Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám, szombat

A CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 9. oldalról) készítése, megvalósítása s üzemeltetése során megtakarításokat kell elérni az ener­gia, a fémek és más energiaigényes alap­anyagok és termékek felhasználásában. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a mező­gazdasági földalap védelmének, és az építkezési célokra mindenekelőtt azokat a telkeket kell felhasználni, amelyek nem alkalmasak intenzív mezőgazdasági meg­művelésre. Következetesen ki kell használni a lakás­alapot és korlátozni kell a lakások nemkí­vánatos szanálását. Bővíteni és növelni kell a javításokat és a karbantartást, meg kell erősíteni a helyi építőipart és részvéte­lét a lakások javításában és korszerűsíté­sében. A szocialista szervezetek által ke­zelt lakásokban 13-15 százalékkal kell növelni a javításokat, illetve a karbantar­tást, miközben ügyelni kell a javítások megfelelő struktúrájára. Több lakást kell korszerűsíteni, és ennek érdekében ki kell alakítani a korszerűsítési alapot, amelyből a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán legalább 30 ezer - szocialista szervezetek által igazgatott - lakást kell korszerűsíteni. Továbbra is támogatni kell a lakosság által elvégzett korszerűsítési munkálatokat, és ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A nemzeti bizottságoknak, a lakásgazdál­kodási vállalatoknak és a lakásszövetkeze­teknek felelősebben kell gondozniuk a la­kásokat. A nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán intézkedéseket kell hozni a lakásépítési rendszerek műszaki és gazdasági színvo­nalának emelésére és a lakások ellátottsá­gának javítására. Nem szabad megtűrni az olyan műszaki megoldásokat, amelyek in­dokolatlanul növelik az alapanyag-, ener­gia- és beruházási igényességet, valamint az üzemeltetési költségeket. Emelni kell az új lakótelepek építészeti színvonalát, olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek ja­vítják a lakókörnyezetet. Az egészségügyi ellátás széles körű, fejlett rendszerét mindenekelőtt az egész­ségügyi szolgáltatások minőségének javí­tására kell irányítani. Egyre több lakost kell megelőző gondoskodásban részesíteni. Meg kell gyorsítani és javítani kell a kivizs­gálások és a gyógyítás folyamatát, tovább kell bővíteni az orvosi ellátást közvetlenül az üzemekben és a szövetkezetekben. Folytatni kell a társadalmi és egészségügyi programok megvalósítását, figyelmet kell szentelni a rehabilitáció és a protetikai ellátás fejlesztésének. Jobban és éssze­rűbben kell a lakosságot gyógyszerekkel és gyógyászati anyagokkal ellátni. Az egészségügy feladatainak teljesítése során alkalmazni kell a tudományos-mű­szaki fejlesztés eredményeit, javítani kell a műszaki és a műszerekkel való ellátott­ságot. Az új építkezéseken a karbantartás javításával és a rekonstrukciókkal meg kell oldani az egészségügyi intézmények háló­zatának további ésszerűsítését, struktúrá­ját az új szükségletek szerint kell módosí­tani. Növelni kell a huzamos ideig beteges­kedők számára létesített intézmények ka­pacitását. A nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben 4 ezerrel kell növelni az orvosok és legalább 11 ezerrel a kórházi ágyak számát. Az egészségügyi. szolgáltatások javítá­sához hozzá kell járulni a munkaszervezés tökéletesítésével, az egészségügy egysé­ges irányításának megerősítésével, az egyészségügyi dolgozók és a betegek kö­zötti szocialista viszony megszilárdításá­val. Tovább kell javítani a nemzeti bizottsá­gok tevékenységét az egyészégügyi ellá­tás irányításában. A gazdaság intenzifikálása, a tudomány és technika eredményeinek gyorsabb ér­vényesítése során el kell mélyíteni a szo­cialista nevelést és oktatást, folyamatosan növelni kell a dolgozók szakképzettségét. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítá­sa megköveteli, hogy az alapiskolákban javítsuk az oktatási-nevelési folyamatot, beleértve azt is, hogy megfelelő mértékben csökkenteni kell az osztálylétszámot. A 14-17 éves fiatalok számának gyarapo­dására való tekintettel meg kell teremteni az anyagi és káderfeltételeket a kötelező 10 éves iskolalátogatás megvalósításához. Nagyobb mértékben kell alkalmazni az au­diovizuális technikát, számítógépeket, be­leértve az oktatási programot is. Tökéletesíteni kell a munkásfiatalok fel­készítését, főleg a szakmai képzés színvo­nala emelésének szempontjából, a tudo- mányos-technikai forradalom növekvő igé­nyeivel összhangban. Ehhez meg kell te­remteni a szükséges káder- és anyagi feltételeket. A közép- és felsőfokú oktatásban a ta- , nulmányi szakok szerkezetét a tudomá­nyos-műszaki fejlődés fő irányvonalai, va­lamint a társadalmi-gazdasági fejlődés stratégiai céljai szerint kell módosítani. Az oktatásban és a diákok gyakorlati tevé­kenységében fokozatosan alkalmazni kell az információs és irányítási számítási rendszereket. A főiskolákon bővíteni kell a tudományos tevékenységet, összesen legalább 75 ezer négyzetméter területű oktatási létesítményt kell építeni, több mint 3 ezer ággyal kell bővíteni a diákszállók kapacitását és új iskolai éttermeket kell építeni, amelyek összesített kapacitása napi 30 ezer adag étel. A nevelés és oktatás folyamatában el kell érni, hogy a társadalom valamennyi nevelési tényezője, vagyis az iskola, a csa­lád, a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szervezetek és a tömegtájékoztató eszkö­zök egységes hatást gyakoroljon az ifjú­ságra. Fokozni kell az iskolák végzett diák­jainak felelősségtudatát, fel kell készíteni őket arra, hogy elfoglalják azokat a helye­ket, ahol a társadalomnak szüksége van rájuk; szakképzett munkájukkal bizonyít­sák felkészültségüket az életre, a szocialis­ta társadalomban végzett munkára. Ki kell dolgozni a dolgozók továbbképzésének koncepcióját. Tovább kell erősíteni a kultúra szocialis­ta jellegét, komplexen kell fejleszteni úgy, hogy pozitívan érvényesüljön a társadalmi élet egész struktúrájában és az új nevelés­ben. A kultúra és a művészet jelentős feladata az új értékek céltudatos megte­remtése, a dolgozók szabadideje célszerű kihasználásához való hozzájárulás. Hatnia kell a dolgozók alkotó aktivitásának fejlesz­tésére és egészséges életmódjára. Ebből a szempontból tökéletesíteni kell az irányí­tás rendszerét, differenciáltan kell fejlesz­teni a kulturális és művészeti tevékenység egyes formáit és nevelő hatásukat. Haté­konyabban és célszerűbben kell felhasz­nálni az erre a célra előirányzott társadalmi eszközöket. Tovább kell fokozni a tömegtájékoztató eszközök szerepét, s javítani kell munkáju­kat. Meg kell teremteni a feltételeket az anyagi-műszaki alap célszerű korszerűsí­téséhez. Prágában új rádióközpontot, Prá­gában és Bratislavában pedig a televíziós­központok újabb részlegeit kell felépíteni. Javítani kell a nyomdaipar anyagi-műszaki alapját. A KGST-országokkal együttmű­ködve fokozatosan fejleszteni kell a hang­lemezgyártás legkorszerűbb technológiáját és a videofelvételek rendszerét. Rendszeres figyelmet kell szentelni a testnevelés, a sport és az üdülés fejlesz­tésének mint a lakosság egészséges fejlő­dése egyik fontos feltételének. Mindenek­előtt a tömegsportot és a turisztikát kell fejleszteni, ennek érdekében a testnevelés szervezésében részt vevő valamennyi szerv és szervezet tevékenységét egybe kell hangolni. Meg kell teremteni a feltéte­leket ahhoz, hogy a sportlétesítményeket nagyobb mértékben használják ki a tö­megsport fejlesztése érdekében. Előnyben kell részesíteni az olyan sport- tevékenységet és azokat a sportágakat, amelyek kevésbé költségesek és nem kö­vetelnek igényes létesítményeket. Jobban kell törődni azoknak az eszközöknek a fel- használásával, amelyeket a társadalom a testnevelés, a sport és az élsport fejlesz­tésére fordít. XI. A környezet kialakítása és védelme A környezetvédelem és a környezet ala­kítása az életszínvonal emelésének egyik fontos kérdése, az emberről való szocialis­ta gondoskodás egyik alapvető feltétele és része. A népgazdaság és a társadalom további fejlesztésére vonatkozó intézkedé­sek megvalósítása során szem előtt kell tartani azt a fontos feladatot, hogy javítani kell környezetünk egyes összetevőit, főleg a levegő, a víz, a talaj, az erdő védelmét. A környezetvédelmet a párt- és állami politika elválaszthatatlan részének kell te­kinteni. Minimálisan 17 milliárd koronát kell fordítani ökológiai célokra, ami több mint kétszerese annak az összegnek, amelyet a hetedik ötéves tervidőszakban erre a cél­ra felhasználtunk. A környezetvédelem problémáinak megoldását előnyben kell részesíteni a sű­rűn lakott területeken és ott, ahol az ipar, a szén- és nyersanyagfejtés összpontosul. Meg kell állítani a levegő szennyeződé­sének növekedését, és meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kilencedik ötéves tervidőszakban fokozatosan csök­kenjen a szennyezettség. Ezzel összhang­ban fokozatosan csökkenteni kell a levegő­nek a kéndioxid és nitrogénoxid általi szennyeződését, főleg a villanyeróművek és a hőerőművek környékén. A levegő minősége javításának egyik döntő módja a tüzelőanyag-energetikai mérleg struktú­rájának megváltoztatása, a villamos ener­gia és a földgáz szerepének növelése, miközben csökkenteni kell a barnaszén felhasználását és tökéletesebb technológi­ákat kell bevezetni. Az egyes tárcáknak, termelési-gazdasá­gi egységeknek és vállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a vízforrások következetes védelméért és racionális ki­használásáért. A szennyvíztisztítók építé­sét a nyolcadik ötéves tervidőszakban a vízszennyezés fő forrásaira kell irányíta­ni, megteremtve ezzel a feltételeket a szennyezés csökkentéséhez. A víz tisz­taságának fokozása érdekében a Z-akció- ban kisebb víztisztítókat kell építeni. Meg kell szüntetni a víztörvény alóli kivételek engedélyezését. A szilárd ipari és kommunális hulladékot fel kell használni, illetve úgy kell megsem­misíteni, hogy az ne károsítsa a környe­zetet. A nyolcadik és a kilencedik ötéves terv­időszakban a gépipari termelésben és az építőiparban erősíteni kell azokat a kapaci­tásokat, amelyek a levegő és a víz tiszta­ságának védelmére vonatkozó intézkedé­sek megvalósításához szükséges techno­lógiai és építési munkálatokat, illetve sze­reléseket végzik, s lehetővé teszik a beren­dezések karbantartását, beleértve a mérő- és szabályozó műszereket is. Meg kell akadályozni a mezőgazdasági terület és az erdők területének további csökkenését, csökkenteni kell az erózió által fenyegetett területek nagyságát, meg kell akadályozni az erdők további károso­dását, általában javítani kell az ország ökológiai stabilitását. A nemzeti bizottságoknak a választási programok keretében konkrét akciókat kell előkészíteniük és megvalósítaniuk a rájuk bízott területeken a környezetvédelem ér­dekében. Erre kell irányítani az állampol­gárok kezdeményezését. Rendszeresen ellenőrizni kell a környezetvédelemmel kapcsolatos normák és szabályok megtar­tását, és megsértésük esetében le kell vonni a következtetéseket. A Nemzeti Front szervezeteiben, az ipari vállalatoknál és a gazdálkodó szervezetekben konkrét intézkedéseket kell hozni, amelyek a dol­gozókat a technológiai fegyelem megtartá­sára, Illetve arra ösztönzik, hogy megaka­dályozzák a káros anyagok bekerülését a levegőbe, a vízbe és a talajba. Az üze­mekben javítani kell a munkakörülménye­ket, jobban kell gondoskodni a rendről és a tisztaságról, az üzemek és környezetük rendezettségéről. A városokban és a köz­ségekben a választási programok kereté­ben nagyobb figyelmet kell fordítani a tisz­taságra, az utak karbantartására, a zöldö­vezetek, a parkerdők és üdülőközpontok létesítésére, illetve karbantartására. Neve­lő hatással kell befolyásolni minden egyes állampolgár magatartását, a környezethez való viszonyát, harcolni kell a vandalizmus ellen. * XII. A CSSZK és az SZSZK fejlesztése A CSSZK és az SŽSZK gazdasági fej­lesztését úgy kell irányítani, hogy gazdasá­gi és természeti feltételeiket kihasználjuk az egységes csehszlovák népgazdaság fejlesztésének intenzifikálására. A két köztársaság specifikus feltételei­nek figyelembevételével el kell érni a forrá­sok képzésének maximális hatékonyságát, s mozgósítani kell minden tartalékot, főleg az alapvető termelőeszközök, mindenek­előtt a korszerű, újonnan létesített eszkö­zök kihasználásában. Szem előtt kell tartani a munkaképes lakosság számának növekedését, azon ál­lóeszközök korát, amelyek megkövetelik a korszerűsítést, illetve a felújítást. A két köztársaságban a termelési alap fejleszté­sét és korszerűsítését az egységes cseh­szlovák gazdaság kulcsfontosságú problé­máinak megoldására, mindenekelőtt a ha­tékonyság és az exportképesség növelé­sére kell irányítani. Tovább kell tökéletesíteni az egyes terü­letek komplex fejlesztésének tervezését. Ennek a feladatnak a teljesítésében az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtani­uk a területi szerveknek, főleg a nemzeti bizottságoknak. A Cseh Szocialista Köztársaságban meg kell teremteni a feltételeket a társadal­mi termelés fejlesztéséhez úgy, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 17-18 száza­lékkal, az ipari termelés 13-14 százalék­kal, az építőipari termelés 8-9 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 6 száza­lékkal emelkedjen. A komplex lakásépítés keretében 295 ezer lakást kell felépíteni. A lakásépítéssel mindenekelőtt a népgazdaság kiválasztott ágazataiban kell elősegíteni a munkaerő­toborzást és -stabilizálást. A lakáskörülmé­nyek javítására 23 ezer harmadik és ne­gyedik kategóriába sorolt lakást kell kor­szerűsíteni. Ennek érdekében bővíteni kell a helyi építőipari vállalatok kapacitását, növelni kell részvételüket a lakások javítá­sában és korszerűsítésében. Hatékony intézkedéseket kell foganato­sítani az életkörülmények javítására a Nyu­gat- és Dél-csehországi kerület nyugati területein. Fokozott figyelmet kell szentelni a környezetvédelemnek. x A Szlovák Szocialista Köztársaságnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az ország forrásainak képzéséhez. A nemzeti jövedelmet 23-25 százalékkal, az ipari ter­melést 18-20 százalékkal, az építőipari termelést 10-11 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelést pedig 8-9 százalékkal kell emelni. Gondoskodni kell a lakosság életszínvo­nala egyes összetevőinek kiegyensúlyo­zott fejlődéséről; 185 ezer lakást kell felépí­teni, ebből 126 ezret építőipari kivitelezés­ben. Javítani kell a lakosság ivóvízellátá­sát, hogy a közüzemi vízvezetékből ellátott lakosság részaránya 1990-ben elérje a 75 százalékot. Ki kell bővíteni az egészség- ügyi intézmények fekvőhelyeit 5,6 ezer férőhellyel, a szociális gondoskodás intéz­ményeit pedig 3,1 ezer férőhellyel. Bratislava további fejlesztésében meg kell oldani a közlekedési rendszer átépíté­sét, gondoskodni kell további egészség- ügyi intézmények építéséről és a környezet javításáról. A szövetségi és a nemzeti szerveknek összpontosított figyelmet kell fordítaniuk, Prágának, a CSSZK fővárosának, további fejlesztésére. A prágai ipari termelés szerkezetének további fejlesztési irányzatában figyelembe kell venni a tudományos-kutatási alap és a főiskolák koncentráltságát a város terüle­tén, ami jó feltételeket biztosít a termelési alap korszerűsítési folyamatának meg­gyorsításához a legmagasabb műszaki színvonalon, főleg a gépipari és az elektro­technikai termelés területén. Állandó figyel­met kell fordítani a lakásépítési programra, s gondoskodni kell 48 ezer lakás építésé­nek befejezéséről a lakásépítés minden formájában. Lényeges mértékben meg kell gyorsítani a régi lakásalap korszerűsítését, mégpedig úgy, hogy az jelentős tényező­ként járuljon hozzá a város szépítéséhez. A városi közlekedés fejlesztésében folytat­ni kell a metróépítést, s 1990 végéig 40 kilométerrel kell kibővíteni hálózatát. Az úthálózat átépítésében továbbá is az alapvető közlekedési rendszer fejlesztésé­re kell összpontosítani a figyelmet. Meg kell gyorsítani a vasúti gócpont átépítését. Gondoskodni kell Prágában a környezet javításáról, a távfűtési rendszer és a gázel­látás fejlesztéséről. Meg kell gyorsítani a prágai egészség­ügyi fejlesztési program megvalósítását; elsősorban az intézetek műszaki-gazdasá­gi szempontból elavult fekvóhelyes részle­geit kell újjáépíteni és célszerűen kiegészí­teni, gondoskodni kell a motoli kórház fel­építéséről, s növelni kell az ágyak számát a tartós betegeket ellátó gyógyintéze­tekben. XIII. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése A gazdasági és szociális fejlesztés célja­inak eléréséhez, az intenzifikáláshoz, a hatékonyság és a minőség javításához kifejező mértékben hozzá kell járulni a nép­gazdaság tervezési és irányítási rendsze­rének további tökéletesítésével is. A 8. ötéves tervidőszakban érvényesíte­ni kell a Komplex intézkedéseket a tökéle­tesítésüknek megfelelő irányokban. Ide tartozik a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors felhasználása, az in­novációs aktivitás, a gazdasági szféra jog­körének és felelősségének növekedése a beruházások területén, az érdekeltség elmélyítése a kivitel minőségi színvonalá­nak és a kivitel hatékonyságának a javítá­sában, valamint a nagykereskedelmi ár­szint csökkentésében, a bérfejlesztés, a munkatermelékenység növekedése és a gazdasági tevékenység eredményessé­ge közötti összhang megtartása, az önálló elszámolás és a vállalaton belüli irányítás elmélyítése, a hatékony készletgazdálko­dás s az anyagfelhasználás értékelemzó tervezése. Az irányítás minden szintjén javítani kell a közvetlen irányítást és a szervezőmunkát, s meg kell erősíteni az ellenőrzést. A mezőgazdaságban követke­zetesen kell megvalósítani a mezógazda- (Folytatás a 11. oldalon) ÚJ SZÚ 10 1986. 1.11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom