Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám, csütörtök

A CSKP MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYZATÁNAK TERVEZETE Az új követelményeknek megfelelően A párt programja és alapszabályza­ta a CSKP tevékenységének dialekti­kus kapcsolatban álló két veiülete. Az egyik, alapja eszmei egységének, a másik, szervezetileg egyesíti a párt sorait. Ezért a pártban való tagság elsőrendű előfeltételei közé tartozik a párt programjának elismerése és az igazodás alapszabályzatához. E két vetület összhangjának természetes kö­vetelményéből következő igény, hogy időszerűen módosítsuk az alapsza­bályzatot minden olyan esetben, ami­kor a párt jélentös új elemeket iktat programjába. Jelen esetben azokat a feladatokat, amelyeket magába fog­lalnak A CSSZSZK gazdasági és tár­sadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra. A módosított tervezet, amelyet meg­vitat a CSKP XVII. kongresszusa, tulaj­donképpen a következő időszak azon új követelményeit és feladatait tükrözi, amelyek a társadalom szociális és gazdasági fejlődése valamint politikai és szellemi élete fejlődése felgyorsítá­sának stratégiájából következnek. Hangsúlyozni kell, hogy a tervezet nemcsak megőrzi, hanem egyben továbbfejleszti a párton belüli élet lenini elveit és normáit, hiszen azok a legfon­tosabbat, a párt cselekvőképességét növelik. Milyen módosításokról van szó? • Bevált harcos élcsapat Jelentősek az alapszabályzat beve­zető részének javasolt módosításai. Az alapszabályzat eddigi szövege a pártot így jellemezte: „az azonos elveket valló emberek - kommunisták - önkéntes és legaktívabb harci szö­vetsége ...“ A tervezet jellemzése sze­rint a párt ,,a munkásosztály és a többi dolgozó bevált harci élcsapata, az azo­nos elveket valló emberek - a kommu­nisták - szövetsége..." A tagság-ön­kéntességének elvét a tervezetben a nyitó mondatnak csak a további ré­sze fejezi ki, s előtérbe kerültek az olyan új jellemző vonások - bevált harci élcsapat -, amelyek a korábbi szövegben nem szerepeltek. Az első megállapításra a pártot nyil­ván feljogosítja a dolgozók ügyéért csaknem 65 éven át vívott harcának története, amely során a CSKP a mun­kásosztályt elvezette a politikai hata­lom kivívásáig és hazánkban a szocia­lista társadalom megteremtéséig. Má­sodszor pedig, már Marx és Engels a kommunistákban látták a munkás- osztály élcsapatát. A Kommunista Párt Kiáltványába, a Kommunisták Szövetségének programdokumentu­mába beillesztették az azzal kapcsola­tos téziseket, hogy a kommunisták a munkásosztály „leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják“ azáltal, hogy „tisztá­ban vannak a proletármozgalom felté­teleivel, menetével és általános ered­ményeivel". Évtizedek igazolták a munkásosztályban pártunknak ezt az élcsapat szerepét. Az alapszabályzat bevezető részé­nek téziseit kiegészítő megállapítás, hogy a párt politikailag vezeti és szer­vezi a dolgozó nép építő törekvéseit és a szocialista társadalom további fejlő­désével törvényszerűen elmélyül a ve­zető szerepe. Az alapszabályzat eddigi szövege szerint a párt vezető szerepe abban nyilvánult meg, hogy szervezte, tervezte és tudományosan megindo­kolta a dolgozók törekvéseit. Ennek helyébe lép tehát a „politikailag vezeti" fogalom, amely vitathatatlanul találób­ban fejezi ki a párt társadalmi helyzetét és szerepét. A módosított tervezet a párt vezető szerepe tartalmi meghatározását kibő­víti a fejlett szocialista társadalom épí­tése programjának új elemeivel: a szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítése, lehetőségeinek és elő­nyeinek teljes és hatékony kihasználá­sa, a nép erejének összpontosítása a népgazdaság dinamikus fejlesztésé­re, elsősorban intenzifikálásával, a tu­dományos-műszaki haladásnak vala­mint a nemzetközi szocialista gazdasá­gi integrációnak meggyorsításával. Falvaink gyors gazdasági és szociális fejlődése tényével összhangban a mó­dosított alapszabályzat tervezet már nem szól a város és a falu közti különb­ségek felszámolásáról. Viszont to­vábbra is magában foglalja azt a fela­datot, hogy le kell küzdeni a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges kü­lönbségeket. A tervezet kiegészül az­zal a megállapítással, hogy a párt tö­rekszik a politikai rendszer fejlesztésé­re, szerepének elmélyítésére, a szo­cialista internacionalizmus és a szövet­ségi államrendezés elvei alapján ha­zánk nemzetei és nemzetiségei szö­vetségének megszilárdítására, arra, hogy fejlődjön az állampolgárok alkotó ereje, aktivitása és kezdeményezése, sokoldalúan és harmonikusan fejlődjön a személyiség, a társadalom szellemi és kulturális élete. Kommunistához méltó magatartás A párttagságot illetően a CSKP alapszabályzata a lenini megfogalma­záshoz igazodik. Ezért a pártunkhoz tartozás előfeltételei, amelyek évtize­deken át beváltak a tagállomány minő­sége javításának hatásos eszköze­ként, továbbra is változatlanok. Ezen előfeltételek közé tartozik: a csehszlo­vák állampolgárság, a párt programjá­nak elfogadása, igazodás a párt alap- szabályzatához és a párthatározatok teljesítése, tevékeny részvétel a párt- politika kimunkálásában, megvalósítá­sában, és a párt valamelyik alapszerve­zetének munkájában, a tagdíj fizetése. A tervezet a párttag kötelességei­nek széles körébe iktatja az eddigieken kívül azt a követelményt is, hogy „min­denütt kommunistaként viselkedjen és lépjen fel". Ez a korábbi szövegben nem szerepel, jobban mondva csak közvetve szerepel benne. A kommu­nista további új kötelességei: az inten- zifikálás útján törekedni a termelőerők fejlesztésére, érvényesíteni a munka­érdemek szerinti társadalmi igaz­ságosság elvét, társfelelősséget vállal­ni az alapszervezet munkájának ered­ményeiért és a párt tevékenységében érvényesíteni a lenini munkastílust. To­vábbi követelmény, hogy a kommunis­ta ne tűrje meg a munkában az önelé­gültséget és az igénytelenséget. Különösképpen fontos a lenini mun­kastílus beiktatása a párttag kötelessé­gei közé. Itt elsősorban a fő láncszem módszerének alkalmazásról, a bírálat­ról és az önbírálatról, a kollektív veze­tésről, az elmélet és a gyakorlat, vala­mint a szavak és a tettek egységéről van szó. A javasolt módosításokból követke­zik továbbá az, hogy a kommunista munkájában az önelégültséget és az igénytelenséget a párt alapszabályza­tában rögzített kötelességek megsze­gésének kell tekinteni. A párthoz tartozás alapelvét megva­lósító normák - elsősorban a pártba történő egyéni kiválasztás, a tagjelölti idő, a felvétel, a nevelés, a magatar­tásjavítás és a tagság megszűnése - a módosításokat követően is válto­zatlanok. Csupán annak az időnek a le­rövidítését javasolják, amelyben felmé­rik, hogy a megbüntetett párttag miként hozza helyre hibáit, mégpedig az eddi­gi két-négy évről egy-két évre. A mó­dosítás értelmében a büntetés törlését nem a tag, illetve a pártbizottság indít­ványozná, mint eddig, hanem az alap- szabályzatból következően a párt szer­ve vagy szervezete egy-két év után kötelezően tenné ezt. A büntetés törlé­sét lesetleg javasoló határozatát - úgy mint eddig - a taggyűlés, illetve az illetékes pártszerv elé terjesztené. Ez elmélyítené a pártbüntetések nevelő szerepét. A párt vezető szerepének elmélyítése A jelen és a közeljövő növekvő feladatai megkívánják a párt vezető szerepe érvényesítése egyes elemei­nek idószerüsítését. A tervezet néhány bevált tapasztalatot a pártmunka nor­májaként iktat az alapszabályzatba. Elsősorban azt a követelményt, hogy a párt szervei és szervezetei az állami, a köz- és a gazdasági igazga­tás minden területén szavatolják az ideológiai, a szervező és a gazdasági tevékenység egységét. Erre az új nor­mára gondolniuk kellene azoknak a ve­zető gazdasági dolgozóknak, akik ed­dig csak a gazdaság tárgyi vonatkozá­saival, vagyis a technikával, a techno­lógiával, az anyaggal stb. törődtek, míg döntéseik vagy azok elmaradása politi­kai-nevelési vonatkozásait a pártszer­vezet ügyének tekintették. A feladatok­nak ilyen helytelen polarizálása nem csekély problémákat s nem egyszer konfliktusokat okozott. A javasolt mó­dosítás egységes eszmei-nevelő vala­mint gazdasági-szervező munkára kö­telezi a pártszervezetet csakúgy, mint a gazdasági vezetést. Ez kétségtelenül növeli a párt vezető szerepe érvénye­sítésének hatásfokát. A tervezet bővíti a kerületi és a járá­si pártszervezetek alapvető kötelessé­geinek körét. Mégpedig azzal, hogy a törekvéseket összpontosítsák a gaz­dasági tervek következetes teljesítésé­re, a munka magas fokú gazdaságos­ságára és jó minőségére, valamint „a népgazdaság intenzifikálása alapján a szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítására". Törődniük kell min­den erőforrás lehető legjobb kiaknázá­sával. A tervezet a jelen és jövő gazda­sági feladataival összehangolja az alapszervezetek feladatait is. Eddig is rögzített kötelességeik mellett felada­tuk harcolni „a tudományos-műszaki haladás kibontakozásáért és eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazásáért, a munkatermelékenység növeléséért, a termelés és a munka legmagasabb fokú gazdaságosságáért, jó minőségé­ért és hatékonyságáért". A gazdaság- fejlesztés viszonylatában a kerületi, a járási és az alapszervezetek felada­tainak hasonlósága megfelel annak a követelménynek, hogy a pártépítés minden szintjén egységes legyen a ha­tásgyakorlás. Fontos az a javaslat, amely további területekre is kiterjeszti a pártszervezet ellenőrzési jogát afölött, miként valósít­ja meg az üzem, a vállalat avagy az intézmény vezetősége a pártpolitika feladatait. Konkrétan arról van szó, hogy a mezőgazdaságban nemcsak az efsz-ek, az állami gazdaságok vala­mint a gép- és traktorállomások párt- szervezeteinek legyen - úgy mint ed­dig - ellenőrzési joguk, hanem a többi mezőgazdasági vállalat pártszerveze­teinek, továbbá a lakásgazdálkodás, a közszolgáltatás, az iskolák, a kulturá­lis, a művelődési és az egészségügyi intézmények pártszervezeteinek is. Eddig ellenőrzési joggal rendelkeztek a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló tudományos intézetek pártszerve­zetei. A módosítás ezt a jogot általában kiterjeszti a „tudományos-kutatőinté- zetekre", vagyis nem tesz különbséget aszerint, hogy milyen a kapcsolatuk a termeléssel. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrzés jogának velejárója a pártszervezet alapszabályzatában rögzített kötelessége támogatni a ve­zető dolgozók törekvését és növelni felelősségüket. Az ellenőrzési joggal rendelkező pártszervezetek a módosí­tások elfogadását követően nemcsak a vezető dolgozók kinevezését fogják véleményezni - úgy mint eddig -, ha­nem a visszahívásukat is. Az alapszervezetek párton belüli élete szempontjából jelentősége van a taggyűlésekkel kapcsolatban a java­solt módosításnak. Az alapszabályzat szerint eddig minden hónapban kel­lett taggyűlést tartani. A javasolt módo­sítás szerint pedig „rendszerint havon­ta tartanak, évente legalább tízszer": A fegyveres erők pártszervezeteivel kapcsolatban a tervezet azzal a köve­telménnyel bővíti ki az alapszabályza­tot, hogy a fegyveres erők tagjait osz­tály* és politikai éberségre, a szocialis­ta közösség országai közös védelmi és biztonsági intézkedéseinek következe­tes megtartására vezessék, gondol­kodjanak a fiatal nemzedék nevelésé­ről, a szocialista haza építése és vé­delme iránti öntudatos viszonyának formálásáról. A módosított alapszabályzat terve­zetének közzététele nemcsak a tájé­koztatást szolgálja, hanem arra is ösz­tönöz, hogy intenzíven foglalkozzunk az alapszabályzattal, a kommunisták ereje mozgósításának fontos eszközé­vel. VOJTECH VESELÝ Közös a felelősség A Trenčíni Szerszámgépgyár galántai (Galanta) üzemének kommunistái azt is megvitatták évzáró tagsági gyűlésükön, hogy a fiatalok G-klubja miként működik. Korábban ugyanis az érdektelenség szinte megbénította a klub tevékenységét. A CSSZBSZ szervezetének vezetőivel közösen megpróbálták felélénkíteni. Egyebek között részben ennek tudható be a Beszélgetés a szamovár mellett akció sikere. Ezt követte a vetélkedővel egybekötött találkozó, melyen olyan politikai és szervezési intézkedéseket fogadtak el, s tettek kötelezővé önmaguk számára, amelyek jelzik: felelősnek érzik magukat mind a G-klub, mind az ifjúsági szervezet működéséért. A Vág Menti Gépgyárak kolárovói üzemében is szóba került a pártszervezet évzáró tagsági gyűlésén az ifjúsági szervezet munkája, tevékenysége. Sikernek minősítve mél­tatták a lakkozó műhelyben dolgozó kommunisták nevelő- munkáját, mert a 34 dolgozót foglalkoztató műhelyben, ahol az átlagéletkor 27 év, nagyszerűen érvényesül a védnökségi mozgalom: az idősebbek évente 5-5 ipari tanuló neveléséért, képzéséért kezeskednek. És máshol, más pártszervezetek évzáró tagsági gyűlésén is vizsgálat, elemzés és értékelés tárgya volt a SZISZ mun­kája, a fiatalok magatartása. Okkal, mert a SZISZ nevelőmun­káját az minősíti elsősorban, hogyan felel meg a küldetésé­ből adódó feladatának, - milyen eredményeket ér el az ifjúság marxizmus-leninizmus szellemében való nevelésé­ben. Mozgósítani tudja-e a fiatalokat a párt politikájának megvalósítására. Éppen ezért nagy felelősség hárul ezzel összefüggésben a pártszervezetekre, de minden egyes kom­munistára is. Nem értelmezhető egyöntetű, gépiesen teljesíthető fel­adatnak a fiatal párttagok nevelése, hiszen nem is egyszeri, hanem állandó feladat ez. Mivel azonban ezt a munkát a pártszervezetek együtt végzik a SZISZ-szervezetekkel, együtt kell mérlegelniük a párttaggá nevelés eredményeit, együtt kell elemezniük a hiányosságok okait is, mert közös a felelősség. Az utóbbi időben, miként a kolárovói példa is bizonyítja, a legtöbb pártszervezetben fokozták a fiatalokkal való törő­dést, tudatosabbá, rendszeresebbé és szervezettebbé, tartal­mában pedig sokszínűbbé tették az eszmei-nevelő munkát. Ennek arányában növekedett is a szervezett fiatalok példa- mutatása, növekedett az ifjúsági szervezet tevékenységének hatékonysága. Még a tekintélye is. Nagyon természetes tehát, hogy a közös felelősségre gondolva foglalkoztak a fiatalok magatartásának kérdéseivel, a G-klub tevékenységének elemzésével a Trenčíni Szerszám- gépgyár galántai üzemének kommunistái. A közös felelősség jegyében döntöttek úgy, hogy a párttaggá nevelés jó mód­szereinek alkalmazásával fogják segíteni, irányítani a fiata­lokat. Ugyanis, nemcsak náluk, máshol is érvényes: a felelősség közös, de a kezdeményezést, a nagyobb részt mégiscsak az idősebbnek, a tapasztaltabbnak, a képzettebbnek kell vál­lalni. HAJDÚ ANDRÁS Tanácskoztak a Töketerebesi (Trebišov) járás kommunistái VALÓSÁGISMERETRE ALAPOZVA (Tudósítónktól) - A múlt hét végén zajlott le Tóketerebesen (Trebišov) a járási pártkonferen­cia, amelyen a CSKP KB küldött­ségét Eugen Turzo, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságá­nak elnöke vezette. Michal Nízky, a járási pártbi­zottság vezető titkára a beszámo­lóban megállapította, hogy a leg­utóbbi járási konferencia óta eltelt időszakban a munkatermelékeny­ség növelésével, a tudományos- múszaki ismeretek egyre széle­sebb körű alkalmazásával és az építkezési beruházások tervének arányos teljesítésével tovább erő­södött a járás gazdasága és növe­kedett a lakosság életszínvonala. Az ipari termelés tervét a 7. ötéves tervidőszakban 101,9 százalékra teljesítették. A gépipari termelés 15,9 százalékkal növekedett, érté­ke meghaladta a 2,5 milliárd ko­ronát. Főleg a terebesi vagongyár dol­gozói értek el kimagasló eredmé­nyeket. Említésre méltó, hogy az utóbbi fél évtizedben 3,5-szörösé- re növekedett a járás fafeldolgozó iparának teljesítménye, s a tervek­nek megfelelően fejlesztik a textil- és az elektrotechnikai ipart is. A pártkonferencián legbehatób­ban a mezőgazdaság helyzetét érintő kérdésekkel foglalkoztak, s ez nem is véletlen, hiszen ez a járás a Kelet-szlovákiai kerület egyik legjelentősebb mezőgazda­sági jellegű vidéke, s bizony a nyolcvanas évek elején - minde­nekelőtt a növénytermesztésben - komoly gondok keletkeztek, s ezeket egyértelműen csak az ér­és belvizekkel nem lehetett indo­kolni. Bebizonyosodott, nem egy gazdaságban komoly mulasztá­sok történtek a munkaszervezés­ben, az irányításban és az ellenőr­zésben is. Nagy részt ennek tud­ható be, hogy a járásban gabona­félékből 1981-ben csak 2,96 ton­nás-, 1982-ben 3,44 tonnás átla­gos hektárhozamot értek el. 1983- ban már úgy-ahogy konszolidáló­dott a helyzet, s 1984-ben már elérték a 4,77 tonnás átlagos hek­tárhozamot. Ám a korábbi évek­ben keletkezett kiesést pótolni már nem tudták, s így 16 372 tonna szemes takarmánnyal termeltek kevesebbet a tervezettnél A nyolcvanas évek elején a tö­megtakarmányok termesztésében sem érték el a kívánt mennyiséget és minőséget. Ez kedvezőtlenül hatott az állattenyésztésre is. A jobb eredmények eléréséhez a feltételek adottak - erre a vitá­ban több küldött is rámutatott. A kiutat a termőföld jobb kihaszná­lásában, a még szükséges melio­rációs munkák elvégzésében, a jobb munkaszervezésben és irá­nyításban látják. A járási pártkonferencia vitájá­ban a CSKP KB küldöttségének vezetője, Eugen Turzo is szót kért. Hangsúlyozta, hogy gazdasági céljaink elérése érdekébén hala­déktalanul szükség van az irányí­tás tökéletesítésére. Növelni kell az ellenőrzést, mindenekelőtt a belső ellenőrzést. Az alapszer­vezeteknek a jövőben még haté­konyabban kell érvényesíteniük a párt vezető szerepét. A kommu­nistáknak nem szabad szemet hunyniuk a hiányosságok felett, le kell leplezniük azokat, akik hanya­gul végzik munkájukat, akik jogta­lan előnyök szerzésére töreksze­nek - vagyis mindazt és mindazo­kat, akik társadalmunknak sok kárt okoznak. A járási pártbizottság vezető tit­kárává Michal Nízkýt választot­ták. . (-szak) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom