Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám, szombat

ÚJ szú 11 1986.1. 11. A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 10. oldalról) sági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítási rendszerének fejlesztésére elfo­gadott intézkedéseket. Egyúttal elő kell készíteni és a 8. ötéves tervidőszakban fokozatosan további intéz­kedéseket is be kell vezetni, elsősorban az intenzifikáció folyamatának meggyorsítá­sára, a hatékonyság és a minőség javítá­sára, amelyek szerves egységet és haté­kony együttműködést biztosítanak a terve­zés, a gazdasági szabályozók és ösztön­zők, valamint az irányítás szervezeti felépí­tése között. Ennek érdekében:- következetesen kell érvényesíteni a demokratikus centralizmust, amely egy­bekapcsolja a központi irányítást a kezde­ményezéssel, az alkotó aktivitással és a nagy felelősséggel a gazdaság minden szintjén. Szilárdítani kell az állami és a ter­vezési fegyelmet, fokozni az ellenőrzés hatékonyságát.- erősíteni kell a központi tervezés pers­pektív jellegét, emelni kell tudományos színvonalát, főleg a gazdaság dinamikus, arányos és hatékony fejlesztésével össze­függő hosszú távú, koncepciózus és stra­tégiai jellegű kérdések megoldása, a társa­dalmi termelés progresszív szerkezetének formálása s intenzifikálásának biztosítása alapján,- gondoskodni kell a prognózisok, a hosszú távú célok és az ötéves tervek állandó összehangolásáról; a hatékonyság egységes kritériumainak kialakításával és érvényesítésével, valamint az anyag- és értékviszonyok egybekapcsolásának erő­sítésével növelni kell az ötéves terv sze­repét,- erősíteni kell a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági önálló­ságát és jogkörét, fokozni kell felelősségü­ket gazdálkodásuk hatékonyságáért, a tu­dományos-műszaki eredmények alkalma­zásáért, a külgazdasági feltételekhez való rugalmasabb alkalmazkodásért, s a hazai piac szükségleteinek sokoldalúbb kielé­gítéséért,- ki kell alakítani a szervezetek és főleg azok vezető dolgozóinak hosszabb távra szóló felelősségét a társadalmi haszon biztosításáért, s ilyen irányban kell fejlesz­teni érdekeltségüket is,- el kell mélyíteni az ötéves tervek fela­dataiból, s az ezekből levezetett gazdasági normatívumokból kiinduló önálló elszámo­lást, s ezt következetesen kell érvényesíte­ni a vállalaton belüli alakulatokban; a gaz­dasági szabályozókat és normatívumokat elsősorban a hatékonyság növelésére, az energetikai és anyagi befektetések jobb hasznosítására, az állóeszközök fokozot­tabb kihasználására s ezzel a termelés jövedelmezőségének növelésére kell irá­nyítani, *- szilárdítani kell a szervezetek közötti gazdasági kapcsolatokat, kifejezően kell növelni a gazdasági szerződések szerepét. Ki kell alakítani a feltételeket a fogyasztó szerepének növeléséhez a termelés tech­nikai színvonalának, a termékek választé­kának és minőségének meghatározásá­ban, s a hosszú távú szállítói-megrendelői kapcsolatok kialakítása során. Következe­tesebben és hatásosabban kell büntetni a szerződéses kötelezettségek teljesítésé­nek megszegését, ezek megkésett teljesí­tését, vagy a szállítmány nem megfelelő minőségét.- ki kell alakítani a feltételeket az ár­rendszer, a kalkulációk és a műszaki-gaz­dasági normák hatékonyságának növelé­séhez, valamint az igényes nemzetközi feltételek érvényesítéséhez, hogy megbíz­hatóbb kritériumok álljanak rendelkezésre a hatékonyság elbírálása, a tervszerű dön­téshozatal, a források elosztása, a szerve­zetek igazságos értékelése és jutalmazá­sa során,- ésszerűsíteni kell a nagykereskedelmi és a felvásárlási árakat, figyelembe véve a társadalmilag szükséges ráfordításokat és a világpiaci árakat,- tökéletesíteni kell a pénzügyi és a va­lutaeszközök kihasználását, beleértve az árfolyamváltozásokat, erősíteni kell a terv és az önálló elszámolás optimális kapcso­latait, hogy azok kedvezőbb hatást gyako­roljanak a gazdasági és pénzügyi egyen­súlyra, s a pénzügyi-valutáris stabilitásra. Le kell egyszerűsíteni és rugalmasabbá kell tenni az önálló elszámolási alapok képzését és felhasználását, s alapvetően meg kell szigorítani a szervezetek pénzü­gyi ellátásának feltételeit az anyagi ösztön­zés progresszív normatívái útján, a célsze­rűtlen dotálások és újraelosztás korlátozá­sával, s a hitelek és devizaeszközök bizto­sításában a legnagyobb haszon szempont­jaiból kell kiindulni; a fejlesztés finanszíro­zására elsősorban a szervezetek saját pénzügyi forrásait kell kihasználni,- tökéletesíteni kell a külkereskedelem gazdasági szabályozóit olyan irányban, hogy azok elősegítsék a csehszlovák rész­vétel elmélyítését a szocialista gazdasági integrációban (elsősorban a gazdasági szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok útján), továbbá a szakosítás és a termelési kooperáció fejlesztését elsősorban a KGST-országokkal, olyan értelemben, hogy gyorsabb ütemben növekedjen a ma­gas feldolgozottsági fokú és műszaki szín­vonalú termékek árucsere-forgalma,- a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítási rendszerében foko­zatosan össze kell kapcsolni a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar irányítási sza­bályozóit, s így lehetővé tenni a termelési és pénzügyi források ésszerűbb kihaszná­lását. Fokozni kell továbbá az arányok és a viszonyok irányításának hatékonyságát is az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban. Főleg a szállítói-megren­delői kapcsolatok szerepét kell erősíteni a következetesebb szerződéskötéssel, s a szerződések mennyiségi, szerkezeti és minőségi teljesítését elősegítő ösztön­zéssel. A népgazdaság fejlesztésének gyakor­lati feladataiból, valamint irányítási mód­szereiből kiindulva tovább kell tökéletesíte­ni a termelési-műszaki alap szervezeti fel­építését. A termelési-műszaki alap egysé­geinek nagyságát, formáit és belső szerve­zeti elrendezését úgy kell kialakítani, hogy azok a stratégiai és alapvető termelési programok teljesítése mellett a bel- és a külkereskedelem, • valamint a termelés gyorsan változó szükségleteit is kielé­gítsék; a szervezés szakágazati, kombinát­szerű és területi elvét a szükségleteknek megfelelően, s kölcsönösen kombinálva kell érvényesíteni. További haladást kell elérni a termelés, valamint a bel- és a kül­kereskedelem kapcsolatainak fejlesztésé­ben. Tökéletesíteni kell a nyers- és az alapanyagok, valamint a termékek forgal­mazásának irányítását és szervezését is. A szervezés kombinátjellegú formáival, s a gazdasági alanyok célszerű társításá­val, funkciók pontos meghatározásával ki kell alakítani a feltételeket a kutatás, a mű­szaki tervezés és a termelés együttműkö­déséhez, a fószállítói feladatok teljesítésé­hez, valamint a késztermékeket gyártó vál­lalatok és az alszállítók szorosabb együtt­működéséhez. Fokozni kell az állami apparátus munká­jának hatékonyságát, egyszerűsíteni és gazdaságosabbá tenni a tevékenységüket. Fel kell számolni ezen a területen a forma­lizmust, a bürokráciát, csökkenteni kell az irányítás adminisztrációs igényességét. Gondoskodni kell a dolgozók aktivitásá­nak sokoldalú fejlesztéséről, s kezdemé­nyezésük szélesebb körű érvényesítéséről a gazdaság és a társadalom irányításában. Az irányítás tökéletesítését és hatékonysá­gának növelését a dolgozók érdekei és az egész társadalom érdekei közötti össz­hang elmélyítésére kell építeni. Ki kell használni a dolgozók irányításban való részvételének bevált formáit, s újakat is kell keresni, főleg a terv kidolgozásában és végrehajtásában. Tovább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt. Szélesebb méretekben kell érvényesíteni a brigád- rendszerű munkaszervezést és javadalma­zást, valamint az erkölcsi ösztönzést. Je­lentős szerepet várunk a bérrendszerek hatékonyságának növelésétől, a káder- és személyzeti, valamint szociális fejlesztés tervezésétől, és a foglalkoztatottság terv­szerű irányításától, beleértve a szerkezeti változásokkal járó szociális-gazdasági kö­vetkezmények megoldását. A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányaira vonatkozó ja­vaslat az 1986-1990-es évekre és a 2000- ig terjedő időszakra tartalmazza mindazo­kat a döntő célokat és feladatokat, amelyek teljesítésével további haladást érünk el szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesz­tésében, s a nép életszínvonalának emelé­sében. Ennek egyedüli útja a népgazdaság következetes intenzifikálása, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsítása és eredményeinek gyakorlati bevezetése, a maximális gazdaságosság megkövetelé­se, a források ésszerű kihasználása a nép­gazdaság minden területén, valamint a munka minőségi színvonalának általános emelése, fgy minél nagyobb társadalmi haszon elérésére kell törekedni minél ke­vesebb költséggel, a társadalmi munkater­melékenység állandó növekedése mellett. A kitűzött célok és feladatok megvalósí­tása hatással lesz minden állampolgárunk életére, ezért ennek az egész nép ügyévé kell válnia. A párt abból indul ki, hogy terveink megvalósításának döntő tényező­je az ember, annak magas fokú munka- és alkotó aktivitása, kezdeményezése, min­den újnak és haladónak a támogatása. Ezért a párt-, az állami, valamint a gaz­dasági szerveknek és szervezeteknek, s a Nemzeti Front szervezeteinek rendkívül fontos feladata a dolgozók és az egész nép szervezése és mozgósítása, hogy sikere­sen teljesíthessük a gazdasági és társadal­mi fejlesztés terveiből eredő feladatokat. Minden eddiginél sürgősebb, hogy min­den szakaszon javítsuk a munka minősé­gét, jobban irányítsunk, elérjük a szüksé­ges változásokat a gondolkozásban, az elért eredmények alapján elmélyítsük az érdem elvét és a differenciálást a javadal­mazásban, kihasználjuk a tartalékokat és a lehetőségeket, főleg a dolgozók alkotó erőit, lelkesedését és tapasztalatait a tár­sadalmi források eredményesebb és haté­konyabb termelésére. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Front szervezetei jelentős mértékben elősegítik a fő irányok megvalósítását. Arra is számí­tunk, hogy teljes mértékben támogatni fog­ják a szövetségi kormány és a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa által a dolgozók­nak a gazdasági és szociális fejlesztés ötéves terve és évi végrehajtási tervei kidolgozásában, végrehajtásában és ellen­őrzésében való részvételéről kiadott doku­mentumot, s így elősegítik a hatékonyság növelését minden munkahelyen. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a dolgozók kezdeménye­zését a terv minőségi feladatainak teljesí­tésére és túlteljesítésére kell irányítania. A munkakezdeményezés bevált formái mellett főleg az újakat kell kihasználni. Támogatni kell a kezdeményezótervek el­fogadását, a brigádrendszerú munkaszer­vezés és javadalmazás bevezetését, vala­mint a vállalatoknak és az üzemeknek a tudományos-műszaki haladásban elért eredmények gyorsabb gyakorlati haszno­sítására irányuló kezdeményezését. Ilyen irányban kell erősíteni a kollektív szerződé­sek szerepét is. Hasznosítani kell a legjobb munkaközösségek, az élenjáró munkások, az újítók és a feltalálók tapasztalatait a csehszlovák tudományos-műszaki társa­ság aktív részvételével. Egyúttal a termelé­si értekezletek színvonalát is emelni kell, hogy az a problémák következetesebb és gyorsabb megoldásához vezessen minden munkahelyen, s a mindenki saját munka­helyének gazdája elv szellemében a mun­kához való szocialista viszonyulást erő­sítse. Az intenzifikáció folyamata, valamint a tudományos-műszaki haladás alkalma­zása tág lehetőségeket nyújt a fiatal nemze­dék alkotóképességének és tehetségének kihasználásához. A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek ezért el kell mélyítenie a fia­talok érdeklődését és növelni kell energiá­ját, úgy kell irányítania és nevelnie őket, hogy növekedjen aktív részvételük a kitű­zött feladatok teljesítésében. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a nem­zeti bizottságok munkájának. Növelni kell szerepüket a területi egységek gazdasági és szociális fejlődésének biztosításában. A helyi, a városi, a járási és a kerületi nemzeti bizottságok a Nemzeti Front szer­vezeteivel együttműködve új választási programokat készítenek eló, amelyek a he­lyi források jobb kihasználásával elősegítik az állampolgárok szükségleteinek és jogos érdekeinek jobb kielégítését, mindennapi problémáik megoldását s környezetük fej­lesztését. A fejlett szocialista társadalom építésé­vel összefüggő növekvő feladatok törvény­szerűen növelik a párt munkájával szem­ben támasztott igényeket, s megkövetelik vezető szerepének erősítését. A kommu­nistáknak példát kell mutatniuk a munka- és a társadalmi feladatok teljesítésében. A pártszerveknek és -szervezeteknek élen kell járniuk a párt gazdaságpolitikájában kitűzött stratégiai irányvonal biztosításá­ban, s gondoskodniuk kell róla, hogy az állami, a gazdasági és a társadalmi szer­vek és szervezetek egységesen járjanak el az ötéves terv és az éves tervek egyenle­tes teljesítésében, s lényeges mértékben kell fokozniuk a pártellenórzés hatékony­ságát. Határozottan fel kell lépniük a párt­ós az állami fegyelem, a munka- és a tech­nológiai fegyelem megsértőivel szemben, a rossz gazdálkodás, a hanyagság és a felelőtlenség, a reszortizmus és a lokál­patriotizmus megnyilvánulásai ellen. Har­colniuk kell a túlméterezett adminisztráció, a bürokrácia és minden más ellen, ami sérti a társadalmi érdekeket. A párt vezető szerepe érvényesítésének fontos területe a káderpolitika. A pártszer­vezeteknek munkaeredményeik alapján kell értékelniük a kádereket, s gondoskod­niuk kell róla, hogy a vezető tisztségeket olyan emberek töltsék be, akik képesek a párt politikájának gyakorlati érvényesíté­sére, nem hátrálnak meg a nehézségek elől, s elkötelezetten oldják meg az új feladatokat. A vezető tisztégekbe követke­zetesebben kell kiemelni a fiatal kádereket. Ezeket az alapelveket kell érvényesíteni a vezető dolgozók kiválasztása, elhelyezé­se és értékelése során, s gondoskodni kell szakmai és politikai felkészítésük állandó tökéletesítéséről. A fő irányok teljesítése főleg az idén, az 1986-os évben követel meg nagy igyeke­zetei, amely a 8. ötéves tervidőszak első éve s a feladatok magasabb minőségi szintű teljesítésével kezdődik. Ezek meg­valósítását elősegíti a XVII. kongresszus tiszteletére valamint a CSKP megalapításá­nak 65. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezés és szocialista mun­kaverseny, a Szakszervezetek Központi Tanácsa által kiadott felhívás elfogadása, amely az anyagráfordítások csökkentésé­re, a munkatermelékenység növelésére, s a termékek minőségi színvonalának lé­nyeges mértékű emelésére vonatkozó tervfeladatok túlteljesítését célozza, vala­mint a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása a prágai vállalatok felhívá­sa alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meggyőződése, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tapasztala­tunk van a kitűzött célok eléréséhez. Nagy ösztönzést jelentenek számunkra a Szov­jetunió Kommunista Pártjának lenini eljárá­sa és az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeivel kapcsolatban közzétett dokumentumok. Kitűzött céljaink sikeres elérésével a szocialista Csehszlovákia a legjobban járul hozzá az egész szocialis­ta közösség erejének megszilárdításához és gazdasági potenciáljának fejlesztésé­hez, valamint a világbéke megőrzéséhez. A Žebráki Szerszámgépgyár prototípuskészítő műhelyének konstruktőrei világszín­vonalú megmunkálóberendezést fejlesztettek ki, a számjegyvezérlésú FNG 32 NC típusú marógépet, amely bonyolult felületű alkatrészek megmunkálására is alkal­mas. A képen: Petr Drahouzai (baloldalt) és Zbynék Chylík mérnök az új marógép elektromos részének szerelését fejezi be. (Stanislav Peška felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom