Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám, szombat

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése hazánk népgazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1985-ben (Folytatás a 3. oldalról) A nehézgépipari termelés 2,3 százalékkal növekedett, miközben az éves állami terv 3,1 százalékkal számolt. A nehézgépipar a terve­zettnél kisebb volumenű bruttó termelés mellett - ez főleg a ter­melés anyagigényességére vo­natkozik - eleget tett a terv értéke­sítési és minőségi mutatóinak. Na­gyobb volt a növekmény például a városi közlekedés sínjárművei­nek gyártásában, mégpedig 6 százalékkal, a trolibuszok eseté­ben 6,2 százalékkal, a villamos mozdonyoknál 37,9 százalékkal és a teherszállító sínjármúveknél 4.9 százalékkal. A nehézgépipari vállalatok beruházási szállítása 22.9 százalékkal növekedett. Nagy volt az előrelépés - beleért­ve az exportfeladatok teljesítését - főleg az épülő atomerőművekre, valamint a vegy- és az élelmiszer- iparba irányuló szállításban. Az általános gépipar termelése 6.1 százalékkal, vagyis az éves állami tervhez képest 0,4 ponttal növekedett. Ez elsősorban a me­zőgazdasági gépek és gépi beren­dezés 7,2 százalékos, az autóbu­szok 4,5 százalékos, a traktorok 3 százalékos, a tehergépkocsik 2,3 százalékos, a személygépko­csik és furgonok 1,8 százalékos termelési növekményére vonat­kozik. A lakossági fogyasztási cikkek közül a legnagyobb fellendülésen ment át a motorkerékpárok terme­lése, 8 százalékos, továbbá a ke­rékpárok 5,7 százalékos, az auto­mata mosógépek 6,1 százalékos, a zománcedény 7,1 százalékos növekedéssel. Az elektronikai ipar termelése 8 százalékkal lett nagyobb, miköz­ben az állami terv 7,8 százalékkal számolt. Az elektrotechnikai és az elektronikai alkatrészek gyártása 19,8 százalékkal növekedett. En­nek ellenére nem elégítjük ki a népgazdaság elektronizálásá­nak szükségleteit. Az adatfeldol­gozó gépek gyártása 26,5, az in­tegrált áramköré pedig 32,4 szá­zalékkal lett nagyobb. Gyorsan fejlődött a fogyasztási elektrotech­nika egyes gyártmányainak, főleg a színes tévékészülékeknek (35,7 százalék) termelése is. Nem telje­sítették a tervfeladatokat a színes tévékészülékek képernyői gyártá­sának növelésében. A vegyipar termelése összesen 3.9 százalékkal növekedett, mi­közben az állami terv 3,1 százalé­kos növekménnyel számolt. A vegyipari termelés és a kőolaj- feldolgozó ipar termelése 4 száza­lékkal, a gumi- és azbesztipar ter­melése 3,4 százalékkal lett na­gyobb. Gyorsabban fejlődött az ún. kvalifikált vegyipar termelése. Az előző évhez képest elsősorban az akrilsav észtereinek termelése (80,6 százalékkal), a növényi kár­tevők elleni vegyszerek termelése (14,9 százalékkal), a gumiipari se­gédkészítmények gyártása (15,6 százalékkal), az anilín termelése (78,1 százalékkal) és a tiszta vegyszerek termelése (10,6 szá­zalékkal). A gyógyszeripar termelési nö­vekménye 11,1 százalék volt. Az L-lizin termelése 8,6 százalékkal növekedett. A műanyagok előállí­tása 5,9, a műszálak termelése pedig 2,3 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó ipar termelése 3.1 százalékkal gyarapodott, ezen belül a fafeldolgozó iparé 1,8, a cellulóz- és papíriparé 5,3 szá­zalékkal növekedett. A fehérített cellulóz termelése 9,7 százalékkal növekedett. Az állami éves terv a fafeldolgozó iparban 3,8 száza­lékos termelési növekménnyel számolt. A könnyűipar 2,9 százalékkal, vagyis 0,9 ponttal termelt többet az állami tervelőirányzatnál. En­nél nagyobb, 4,9 százalékos nö­vekedést ért el a ruhaipar és 2,7 százalékosat a bőrfeldolgozó ipar A textilipari termelés 2,6 százalék­kal, az üveg-, a porcelán- és a ke­rámiaipar termelése 2,5 százalék­kal, a nyomdaipar termelése úgy­szintén 2,5 százalékkal növeke­dett. A könnyűipar belkereskedelmi szállítmányainak értéke kiskeres­kedelmi árban kifejezve, 1984-hez képest 2,3 százalékkal volt na­gyobb. A szállítmányok választéka nem volt minden esetben teljes összhangban a kereslettel. Ez fő­leg a lábbelire, a kötött árura, a férfi készruhára vonatkozik, vá­lasztékára és a termékek divatos­ságára egyaránt. Az építőanyagipar termelése az előző évhez képest 1,6 szálékkal növekedett, a tervfeladatokat túl­teljesítették. A cementgyártás a terv előirányzatának megfelelő­en 2,5 százalékkal csökkent. A mésztermelés 3,5, a hőálló épí­tőanyagok termelése 1,7, a kerá­mia burkolókockák termelése 0,6 százalékkal növekedett. gyón jó eredményeket értek el a gabonanemúek betakarításá­ban. Az előző esztendő csúcse­redményéhez képest a gabona betakarított mennyisége ugyan 265 000 tonnával kisebb volt, vi­szont ez is meghaladta az összes korábbi esztendő szintjét és a ter­melő irányzatot is. A többi termény közül a tervezettnél többet takarí­tottak be a takarmányokból és a siló- kukoricából, ezzel szemben keve­sebbet a burgonyából, a zöldség­ből, a gyümölcsből, a szőlőből, valamint a cukorrépából, amely­nek cukortartalma azonban 0,84 százalékkal volt nagyobb az 1984 évinél. Termény Egyes termények hektárhozama és betakarított mennyisége Hektárhozam t-ben Mennyiség millió t-ben A központilag tervezett ipar fontos ipari gyártmányainak termelése Ipari termék Kőszén Barnaszén és lignit Villamos energia Nyersvas Nyersacél Hengerelt áru Cement Mész Nitrogénes műtrágya Foszforos műtrágya Műanyag Műszál Szaponátos mosószer Személygépkocsi és furgon ebből: személygépkocsi Egynyomtávú mot. gépkocsi Kerékpár Tehergépkocsi Integrált áramkör Numerikus számítógép Fémmegmunk. szerszámgép Formázógép Mezőgazdasági gép, berendezés és alkatrész Kerekes és hernyótalpas traktor Háztartási mosógép Háztartási hűtőgép és mélyhűtő ebből: mélyhűtő Tv-készülék ebből: színes tv-készülék Fából és egyéb anyagból készült bútor Haszon - és díszporcelán Papír- és kartonpapír Pamutszövet Szövött fehérnemű Szövött és nem szövött ruhanemű Harisnyafélék Lábbeli ebből: bór lábbeli szövött lábbeli Mérték­egység ezer t ezer t millió kWó ezer t ezer t ezer t ezer t ezer t ezer t/N ezer t/P205 ezer t ezer t ezer t ezer db ezer db ezer db ezer db ezer db millió Kčs db millió Kčs millió Kčs 1985. évi eredmény 26 223 100 387 80 622 9 562 15 036 11 037 10 265 3 227 582 353 1 100 193.2 80.2 184 177 219 731 48 2 833 1 460 4 575 1 625 1985-az 1984-es év %-hányadában 99,3 97,6 102,8 100,0 101.4 101,2 97,5 103.5 101,1 102,8 105,9 102.3 104.5 101,8 101.3 108,0 105,7 102.3 132.4 135.2 111.5 104.2 1981­1985 1981- 1985 1984 1984 Gabonanemúek 4,22 4,62 10,7 11,7 Repce és réparepce 2,36 2,44 0,2 0,3 Burgonya 18,57 18,09 3,6 3,4 Cukorrépa 34,09 37,22 7,2 7,7 Szántóföldi évelő takarmány 8,45 8,32 5,6 6,2 Az állattenyésztési termelésben tejhozamnak köszönhetően. megvalósítottunk néhány tervezett szerkezeti változtatást.'A sertésál­lomány korlátozását követően je­lentősen csökkent a baromfiállo­mány is. Az év végén a sertésállo­mány 6651 ezer, a baromfiállo­mány 47 278 ezer darabot tett ki, vagyis 1984-hez képest a sertés- állomány 92 000 darabbal, a ba­romfiállomány 1241 ezer darabbal csökkent. A szarvasmarha- és a tehénállomány az előző évhez képest úgyszintén alacsonyabb volt (85 000, illetve 20 000 darab­bal.) Az előző esztendőhöz képest a tejtermelés 116 millió literrel nö­vekedett, elsősorban a nagyobb évi átlagos tejhozam elérte a 3643 litert, ami 107 literrel több mint 1984-ben. Az átlagos évi tojásho­zam az 1984. évi 239,9 darabról 1985-ben 246,5 darabra növeke­dett, kocánként az elválasztott ' malacok száma 17,95 darabról 18,12 darabra. A nagyobb hozam mellett kedvezően alakult a ter­mékegységre eső takarmányfo­gyasztás is. A gabonanemúek állami ala­pokba történő felvásárlási tervét 100,1, a repcéjét 95,3, a cukorré­páét 98,7 százalékra teljesítették. A burgonyafelvásárlás ütemtervét 97,0 százalékra teljesítették. Állattenyésztési termékek felvásárlása millió Kčs 3 195 107,2 Termény Mértékegység 1985 Növekedés (Csökkenés) 1984-hez tervhez ezer db 35 103,0 képest képest ezer db 445 105,4 Vágóállat (baromfi nélkül) ezer t élősúly 1591 -1 +19 ezer db 480 107,6 Vágóbaromfi ezer t élősúly 244 +7 +8 ezer db 160 102,8 Tej millió liter 6021 +86 +211 ezer db 432 ^ 112,7 Tojás millió db 2977 - 67 + 127 ezer db 193 135,7 A kisüzemi tenyésztők és ter­ebből a különleges mezőgazdasá millió Kčs millió Kčs ezer t millió méter ezer db ezer db ezer pár ezer pár ezer pár ezer pár 7819 758 964 606 56 696 33 838 112 004 116 740 52 645 32 358 102,6 101.9 102,6 101,4 101,3 98,4 101.9 100,1 99,1 100.9 Építőipar Az építőipari vállalatok dolgo­zóikkal 95,8 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek el, ami az állami tervirányzathoz képest 0,4 százalékkal több. Az 1984-es esztendőhöz viszonyítva az építő­ipari munkálatok volumenje 1,1 százalékkal növekedett. Az állami tervfeladatokat túlteljesítették a ki­vitelezői szerződések keretében megvalósított építőipari munkála­tok volumenjében is. Az építőipari alaptermelésben a munkatermelékenység 0,8 szá­zalékkal növekedett, s az előző esztendóköz képest 3,7 százalék­kal volt nagyobb a módosított saját teljesítmények munkatermelé­kenysége. Az építőipari munkálatok volu­menfeladatainak teljesítése egye­netlen volt, s a vállalatok egy ré­sze (21,5 százaléka) a tervet nem teljesítette. Míg a CSSZK Építői­pari Minisztériumának építőipari vállalatai pl 81 millió koronával, az SZSZK Építőipari Minisztériumá­nak vállalatai pedig 26 millió koro­nával teljesítették túl a saját dolgo­zóikkal végzett építőipari munká­latok volumenjének tervét, addig az SZSZK-ban a Szövetségi Köz­lekedési Minisztériumnak építői­pari szervezetei 39 millió koroná­val lemaradtak a terv teljesíté­sében Az építkezések egy részén azonban a volumenmunkálatok tervfeladatait nem az ütemtervek­hez igazodva teljesítették túl. Szá­mos építkezésen ki nem elégítő főleg a befejező munkálatok minő­sége és még mindig nem használ­ják ki eléggé a munkaidőt. A CSSZK-ban a lakások befejezé­sének tervét csak 94, az SZSZK- ban pedig 99,8 százalékra teljesí­tették. A saját termelési érték volu­menje 4 százalékkal növekedett, vagyis a tervhez képest 0,8 száza­lékkal s a jövedelmezőség, vala­mint általában a költségszint az állami tervben feltételezettnél ked­vezőbben alakult. Az építőipari vállalatoknak átlag 554,6 ezer dolgozójuk volt, ami az előző évhez képest 1700 dolgozó­val több, főleg a munkáshivatá­sokban. Az építőipari vállalatok dolgozóinak átlagos havi bére 1984-hez képest 91 koronával, vagyis 2,9 százalékkal növekedett és elérte a 3209 koronát. melók részesedése a vágóállatok - beleértve a vágóbaromfit - me­zőgazdasági bruttó termelésében 10.4 százalékos volt (1984-ben 10.5 százalékos), a zöldség ese­tében 38,9 százalék (37,9 száza­lék), a gyümölcsnél pedig 63,6 százalék (70,8 százalék). A mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisa 8849 traktorral, 1860 gabonakombájnnal, 1933 vető­géppel, 484 burgonya és 462 cu­korrépa betakarítógéppel gyara­podott. A mezőgazdaság 1985- ben 1734 ezer tonna műtrágyát kapott (tiszta tápértékben), vagyis a mezőgazdasági földterület egy hektárjára 257,6 kg-ot (1984-ben ez 259,5 kg volt), öntözőrendszert létesítettek 45 ezer hektáron és lecsapoltak 43 ezer hektárt. A tervelőirányzat túllépésével a mezőgazdasági beruházások (beleértve a mezőgazdasági ellá­tást és felvásárlást) elérték a 24,9 milliárd koronát. Ebből a különle­ges mezőgazdasági beruházások 4,4 milliárd koronát tettek ki. A be­ruházások értéke 1984-hez ké­pest 5,2 százalékkal volt nagyobb, gi beruházásoké 3,8 százalékkal. Az élelmiszeripari beruházások 5.2 milliárd koronát tettek ki, ami 1984-hez viszonyítva 7,8 százalé­kos növekedés. Az efsz-ekben az átlagos összehasonlítható havi jutalom becslés szerint 2,2 százalékkal növekedett, a 3085 korona szintjé­re, az állami gazdaságokban pe­dig az átlagos havi bér 2,4 száza­lékkal, 2968 koronára. Ennek hoz­závetőleg megfelelt a munkater­melékenység növekedése is (a dolgozók teljesítménye). Az élelmiszeripar termelési vo­lumenje 1984-hez képest 1,2 szá­zalékkal növekedett, hozzávetőleg a tervezett szintre. Az élelmiszer- ipari termékek közül 1984-hez ké­pest 3,5 százalékkal növekedett a finomított cukor, 5,1 százalékkal a növényi zsiradék és olaj, 3,4 százalékkal a csomagolt tőkehús, 2,5 százalékkal a húskonzervek, 3.3 százalékkal a pasztőrizált te­jes zsíradéktartalmú konzumtej és 1,1 százalékkal a sajt termelése. A sörgyártás 5,9 százalékkal csökkent. Erdőgazdálkodás Az 1985-ös esztendő legfonto­sabb feladata az előző év rendkí­vül kedvezőtlen időjárása követ­keztében kidöntött fák nyersanya­gának gyors feldolgozása volt. A fakitermelésben ennek hányada tavaly elérte a 70,8 százalékot (ez 1984-ben 54 százalék volt) s fel­dolgoztak 13,6 millió köbméter ilyen fát. A nyersanyagvesztesé­get csökkentette, hogy előnyben részesítették a kiváló minőségű kidöntött fák feldolgozását. A faki­termelés összesen 19,1 millió köbmétert tett ki, a haszonfa szál­lítása pedig elérte a 17,6 millió köbméternyi volument, ami meg­felel az 1984. évi szintnek, miköz­ben a kitermelési tervet 2 száza­lékkal, a szállítási tervet pedig 0,8 százalékkal túlteljesítették. Az er­dőtelepítés tervét 101,5 százalék­ra teljesítették, összesen beültet­tek 53,7 ezer hektárnyi területet. Vízgazdálkodás Mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum A döntő fontosságú tervfelada­tok zömét teljesítették. A mező­gazdasági bruttó termelés terve­zett volumenjét 0,7 milliárd koro­nával túlteljesítették. Az 1981-1984-es időszak éves átla­gához képest a mezőgazdasági bruttó termelés volumenje 4,8 százalékkal, ebből a növényter­mesztésé 5,4, az állattenyésztési termelésé 4,3 százalékkal lett na­gyobb. A mezőgazdasági terme­lés intenzitása (a mezőgazdasági földterület egy hektárjára eső me­zőgazdasági bruttó termelés sze­rint) az említett évek átlagához képest 5 százalékkal lett nagyobb. Ebből a növénytermesztés inten­zitása 5,7 százalékkal növekedett, a munkatermelékenység pedig (az egy dolgozóra eső mezőgazdasá­gi bruttó termelési volumen sze­rint) 4,1 százalékkal. A növénytermesztésben na­Az ivóvíztermelés 1984-hez ké­pest 2,3 százalékkal, 1660 millió köbméterre növekedett, ebből a közvetlen fogyasztóknak a nyil­vános vízvezetékkel 1265 millió köbméter ivóvizet juttattak, ami 2,2 százalékkal több az előző évi­nél A tervfeladatokat teljesítették. A vezetékes ivóvízzel ellátott lako­sok hányada az 1984. évi 75,4 százalékról 76,2 százalékra növe­kedett, a nyilvános csatornarend­szerre rákötött házakban élő em­berek hányada pedig 61,6 száza­lékról 62,5 százalékra. A tisztított szennyvíz hányada az 1984. évi 74,7 százalékról 75,6 százalékra növekedett. Közlekedés és távközlés A teherszállítás általában meg­felelt a népgazdaság szállítási szükségleteinek. A népgazdaság szállítási igényessége hozzávető­leg 3 százalékkal csökkent. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. I. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom