Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám, péntek
ÚJ szú 3 1986. I. 31. Elengedhetetlen feltétel A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke a szovjet (ČSTK) - A moszkvai Pravda Elengedhetetlen feltétel címmel tegnapi számában szerkesztőségi cikket közölt a legutóbbi szovjet békekezdeményezések visszhangjáról, illetve azok megvalósításának feltételeiről. A cikk többek között leszögezi: Világszerte élénk vita tárgya az lényege nyilvánvaló. Bármilyen az átfogó szovjet békekezdeményezés, amelyet január 15-én Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő nyilatkozatában. Az új szovjet javaslatok megfelelnek az egész világ legószin- tébb vágyainak. Emberek milliói teszik fel a kérdést, lehet-e valami reményteljesebb, mint az a reális perspektíva, hogy a világ atomfegyverek nélkül lép a harmadik évezredbe. Az indítványok legjellemzőbb vonása az, hogy konkrétak és reálisak. Megvalósításuk útjában azonban akadályok állnak, s ezek közül a legfőbb az a washingtoni terv, hogy csapásméró fegyvereket helyeznek el az űrben. A Szovjetunió kezdettől fogva határozottan síkraszáll a világűr kizárólag békés célú kihasználásáért, s konkrét javaslatok sorát terjesztette eló e kérdésben. A fegyverek nélküli világűr megteremtésére irányuló törekvések az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának szerves részét képezik. Napjaink realitása abban rejlik, hogy a tudomány és a technika elért szintjén a lázas fegyverkezés világűrre történő kiterjesztése rendkívül veszélyes helyzetet teremtene - destabilizálná a katonai-politikai helyzetet, fokozná a fegyverkezést, amely immár ellenőrizhetetlen lenne. A Szovjetunió ezért igyekszik megakadályozni, hogy a világűr potenciális harctérré változzon. Ezzel szemben az Egyesült Államok háborús hídfőállássá akarja változtatni a világűrt, ahonnan kivívhatná uralmát az egész föld felett. Az amerikai propaganda által „hadászati védelmi kezdeményezésnek" nevezett, valójában „csillagháborús“ terv militarista „űrpajzs" könnyen „űrkarddá“ változhat, s akinek ez a kezében lesz, engedhet a kísértésnek és alkalmazhatja is. Az amerikai militarista körök nem hajlandók megbékélni a szocializmus által kivívott katonaistratégiai paritás gondolatával. Még mindig abban az illúzióban ringatják magukat, hogy az egyensúly csak átmeneti, s a „csillagháborús program“ megvalósításával elérhető a katonai erőfölény. Ez közvetlen és veszélyes támadás a világbéke ellen. A Szovjetunió és valamennyi békeszerető állam az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartását szorgalmazza, a fegyverkezés szintjének csökkentésére törekszik. Az Egyesült Államok biztonsága ma elképzelhetetlen a Szovjetunió biztonsága nélkül, a NA- TO-országok biztonsága a Varsói Szerződés tagállamainak biztonsága nélkül, s ezek nélkül pedig szó sem lehet az egyetemes biztonságról. A „csillagháborús“ program a legfőbb akadálya az atomfegyverek felszámolásának, ugyanis az űrfegyvereket nem az amerikai támadó hadászati potenciál helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére fejlesztik ki. Washingtonban nem titkolják, hogy miért utasítják vissza az atomrobbantásokra vonatkozó szovjet moratóriumjavaslatot. Az USA-nak azért van szüksége ezekre a robbantásokra, hogy kifejlessze a csapásméró úrfegyverek egyik típusát: a röntgenlézert, amely energiaforrását egy atomtöltet felrobbanásából nyerné. Ez a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött szovjet-amerikai megállapodás aláásását jelenti. Julo Polák karikatúrája További köztársasági pártkongresszusok a Szovjetunióban (ČSTK) - Taskentben tegnap megkezdődött az Üzbég Kommunista Párt XXI. kongresszusa. A központi bizottság beszámolóját Inamzson Uszmanhodzsajev, a KB első titkára terjesztette elő. Az üzbég kommunisták kongresszusa értékeli a párt tevékenységét az elmúlt időszakban és kitűzi további munkájának programját. Megválasztja az új központi bizottságot és a köztársasági pártszervezet további vezető szerveit. Ugyancsak tegnap kezdődött meg Minszkben a Belorusz Kommunista Párt XXX. kongresszusa. A tanácskozás figyelmének középpontjában az elkövetkező ötéves tervidőszakra és a 2000-ig szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési tervjavaslatban foglalt feladatok szerepelnek. Nyikolaj Szlunykov, a KB első titkára a TASZSZ tudósítójának a kongresszus megkezdése előtt adott nyilatkozatában elmondta, hogy az új ötéves tervidőszak folyamán 22-25 százalékkal akarják növelni a köztársaság ipari termelését, 12-14 százalékkal pedig a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét. Reagan szankciói nem befolyásolják Líbia olajexportját (ČSTK) - Nyugati források és tripoli diplomaták szerint Líbia olajexportját egyáltalán nem befolyásolta az a tény, hogy Reagan elnök fenyegetései miatt 4 Líbiában működő amerikai olajtársaság leállította az exportot. Helyüket líbiai, olasz, nyugatnémet és más társaságok vették át. Megbízható tripoli információk szerint Líbiában naponta kb. 1,2 millió hordó olajat termelnek ki, beleértve a négy amerikai társaságra eső 220 ezer hordót is. Az amerikai társaságokra vonatkozó exporttilalom miatt ezek megállapodtak a líbiai kormánnyal, hogy az általuk kitermelt olajat eladják vagy „odakölcsönzik“ a többi társaságnak, amelyek majd biztosítják exportját. A megállapodást még jóvá kell hagynia az amerikai külügyminisztériumnak, amely várhatóan nem utasítja azt el. Ha mégis elutasítaná, az amerikai társaságokat milliárdos veszteségek érnék. Ez is igazolja az általános véleményt, hogy Reagan Líbia elleni gazdasági szankciói gyakorlatilag hatástalanok. békekezdeményezésekröl Az amerikai kormány képviselői gyakran hangoztatják, teljesen és mindenütt fel akarják számolni az atomfegyvereket. Washingtonnak most erre gyakorlati lehetősége nyílik. A genfi tárgyalásokon a Szovjetunió indítványozta az egymás területét elérni képes nukleáris eszközök 50 százalékos csökkentését. Ez jelentős lépés lenne az atomfegyverek teljes felszámolása irányában. Az azonban, aki akadályozza az űrfegyverkezés elhárítását, nem óhajtja a földön folyó fegyverkezés megszüntetését sem. Nem véletlen, hogy a lázas nukleáris fegyverkezés amerikai hívei támogatják a „csillagháborús" programot is. A Szovjetuniót messzemenő javaslatai előterjesztésekor nem vezették semmiféle taktikai célok, sem pedig önző elképzelések. A Szovjetunió számára a béke megőrzése a földön a legmagasabb cél. Amennyiben az Egyesült Államok megkezdi az űrfegyverkezést, a Szovjetunió kénytelen lesz erre megadni a megfelelő választ. Ezt azonban mi nem óhajtjuk. Ma már nem elegendő csupán kívánni az atomháború elhárítását, miként az sem, hogy tudatosítjuk, honnan ered ez a fenyege-' tés. A lázas fegyverkezést egyszer s mindenkorra meg akarjuk szüntetni. Ha a nemzetközi események menetét békés útra kívánjuk terelni, tettekre, azonnali cselekvésre van szükség, mégpedig mindenki - a kormányok, politikai pártok, egész nemzetek részéről. Békekonferencia Athénban (ČSTK) - A „Földközi-tenger és a világbéke“ a témája annak a nemzetközi konferenciának, amely tegnap kezdődött Athénban. Az ENSZ védnökségével megrendezett tanácskozás a háborús veszély elhárításával foglalkozik a Földközi-tenger térségében, valamint az atomfegyver- és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozásának lehetőségeivel. Napirenden szerepel a 2000-ig megvalósítandó nukleáris leszerelés szovjet programja is, amely Görögországban pozitív visszhangot váltott ki. A konferencián részt vesz Vja- cseszlav Usztyinov, az ENSZ-fótitkár helyettese, Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke, közel 40 ország több mint 80 szervezetének képviselői és több mint 100 kiemelkedő görög személyiség. Szovjet - argentin tárgyalások (ČSTK) - Dante Caputo, Argentína külügy- és egyházügyi minisztere Moszkvában tegnap’tárgyalásokat folytatott Konsztan- tyin Katusewel, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökével a két ország közti gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. A szovjet fél többek között készséget mutatott az együttműködésre a gépiparban, az energetikában, a nehéziparban és a közlekedésben. Megállapították, az együttműködés egyik formája lehetne a termelési kooperáció a különböző berendezések esetében. Savimbi az USA-ban (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter és Caspar Weinberger hadügyminiszter szerdán tárgyalt Jonas Savimbi- vel, az angolai UNITA szervezet vezetőjével, amely az USA és a Dél-afrikai Köztársaság támogatásával a törvényes angolai kormány megdöntésére törekszik. Sa- vimbit a Fehér Házban fogadja Reagan elnök is. Az UNITA vezetője „nagyon sikeresnek" nevezte tárgyalásait a miniszterekkel, ami érthető, hiszen a Pentagonból származó nem hivatalos információk szerint Savimbi megtekintette az új „fegyverkínálatot“, melyet az USA hajlandó szállítani neki. Érkedes az az információ is, miszerint a CIA Savimbi kéthetes amerikai „turnéja“ népszerűsítésére több mint 600 ezer dollárt folyósít. CSEHSZLOVÁKIA - AUSZTRIA A jószomszédság közös érdek /■^^ehszlovákia és Ausztria wo kapcsolatai túllépik két szomszédos állam viszonyának szokásos kereteit, mivel két egymástól eltérő társadalmi berendezkedésű országról van szó, amelyek ráadásul Európa szívében, a két világrendszer határán fekszenek. Éppen ezért kapcsolataik pozitív alakulása jelentős hozzájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez, különösen pedig a közép-európai stabilitás megszilárdításához. A nemzetközi élet számos időszerű problémáját illetően álláspontjaink azonosak vagy igen közeliek. Érvényes ez mindenekelőtt a tekintetben, hogy a semleges Ausztriának és a szocialista Csehszlovákiának egyaránt meggyőződése: a vitás kérdéseket nem szabad erőszakkal megoldani, folytatni kell az enyhülési politikát, s napjaink legidőszerűbb feladata a fegyverkezés csökkentése, a leszerelés. Nagyobb történelmi visszatekintés helyett talán elegendő most azoknak az eseményeknek a rövid számbavétele, amelyek az elmúlt három évtizedben történtek a csehszlovák-osztrák kapcsolatokban. Elsősorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy Csehszlovákia az elsők között csatlakozott 1955-ben az osztrák államszerződéshez, s ismerte el egyben Ausztria tartós semlegességét. Az ilyen és hasonló pozitív lépések ellenére a diplomáciai kapcsolatok majd húsz évig csak követségi szintűek voltak, s nem lehetett fenntartások nélkül beszélni a problémamentes viszonyról. A közeledést gátló legfőbb akadályt a vagyonjogi kérdés jelentette, amelynek rendezését pedig már az osztrák államszerződés is meghatározta. Tizenkilenc hosszú évig folyó, bonyolult tárgyalások után a külügyminiszterek 1974- ben írták alá az ide vonatkozó megállapodást, amely a kölcsönös kapcsolatok gyors fejlődése előtt megnyitotta az utat. Következett a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelése (1975), majd még ugyanabban az évben a csehszlovák-osztrák állandó határbizottság létrehozása (a bizottság azóta is számos vitás kérdés, incidens és egyéb, elmérgesedéssel fenyegető probléma gyors és operatív megoldásával bizonyította létjogosultságát és hasznosságát). A hetvenes évek közepétől gyors iramú a politikai kapcsolatok fejlődése. Szinte egymást követik a kormányfők, a külügyminiszterek (más reszortok vezetőinek, a parlamenti képviselőknek, a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek küldöttségeinek) kölcsönös látogatásai. Ľubomír štrougal, a szövetségi kormány elnöke azóta - felváltva Bécsben és Prágában - hat alkalommal találkozott az osztrák kancellárral (Bruno Kreiskyvel, ill. Fred Sinowatz-cal). A külügyminiszterek minden évben megtárgyalják az éppen aktuális, mindkét fél érdeklődésére számot tartó kérdéseket (tavaly Bohuslav Chňoupek két ízben is tárgyalt osztrák kollégájával: Bécsben az osztrák államszerződés, Helsinkiben ez európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának évfordulóján). Ez a viszonylag intenzív program egyik barométere is lehet a csehszlovák-osztrák viszonynak. Külön kell szólni a két államfő kölcsönös látogatásairól. Rudolf Kirchschläger személyében 1979- ben először járt nálunk osztrák szövetségi elnök, ill. Gustáv Husák személyében pedig első alkalommal tárgyalt 1982-ben Bécsben a CSSZSZK államfője. Mindkét csúcstalálkozó nagy ösztönzést adott országaink együttműködésének sok területen. Ugyanez várható Rudolf Kirchschläger és Gustáv Husák mai bratislavai eszmecseréitől, amelyek a „nem hivatalos“ jelzőt viselik, ám ennek ellenére - vagy éppen ezért - újabb alkalmat kínálnak a fennálló problémák nyugodt, kötetlen megvitatására, a kapcsolatok fejlesztési irányainak kitűzésére. Az osztrák szövetségi elnök egyébként jó ismerője hazánknak, személyes érdemei vannak a jószomszédi kapcsolatok építésében és ápolásában: mielőtt 1972- ben külügyminiszterré nevezték volna ki, ő vezette Ausztria prágai követségét, s később, a külügyi tárca, majd 1974-tól az osztrák állam élén is arra törekedett, hogy országaink viszonya súrlódás- mentes, rendezett legyen. Számára most arra is alkalom nyílik, hogy az év közepén esedékes leköszönése előtt még egyszer személyes megbeszéléseken vonja meg kapcsolataink mérlegét. A politikai kontaktusok mellett a csehszlovák-osztrák viszony másik fokmérője a gazdasági együttműködés, amely ugyancsak fejlődő tendenciát mutat. Az NSZK után Ausztria hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, s az árucsere mellett a kooperációs kapcsolatok és a harmadik piacokon való együttműködés is egyre nagyobb teret nyer. (Példaként említhetnénk a plzeňi Škoda Művek és a Wagner Büro közösen gyártott energetikai berendezéseit, ill. a Škodaexport és a Vöest-Alpine által Abu Dhabiban felépített erőművet.) A csehszlovák-osztrák általános vegyesbizottság és más hasonló szervek konkretizálják az adott feladatokat. Fontos - és gyakorta kényes - területe az együttműködésnek a környezet- védelem, illetve a Dunával kapcsolatos építkezési tervek. Az előbbiről szóló megállapodás már eláírásra kész, az utóbbi kérdésről még tárgyalnak a szakemberek. Ez is bizonyítja, hogy az időnként felmerülő komplikációkat, vitás problémákat nem vádaskodásokkal, hanem kölcsönös kompromisszumokkal, egymás érdekeinek maximális figyelembe vételével lehet csak megoldani. Egyébként az egymás jobb megértését és megismerését elősegítő kulturális kapcsolatok terén is valószínűleg jelentős eseményre kerül sor az idén: előreláthatólag novemberben rendezik meg Bécsben a csehszlovák kultúra napjait. M indent egybevetve nem fér kétség ahhoz, hogy az elmúlt jó egy évtized bebizonyította: hasznos és kölcsönösen előnyös a két különböző társadalmi rendszerű szomszédos ország együttműködése. Eltekintve a meglevő különbségektől, vannak olyan komoly közös érdekeink, amelyekre a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben is építeni lehet, sőt kell, mert - amint azt Gustáv Husák 1982 novemberében bécsi állami látogatása alkalmával külön hangsúlyozta - Csehszlovákia és Ausztria érdekei mellett mindez jól szolgálja általában az európai népek békés életének biztosítására irányuló erőfeszítéseket. PAPUCSEK GERGELY Szudán a BT összehívását kérte (ČSTK) - Az afrikai országok csoportjának megbízásából Szudán kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy megvitassák a Dél-Afrikában kialakult helyzetet. A Biztonsági Tanács az elmúlt hónapokban több ízben foglalkozott az afrikai kontinens déli részének fejleményeivel, a fajüldöző dél-afrikai rezsim agresszív akcióival a szomszédos országok ellen, ami a feszültség állandó forrása a térségben. Foglalkozott továbbá a délafrikai csapatok támadásaival Angola és Lesotho ellen. Az USA és Nagy-Britannia tavaly novemberben a Biztonsági Tanácsban vétójával megakadályozta komplex szankciók bevezetését a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság ellen.
