudott, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nézetei a vasúti és közúti összekötettést illetően eléggé eltérőek. ka káros következményekkel jár a legszegényebb rétegekre. A párt vezetősége méltatja az AITUC szakszervezeti központ tevékenységét a dolgozók érdekeinek védelmében, viszont rámutat, hogy a szakszervezetek nem végeznek kielégítő munkát a munkások osztályöntudatra való nevelésében. A dokumentum kritikus hangnemben foglalkozik a párton belüli tevékenységgel, beleértve az olyan konkrét negatív jelenségeket is, mint a párttagság egy részének passzivitása, a pártoktatás fogyatékosságai stb. Emellett hangsúlyozza a kommunista értékrendi és magatartási normák fontosságát, amelyeknek megtartása a párt akcióegységének egyik alapvető feltétele. tótávolságú rakétákkal kapcsolatos ideiglenes megállapodásról van szó. A szovjet küldöttséget azzal bízták meg, hogy a haladás mielőbbi elérésére, a két fél álláspontjaiban az érintkezési pontok bővítésére törekedjék. Mint Viktor Karpov mondotta, számolnak azzal, hogy az amerikai fél is konstruktív magatartást tanúsít. Ez a tárgyalások mindhárom témakörére vonatkozik, s főleg a világűr kérdésére. Amint Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, ha az USA talál kellő akaratot arra, hogy ismét átgondolja és felülvizsgálja a „csillagháború“ minden káros következményét, akkor megnyílik az út a nemzetközi biztonsággal és a lázas fegyverkezés megállításával kapcsolatos kérdések konstruktív megoldása előtt. A genfi csúcstalálkozó után a népek ilyen döntéseket várnak. Nem lenne szabad reményeikben csalatkozniuk. Tüntetés Argentínában, sztrájk Bolíviában (ČSTK) - Buenos Airesben a rendőrség összecsapott mintegy 5 ezer tüntetővel, akik David Rockefeller amerikai bankár látogatása ellen tiltakoztak. Rockefeller magánlátogatásra érkezett Argentínába, s állítólag az ország külföldi adósságairól tárgyal. Megfigyelők szerint 1983, a polgári kormány hivatalba lépése óta a rendőrség először avatkozott be ilyen keményen tüntetők ellen, xxx Bolívia ónbányáinak több mint 35 ezer dolgozója béremelést követelve sztrájkba kezdett. A rendőrség eltorlaszolta a La Pazba vezető utakat, hogy így akadályozza meg a sztrájkolóknak a fővárosba vonulását. Bolívia tavaly 350 millió dollár értékben exportált nyersanyagot, s ennek egyharma- dát az ón tette ki. A világpiaci árak azonban jelentősen csökkentek, ami komoly válságot okozott az ónbányászatban. A szovjet írószövetség főtitkárának levele az amerikai Pen Club elnökéhez (ČSTK) - Georgij Markov, a Szovjet írók Szövetségének első titkára Norman Mailernek, a Pen Club amerikai központja elnökének levélben mondott köszönetét a szervezet kongresszusára történő meghívásért. A Pen Club nemzetközi szövetségének kongresz- szusa vasárnap kezdődött meg New Yorkban. Elfogadtuk volna a meghívást, ha nem lett volna egy, számunkra alapvető körülmény - írja a levélben Markov. - Azok között, akiket díszvendégként meghívtak a tanácskozásra, s ez a csatolt névsorból kitűnik, olyan személyek is vannak (beleértve az egykori szovjet állampolgárokat), akik tevékenységükkel évek óta a nemzetek közötti ellenségeskedést és gyűlöletet szítják. Éppen ezért az ő jelenlétük a kongresszuson - s ez meggyőződésünk - nem San Sebastianban, a spanyolországi baszkok egyik centrumában megtartott háborúellenes tüntetés résztvevői követelték Spanyolország kilépését a NATO-ból (a NATO spanyolul OTAN). A kormányzó Szocialista Párt csak félig-meddig akarja teljesíteni választási ígéretét: ez év márciusában népszavazást rendeznek ugyan a tagság kérdéséről, viszont Felipe González kormányfő kijelentette, hogy a népszavazás eredményei csak ,,erkölcsi kötelezettséget“ jelentenek a kormány számára, a gyakorlatban nem muszáj majd tartania magát hozzá (ČSTK felvétele) segítheti és nem segíti elő az alkotó, konstruktív légkör kialakítását. Ez a mi véleményünk természetesen nem jelenti azt, hogy ellenezzük a bármennyire is különböző álláspontok konfrontációját. Az említett személyek tevékenysége azonban az általános emberi törekvések, a béke, a népek közötti és konkrétan az írók közötti megértés ellen irányul. A meghívás elfogadása' számunkra azt jelentette volna, hogy belekerültünk ugyanabba az irányvonalba, amelyet ezen személyek képviselnek, akik népünkkel és azon országok népeivel szemben, ahonnan származnak, gyűlöletet hirdetnek. A Szovjet írók Szövetsége jelenleg arra törekszik, hogy aktivizálja és bővítse kapcsolatait az amerikai írókkal. Azt kívánjuk, hogy kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésünk, az alkotó vita segítse elő a jobb megértést, a népeink és irodalmaink közötti jó kapcsolatokat - írja végezetül Georgij Markov. Nigéria Milyen államforma? (ČSTK) - Ibrahim Babangida tábornok, nigériai elnök tegnap bejelentette: tekintettel arra, hogy 1990. október 1-én a jelenlegi katonai rezsim polgári kormány kezébe adja át a hatalmat, létrehoztak egy különleges szervet, a politikai bizottságot, melynek feladata az lesz, hogy megvitassa milyen államforma kialakítása lesz lehetséges 1990 után. Babangida kijelentette, a múlt év decemberében végrehajtott kormány- ellenes puccskísérlet az ország szuverenitása és függetlensége ellen irányult. Az összeesküvők azért akarták megdönteni a kormányt, mert az nem volt hajlandó elfogadni a Nemzetközi Valuta Alap feltételekhez kötött hitelét. Kommentárunk BŰVÖS KÖR Polgári elnöke van tegnaptól a közép-amerikai Guatemalának Vinicio Cerezo kereszténydemok • rata politikus személyében. A hadsereg - rövid megszakítással - több mint három évtizedes kormányzás után vonult vissza, de hogy ez végleges-e, azt ma még nem állíthatja senki. A haladó guatemalai kormányzatot 1954-ben amerikai katonai intervenció döntötte meg, s a tábornokok országlása 1986-ra a tönk széléra sodorta az ország gazdaságát, ugyanakkor véres politikai örökséget is hátrahagyott a hadsereg: egyes adatok szerint 31 év alatt százezer embert végeztek ki, s az „eltűntnek“ nyilvánított személyek száma is tízezrekre tehető (így érthető, miért nincsenek Guatemalában politikai foglyok). Az emberi jogok megsértése akkora méreteket öltött, hogy 1977-ben még Carter amerikai elnök is kénytelen volt megszüntetni a rezsimnek nyújtott hivatalos segélyeket A terror különösen a nyolcvanas évek elején eszkalálódott, olyannyira, hogy az akkori tábornok elnök (Efrain Rios Montt) kényelmetlenné vált az Egyesült Államok és a guatemalai hadsereg számára is. 1983 augusztusában puccs útján Oscar Mejia Victores tábornok került hatalomra, aki amerikai „nyomásra“ meghirdette a „demokratikus nyitás“ politikáját. A Közép-Amerika számára elkészített, Salvadorban és Hondurasban már „bevált“ forgatókönyvhöz hasonlóan Guatemalában is először alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, majd tavaly novemberben elnök- és helyhatósági választásokat rendeztek. Vinicio Cerezo ígéretekben nem fukarkodott, ám a tervek és a valós lehetőségek között igencsak nagynak mutatkozik a különbség, legyen szó (1.) a katonák befolyásának visszaszorításáról, (2.) a gazdasági talpraállás- ról vagy akár (3.) a közép-amerikai szerepvállalásról. 1. Megválasztott elnökként Cerezo kilátásba helyezte a korábbi évtizedekben kiépített katonai intézményrendszer felszámolását, de megnyirbálhatja-e a hadsereg hatalmát, amikor a tábornokoknak jelentős ipari érdekeltségeik, földbirtokaik vannak, tehát nem engedik ki kezükből politikai befolyásukat sem. Mellesleg az is a katonák erejéről tanúskodik, hogy az új polgári elnök nem kívánja felelősségre vonni az elmúlt évtizedek vérengzéseinek felelőseit. 2. Gazdasági téren mit tehet egy elnök, ha 45 százalékos munkanélküliséggel, három milliárd dolláros külföldi adóssággal és 160 százalék körüli inflációval találja magát szemben? (Különösen akkor, ha nem tervez alapvető szerkezeti változásokat, pl, adó- és földreformot!) Cerezo megválasztása után beismerte, sok függ attól, megadja-e az Egyesült Államok a kilátásba helyezett 300 millió dolláros kölcsönt, ugyanakkor azt is kijelentette, ezt nem szabad politikai feltételekhez kötni. Nehéz viszont elképzelni, hogy Washington önzetlen segítséget nyújtson Guatemalának, főleg akkor, amikor Közép-Amerikában egy szélesebb Nicaragua-ellenes front létrehozásán fáradozik. 3. És itt játszik majd fontos szerepet az új elnök közép-amerikai politikája. A korábbi katonai kormányzat - Hondurastól, Costa Ricától és Salvadortól eltérően - viszonylag semleges maradt Nicaraguával szemben. Cerezo decemberben a térség államaiban (és az Egyesült Államokban) tett látogatása során járt Managuában is, s itt kifejtette: támogatja a Con- tadora-csoport békeerőfeszítéseit és „elutasít minden olyan akciót, amely le akar téríteni valamely népet az általa választott útról“. S hogy a fentieket komolyan gondolja, arról az az ő nevéhez fűződő javaslat is tanúskodik, amely egy közép-amerikai parlament létrehozását szorgalmazza. (Ezt az indítványt a Confadora-országok külügyminiszterei hétvégi ülésükön támogatták, s Daniel Ortega nicaraguai elnök is üdvözölte a gondolatot, mivel - mint nyilatkozta - ez lehetővé tenné a térségbeli országok közvetlen párbeszédét.) Az Egyesült Államok persze a gazdasági nehézségeket köny- nyen kihasználhatja arra, hogy eltérítse Cerezót közép-ameirkai terveitől. Ugyanakkor Washingtonnak is érdeke a gazdasági helyzet megszilárdítása Guatemalában, ellenkező esetben ugyanis az egyre terebélyesedő partizánmozgalom híveinek a tábora növekszik, s könnyen kirobbanhat egy salvadori méretű polgárháború. A fegyveres gerillaakciókat pedig csak úgy lehetne elnyomni, ha- polgári rendszer ide vagy oda- ismét a hadsereg adná meg a hangot. Bűvös kör ez, amelyből kitörni szinte lehetetlen, különösen akkor, amikor a visszahúzó erők még sokáig fognak hatni Guatemalában. A baloldali fegyveres szervezeteket tömörítő Guatemalai Nemzeti Forradalmi Egység (URNG) közös főparancsnokságának egyik tagja, Pablo Monsato, az elnökválasztások kapcsán tett nyilatkozatában fejtette ki, hogy nincsenek meg a feltételek a Cerezo által megfogalmazott elképzelések megvalósításához. A parti- zánvezető szerint az új kormány létrejöttét tulajdonképpen az oligarchia és a hadsereg közötti megállapodás tette lehetővé. Hozzáfűzte, az ilyen közbülső politikai megoldások nyomán polarizálódás megy végbe a társadalom életében, s így egy kis repedés is kiválthatja a nép szélesebb rétegeinek bekapcsolódását a forradalmi folyamatba. PAPUCSEK GERGELY Újabb halálos áldozatok Dél-Afrikában Desmond Tutu: „Az ország (ČSTK) - Újabb halálos áldozatai vannak a Dél-afrikai Köztársaságban a faji zavargásoknak. A három afrikait hétfőn egy rendőr ölte meg, aki pisztolyával az apart- héid ellen tüntető tömegbe lőtt Stutterheimben. A rendőrségi jelentés szerint Mabopane városban ugyanazon a napon egy embert megöltek, tizenhatot pedig letartóztattak azon tüntetés résztvevői közül, akik a fekete lakosság megkülönböztetése ellen léptek fel. xxx Desmond Tutu Nobel-békedí- jas püspök hétfőn New Yorkban kijelentette: a Dél-afrikai Köztársaságban válságos a helyzet, s ha a fajüldözők nem hagynak fel tevékenységükkel, az ország polgárháborúba sodródhat“ polgárháborúba sodródhat. Desmond Tutu körutat tesz az Egyesült Államokban, melynek során felszólítja az amerikaiakat, követeljenek a kormánytól konkrét akciókat Pretoria fajüldöző politikája ellen. A New York-i városházán mondott beszédében kétszínűnek nevezte a Reagan-kormányt, amiért másokat terrorizmussal vádol, viszont Dél-Afrikában az apartheid rezsimet támogatja, s ezzel lehetővé teszi ott a kormányszintű terrorizmust. Az USA-ban új reprezentatív apartheid-ellenes vallási szervezet alakult. Az amerikai egyházak 35 vezető képviselője hétfőn alakította meg a „Különbizottság Dél- Afrika megsegítésére“ nevű szervezetet.
