Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám, kedd

Levelezőink írják TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSAIKAT / Tizenkétmillió-háromszázötvenezer tonna árut szállítottak • Jó munkát végzett a falu lakossága • Határidő előtt egy hónappal • öt év alatt újabb ezerkétszáz lakás Az üzemi, vállalati és szövetkezeti kollektívák - mindenekelőtt a szocialista munkabrigádok - 1985 utolsó heteiben sorra teljesítet­ték vállalásaikat, melyek a 7. ötéves tervfeladatok megvalósítására irányultak - írják levelezőink. A brigádok elsősorban a termelési költségek csökkentését, valamint a korábbinál hatékonyabb anyag- és energiagazdálkodást tűzték ki célul. A szocialista munkaverseny kü- ták. A rokkantak szövetsége szé­lönböző formáinak alkalmazásá­val és a kezdeményezés fokozá­sával már november végére telje­sítette a 7. ötéves terv feladatait a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat losonci (Lučenec) üzemé­nek kollektívája. Megígérték, hogy a termelési értéket az év végéig négymillió-kilencszáznegyvenhá- romezer koronával túlteljesítik. A most befejeződött ötéves tervi­dőszak éveiben az üzem gépjár­művei hetvennégymillió személyt szállítottak és egymilliárd-hatvan- hárommillió kilométert tettek meg. A teherszállításban tizenkétmillió­háromszázötvenezer tonna árut fuvaroztak. Kedvezően alakult az üzemanyag-felhasználás is. Míg 1980-ban a teherszállításban ezer koronás forgalom eléréséhez 60,4 liter üzemanyagra volt szükség, addig ez a múlt évben 44,8 literre csökkent. Ezt a jó eredményt a gépjárművezetők anyagi érde­keltsége is elősegítette. Az üzem teljesítette a CSKP XVI. kongresszusa határozatának azt a részét, amely egyebek között a gépjárművek kihasználásával, a műszaki állapot javításával, az utánfutók és vontatók maximális kihasználásával az üzemanyag­fogyasztás legalább 13 százalé­kos csökkentését irányozta elő. Az üzem a teherszállításban 21,9 százalékkal csökkentette a fo­gyasztást. Az üzemanyag-fo­gyasztásban ezer tonnakilométe­renkénti éves csökkentéssel öt év alatt 3225 tonna üzemanyagmeg­takarítást értek el. Kanizsa István Muzslán (Mužla) értékelték a 7. ötéves tervfeladatok teljesítését, s megállapították, hogy a hnb kép­viselői és a Nemzeti Front helyi tömegszervezetei, valamint a falu lakossága jó munkát végeztek. A községen átvezető patak tisz­títására, szabályozására több mint egymillió koronát fordítottak. Mé­lyítették és rendbe hozták négy­millió korona befektetéssel a Felső tavat. Elkészült a korszerű ravata­lozó is. A szép művelődési ház mellett a posta új épülete büszkél­kedik bővített telefonhálózattal. Kétmillió korona ráfordítással felé­pült a Jednota új vendéglátó üze­me. Átépített helyiségbe költözött a húsbolt. Cukrászdát és fodrász- műhelyt létesítettek. Biztosították a hnb kisüzemeinek a folyamatos tevékenységét. Megoldódott a ru­hatisztítás és a gázellátás. Felszá­molták a falu különböző helyein a szeméttelepeket, s azokat telek­részként házépítésre szétosztot­pen berendezett klubhelyiséget kapott. Bővítették a víz- és villany- vezeték-hálózatot. Ot transzfor­mátor biztosít zavartalan áramel­látást. Korszerűsítették az alapis­kola épületét. Az ötéves terv legsi­keresebb akciója a hatvan férőhe­lyes óvoda, mely két év leforgása alatt, kétmillió korona ráfordítással Z-akcióban épült. Az elkövetkező 8. ötéves tervi­dőszakra már most megkezdték az előkészületeket. Többek között tervükben szerepel a hnb új épüle­tének építése Z-akcióban, vala­mint szolgáltatóház és bevásárló- központ létesítése. Ulrich Gyuláné A Malom és Sütőipari Vállalat üzemei év vége előtt egy hónap­pal teljesítették évi tervüket és ezzel együtt a 7. ötéves tervidő­szak feladatait. Az év végéig még több tízmillió korona értékű árut termeltek, s termelési tervüket 380 millió koronával túlteljesítették. A kiváló eredményeket a szocia­lista munkaverseny széles körű alkalmazásával, vállalások rend­szeres teljesítésével és a jó mun­kaszervezéssel érték el. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére öt üzemi, 673 kollektív és 8155 egyéni vállalást tettek és teljesítettek. A szocialista munka­versenybe a dolgozók 95,1 száza­léka kapcsolódott be. A vállalatok­nál 293 szocialista munkabrigád dolgozik és 196 kollektíva verse­nyez a szocialista munkabrigád címért. Sladovník József Értékelték a Lakásépítő Szövet­kezet Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemeinek tevékenysé­gét, melyet a 7. ötéves tervidő­szakban végeztek a járásban. Štefan Kováčik elmondta, hogy gondot fordítottak az 5313 lakás­egységük karbantartására, javí­tására, és a járásban működő hat- vankilenc bizottságuk tömegpoliti­kai munkája hatékonyságának fo­kozására. öt év alatt újabb 1208 lakást adtak át. Leszögezte, hogy azok minősége lényegesen nem javult. Bírálták a Družbyt vállalatot, amely a felújításokat és karbantar­tási munkákat nem végzi el határi­dőre, s a munka minőségével sem lehetnek elégedettek a megren­delők. A lakbér-tartozások összege meghaladja az 1,81 millió koronát. A jövőben a felelőtlen és nemtörő­döm lakóktól a lakáshasználat dí­ját bírósági úton hajtják be. Ezernegyven lakást építenek majd a 8. ötéves tervidőszakban. Az üzemek mintegy hetven lakás­egységet építtetnek, de a járás­ban még így sem tudják kielégíteni az igényeket, mert jelenleg ezernégyszázan várnak otthon­ra. Méri István A 7. ötéves terv feladatait határ­idő előtt, sikeresen teljesítették a galántai (Galanta) Raj vállalat dolgozói. Jurina Istvántól, az üzem igazgatójától megtudtuk, hogy a siker elsősorban a jó szervezés­nek és a dolgozók igyekezetének köszönhető. A kiskereskedelmi forgalom ötéves tervét az üzem több mint 101 százalékra teljesí­tette, háromszázötvenmillió koro­nás forgalmat bonyolítottak le. A takarékossági inézkedések kö­vetkezetes megtartásával az üzem dolgozói a nyereségi tervet több mint 200 százalékra teljesí­tették. A munkafegyelem szilárdí­tása is hozzájárult a jó eredmé­nyek eléréséhez. A szocialista munkaversenybe idén az üzem dolgozóinak 87 százaléka kapcso­lódott be. Oláh Gyula Sokrétű tevékenység Valamennyi jelentős politikai és társadalmi évfordulóról megemlé­keztek 1985-ben a Csemadok egegi (Hokovce) helyi szervezeté­nek tagjai. Felejthetetlen élmény­ben volt részük azoknak, akik megtekintették a felszabadulási évforduló tiszteletére összeállított változatos műsort. Nem feledkez­tek meg a hagyományápolásról sem. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a batyubál kapcsán bemutat­ták elődeik népviseletét, szokásait és táncait. Legaktívabbak a férfi- és a leánykórus tagjai, akik forra­dalmi és népdalokat mutatnak be. Megszerveztek egy honismereti kirándulást és 200 órát dolgoztak társadalmi munkában a választási program feladatainak teljesítése során. Labdák és tornacipők A bardejovi sport­cikkeket gyártó üzemben különféle futball- és kézilab­dákat, tornacipőket készítenek. Az üzem fennállásának harmincötödik évfor­dulóját ünnepelte a közelmúltban. Tavaly 116 ezer pár férfi tornacipőt készítettek az üzem dolgozói. Ennek egy részét a Szovjet­unióba exportálták. A tornacipő gyártása során állandóan szem előtt tartják az innovációt. Különösen a lábbelik talpának innoválásával foglalkoznak. Bardejovban gyártják hazánkban a legtöbb - évente 52 ezer - futball- és kézilabdát. Ezzel a termeléssel írországi, dániai és romániai megren­deléseknek is eleget tudnak tenni. A labdákat kézzel varrják össze 32 darabból, ezeket össze is ragasztják. A sok száz öltésből egyetlenegy sem lehet hibás. A labdák közül a Clarino típus a legkeresettebb, ennek alsó ragasztott és felső anyagát Japánból importálják. Az üzem dolgozói 1982 óta sportszerek javításával is foglalkoznak, s nemcsak sportlábbelit, labdákat javítanak, hanem korcsolyákat, síköté­seket is szerelnek. A képen Pavol Macejovský és Andrej Lastivký labdákat varrnak. Jolana Nováková Idén egész estét betöltő szín­művet akarnak bemutatni. Felújít­ják a táncsoport tevékenységét. Kirándulást szerveznek és színes műsorral köszöntik a CSKP mega­lakulása 65. évfordulóját. Ábel Gábor Táncház Parasztzenekarok tolmácsolá­sában elődeink szívet melengető zenéje hangzott fel a štúrovói mű­velődési házban. Az első ízben megrendezett táncház - népzenei, néptánc ha­gyományainak felelevenítése - si­keres volt. Idősebbek és fiatalok egyaránt jól szórakoztak a Hégli Marianna vezette Kisbojtár tánc- csoport, valamint a vállalkozó ked­vű táncosok irányításával. A mű­sorban fellépett még Budai Ilona, a népművészet ifjú mestere, vala­mint Kátai Zoltán előadómű­vész. Hajtman Béla Negyvennégyen versenyeztek A Szepsi (Moldava nad Bod- vou) Mezőgazdasági Szakközép- iskolában a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szervezete Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel vetélkedőt rendezett. Tizenegy osztályból három témakörben- a Szovjetunió békepolitikája, a szovjet tudomány és technika, valamint a szovjet sportolók- negyvennégy tanuló verseny­zett. A legjobbnak a II. C osztály bizonyult. A második helyen a II. B, a harmadikon pedig a III. B osztály csapata végzett. A vetél­kedőt a Stromp Jenő vezette isko­lazenekar fellépése tette ünnepé­lyesebbé. Köteles Gábor Családtagápolási táppénz V. Gy.: A feleségem tavaly au­gusztusban kezdte meg az anya­sági szabadságát. Szeptember­ben egészséges gyermekünk szü­letett, de a feleségemnél kompli­kációk léptek fel, s be kellett men­nie a kórházba. Természetesen az egyhetes csecsemőt is magával vitte. Egy hét után a gyermeket hazaadták. Ekkor kezdődtek el a problémák. A munkahelyemről orvosi ajánlásra otthon maradtam. A feleségem kórházban volt, nem tudta ellátni a gyermeket. Pár nap­pal később a feleségem is haza került, de szigorúan az ágyhoz volt kötve. 14 napig ápoltam és helyet­tesítettem őt a csocsemő mellett. A munkahelyemen nem fizettek meg minden otthon töltött napot. Ezt én nem tartom igazságosnak, mivel a csecsemőápolás, illetve a feleségem betegsége miatt a munkahelyemről önhibámon kí­vül kényszerültem távol maradni. Miért nem fizettek ki minden mun­kanapot? A családtagápolási táppénz célja az, hogy bizonyos, a törvény­nyel pontosan meghatározott ideig pótolja a dolgozó fizetéskiesését arra az időre, míg nem dolgozhat azért, mert beteg, felnőtt család­tagját kell ápolnia, vagy tíz évnél fiatalabb egészséges gyermekről kell gondoskodnia. A törvényma­gyarázatok szerint ezt a segélyt rendszerint viszonylag rövid ideig folyósítják, tulajdonképpen csak addig, hogy hoszan tartó betegség esetén a dolgozó intézkedni tud­jon beteg családtagja ápolásáról (pl. felkérjen erre valakit a rokonai közül, esetleg idegen személyt fo­gadjon fel az ápolás ellátása céljá­ból stb.).A családtagápolási táp­pénzre csak három munkanap idejére van jogigény (lásd a beteg­ségi biztosításról szóló 1956. évi 54. sz. törvény 25. § 3. bek.). Ezt a három napot kivételesen további három nappal is megtoldhatja a családtagápolási táppénzről döntő szerv. Lényegében tehát a törvény nem ad módot arra, hogy a családtagápolási táppénzt a felesége betegségének egész idejére folyósítsák a betegségi biztosítás juttatásairól döntő szervek. Öröklés F. A.: Az első házasságomból egy ma 24 éves, férjezett gyermek származik. 1968-ban kötöttem újabb házasságot, melyből két gyermek származik. Családi házat építettünk, nagyon jól megva­gyunk. Igaz, hogy még csak 47 éves vagyok, de szeretném ren­dezni azt, hogy minden ingó és ingatlan vagyonom a feleségemre és a két gyermekemre szálljon át. Az első házasságom megkötése után ugyanis az első feleségem­mel is építkezni kezdtem, de ami­kor onnan eljöttem, semmit sem kaptam. Elváltunk, ő újból házas­ságot kötött, s amikor kértem, hogy rendezzük a közös vagyont, azt mondta, hogy majd törleszt a tartásdíjból. Sajnos hittem neki, de ó még fel is emeltette a tartás­díjat. Ezért szeretném, ha a va­gyon csak a második házassá­gomból származó gyermekeimre és a feleségemre szállna át. A szándékának megvalósítását az öröklési jog nem teszi lehetővé. Az első házasságából származó gyermeke is törvényes örökösnek számít, tehát örökölni fog, akár az ön kifejezett akarata ellenére is, hacsak ön - a törvény rendelkezé­seinek megtartásával - ki nem tagadja ót. A kitagadást viszont a törvény nem teszi lehetővé azon az alapon, hogy a gyermek édes­anyja vétkezett ön ellen. A végren­deletében csökkentheti az első gyermeke örökrészét (a törvényes örökrésze háromnegyedére), de a kitagadás csak akkor jöhetne számításba, ha a gyermeke a szo­cialista együttélés elveivel ellen­tétben nem nyújtana önnek segít­séget öregségében, betegségé­ben vagy más súlyos esetekben. Mellesleg önnek lehetősége lett volna (s elvben 1986. április 1-ig lehetősége van) a bírósághoz for­dulni a közös vagyon megosztása végett. Gyermekgondozási segély P. G.: Tanítónő vagyok, s jelen­leg a második gyermekemmel va­gyok anyasági szabadságon. Mi­vel nyáron anyasági szabadságon voltam, a rendes szabadságomat csak az anyasági szabadság letel­te után folyósítják 2 hónap idejére. Azt szeretném megkérdezni, hogy arra a két hónapra, amikor a sza­badságot fogják fizetni, jár-e a gyermekgondozási segély (havi 600 korona). A munkahelyemen ugyanis úgy tájékoztattak, hogy a gyermekgondozási segélyre csak a rendes szabadság kifizeté­se után van jogigényem. A gyermekgondozási segélyről szóló 1971. évi 107 sz. törvénynek valóban van egy olyan rendelke­zése, amely szerint az anyának a segélyre csak akkor van joga, ha a gyermekről való gondoskodás idejében nincs jogigénye munka­bérre (fizetésre, jutalomra vagy más, munkából származó jövede­lemre), s nem folyósítanak számá­ra pénzbeli járadékot a betegségi biztosításból. Ez a rendelkezés azonban csak az olyan időre fo­lyósított jövedelemre vonatkozik, amikor az anyának egyébként gyermekgondozási segélyre lenne joga. Ha viszont az anyának olyan munkatevékenységből származó jövedelmet fizetnek ki, amely még a gyermekgondozási szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának megkezdése előtti időért jár, ez nincs hatással a gyermekgondozási segély folyó­sítására. önnek az 1985. évben valószínűleg már keletkezett jogi­génye szabadságra (végül is az anyasági szabadságon töltött idó is ledolgozottnak tekinthető - s így valószínűleg nem jön számításba a szabadság rövidítése sem). Ezért, ha az anyasági szabadság 26 hetének letelte után kérvényezi a gyermekgondozási szabadsáqot és segélyt, erre jogigénye keletke­zik, tekintet nélkül arra, hogy a munkáltatója a Munka Törvény- könyve 109. §-a alapján pézben adja ki a rendes üdülési szabad­ságát. Megjegyezzük még, hogy a Munka Törvénykönyve 106. §- ának 5. bek. szerint a munkáltató­ja sem küldheti önt szándéka elle­nére szabadságra az anyasági szabadsága letelte után a gyer­mekgondozási szabadság ideje alatt. Amennyiben a követelése jogosságát nem ismernék el, ajánljuk, forduljon a járási beteg- biztosítási igazgatósághoz. Vagyonmegosztás P. I.: 1980 elején megbeteged­tem. A férjem azóta nem él velünk. Van egy fiam, akire 1976-ban kö­töttünk biztosítást. Én nem voltam munkaviszonyban - a háztartást vezettem, meg otthon dolgoztam a ház melletti kertben. A biztosítás a volt férjem nevén volt, az ó fize­téséből vonták le havonta. Egy évvel a szerződés lejárta előtt ér­deklődtünk a bankban. Akkor azt mondták, hogy, ha lejár a szerző­dés, akkor a pénzt átírják a gyer­mek nevére. A férjem azonban kivette ezt a pénzt még a válás kimondása előtt. Igaz ugyan, hogy mióta megbetegedtem, havi öt­száz korona tartásdíjat fizetett rám. Ezért is szeretném tudni, hogy kérhetem-e a férjem által kivett pénz felét, vagy pedig csak annak a felét, amit addig raktunk félre míg alkalmas voltam a ház­tartás vezetésére? A házasság fennállása alatt szerzett vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdonába tarto­zik tekintet nélkül arra, melyik há­zastárs fizetéséből lett megtakarít­va, esetleg hogy a házastársak együtt éltek-e. Tehát mindaz, amit a válásukig szereztek, közös va­gyonnak minősül. Az, hogy a házastársak hogyan osztoznak meg a közösen szerzett vagyonon, alapjában véve kette­jük megegyezésén múlik, miköz­ben szem előtt kellene tartaniuk a Polgári Törvénykönyv idevonat­kozó rendelkezéseit is. Ha nem tudnak megegyezni, a házasság megszűnésétől számított három éven belül bármelyikük a bíróság­hoz fordulhat a közös vagyon megosztása végett. (m-n) ÚJ SZÓ 6 1986. I. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom