Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-07 / 5. szám, kedd
ÚJ szú 5 1986. I. 7. Egy szovjet munkáscsalád a statisztika tükrében A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala évek óta rendszeresen vizsgálja a lakosság különböző kategóriáiba tartozó hatvankétezer család költségvetését. Ezúttal Nyi- kolaj Borovko esztergályos családi költségvetését vesszük szemügyre. ♦ A Borovko család Novoszi- birszkben él. Az asszony varrónő. Két lányuk közül az egyik tizenhét, a másik tizenegy éves. A család költségvetését 1971 óta követik nyomon. Bevételeikről és kiadásaikról tizenhárom év tükrében alkothatunk képet. 1971 -ben a család pénzbevétele havi 370 rubel volt. Az akkor még háromtagú családban (Lena, a kisebbik lány még nem született meg), egy főre havonta 123 rubel jutott. A fő bevételi forrás a fizetés volt. 1984-ben a család pénzbevétele havi 594 rubel volt. A négytagú családban egy főre havonta több mint 148 rubel jutott. Jelentősen nőttek a fizetések: az asszony, Tatyjana havonta átlagosan 300 rubelt, Nyikolaj 294 rubelt keres; ez az állam béremelési intézkedéseinek eredménye. Abban a konfekcióipari egyesülésben, amelynek egyik gyárában Tatyjana dolgozik, 1970 óta 67 százalékkal nőtt az átlagbér. Tatyjana keresete nagyobb az üzemi átlagnál. Kiválóan képzett varrónő, fő feladatkörén, a szabásdarabok átvételén kívül más műveleteket is elvégez. A családfő az évek során elérte az esztergályos szakma legmagasabb, hatodik kategóriáját. A család bevétele lényegesen növekszik a társadalmi fogyasztási alapokból való részesedés révén. Lássunk ezek közül néhányat, amelyekkel számol a családi költségvetés. 1984-ben Tatyjana zabadsága idejére 360 rubelt, a férje 282 rubelt kapott. Táppénz címén 1982-ben a Borovko házaspárnak 214 rubelt, 1984-ben 172 rubelt fizettek ki. A rendelőintézeti ellátás (egy év alatt több mint hússzor vették igénybe), valamint az üzemi ambulancia igénybevétele természetesen nem járt semmilyen kiadással. Tatyjana például a gyárban járt fogászati kezelésre, több ízben volt orvosnál, s erre egy kopejkát sem költött. MIT VÁLLAL AZ ÁLLAM? Az állam magára vállalja a gyermektartási költségek jelentős részét is. A két lány hétéves koráig bölcsődében, illetve óvodában volt. ^gy gyermek bölcsődei vagy óvodai ellátása évi 500-600 rubelbe kerül, a szülőkre viszont ennek az összegnek legfeljebb húsz százaléka hárul. Abban a gyárban, amelyben Tatyjana dolgozik, biztosítják a gyermekek bölcsődei és óvodai ellátását. Nemrég adták át a negyedik épületet, amelyben a bölcsőde és az óvoda is működik. Egy általános iskolai tanulóra az állam évente több mint 200 rubelt költ. A családi költségvetésben ez a tétel csak 1984-ben több mint 400 rubellel szerepelt a bevételi oldalon. Mindkét lány rendszeresen üdült a gyár gyermektáborában. Itt egy 26 napos turnus költsége 56-rubel, a szülők körülbelül 10 rubelt fizettek. És mi a helyzet a szülők üdülésével? Tatyjana az utóbbi években ingyenes beutalóval üdült Bulgáriában és Szocsi- ban (itt a kisebbik leánnyal együtt), ugyancsak ingyenes turistaúton járt Moszkvában és Ala-Tauban (Közép-Ázsia). Egyébként abban a gyárban, ahol Tatyjana dolgozik, 1984-ben ingyenes és kedvezményes beutalóval százkilencvenen üdültek szanatóriumban, üdülőben, illetve vettek részt turistaúton. A vállalatnál háromszáz dolgozó vette igénybe a megelőző egészségügyi szolgáltatást. A társadalmi fogyasztási alapok fedezik Borovkóék lakással kapcsolatos kiadásainak jelentős részét is. A lakást 1975-ben kapták, természetesen díjmentesen. A 42 négyzetméteres lakás (ebbe csak a szobák területe számít bele) összkomfortos, ami egyébként nem volt elmondható a régi házról. Itt központi fűtés van, meleg víz, fürdőszoba, villanytűzhely. A lakásért és a kommunikális szolgáltatásokért 1984-ben havonta 17 rubelt fizettek - ez a család jövedelmének körülbelül három százaléka. Ismeretes, hogy a lakásfenntartási és szolgáltatási kiadásoknak több mint kétharmadát az állam vállalja magára. A család kiadásában a legfőbb tétel az élelmiszerek és iparcikkek vásárlása. Élelmiszerre 1984-ben 2477 rubelt költöttek. 1971 -hez képest (az akkori 955 rubellel szemben) az élelmiszerre fordított kiadások csaknem 2,7 szeresre nőttek, noha az árak nem változtak. Csupán az történt, hogy a bevétel növekedésével lehetőség nyílt a változatosabb táplálkozásra, jóval több csemege fogyasztására. 1984-ben például 250 kg húst és húskészítményt vásároltak, vagyis fejenként 62,5 kg-ot. 1971- ben ennek a mennyiségnek mintegy 40 százalékát vásárolták. A friss hal fogyasztása 22 kg-ról 53 kg-ra' nőtt. Halkonzervekre 1971-ben 9, 1984-ben 81 rubelt költöttek. Jelentősen, két-háromszorosá- ra nőtt a tej, a tejföl, a vaj és a sajt fogyasztása. Tejtermékek vásárlására - ide számítva a fagylaltot is - 1971-ben 172 rubelt, 1984- ben 312 rubelt költöttek. A család táplálkozásában jelentősen nőtt a zöldségfélék és a gyümölcs aránya. A zöldség fogyasztása 143 kg-ról 325 kg-ra, a gyümölcsé 56 kg-ról 88 kg-ra, külön a szőlőé 14 kg-ról 33 kg-ra nőtt. Sokkal gyakrabban kerül az asztalra édesség. Például cukorkára és csokoládéra 1971-ben 41 rubelt, 1984-ben 112 rubelt süteményre, tortára pedig 48, illetve 76 rubelt költöttek. Ugyanakkor csökkent a burgonya fogyasztása (1971 -ben a háromtagú család 127 kg-ot, 1984- ben a négytagú család 80 kg-ot fogyasztott). Vessük össze e család táplálkozását az élelmiszerfogyasztás országos adataival. Országos szinten 1983-ban 1970-hez képest egy főre számítva a hús és húskészítmények fogyasztása 48 kg-ról 58 kg-ra, a hal és halkészítményeké 15,4-ről 17,6-ra, a tej és tejtermékeké 307 kg-ról 309 kg-ra, a tojásé 159 drb-ról 253 db-ra, a zöldségé és dinnyéé 82 kg-ról 101 kg-ra, a gyümölcsé 35 kg-ról 44 kg-ra nőtt. Ugyanakkor a burgonya fogyasztása fejenként 130 kg-ról 110 kg-ra, a kenyéré és a tésztaféléké (lisztre és darafélékre átszámítva) 149 kg-ról 136 kg-ra csökkent. A közétkeztetési kiadások a családi költségvetésben négyszeresére nőttek, 1984-ben havi 33 rubelt tettek ki. A szülők a szabadnapok és ünnepek kivételével az üzemben ebédelnek, a gyermekek az iskolában kapnak nagyon olcsón meleg ételt. Tatyjana például egy négyfogásos ebédért 50-60 kopejkát fizet - a többit az üzem fedezi. A diétás étkezésre szorulókról sem feledkeznek meg, ők is a tényleges költségnek csak harminc százalékát fizetik. A két lány iskolai étkeztetése havi 12 rubelbe kerül. A család 1984-ben 1540 rubelt fordított iparcikkek vásárlására. A költségvetésnek ez a tétele nagymértékben függ az adott szükségletektől. 1982-ben például ilyen célra 3450 rubelt költöttek (több ruhát, köztük szőrmebundát és más cikkeket vásároltak). Az új lakás berendezése tetemes összeget emésztett fel. Gyakorlatilag kicserélték a régi bútort, beleértve a konyhaberendezést is, új szőnyegeket is vettek. NÖVEKVŐ IGÉNYEK Borovkóék lakásában van tévé, rádió, magnetofon, hűtőszekrény, varró- és mosógép, porszívó, fényképezőgép. Ebből sok mindent az utóbbi öt év folyamán szereztek be. Megvan a szükséges ruhájuk, lábbelijük. Ezért az 1984-es vásárlások úgyszólván az aktuális szükségletek kielégítését szolgálták. Könyvek, újságok, folyóiratok vásárlására 1984-ben 70 rubelt (1971-ben 9 rubelt) költöttek. A család négy újságra, négy folyóiratra fizet elő, rendszeresen gyarapítja házi könyvtárát, amelyben megtalálhatók orosz és külföldi klasszikusok, szovjet írók müvei, sorozatok, köztük a ,,Képes állatlexikon“. Könyvet vennének többet is, de nem mindig kapható az, ami érdekli őket. Mozi, színház, cirkusz látogatására 1984-ben 120 rubelt költöttek. Az ilyen jellegű kiadásaik nőttek. 1971-ben 22 rubelt, 1982-ben 93 rubelt költöttek erre a célra. A közlekedési kiadások viszont csökkennek (az új lakás közelebb van a munkahelyhez). 1971-ben a közlekedés 187 rubelbe került, tavaly pedig 169 rubelbe. Egyébként a városi közlekedés díjai csak részben fedezik az állam ezzel kapcsolatos kiadásait. Novoszi- birszkben például a villamoson három kopejkát fizet az utas, pedig ez az államnak több mint hat kopejkába kerül. Trolibuszon öt, illetve hat kopejkát kell fizetni (az állam kiadásai itt hét, illetve tíz kopejka). A szolgáltatásokra fordított kiadások, bár nem nagyok, mégis tükrözik a család jólétének növekedését. 1971-ben az effajta kiadások nem egészen 13 rubelt, 1984-ben 64 rubelt tettek ki. Ezt főleg mosásra, vegytisztításra, fodrászra fordították. A család bevételének gyarapodásával nőttek a megtakarítások is. 1984-ben 600 rubelt tettek takarékba. Ezenkívül több mint 360 rubelt fizettek önkéntes biztosításra. Ilyen egy munkáscsalád költségvetése. És miként az országos statisztikai adatok tanúsítják, a bevételek növekedése és a kiadások struktúrája meglehetősen jellemző. VALERIJ SZERGEJEV (Szputnyik) A jó eredmények alapja a dolgozók aktivitása A Chomutovi Csóhengerde és Vasmű mechanikai karbantartó üzemének dolgozói értékes vállalással köszöntik a CSKP XVII. kongresszusát. Megígérték, hogy elkészítik a hengerde határidó előtti középjavításához a szükséges pótalkatrészeket. Ennek köszönhetően a hengerde 2000 tonna acélcsövet termelhet terven felül 12,4 millió korona értékben. A képen: Vladimír Pokorný látható, egy alkatrész megmunkálása közben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) 1945 tavaszán, amikor még közelről hallatszott a fegyverropogás, az ágyúszó, a volt földbirtokon a zsarnóiak (Žarnov) megkezdték a háború nyomainak eltakarítását, lövedékeket, roncsokat szedtek össze, s a megmaradt állatokkal, szerszámokkal megkezdték a föld művelését. Érezték, hogy a régi világ sohasem jön már vissza. Szerették a földet, mégsem osztották szét, egyben tartották és közösen kezdték meg a művelését. Ekkor, a szabadság első napjaiban rakták le elsőként Szlovákiában a ma már kiterjedt, jó eredményeket elérő Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság alapjait. A kis földbirtok terjedelmes nagyüzemmé izmosodott, s több mint hétszáz embernek ad kenyeret. Az üzemi pártszervezet, mely négy alapszervezet kommunistáit tömöríti magába, a napokban tartotta meg évzáró közgyűlését. A száznegyvenöt kommunista érdeklődéssel hallgatta az üzemi pártszervezet elnökének, Cingel István-nak a beszámolóját, s felelősségtudattal szóltak hozzá a minden részletre kiterjedő beszámolóhoz, mely az elért eredményeken kívül a felmerülő hiányosságokat és hibákat is nyíltan, kommunistákhoz méltóan feltárta. A bevezetőben rámutatott az elnök arra: az eredmények bizonyítják, hogy a gazdaságnak sok lelki- ismeretes, odaadó, szakmáját szerető és értő dolgozója van. Ez a tény biztosítéka annak, hogy a jövőben még jobb eredményeket érjenek el, s egységessé, kiegyensúlyozottá tegyék a termelést minden gazdaságban és a mezőgazdasági munka minden ágazatában. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervhez viszonyítva az elmúlt tervidőszakban 56,1 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termékek eladásában is jók az eredmények. Szemes terményből 13 368 tonnát, burgonyából 11 693 tonnát, 20 891 ezer liter tejet, 6785 tonna húst és 10 460 ezer darab tojást adtak el a felvásárló szerveknek. Ezek az eredmények országos viszonylatban is jelentősek, a gazdaság dolgozói mégsem elégedettek. Vannak olyan ágazatok, melyekben lemaradás mutatkozik, s a jövőben ezt intenzívebb munkával, jobb munkaszervezéssel, az adottságok teljes kihasználásával tudják csak pótolni. A 7. ötéves tervidőszakban a tervezett bevétel eléri a 116 százalékot. Ez az eredmény mégsem éri el az általuk tervezettet, különösen 1985-ben mutatkozott visszaesés az ötéves terv első négy évéhez viszonyítva. A szemes termények termesztésében 1984-ben érték el a legjobb eredményt, amikor a hektárhozam meghaladta a 4,4 tonnát. A gazdaság jelentős területe hegyvidékhez tartozik. Ezeken a területeken főleg burgonyát termesztenek. A múlt évben hektáronként elérték a 24,5 tonnát, mely rekord termésnek számít. Ebben az évben azonban csak 14,5 tonnát takarítottak be, ami a tervezett mennyiségnek 96,5 százaléka. A hozam csökkenésében közrejátszott a kedvezőtlen időjárás és a burgonyapenész pusztítása is. De megállapították, hogy nem elégséges csupán termeszteni, hanem fokozni kell a gondozást, a megművelést és a növényvédelmet. Az állattenyésztés területén megoszlanak az eredmények. Fokozatosan javult a tejtermelés. Míg 1981-ben egy tehéntől 3150 liter tejet fejtek, 1985-ben már elérték átlagban a 3700 litert. Az eladott mennyiség 96 százalékát az I. osztályban értékesítették. Gyengébb eredmények mutatkoznak az üszők nevelésében és a borjaztatásban. Ezen a téren nemcsak a takarmány minőségét kell javítaniuk, hanem az állattenyésztő szolgálat munkáját is, növelni kell a felelősségtudatot és az ellenőrzést. Különösen gyenge eredmények mutatkoztak a bárányok hizlalásában. Ezen a téren az állatgondozókat és a juhtenyésztés irányítóit terheli a felelősség. A gazdaság vezetőinek ezen a téren is fokozni kell az ellenőrzést és gazdaságossá tenni a juhtenyésztést, melynek kitűnő alapfeltételei vannak a gazdaságban. Az elmúlt ötéves tervidőszakban nagy fejlődés mutatkozott a gépesítés terén, 30 200 millió koronát költöttek új gépekre. A gé- pesítók is kitűnő munkát végeztek, ennek köszönhető, hogy a szárazság ellenére, idejében és a megkövetelt minőségben végezték el az őszi munkákat, s minden feltétele megvan annak, hogy a tavaszi munkákat hasonló eredménnyel végzik el, s teljesíteni tudják a már kidolgozott és a dolgozókkal ismertetett 1986-os tervet. A dolgozók aktivitását bizonyítják azok az értékes felajánlások, melyek hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére születtek. Ebbe a mozgalomba bekapcsolódott a dolgozók 95 százaléka. Hatszázötven egyéni és negyvenöt kollektív felajánlást tettek, melyek értéke 1113 ezer korona. A felajánlások főképpen a termelékenység növelésére, a takarmányok jó kihasználására, a felvásárlási terv teljesítésére, anyagtakarékosságra, és társadalmi munkára vonatkoznak. Újabb felajánlások születtek pártunk XVII. kongresszusa és a CSKP megalakulása 65. évfordulója tiszteletére is. A XVI. pártkongresszus óta megszilárdult az alapszervezetekben a pártfegyelem, nőtt a kommunisták aktivitása és kezdeményező tevékenysége is. Nagy figyelmet fordítanak a tömegszervezetek, kivált az ifjúsági szervezet munkájának javítására. Az ifjú kommunisták az évzáró taggyűlésen hozzászólásaikban is kifejezték tenniakarásukat, terveiket, melyek alapját képezik a még jobb munkának és pártunk XVI. kongresszusa határozatai teljesítésének. FECSÓ PÁL V A plzefti škoda Müvek Automatizálási Kutatóintézetének munkatársai befejezték a Mikrokomputeres irányítórendszerek című tematikai feladat megoldását. A 8. ötéves tervidőszakban A több-bites mikroszámítógépek alkalmazása elnevezésű feladatot akarják teljesíteni. Munkájuk eredményeit több vállalat felhasználja, köztük a Dvúr Králové-i Vasmű berouni hengerműve. A képen: František Krejčí mérnök (baloldalt) és Karéi Bezdék mérnök a laboratóriumban. Jiŕí Vlach felvétele-ČTK
