Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám, hétfő

Közös hazánk további felvirágoztatásáért (Folytatás a 3. oldalról) tek, s áhol ezek teljesítésére irányítják a kutatók, az újítók és a feltalálók, vala­mint a tudomány és a dolgozók egész kollektíváinak a törekvését. Ebben az összefüggésben szeretném kiemelni a kommunisták és a többi dolgozó példá­ját a bratislavai Slovnaftban és a Dimitrov Vegyipari Művekben, ahol az utóbbi években fokozott igyekezettel az elsó minőségi osztályba sorolt termékek rész­arányát 30-55 százalékra növelték. Ha­sonló a helyzet a strážskei Chemko, a Šaľa nad Váhom-i Duslo vállalatoknál és számos más helyen. Az élet kérlelhetetlenül megköveteli, hogy mindenhol ilyen igényességgel és következetesen dolgozzunk. A pártszer­veknek és -szervezeteknek rendszere­sen kell értékelniük az elsó minőségi osztályba tartozó, valamint a magas gaz­dasági és műszaki színvonalú termékek részarányának a fejlődését a termelés egész terjedelmében, s ebből le kell von­niuk a szükséges következtetéseket. En­nek munkastílusunk természetes részévé kell válnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a minőség magas színvonaláért folytatott harcnak permanens jellege van, s állandóan arra kell törekednünk, hogy termékeink paramétereikkel sikeresen helytálljanak a külföldi csúcstermékekkel folyó versenyben. • A tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazásáért folytatott harcban a pártszervek és -szervezetek a pártmunka hatéko­nyabb formált és módszereit keresik és alkalmazzák. Ebből a szempontból milyenek a szlovákiai tapasztalatok?- A 8. ötéves tervidőszak igényes cél­jainak elérése azt feltételezi, hogy teljes mértékben kihasználjuk a tudomány és a technika vívmányait, valamint a szocia­lista integráció előnyeit. Ezért egyet kell értenünk azzal, hogy a gazdaság intenzi- fikálásának ezen a döntő területén kifeje­ző mértékben kell tökéletesítenünk a pártszervezetek hatását. Annak érde­kében, hogy gyorsabban elsajátítsuk, s a gyakorlatban gyorsabban alkalmaz­zuk a tudományos-technikai forradalom eredményeit, egyesítenünk kell a tudó­sok és a munkások, a felelős irányítási dolgozók, a gyakorlati szakemberek tö­rekvését, tanácskozni kell velük, ösztö­nözni kell ókét, közös álláspontokra kell jutni a további eljárás kérdéseiben, s tel­jes mértékben kell támogatni alkotó, tár­sadalmilag hasznos igyekezetüket. Az utóbbi években az SZLKP KB ilyen célokkal kezdte el - más intézkedésekkel együtt - az elméleti-gyakorlati szeminári­umok és konzultációk szervezését a párt­ós gazdasági dolgozók, valamint a hazai és a szovjet tudomány élenjáró képvise­lőinek a részvételével, a kulcsfontosságú kérdések mélyebb megvilágítása érdeké­ben. Foglalkoztunk - többek között, - a szocialista életmód kérdéseivel a mi feltételeink között, továbbá a könnyű­vegyipari termelés időszerű kérdéseivel, a magnezit kihasználásával, a porkohá­szat fejlesztésével, a szerszámgyártás­sal, az előrejelzések érvényesítésével, a biotechnológiai eljárások fejlesztésé­vel, a számítástechnika és az automati­zálás kihasználásával a műszaki terve­zés és a konstrukció területén, valamint további kérdésekkel. Meggyőződtünk ró­la, hogy a problémák ilyen megközelíté­sének nagy jelentősége van a párt politi­kájára vonatkozó döntések színvonalá­nak emelésében Szlovákiában. A szemi­náriumok és a tanácskozások többségé­nek ajánlásait és következtetéseit az SZLKP KB Elnöksége vagy Titkársága megtárgyalta, s ezek az SZSZK kor­mányhatározataiba is bekerültek. Pozitív hatást gyakorolnak az egész irányítási szféra gondolkodására, idejében és he­lyesen tájékoztatnak arról, hogy mire kell összpontosítani a fő figyelmet. Kevésbé lehetünk azonban elégedettek az elfoga­dott intézkedések gyakorlati végrehajtá­sával. A tudományos-műszaki haladás folya­matának konkrétabb és hatékonyabb meggyorsítására irányuló igyekezet a ke­rületi és a járási pártbizottságok törekvé­seiben is megnyilvánul. A bratislavai városi pártbizottság a ki­jevi tapasztalatokból kiindulva előkészí­tette a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a programját a város területén, s gondoskodik ennek végrehaj­tásáról. Létrehozott 14 önkéntes tudomá­nyos-termelési társulást, amelyek a tudo­mány és a gyakorlat összekapcsolásá­nak rugalmas formáit alkalmazzák, s a tu­dósok, a kutatók, a termelési dolgozók és más szervezetek erőit a kulcsfontosságú ’ és égető problémák megoldására irányít­ják a tudományban, a szolgáltatások és a környezetvédelem területén. A Nyugat­szlovákiai kerületben biztatóan fejlődik az „Intenzifikálás 1990“ mozgalom, amely a tudományos-műszaki haladás haté­kony meggyorsításának leningrádi példá­jából indul ki. A prágai felhívásra 15 vállalat és kutatóintézet válaszolt hasonló kezdeményezéssel. Új elhatározásokkal jelentkeztek a Közép-szlovákiai kerület kollektívái is, főleg a progresszív szak­ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztésére, valamint az elektronizálás és az automa­tizálás széles körű érvényesítésére töre­kedve. Ebben az irányban a csúcsszín­vonalú gépipari technika fejlesztésében és gyártásában a szovjet vállalatokkal folytatott jó együttműködésre támaszkod­nak. Ezen az úton járnak a Kelet-szlová­kiai kerületben is, ahol a kutató és terme­lő kollektívák sikeresea együttműködnek a Szovjetunió élenjáró kollektíváival a ro­botok fejlesztésében, gyártásában és be­vezetésében. Kezdeményezésük a RO­BOT tudományos-műszaki társulás létre­hozásához vezetett. Ezért meg vagyunk róla győződve, hogy a prágai felhívás, amely a tudományos és műszaki ered­mények gyorsabb gyakorlati hasznosítá­sára irányult, termékeny talajra talált. Ar­ra van szükség, hogy a pártszervezetek e mozgalom élén járjanak. A konkrét eredmények elérése munkájuk haté­konyságának értékelő mércéjévé válik. • Hogyan jellemezhetné Szlovákia hozzájárulását államunknak a szocia­lista gazdasági integrációban való részvételéhez?- Az SZSZK részvételi aránya a szo­cialista országokkal folytatott csehszlo­vák külkereskedelemben az elmúlt terv­időszakban 19 százalékról 24 százalékra nőtt, a Szovjetunió viszonylatában 20 százalékról 22 százalékra, ezen belül a kivitelben 16 százalékról 28 százalékra. A KGST-országok felső színtű gazdasági tanácskozása, a tudományos-műszaki haladás nemrég jóváhagyott programja, valamint a népgazdasági tervek koordi­nálásának befejező szakasza azonban szükségessé teszi, hogy a csehszlovák gazdaság, s ezen belül az SZSZK gazda­sága fokozottabb mértékben bekapcso­lódjon a nemzetközi szocialista munka- megosztásba, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködésbe. Ebben látjuk azt az egyedül lehetséges és reális utat, amely a csehszlovák gazdaság intenzifi- kálásának meggyorsításához vezet, s ennek keretében - a csehországi válla­latokhoz és intézetekhez fűződő kapcso­latok elmélyítése útján - Szlovákiában is meggyorsul a magasabb műszaki és gazdasági színvonal elérésére, valamint a jövedelmezőség fokozására irányuló fejlődés, ami tovább növeli Szlovákia hozzájárulását a nemzeti jövedelem or­szágos méretű termeléséhez. Az utóbbi években ezért összpontosí­tott figyelmet fordítottunk a közvetlen kapcsolatok fejlesztésére a Szovjetunió . és a CSSZSZK kutatási és termelő szer­vezetei között. Lelkesítenek minket az együttműködés új formáinak azok a pél­dái, amelyeket már sikerült létrehozni, s amelyek már az első eredményekhez vezettek. Megemlíthetjük például a mes­terséges intelligencia kifejlesztésére szolgáló közös bratislavai bázislaborató­riumot, amely indokolttá tette, hogy Csehszlovákia is részt vegyen a KGST- országoknak abban az együttműködésé­ben, amely a számítástechnika új gene­rációjának a létrehozására irányul. Hasz­nos eredményeket hozott a nemzetközi tudományos együttműködés a Nitrai Ál­lattenyésztési Kutatóintézetben is, ahol rövid időn belül behozták a fejlett kapita­lista országok több éves előnyét az emb­rióátültetés területén és a nagy termelő- képességű tehenek takarmányozásában. Emellett további új ismeretekhez is jutot­tak, amelyeket a gyakorlatban is haszno­sítanak. Ennek az együttműködésnek a folytatásaként közös csehszlovák -szovjet munkahely jött létre Nitrában az állattenyésztési biotechnológiai eljárá­sok fejlesztésére, amely az év elején működésbe lép. Megemlíthetjük továbbá a ROBOT csehszlovák-szovjei társulás létrehozását is, melynek tagjai között számos szervezet szerepel az egész köztársaságból, a Martini Nehézgépipari Müvek mellett például a Prágai Automati­zálási és Számítástechnikai Művek, a Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Mü­vek, a Prágai Szerszámgépgyárak, vala­mint több szervezet Moszkvában, Le- ningrádban és a Szovjetunió más terüle­tén. Ezen az új, progresszív úton akarunk haladni, amihez mindannyiunk részéről új hozzáállásra és gondolkodásmódra, s fő­leg a kommunisták részéről elkötelezett munkára és tettekre van szükség. • Az előbbiekkel összefüggésben azonban tovább kell Javítani az Irányí­tás színvonalát.- Teljes mértékben egyetértek azzal, ami a CSKP KB 15. és 16. ülésén el­hangzott, hogy az irányítás színvonalá­nak kifejező emelése nélkül jelenlegi és jövő feladatainkat nem tudnánk teljesíte­ni. Elsősorban tisztában vagyunk azzal, hogy egyetlen területen sem érhetnénk el haladást a szervezettség, a fegyelem és a rend kézzelfogható javítása nélkül, fő­leg a munkaidő kihasználásában, az ér­dem szerinti javadalmazás elvének érvé­nyesítésében, valamint a felelősség nö­velésében. E kérdések megoldásához nincs szükség új anyagi ráfordításokra, hanem annál több elszántságra, elkötele­zettségre és szilárd akaratra, hogy fel­számoljuk a fogyatékosságokat eltűrő li­beralizmust, s mindenütt érvényre juttas­suk az elemi rendet. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy sokkal határozottabban kell érvényesítenünk a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, mert ez hatékony út lehet az érdemlegesség elvének érvényesítéséhez, a protekciós és egyenlősdiséghez vezető irányzatok felszámolásához, s annak megakadályo­zásához, hogy a kollektíva mögött meg­bújhassanak azok, akik lagymatagon és hanyagul dolgoznak. Teljes mértékben támogatjuk a köz­ponti bizottságnak azt az utasítását, hogy a vállalaton belüli, a vállalati és a terme­lési-gazdasági egységek szintjén ható irányítás javítása mellett egészében véve is tökéletesíteni kell a gazdasági mecha­nizmust a meghatározott irányokban. En­nek a törekvésnek egyértelműen arra kell irányulnia, hogy érvényesülhessen ez az elv: ami jó a társadalom számára, annak jónak kell lennie a termelők számára is, és megfordítva, ami nem hasznos a tár­sadalomnak, annak a termelők is lássák a kárát, és ezt érezniük is kell. Ha az érdemlegesség kérdésével ilyen sürgetően foglalkozunk, hasonló hang­súllyal kell fellépnünk az érdemtelen jö­vedelmekkel, s a javadalmazás szocialis­ta elveitől való eltérésekkel szemben is. A fejlett szocialista társadalomtól mégis­csak idegen a tolvajkodás, a hazug félre­vezetés és a protekció, de a hanyagság­gal, a munkahelyi alkoholfogyasztással és más türhetetlenségekkel előidézett üzemzavarok és balesetek is. Az ilyen jelenségek elleni harcra figyelmeztet a CSKP KB Elnökségének a levele is, amellyel a párt szerveihez és szervezetei­hez fordult. Amikor nemrég az SZLKP KB Elnökségében, e dokumentum telje­sítésének az eredményeiről tárgyaltunk, megállapíthattuk, hogy a szlovákiai kom­munisták, a dolgozók és az állampolgá­rok többsége pozitívan fogadta ezt a leve­let, amely a negatív jelenségek elleni harchoz ösztönző impulzust adott. Hang­súlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy nem­csak a törvényesség megsértésének egyes eseteit kell büntetni, hanem az a fontos, hogy minden szinten működés­be hozzunk valamilyen önvédelmi rend­szert a kollektív vagyon fosztogatók elleni védelmére. Hogy mindenhol pontos nyil­vántartást vezessenek, s rendszeres le­gyen a felülvizsgálás és az ellenőrzés. • Hogyan nyilvánulnak meg a kulcsfontosságú problémák az évzá­ró párttanácskozásokon?- Az évzáró gyűlések a szervezetek többségében a kommunisták fokozott ak­tivitása mellett zajlottak, s tárgyszerű ak­ció és munkajellegük volt. Az eredmé­nyek értékelése, s a további feladatok kitűzése során a kommunisták éppen a döntő területeken törekednek az elem- zően bíráló megoldásokra, nem eléged­nek meg a problémák, a gyenge pontok és a fogyatékosságok feltárásával és megállapításával, hanem a kor követel­ményeinek megfelelő megoldásokat is keresnek és találnak. Egyúttal azon is elgondolkoznak, hogy miként lehetne fo­kozni a pártszervezetek végrehajtó ké­pességét. Ebben az összefüggésben fő­leg a funkcionáriusokkal, az irányító ká­derekkel szembeni követelmények foko­zását hangsúlyozzák. Egyre jobban bírál­ják azokat, akik félvállról veszik az inten­zifikálás feladatait, egy helyben topog­nak, s csak a régi módszereket ismétel­getik. Bizalomban részesítik azokat az elvtársakat, akik nem hátrálnak meg a nehézségek elől, akik következetesen érvényesítik a társadalom gyorsabb hala­dását elősegítő új megoldásokat, s elkö­telezetten szolgálják a párt és a nép ügyét. Az évzáró gyűléseken világosan kifejezésre jutott az a felismerés is, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez el kell mélyíteni a pártnak a dolgozók, s az egész társadalom körében végzett meg­győző munkáját. Meg kell magyaráznunk az embereknek az országunk további fejlesztésére irányuló bátor és igényes tervek nagy jelentőségét, amelyek a 8. ötéves tervidőszak célkitűzései és a 2000-ig szóló előrejelzések formájában a kongresszus és az egész közvélemény elé lesznek terjesztve, s gondoskodnunk kell róla, hogy ezeket a célokat saját ügyüknek tekintsék. A kérdéseket intézték: JAROSLAV MAZAL JÁN MEDVEĎ A mohelnícei Morvaországi Elektrotechnikai Vállalat mosógépekbe villanymotoro­kat gyártó michalovcei üzemének jövő évi terve a termelés 35 százalékos növelését irányozza elő. Az üzem dolgozói tavaly január elejétől november végéig 234 millió 603 ezer korona értékű árut termeltek, háromnegyed millióval túlszárnyalva a tervet. A képen: Yveta Topolančíková egy villanymotor paramétereit ellenőrzi. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom