Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-06 / 4. szám, hétfő
A Rudé právo és a Pravda interjúja Jozef Lenárt elvtárssal ÚJ szú 3 1986. I. 6. Közös hazánk további felvirágoztatásáért Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának előkészítésével összefüggésben a Rudé právo és a Pravda szerkesztősége néhány kérdést intézett Jozef Lenárt elvtárshoz, a CSKP KB Elnökségének a tagjához, az SZLKP KB első titkárához. • Az SZLKP KB ülése megtárgyalta a CSKP KB 16. ülésének a határozatát. Hogyan értékelte az ülés a szlovákiai dolgozók által elért eredményeket a 7. ötéves tervidőszak céljainak megvalósításában?-A CSKP KB 15. és 16. ülésének tanácskozásával és határozataival összhangban az SZLKP Központi Bizottsága felelősen, bíráló igényességgel értékelte a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok teljesítésének az eredményeit Szlovákiában. Megállapította, hogy miként országos viszonylatban, egészében véve Szlovákiában is pozitív eredményeket értünk el. Ezek értékét az is növeli, hogy bonyolult és igényes feltételek között értük el, amelyek itthon és nemzetközi viszonylatban a nyersanyagok jövesztési, az energia és az alapanyagok beszerzési költségeinek növekedése, az egyes kapitalista országok részéről megnyilvánuló diszkriminációs intézkedések, valamint a külföldi piacokon kiéleződő konkurencia következtében alakultak ki. Mint ismeretes, a 7. ötéves tervidőszak két szakaszból állt, amelyek a fejlődés dinamikája, s a fejlődésre ható tényezők kihasználásának a mértéke szempontjából különbözők voltak. Az SZLKP KB ülésén is nyíltan megállapítottuk, hogy az 1981-es és az 1982-es években saját fogyatékosságaink következtében, a feladatok teljesítésére való nem kielégítő felkészülés, az új, igényesebb feltételekhez való elégtelen alkalmazkodás miatt csak kis mértékű haladást értünk el a nemzeti jövedelem termelésében. A fordulat 1983-ban következett be, amelyben a párt erőinek a CSKP KB Elnöksége, s főleg a CSKP KB 10. ülése által irányított összpontosított mozgósítása lendületet adott a dolgozók kezdeményezésének, s ez a gazdaság intenzívebb fejlesztéséhez vezetett. A párt említett gondoskodásának, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és az állami szervek egységesített törekvésének, s a dolgozók áldozatkész munkájának köszönhetően az SZLKP KB ülésén megállapíthattuk, hogy a 7. ötéves terv feladatainak többségét Szlovákiában is teljesítjük, illetve túlteljesítjük. Az előzetes számítások szerint a bruttó nemzeti jövedelem öt év alatt 14 százalékkal növekszik, s értéke 7,2 milliárd koronával haladja meg a tervezett szintet. Az ipari termelés körülbelül 20 százalékkal növekedett. Jelentős haladást értünk el a gépiparban, ahol csaknem 49 százalékkal növekedett a termelés, továbbá főleg az elektrotechnikai iparban, ahol ez a növekedés a 84 százalékot is meghaladja. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 10 százalékkal növekedett. E dinamika mellett bizonyos előrehaladást értünk el az abraktakarmányokból való önellátás biztosításában, az állattenyésztés szerkezeti irány- változtatásában is, ami pozitívan hatott az élelmiszerek piacára. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy teljesítettük a CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági-és társadalmi fejlesztésének fő irányelveiből a szlovákiai gazdaságra vonatkozó feladatokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa hagyott jóvá. A természeti és gazdasági feltételek kihasználásával, s a gazdaság intenzifikálásának fokozatos végrehajtásával sikerült növelni Szlovákia részarányát az országos források létrehozásában. Szlovákia részvétele az országos ipari termelésben az 1980-as 28,9 százalékról 1985-ben 30,2 százalékra nőtt, az 1981-1985-ös években elért mezőgazdasági termelésben 32,2 százalékos volt a részvétele,'s a bruttó nemzeti jövedelem termelésében képviselt részaránya 29,1 százalékról 30,4 százalékra növekedett. Az SZLKP Központi Bizottsága az eredmények értékelése során egyúttal bírálóan rámutatott a tartósan fennálló fogyatékosságokra és gyenge pontokra. Ezek a feladatok jelentősen eltérő teljesítésében nyilvánulnak meg, főleg a jövedelmezőség, a termékminőség és a kiviteli hatékonyság területén, valamint egyes új termelési kapacitások elégtelen kihasználásában is, s számos helyen még nem tudtak megszabadulni a beruházási programokhoz való extenzív viszonyulástól. Hangsúlyoztuk, hogy e gyenge pontok és fogyatékosságok fő okai szubjektív jellegűek, s az irányításban rejlenek, mind köztársasági, mind pedig szövetségi szinten. Ezek megoldásában és leküzdésében mozgósítható tartalékokat látunk. • Mire hívják fel a figyelmet az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok?- Amint arra a CSKP KB és az SZLKP KB tanácskozásaiból is következtethetünk, elsősorban ismételten arról győznek meg minket,'' hogy a nagyon igényes feladatokat is képesek vagyunk teljesíteni, de csak akkor, ha hozzáértően, szakavatottan és cselekvően viszonyulunk hozzájuk, ha minden szinten konkrét irányítási programunk van, ha helyes irányban tudjuk mozgósítani a párt, a munkásosztály és a többi dolgozó erőit, s ha meg tudjuk őket nyerni a - létérdekeiket kifejező - új feladatok teljesítésére. Ez a felismerés és alapvető tapasztalat kötelezően és ösztönzően hat ránk a 8. ötéves tervidőszak merész de reális céljainak teljesítéséért folyó harcban. Természetesen a feladatokhoz való cselekvő és alkotó viszonyulásra - ahogy arra a párt tanít minket - nemcsak akkor van szükség, amikor erre már az objektív helyzet kényszerít minket, hanem az irányításban is előrelátóan és idejében kell cselekedni, a korszaknak és a korszak szükségleteinek megfelelően. Egyszerűen szólva nem dolgozhatunk olyan ember módjára, aki csak a körülmények hatására cselekszik, hanem olyan forradalmi módszerrel, amely megfelel a munkásosztály és a többi dolgozó forradalmi élcsapata küldetésének, a marxista-leni- nista elmélet alkotó fejlesztéséből és gyakorlati felhasználásából indul ki, s így méltó marad pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja legjobb hagyományaihoz. • Milyen haladást sikerült elérni a gazdaság intenzifikálásában?- Mint tudjuk, a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését a gazdasági anyagi befektetések lényegesen mérsékelt növekedése, s egyes esetekben ezek csökkenése mellett kellett biztosítanunk, miközben a dolgozók száma és a termelési állóeszközök mennyisége is változatlan maradt, esetleg csak csekély mennyiségben növekedett. Ebben a helyzetben kétségkívül a fel- dolgozási folyamat vált az intenzifikáció fő láncszemévé, amely a beáramlás és a kiáramlás közötti viszonyok javítására, s a megváltozott, igényesebb feltételek között a termékek kelendőségének biztosítására irányult a külföldi és a belső piacon. Ehhez szerkezeti változásokat kellett és kell végrehajtani, főleg az iparban, világszínvonalú új technológiákat kellett bevezetni, alkalmazni kellett az elektronikát, a robottechnikát, a biotechnológiát és más eljárásokat, gondoskodni kellett a tüzelőanyagok, a fémek, a kőolajtermékek, a fa és a cement ésszerű és takarékosabb felhasználására irányuló programok teljesítéséről. Ez egyúttal a termékek minőségi és műszaki színvonalának, használati értékének a javítását is megkövetelte és megköveteli. Elmondhatjuk, hogy ezekben az irányokban haladást értünk el. Az 1983-1985-ös években például kétszer gyorsabb ütemben csökkentettük az átlagos évi anyagi ráfordításokat, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban 5,7 százalékkal csökkent a termelés fajlagos anyagráfordítása. összesített módon kifejezve megállapíthatjuk, hogy az 1983-1985-ös években a nemzeti jövedelem kétszer gyorsabb ütemben növekedett, mint a termelői fogyasztás. Bizonyos haladást sikerült elérni az első minőségi osztályba sorolt termékek, valamint a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részarányának növekedésében. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégszünk meg, mert az, amit elértünk, nincs arányban sem a szükségleteinkkel, sem a lehetőségeinkkel. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB 15. és 16. ülésének irányvonalából, a nyolcadik ötéves terv javaslatának mozgósító céljaiból, s a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű növelésének szükségességéből kiindulva egyértelműen aláhúzta a gazdaság gyorsított intenzifikálásának a követelményét, mint a szlovákiai irányító szervek, a kommunisták és az összes dolgozó elsőrendű feladatát a nyolcadik ötéves tervidőszak kialakításában, s az éves tervek kidolgozásában. • Mit hangsúlyozott az SZLKP KB a 8. ötéves terv előzetes javaslatának megtárgyalásakor?- Ülésünk egyértelműen támogatta a CSKP KB irányvonalát, melynek célja a társadalom gazdasági és szociális fejlődésének a meggyorsítása, s a 8. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű növelése, mert ebben látjuk az életszínvonal további emelésének és javításának, az anyagi-műszaki alap korszerűsítéséhez szükséges források és lehetőségek növelésének, valamint országunk védelmi képessége szilárdításának alapvető feltételét. Éppen ennek érdekében, s a fennálló lehetőségekből kiindulva hangsúlyoztuk annak szükségességét, hogy Szlovákiában a nemzeti jövedelem előirányzott 4,2-4,5 százalékos növelésében a felső határérték elérését tekintsük célnak, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évében ez 25 százalék legyen. Ennek eléréséhez arra van szükség, hogy a nemzeti jövedelem háromszor gyorsabb ütemben növekedjen, mint a termelői fogyasztás, vagyis a tervidőszak folyamán több mint 15 százalékkal kell növelni az energia, a nyers- és az alapanyagok felhasználási hatékonyságát, miközben az országos terv 12-13 százalékos javulást irányoz elő. Ezzel is arra törekszünk, hogy tovább fokozódjon Szlovákia hozzájárulása az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez és erősítéséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy ehhez kifejező mértékű haladást kell elérnünk forrásaink kihasználásában, valamint az új források létrehozásában, s hogy Szlovákia hozzájárulásának a növelését a csehszlovák nemzeti jövedelem termeléséhez elsősorban a minőség javításával és a termelői fogyasztás csökkentésével kell elérni. Ebből a szempontból az SZLKP KB sürgős feladatként emelte ki a jövedelmezőség fokozását, s a legközelebbi években a veszteséges termelés felszámolását is azoknál a vállalatoknál, amelyekre ez vonatkozik. Eközben abból indulunk ki, hogy a megoldás kulcsa egyes árkérdések mellett többnyire a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és a reszortok kezében van. Az SZLKP KB kezdeményezésére, a Szlovák Tudományos Akadémia és a Főiskolák részvételével sor került a veszteséges termelés okainak elemzésére, s programok kidolgozása van folyamatban a teljesítmények és a hatékonyság növelésére, s a vállalati veszteségek felszámolására. Igényesen fogjuk ellenőrizni és értékelni az előirányzott cél teljesítését. Ez a hozzáállás abból indul ki, hogy a kommunisták, a szlovákiai dolgozók felelősséget éreznek az egységes csehszlovák gazdaság hatékony fejlesztéséért, s azoknak a pozitív eredményeknek a folytatása, amelyeket a gazdaságban és az egész társadalomban eddig elértünk. Ez egész csehszlovák gazdaságunk egységes építésének és fejlesztésének az eredménye. Csak ezen az alapon lehettünk képesek a termelőerők gyors ütemű fejlesztésére az egész államban, s a források ésszerűbb kihasználására. Ez egyaránt lehetővé tette Szlovákia és az egész köztársaság fellendülését, s javára szolgált mindkét nemzetünknek, Csehszlovákia egész népének. Az elért fejlődési ütemek azt bizonyítják, hogy a Szlovákiában befektetett eszközök egyre hatékonyabban térülnek meg, ami a nemzeti jövedelem fokozódó növekedésében is megnyilvánul. Amíg például az 5. ötéves tervidőszakban a szlovákiai növekmény a nemzeti jövedelem országos növekedésének 31,9 százalékát képezte, ez az arány a 6. ötéves tervidőszakban 33,3 százalékra, a 7. ötéves tervidőszakban pedig körülbelül 40 százalékra nőtt. Emellett a Szlovák Szocialista Köztársaság az ipari termelés országos volumenében az 5. ötéves tervidőszakban 25,6 százalékos, a 6 ötéves tervidőszakban 28,5 százalékos, a 7. ötéves tervidőszakban pedig 29,5 százalékos arányban volt képviselve. Nem lehet szó tehát helytelenül, vagy célszerűtlenül felhasznált eszközökről, ahogy azt egyesek feltételezik. A XV. és a XVI. kongresszuson jogosan állapíthattuk meg, hogy alapjában véve felszámoltuk a nemzeteink gazdasági, politikai és kulturális életfeltételeinek történelmi eredetű különbségeit. Nagyra értékeljük népünknek ezt a valóban történelmi vívmányát. Természetesen azokat a különbségeket is látjuk, amelyek még fennállnak, vagy amelyek a dinamikus fejlődés folyamatában keletkeznek, s megoldásra várnak. Ezekkel foglalkoznunk kell, főleg azzal a ténnyel összefüggésben, hogy a 8. ötéves tervidőszakban Szlovákiában a lakosság létszáma a körülbelül 230 ezer főnyi országos növekedésből több mint 180 ezer fővel növekszik. Habár Szlovákiában kifejező mértékben növekedett az egy lakosra jutó társadalmi fogyasztás - ha azt a CSSZK-hoz hasonlítjuk -, tovább kell folytatni a színvonal kiegyenlítését az egészségügy és a szociális ellátás területén. Amíg a CSSZK-ban 100 kimutatott háztartásra 93 lakás jut, Szlovákiában 88, habár 1948 óta 1,2 millió lakás épült. Egyes járásokban még mindig égető problémát jelent a kétmüszakos alapiskolai oktatás, melynek aránya Szlovákiában 6,9 százalékos, míg a CSSZK-ban 1,1 százalékos. Éppen ezeket a tényeket, a problémák megoldásának a szükségességét tartjuk szem előtt, amikor összpontosított figyelmet fordítunk a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű növelésére, a minőség, a hatékonyság és a jövedelmezőség kérdéseire. Csak így emelhetjük és javíthatjuk az életszínvonalat, így oldhatjuk meg környezetvédelmi problémáinkat, szilárdíthatjuk Csehszlovákia nemzetközi helyzetét, s növelhetjük védelmi képességét. • A párt gazdaságpolitikai feladatainak teljesítése a pártszervek és szervezetek magas fokú aktivitásától, különösen az ellenőrzési jog hatékony érvényesítésétől függ.- Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a pártnak a hatékonyság és a minőség lényeges javítását célzó stratégiai irányvonalát akkor tudjuk sikeresen megvaló- sítan , ha a pártszervek és -szervezetek konk.étan, hozzáértően ösztönzik, befolyásolják és irányítják ezt a folyamatot. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy miként a pártnak döntő szerepe volt az ország iparosításában és a mezőgazdaság kollektivizálásában kitűzött nagy célok elérésében, úgy most, az intenzifi- kálásra irányuló harcban is elsősorban a pártszervek és a kommunisták azok, amelyeknek, illetve akiknek élenjáró erőként kell garantálniuk harcunk sikerességét. Habár az elmúlt tervidőszakban az országos átlaghoz viszonyítva bizonyos haladást értünk el az első minőségi osztályba sorolt termékek részarányának növelésében, ugyanakkor nyugtalanít minket a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek alacsonyabb részaránya. Ezért az SZLKP KB megkövetelte és megköveteli, hogy a pártszervezetek az üzemekben, a vezérigazgatóságokon, a reszortokban és a kutatóintézetekben törekvéseik élvonalába emeljék az első minőségi osztályba tartozó és a műszaki szempontból tökéletes termékek részarányának növelési programjait, hogy ezt a részarányt rövid időn belül meghatványozzuk. Egyértelműen hangsúlyozzuk, hogy a minőség, a hatékonyság és a jövedelmezőség javítása a legfontosabb feladataink közé tartozik, s a pártszerveket és -szervezeteket arra vezetjük, hogy e kérdések megoldása mindennapi ügyükké váljon. Számos pártszervben és -szervezet- ben már ilyen irányban kezdtek dolgozni. A tapasztalatok megerősítik, hogy ott sikerül elérni jó eredményeket, ahol a minőségért és a hatékonyságért folytatott harc élére álltak, ahol ebben az irányban hozzáértőbben és következetesebben érvényesítik a gazdasági vezetés ellenőrzésének a jogát, ahol megkövetelik a minőség területén fennálló helyzet valóságnak megfelelő elemzését, figyelembe véve a külföldi partnerek csúcsszínvonalú termékeit, ahol átgondolt minőségfejlesztési programokat kezdeményez(Folytatás a 4. oldalon)
