Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1986. I. 30. Ugandában normalizálódik a helyzet IRAK-IRÁN Museveni letette az államfői esküt Légitámadások-- ■ -■■■ LESOTHO ... A puccs és a kuriózumok (ČSTK) - Yoweri Museveni, az ugandai Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA) vezetője tegnap Kampalában letette az elnöki esküt. Az újonnan beiktatott államfőt támogató erők az utóbbi napokban végrehajtott puccs után már ellenőrzésük alatt tartják az ország területének nagyobbik részét. Az újdonsült elnök beszédében hangsúlyozta, hogy alapvető változásokat kell végrehajtani az ország közigazgatásában, a törvényesség megszilárdításában és meg akarja büntetni azokat, akik a korábbi rezsimek uralma alatt megszegték az emberi jogokat, ígéretet tett arra, hogy új kormányába bevonja a politikai pártok képviselőit, vegyes gazdaságot teremt, amely magába foglalja az állami és a magánszektort. Felszólította Uganda politikai és katonai szervezeteit, hogy egyesítsék A Chilei KP nyilatkozata (ČSTK) - Az argentin fővárosban közzétették a Chilei Kommunista Párt nyilatkozatát, s eszerint a chilei nép már az idén véget vethet a Pinochet-rezsim önkényuralmának, amely teljes elszigeteltségbe került. A diktatúra felszámolását követelik a városi és a vidéki munkások, az ifjúság, az értelmiség és a hazai gyárosok és kereskedők többsége. A fegyveres erők mind több tagja is helyeselné az átmenetet a polgári kormányzásra. A rezsim megdöntésének feltétele az összes ellenzéki erő egyesítése. Dánia-EGK Népszavazás februárban (ČSTK) - Dániában valószínűleg február 27-én tartják a népszavazást arról, hogy az ország hozzájáruljon-e a Közös Piacot az ötvenes években megalapító, úgynevezett római szerződés reformjához. A népszavazás megtartását 82 igenlő szavazat és 66 tartózkodás mellett hagyta jóvá a dán parlament. A szerződés módosítását a Közös Piac 12 tagállama már decemberben jóváhagyta, ezt azonban még meg kell szavaznia a tagállamok törvényhozásának is. erőfeszítéseiket az új társadalom megteremtése céljából. Külpolitikai téren Uganda el nem kötelezett politikát folytat és a Dél-afrikai Köztársaságot, valamint Izraelt kivéve jó kapcsolatokat akar fenntartani minden országgal. Kampalában egyébként - a további normalizálódás jeleként - helyreállt az ivóvíz- és az áramellátás, a városi közlekedés és működnek már a telefonok is. Az NRA által ellenőrzött városokban a lakosság az új kormányzatot támogató nagygyűléseket tart. (ČSTK) - A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint a pastu törzsek fegyveres harcához a pakisztáni hadsereg ellen a Hajbar hágó térségében csatlakoztak a határ menti pakisztáni Belu- dzsisztán tartományban élő törzsek is. Megtámadták a pakisztáni határőregységek egyik táborát. Saját területükön a harcok során elfogták vagy harcképtelenné tették az afgán ellenforradalmi erők több mint 100 tagját, akik a hágóhoz próbáltak eljutni, megsemmisítették a pakisztáni hadsereg néhány harckocsiját és páncélozott járművét. Az egyik beludzsisztáni törzs tagjai Barani mellett megtámadták az ellenforradalmárok egyik táborát, megöltek nyolc banditát, köztük a vezetőjüket is. Egy másik összecsapás során 15 afgán ellenforradalmárt tettek harcképtelenné. A Hajbar melletti harcokban már 150 pakisztáni katona esett el. Ismeretlen tettesek Murgzar- ban a helyi hotelben robbanást okoztak. Itt voltak elszállásolva az amerikai katonai kiképzők, akik közül 4 életét vesztette a robbanásnál. A pakisztáni hadsereg akkor kezdett büntető hadműveletbe a határvidéken élő törzsek ellen, amikor azok úgy döntöttek, nem engedik meg, hogy területüket az Afganisztán elleni támadásokra használják fel. (ČSTK) - Az iraki főparancsnokság közleménye szerint az ország légiereje kemény csapást mért négy iráni hadsereg-csoportra. Az ellenfél jelentős károkat szenvedett emberéletben és hadi- technikában. A repülőgépek megtámadtak továbbá egy „nagy tengeri célpontot“ az iráni partok mentén. Az INA iraki hírügynökség szerint az iráni légierő polgári célpontokat bombázott Észak-lrakban. Bagdadból jelentették a hírügynökségek, hogy az iraki légierő az ország északi része feletti légtérben lelőtt egy iráni F 5-ös vadászbombázót. Pakisztánban kedden letette a hivatali esküt az új kormány, melynek élén továbbra is Mohammed Khan Dzsunedzso áll. A kulcsfontosságú reszortok közül csak a pénzügyminisztérium élén van változás, összesen két minisztert és egy államminisztert váltottak le, kineveztek 5 új minisztert és 8 államminisztert. Hivatalos helyen elutasították a változások kommentálását. A kormány december 30-án mondott le azzal összefüggésben, hogy Ziaul Hakk elnök bejelentette, az országban megszűnt a rendkívüli állapot. Az UNITA vezére Washingtonban (ČSTK) - Tegnap Washingtonba érkezett Jonas Savimbi, az UNITA angolai kormányellenes szervezet vezére. Tíznapos látogatása alatt mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékű pénzügyi és esetleg katonai támogatást nyújtsa a törvényes angolai kormány ellen folytatott harcokhoz. Savimbit fogadja Reagan elnök is. A Fehér Ház arról még hivatalosan nem tájékoztatott, hogy milyen összegre számíthat az UNITA, de amerikai lapok tudni vélik, hogy a titkosszolgálat különleges alapjaiból 15 millió dollárt bocsátanak a rendelkezésére. A térképen is nehéz megtalálni, egyrészt olyan kicsi- területe kb 30 ezer négyzetkilométer másrészt minden oldalról körülveszi a hatalmas Dél-afrikai Köztársaság. Hivatalos nevén: Lesotho Királyság, mégpedig húsz esztendeje, amikor megszűnt brit gyarmat lenni. Azelőtt Bászútóföld néven ismerték. A múlt hétfőn, január 20-án végrehajtott katonai hatalomátvétel óta szinte naponta foglalkozik vele a világsajtó, jóval többet annál, mint amennyi figyelmet egyébként szentelni szokott az ilyen kis ,,meseországnak", vagy ,,kurziózumországnak"- ahogyan Lesothót titulálni szokták. Ez is jelzi: az egyébként vérte- len hatalomátvételnek szélesebb nemzetközi vetületei is vannak, főleg a fajüldöző dél-afrikai rezsim külpolitikai törekvéseit tekintve. Meseország-e Lesotho? Esetleg annyiban, hogy az útikalauzok szerint mesések a természeti adottságai, akár turistaparadicsom is lehetne. A kemény valóság az, hogy a másfél milliót megközelítő lakosság hihetetlen szegénységben él, az egy főre jutó nemzeti jövedelem 290 dollár. Területének nagy része hegyvidék, csak kis százaléka alkalmas a földművelésre, de a kezdetleges viszonyok és módszerek miatt még azt sem tudják teljes mértékben hasznosítani. Mégis elsősorban mezőgazdasági ország, főleg a szarvasmarha- a juh- és a kecs- ketenyésztés révén, tehát fő exportcikkei a gyapjú, s az iparban a gyémánt. Mondhatni azt is, hogy egyedüli számottevő iparága a gyémántfeldolgozás. K uriózumokból több is van. Mindjárt a földrajzi helyzete: a Dél-afrikai Köztársaság közepén helyezkedik el, s így léte is teljes mértékben a pretoriai rezsimtől függ. A másik: az ENSZ- statisztikák szerint egyike annak az öt országnak, amely élelmiszerszükségletét kizárólag importból fedezi - jelen esetben természetesen Pretoriától. Egy további jellegzetesség: munkaképes lakosságának több mint a fele- a férfiak 50 és a nők 10 százaléka - külföldön dolgozik, vagyis a dél-afrikai üzemekben, főleg az aranybányákban. Lesotho szinte minden termékét a hatalmas szomszédnak adja el, tehát az árakat is Pretoria diktálja, s a lesothói üzletekben többségében szintén csak dél-afrikai árut kapni, az árakat természetesen ez esetben is Pretoria szabja meg. S nem utolsósorban kuriozitás az is, hogy e teljes kiszolgáltatottság ellenére a megbuktatott Lea- bua Jonathan kormánya szembehelyezkedett a fajüldöző pretoriai rezsimmel, s megpróbált önálló külpolitikát folytatni. A Pretoriával szemben álló afrikai frontországokhoz közeledett, s az utóbbi években kapcsolatokat létesített több szocialista országgal is. Sőt, otthont mert adni az apartheid ellen küzdő dél-afrikai hazafiaknak, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagjainak. A fajüldöző rezsim megtorlásul már többször hajtott végre katonai támadást Lesotho ellen, s fővárosában, Maseruban is rendeztek a dél-afrikai kommandók vérfürdőt. A legutóbbi ilyen katonai akciót tavaly decemberben indították, majd január 1-én Pretoria lezárta a határt, teljesen elszigetelve Lesothót a külvilágtól. (Egyébként nem ez volt az első ilyen eset.) Az élelmiszerszállítmányok leállításával rendkívül súlyos helyzetbe hozta a kis országot, úgyhogy a maserui vezetés kénytelen volt a Biztonsági Tanácshoz fordulni. Lesotho alkotmányos monarchia, melynek élén II. Mosheshoe király áll, akinek gyakorlatilag semmilyen hatalma sincs, az ország ügyeit az eddigi kormányfő, Leabua Jonathan intézte, mégpedig Pretoria beleegyezésével. Például 1970-ben a választásokon Leabua Jonathan pártja, a Bászo- to Nemzeti Párt vereséget szenvedett a Ntsu Mokhehle vezette Bászoto Kongresszus Párttól, de Jonathan Dél-Afrikai beleegyezésével semmisnek nyilvánította a választási eredményeket, s továbbra is magának tartotta meg a kormányfői széket. Az idők azonban változtak, Leabua Jonathan a már említett önállósodási törekvések miatt kényelmetlenné vált Pretoria számára, ezért a kormánnyal szemben álló fegyvereseket kezdte támogatni. A január 20-i puccs forgató- könyve is egyszerű volt. Másfél ezernyi főből álló félkatonai egység bevonult Maseruba, Justin Lekhayana vezérőrnagy irányítása alatt (ő a fegyveres erők parancsnoka volt, az országnak nincs reguláris hadserege), átvették a hatalmat, bejelentve, hogy az országot ezentúl a katonai tanács irányítja. Ennek tagjai egy nappal később már tárgyalásokat folytattak Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszterrel, s mindkét fél hangsúlyozta, hogy a lehető legjobb kapcsolatokra törekednek. E hét elején pedig Botha közölte, hogy visszavonják a Lesotho ellen elrendelt embargót, ennek fejében pedig Maseru kitiltja az ország területéről az ANC tagjait. Lekhayana közölte: ,,nem lesz többé politikai tevékenység az országban", s hogy az új vezetés jogot formál az előző kormány által jóváhagyott törvények és az összes kétoldalú szerződés felülvizsgálására. Nem kétséges, hogy Pretoria állt a hatalomátvétel hátterében, bár tagadja azt. Felmerül a kérdés: miért tűrte ilyen sokáig Lesotho önállóságra való törekvését? A dél-afrikai rezsim máig sem tett le arról, hogy látszatönállósággal felruházott bantusztánokba telepítse a dél-afrikai fekeíe lakosságot. E bantusztánok az ország területének 13 százalékát tennék ki, ez lenne az összlakosság több mint háromnegyedét kitevő feketéké, a fehéreké maradna több mint nyolcvan százaléknyi földte- - rület, természetesen a legtermékenyebb vidékek és az ipari központok. A gazdaságilag teljesen életképtelen bantusztánok lakóit aztán Pretoria külföldi állampolgárokként kezelné (vagyis a feketéket saját hazájukban). A bantusztánok továbbra is olcsó munkaerőt adnának (akárcsak Lesotho), másrészt pedig kimutathatná, hogy az ország területén - értsd a több mint nyolcvan százalékon - nincs kisebbségi uralom, mert a fehérek maradnának ott többségben. S Pretoria Lesotho példáján akarta bizonyítani, hogy lehetséges az „önállósított“ ban- tusztánokkal való együttélés, arra akarta rávenni Leabua Jonathan kormányát, hogy ismerje el és létesítsen diplomáciai kapcsolatokat a bantusztánokkal. Azt várta Jo- nathantól, hogy „első fecskeként“ segítsen leküzdeni a bantusztánokkal szembeni világméretű ellenállást. Leabua Jonathan azonban erre nem volt hajlandó, ezért mennie kellett. Vagyis: a Botha-rezsim a lesothói pucc al is a dél-afrikai apartheid-rendsz irt kívánta erősíteni. MALINÁK ISTVÁN A Challenger tragédiájának (Folytatás az 1. oldalról) ben az esetben ez az amerikai űrkutatás negyedszázados történetének és egyáltalán az űrkutatás történelmének eddigi legnagyobb tragédiáját jelenti. A NASA képviselője azt is kijelentette, hogy mindaddig szüneteltetik a meglévő három űrrepülőgép fellövését, amíg maradéktalanul fel nem derítik a mostani „nemzeti katasztrófa“ okait. Eredetileg azt tervezték, hogy idén 15 alkalommal bocsátanak fel űrrepülőgépet, s az utak többsége katonai célokat szolgált volna. A Challenger katasztrófájára való tekintettel az amerikai elnök elhalasztotta keddre tervezett minden évben szokásos, az Unió helyzetéről szóló üzenetének az ismertetését a törvényhozásban. Értesülések szerint ennek előterjesztésére egy hét múlva kerül sor. Reagan elnök úgy rendelkezett, hogy egészen február 3-ig félárbócra eresztik az állami zászlókat és eddig tart az országos gyász is. Ronald Reagan arról biztosította a közvéleményt, hogy az Egyesült Államok a keddi tragédia ellenére folytatja az űrprogramot. Rövid keddi beszédében kijelentette, hogy a héttagú személyzet halála fájdalmasan érintette az egész amerikai népet és valamennyiük emlékét megőrzik. Az Egyesült Államokban megjelenő lapok tegnapi számukban, valamint a rádió- és tévéállomások bő terjedelemben foglalkoztak az űrrepülőgép keddi katasztrófájával. Larry Speakes, a Fehér okait kutatják Ház sajtótitkára közölte, hogy az elnök George Bush alelnököt és Wiliam Grahamot, a NASA igazgatóját bízta meg a szerencsétlenség okainak a kivizsgálásával. A NASA illetékese közölte, hogy különbizottságot hoztak létre ebből a célból. Gyors eredményre nem lehet számítani, várható, hogy a szakembereknek több hónapra lesz szükségük az alapos vizsgálatokhoz. Egyes megfigyelők kételkednek abban, hogy a hatalmas robbanás után sikerül megtalálni az űrrepülőgép olyan maradványait, amelyekből mérvadóan következtetni lehet a robbanás okára. A CNN tévétársaság azzal vádolta a NASA-t, hogy nem foglalkozott kellő alapossággal az űrrepülőgépek útjainak műszaki vonatkozásaival és ehelyett a lehető leggyorsabban előnyös üzletet akar csinálni az űr- utakból. A hibák kijavításának időtartamát lerövidítették, a felmerülő problémákat jelentékteleneknek minősítették és senki sem foglalkozott részletekbe menően a lehetséges következményekkel. Az NBC tévétársaság ezzel összefüggésben közölte, hogy a Challenger pilótája a társaság riporterével folytatott beszélgetésében figyelmeztetett egy hasonló tragédia veszélyére. A Challenger amerikai űrrepülőgép kedden a start után 15 kilométer magasságban felrobbant, s egy óriási tűzgolyó közepében elégett. Az ipszilon alakú füstfelhőt valószínűleg az űrrepülőgépet szállító két rakéta továbbrepülő maradványa húzta maga után (baloldali képünkön). Jobbra: a hétfős legénység négy tagja a start előtt (Telefoto - ČSTK) Pakisztáni törzsek akciói A hadsereg és az afgán ellenforradalmárok egységei ellen '