Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám, szombat

ÚJ szú- 5 1986. I. 25. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése hazánk népgazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1985>ben (Folytatás a 4. oldalról) Ugyanakkor a nyilvános szállítás tekintetében csak nagyon lassan sikerült átállni a közúti szállításról a vasúti szállításra, a tervezett üzemi szállítás feladatait sem si­került az elképzelt méretekben át­hárítani a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalatra. A nyilvános teherszállítás kere­tében 644,3 millió tonna árut szál­lítottak, ami az előző évinél 2,8 százalékkal kevesebb. Az állami tervet 97,3 százalékra teljesítet­ték. A nyilvános szállítással szem­ben a gazdasági és a szállítási szerződésekből következő köve­telményeket azonban teljesítették. A nyilvános teherszállításban a szállított áru mennyisége szerint tonnákban a Csehszlovák Állam­vasút 45,4, a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat 52,5, a folya­mi szállítás 2,1 százalékkal része­sedik, a tonnakilométerek szerinti teljesítményben pedig a Cseh­szlovák Államvasút 82, a Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalat 13,1, a folyami szállítás pedig 4,9 százalékkal. A vasúti szállítás volumenje elérte a 292,5 millió tonna árut, ami az 1984 évihez képest 2,2 százalékkal kevesebb, a vasúti szállítás volumenje 245 millió ton­na volt, a csökkenés tehát 2,6 százalékos. A vasúti szállításban a motorvontatás következtében felhasználtak 563,2 millió liter gáz­olajat, ami az előző évihez ké­pest 1,1 százalékkal kevesebb. A közutakon a Csehszlovák Au­tóközlekedési Vállalat 338,5 millió tonna árut szállított, ami az előző évhez viszonyítva 3,3 százalékos csökkenés. A Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalat közlekedési eszközei összesen 785 millió liter üzem­anyagot használtak fel, ami 1984- hez képest 2,6 százalékos növe­kedés, miközben tonnakilomote- rekben a teljesítmény 3,8 száza­lékkal, személykilométerekben pedig 2 százalékkal növekedett. A közúti közlekedés javítására 1985-ben átadtak rendeltetésének 32 kilométernyi új autópályasza­kaszt. Az autópályák hossza elér­te a 486 km-t. A folyami szállításban a fagyok és az alacsony vízállás következ­tében a szállított mennyiség 0,3 százalékkal csökkent, 13,3 millió tonna árut tett ki. Az energetikai célokat szolgáló szén szállítása Chvaleticébe 29,8 százalékkal ré­szesedett a folyami teherszállí­tásban. Nyilvános személyszállítás ke­retében 2689,9 millió személyt szállítottak. A Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat által szállított személyek száma az előző évhez képest 12,5 millió személlyel volt kevesebb, a Csehszlovák Állam- vasutakon pedig 5,5 millió sze­méllyel. Prágában a városi tömegközle­kedés tökéletesítésére átadták rendeltetésének a metró további vonalát. A metrón szállított sze­mélyek száma így 335,2 millió főre növekedett, ami az előző évhez képest 22,8 százalékkal több. Na­ponta átlag 918,2 ezer utas veszi igénybe a metrót. Távközlés fejlesztésében a fi­gyelem összpontosult főleg az új telefonállomások építésére, a vá­rosközi és a nemzetközi távbeszé­lő üzem bővítésére és automatizá­lására, a tévé műsorát sugárzó állomások hálózatának építésére, a postai szolgáltatások komplex gépesítésére, és automatizálásá­ra. A telefonállomások száma 1985-ben 92 ezerrel növekedett. Sűrűségük száz lakosra elérte a 23,2-t. 1985. december 31-én 3,6 millió telefonállomás műkö­dött. A városközi beszélgetések 87,8 százalékos hányadát auto­matikusan bonyolítják le. A nem­zetközi telefonbeszélgetések au­tomatikus kapcsolásainak hánya­da 94,6 százalékos. A tévé adóhá­lózata jelenleg a lakosok 76 szá­zalékának lehetővé teszi a máso­dik tévéprogram vételét. Tavaly 1460 millió levelet és 29 millió csomagot kézbesítettek. A Posta Hírlapszolgálata közvetí­tésével 2194 millió újság- és folyó­iratpéldányt terjesztettek. A postai küldeményeket szállító vasúti va­gonparkot korszerűsítették és be­vezették a levelek és a sajtóter­mékek konténeres szállítását. Életszínvonal Külkereskedelem A külkereskedelmi tervfeladato­kat általában teljesítették. A külke­reskedelmi forgalom az állami tervben feltételezettnél] nagyobb volt. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat­ban a tervfeladatokat túlteljesítet­ték a kivitelben és a behozatalbn egyaránt. A nem szocialista álla­mokkal folytatott kereskedelem­ben a kivitel az állami tervben feltételezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A tervezett behozatal teljes egészében nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a beho­zatal egy részét ez év első felében realizálják. A külkereskedelmi forgalom alakulása* 1985 - az 1984-es év %-ában Kivitel összesen Ebből: a szocialista országokba a nem szocialista államokba 104,9 behozatal összesen 106,2 ebből a szocialista országokból 100,6 a nem szocialista államokból 1985- az 1984-es év %-ában 105,8 106,0 105,1 *Folyó árakban, bérmentve a szállító állam határáig. A külkereskedelmi forgalom 1985-ben az előző évhez képest 5,3 százalékkal, a KGST tagálla­maival 6,1 százalékkal, ebből a Szovjetunióval 4,7 százalékkal növekedett. A szocialista orszá­gok részesedése a csehszlovák külkereskedelem forgalmában elérte a 78,8 százalékot, a Szov­jetunió hányada a 44,8 száza­lékot. Bővült és elmélyült a gazdasá­gi, valamint a tudományos-mű­szaki együttműködés és integráció a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval. A szorosabb együttműködés annak köszönhe­tő, hogy elmélyítették kapcsolatai­kat minden területen, továbbá di­namikusan fejlődtek a KGST tag­államai között a munkamegosztás magasabbrendű formái s folytató­dott a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának meg­valósítása. A KGST tagállamai gazdasági csúcstanácskozásának határoza­tai alapján kidolgozták a KGST tagállamai 2000-ig szóló tudomá­nyos-műszaki haladásának komp­lex programját. Tavaly jóváhagy­ták a Szovjetunió és a további KGST-országok közötti hosszú tá­vú gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés programját is. Csehszlovákia főleg a gép-, az elektrotechnikai ipari viszonylatá­ban illeszkedett be jobban a ter­melés nemzetközi szakosításába és kooperációjába. Bővült az áruk, a licencek és a tudományos-mű- szaki információk cseréje. A KGST-országok összkivitelében hozzávetőleg 29 százalékkal ré­szesedett a termelési szakosodás és együttműködés egyezményeire épülő kivitel, a Szovjetunióba irá­nyuló kivitelben pedig ez a része­sedés 34 százalékos volt. Az 1985-ös esztendő gazdasá­gi eredményei nagymértékben hozzájárultak a CSKP XVI. kong­resszusán kitűzött gazdaság- és szociálpolitikai stratégia megvaló­sítása feltételeinek megteremté­séhez. Ez a stratégiai irányvonal feladatul adja a lakosság elért ma­gas életszínvonalának és szociális biztonságérzetének megőrzését valamint szilárdítását, összhang­ban a népgazdaság fejlesztésé­nek eredményeivel. A munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága mellett, a nép­gazdaságban tovább növekedett a dolgozók átlagos száma s elérte a 7 605 000 főt. A dolgozók száma növekményében a termelési szfé­ra 53,5 százalékkal (38 ezer fő­vel), a nem termelési szféra pedig 46.5 százalékkal (33 ezer fővel) részesedett. A foglalkoztatottság a tervezettnél gyorsabban növe­kedett a belkereskedelemben, az oktatás és a művelődés terén, az egészségügyben, a szociális ellá­tás területén és a mezőgazda­ságban. A lakosság nominális pénzjöve­delme elérte a 416,4 milliárd koro­nát, ami az elózó évhez képest 3,1 százalékos növekedés. A lakos­ság reáljövedelme 1,2 százalékkal lett nagyobb. A bérekből szárma­zó jövedelem 2,5 százalékkal gya­rapodott. A munkajövedelem gya­rapodásához hozzájárult, hogy a népgazdaság szocialista szekto­rában, beleértve az efsz-eket, a dolgozók átlagos havi bére az előző évhez képest 1,9 százalék­kal növekedett és elérte a 2908 koronát. A reálbér megmaradt az 1984-es esztendő szintjén. A leg­dinamikusabban a szociális jöve­delmek gyarapodtak, mégpedig az elózó évhez képest 5,3 százalék­kal, az 1985 január elsejétől ha­tályba lépett intézkedéseknek kö­szönhetően. A lakosság pénzkiadásai a terv­vel összhangban gyorsabban nö­vekedtek pénzbevételeinél. Az előző évhez képest a kiadások 3,4 százalékkal voltak nagyobbak. Az 1985-ös esztendőben 15 milliárd- dal, vagyis a lakossági pénzjöve­delem 3,6 százalékával gyarapo­dott a betét és készpénz állomány. Az Állami Takarékpénztárakban a betétek összege 14 milliárd ko­ronával növekedett, s az év végén elérte a 218,9 milliárd korona szintjét. Főleg a hosszú távra le­kötött betétek volumenje növeke­dett. Valamennyi kereskedelmi rend­szer kiskereskedelmi forgalma fo­lyóárakban elérte a 297 milliárd koronát, vagyis az állami tervben feltételezett szintet. Ez 1984-hez képest 4,2 százalékkal volt több. Ebből az élelmiszerforgalom érté­ke 5,3 százalékkal, az ipari cikkek forgalmazása 3,2 százalékkal nö­vekedett. Az ipari áruforgalom a kiskereskedelmi forgalomnak 52.5 százalékát tette ki. Az egész esztendőben lénye­gében folyamatos volt az élelmi­szerellátás. Bizonyos választékkal kapcsolatos fogyatékosságok nyil­vánultak meg a tej- és a húster­mékeknél, valamint betakarítási nehézségek következtében egyes gyümölcs- és zöldségfajtáknál. Az iparcikkek kínálata nem tud­ta teljes mértékben kielégíteni egyes árufajták fogyasztói keres­letét, noha általában eleget tettek a szállítások, a készletek és az importáru behozatala tervének. Jóllehet a termelés többet szállí­tott, a kereslet meghaladta a kíná­latot például egyes hűtőszekré­nyek, mélyhűtők, kombinált tűzhe­lyek hazai sportkerékpárok stb. igé­nyelt típusainál. Új típusokkal bő­vült a színes tévékészülékek, a varrógépek és a kerékpárok vá­lasztéka. Növekedett a személy- gépkocsik értékesítése, összesen 114,7 ezer darab személygépko­csit adtak el, vagyis 6,8 százalék­kal többet, mint 1984-ben. Leázál- lítottak 161,7 ezer darab színes tévékészüléket, vagyis 27,5 szá­zalékkal többet, mint 1984-ben. Választékhiányosságok fordultak elő a textil- és a ruhaiparban, a lábbeli, az építőanyag és a bútor gyártásában. Kielégítetlen maradt a festékek, a lakkok, a fényképé­szeti és a filmkellékek választéka iránti kereslet. A helyi termelő és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szö­vetkezetek bővítették a lakossági szolgáltatások kínálatát. Növeke­dett a szolgáltatási volumen. Egyes vállalatok azonban a szol­gáltatások nyújtásánál figyelmüket inkább a szervezetekre összpon­tosították, mint a lakosságra. A la­kosok a leggyakrabban igényelték a villamos fogyasztók, a rádió-, a lemezjátszó és magnókészülé- kek javítását, valamint a kertészeti és a fényképészeti szolgáltatáso­kat. Ezzel szemben a fogyasztási cikkek megrendeléses termelése iránt továbbra is kisebb lakossági kereslet nyilvánul meg, az építé­szeti tevékenység viszonylatában pedig továbbra is kevés a szabad kapacitás. Az 1985-ös esztendő árszintjé­re hatott még a sör és az üdítő italok kiskereskedelmi árainak 1984 októberi módosítása. Az áru­cikkek és a szolgáltatások kiske­reskedelmi árindexe az előző évi­hez képest 2,3 százalékkal növe­kedett. A háztartások fenntartási költségeinek indexe 1,9 százalék­kal volt nagyobb. A lakossági életszínvonal dina­mikusan fejlődő része volt tovább­ra is a társadalmi fogyasztás, amely az előző évhez képest 5,8 százalékkal növekedett és elérte a 176,4 milliárd koronát. A társa­dalmi fogyasztás keretében egy lakosra 11 380 korona jutott, ami 599 koronával több mint 1984- ben. Ez a növekedés elsősorban a szociális ellátás jóváhagyott intézkedéseinek, az egészség- és az oktatásügy fejlesztésére fordí­tott költségeknek köszönhető. Az óvodákat az 1985/1986-os tanévben 681 ezer gyerek látogat­ja, ami az adott korosztályba tarto­zó gyerekeknek több mint a 90 százaléka. A'középfokú szaktan­intézetekben a munkáshivatásra 398 ezer tanuló és tanonc készül, ebbó! 54 ezren az iskolát érettsé­givel féjezik be. A gimnáziumok és a középfokú szakiskolák nappali tagozatán 346 ezer diák tanul, a főiskolákon pe­dig az összes tanulmányi formá­ban 169 ezer hallgató. Az egészségügyi intézmények­ben az ágyak száma 1,9 ezerrel gyarapodott, s elérte a 195,5 ez­ret, miközben a kórházakban 123,6 ezer ágy áll rendelkezés­re. Tovább csökkent az egy orvos­ra eső lakosok száma. Az orvosi helyek száma 48,8 ezerre növeke­dett, vagyis a tervezettnél na­gyobb mértékben. A bölcsődék­ben, beleértve a mikrobölcsódéket is, 1985 végén 124 ezer volt a fé­rőhely. Növekedett a férőhelyek száma az üzemi bölcsődékben is, beleértve a szövetkezeti bölcső­déket, és 1985 végén hányaduk elérte a 27,2 százalékot. A szociá­lis intézményekben a férőhelyek száma az év folyamán 4000-rel gyarapodott. Szociális ellátásra 83,7 milliárd koronát, ebből a járadékbiztosí­tásra 52,9 milliárd koronát fordítot­tunk. Az 1984-es esztendőhöz ké­pest a szociális- és a járadékbizto­sítás folyósított összege 5 száza­lékkal volt nagyobb. A járadékok összegének növekedésére hatás­sal volt a járadékszint emelése és a járadékok számának növekedé­se. A Tt. 108/1984 számú, egyes alacsony járadékok emeléséről és a szociális ellátás további változá­sairól szóló törvény jóváhagyásá­val 1985. január elsejei hatállyal emelték az 1971. január 1-e előtt megítélt járadékokat (ez a rende­zés 1,1 millió nyugdíjast érintett). Az egyetlen jövedelmi forrást je­lentő nyugdíjak minimális összege egy emberre 950 korona, házas­párra pedig havi 1600 korona. A folyósított nyugdíjak száma az 1984. évi 3 954 ezerről 3 999 ezerre növekedett, ebből az öreg­ségi nyugdíjak száma 2 178 ezerről 2 222 ezerre. Az 1984-es esztendőhöz képest a folyósított öregségi nyugdíjak átlagos szintje elérte az 1350 koronát, vagyis 3,8 százalékkal növekedett. A gyer­mekes családok megsegítésére fordított összeg volumenje elérte a 23,9 milliárd koronát, ebből csa­ládi pótlék címén 16,4 milliárd ko­ronát folyósítottak. A táppénzre fordított költségek 8,1 milliárd ko­ronát követeltek meg. Növekedé­sükre hatással volt, hogy 1985. január 1-től emelték a táppénz napi felső határát. A lakásépítés keretében össze­sen 102,5 ezer lakás készült el, vagyis 10,7 ezerrel több mint 1984-ben. Az új lakások állomá­nyából 18,2 ezer állami, 49,9 ezer szövetkezeti, 4,8 ezer vállalati, 29,6 ezer pedig magánlakás. A tervhez képest 4864 lakással, mégpedig 1821 állami, 1746 szö­vetkezeti, 462 vállalati és 192 ma­gánlakással kevesebb készült el. A nemzeti bizottságok tervén kívül lakásépítésben befejezetlen ma­radt 643 lakás. A lakásépítés to­vábbra is egyenetlen volt, a befe­jező munkálatok összetorlódtak az év utolsó hónapjaiban. Megkezdődött 75 602 új lakás építése. Korszerűsítettek és felújí­tottak szocialista tulajdonban levő 6,2 ezer lakást s ezzel a tervet 87 százalékra teljesítették. A Z-akció keretében 4,4 milliárd korona értékű mű készült el. A la­kosság közös igyekezetével a la­kosokat szolgáló számos létesít­mény épült fel. Átadtak rendelteté­sének például bölcsődéket 775, óvodákat 7016 férőhellyel, 25 egészségügyi központot, 21 szo­ciális intézményt, 756 ezer méter vízvezetéket és 173 ezer méter csatornahálózatot. Fokozott figyelmet szenteltek a környezeti viszonyoknak. Sürge­tő fontosságú környezetvédelmi problémákat oldottak meg, korlá­toztak számos meg nem felelő termelési technológiát, csökken­tették a villanyáram termelését a hőerőművekben és folytatták a víz és a levegő szennyezettsé­gét csökkentő létesítmények épí­tését. Az ivóvízforrások védelmére és az ivóvíz minőségének javítására 1 787 millió korona beruházással 18 építkezést valósítottak meg. Az év folyamán üzembe helyezték például a Žilinai, a mohelnicei, a Veľký Pavlovice-i szennyvíztisz­títót, folytatták ilyen tisztítómű épí­tését Havlíčkúv Brodban, Bošany- ban és Hodonínban, bővítették a tisztítómúvet Kassán (Košice) és Liptovský Mikulášban. A levegő védelme keretében 68 építkezést valósítottak meg 1 423 millió korona költségvetéssel. A legfontosabbak közé tartozik a tušimicei erőműben a kénfelfogó berendezés építése, továbbá Is- tebnében az Árvái Vasöntvény- gyár 1 -es számú üzemrészlegé­nek portalanítása, valamint a Cho- mutovi Csőhengerde és Vasmű­ben a generátorgáz kéntelenítése. Tovább folytatták a mokrái ce­mentgyárban a ‘forgókemencék portalanító berendezésének épí­tését, továbbá Nové Strašecíben, a Cseh Palaművek olvasztóinak portalanítását és a škridlovicei üvegkohó gáztüzelésre való átállí­tását. A szilárd halmazállapotú hulla­dék felszámolására összesen 13 létesítmény készült el 469 millió korona költséggel. Ezek közül a legjelentősebbek egyike a nová- kyi hulladékégető felépítése. Hul­ladékégető épül Brnóban, Kassán és Mladá Boleslavban is. A népesség 1984-hez képest 43 ezerrel gyarapodott és az év végén elérte a 15 523 ezer főt. Élve született 225 ezer gyerek, 121 ezer házasságot kötöttek és felbontottak 38 ezer házasságot. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évének eredményei megteremtik annak kedvező előfeltételeit, hogy sikeresen hozzáfogjunk a 8. öt­éves terv, illetve az 1986. évi igé­nyes állami tervfeladatok teljesíté­séhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom