Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám, szombat

ÚJ szú 3 1986. I. 25. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése hazánk népgazdaságának fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről 1985-ben (Folytatás az 1. oldalról) A megnövekedett áruszállítások és a lakosság pénzbevételeinek 3,1 százalékos növekedése a sze­mélyi fogyasztás 1,8 százalékos emelkedésében nyilvánultak meg. A kiskereskedelmi forgalom 4,2 százalékkal nőtt. Javult az élelmi­szer- és az iparcikkellátás, annak ellenére, hogy nem sikerült kielé­gíteni a lakossági keresletet egyes árucikkekkel, főleg minőségi és magas műszaki színvonalú áruk­kal. A lakosság társadalmi fo­gyasztására fordított eszközök terjedelme 5,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1984-ben. Tavaly 1002 500 lakás épült. A gazdásági és a szociális fej­lesztés 1985. évi eredményei még kedvezőbbek lehettek volna, ha jobban felhasználják az intenzifi- kálási tényezőket, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit. A további fejlődés tartaléka a termelés anyag- és energiaigényességének gyorsabb csökkentése, a termelő állóeszkö­zök hatékonyságának növelése és a termelés növekedésének fede­zése a munkatermelékenység gyorsabb fokozásával, továbbá a termékek minőségének és gaz­dasági muatatóik javítása, vala­mint a termelés jobb belpiaci és külkereskedelmi értékesítése. Tudományos-műszaki fejlesztés 1985-ben 1984-hez képest ja­vult a/ műszaki fejlesztés állami tervében kitűzött feladatok teljesí­tése. Ezzel szemben az új, tudo­mányos és műszaki ismeretek gyakorlati felhasználásának üte­me nem felel meg teljes mérték­ben a népgazdasági szükségle­teknek, főleg a gyorsan változó és egyre igényesebb világpiaci igé­nyeknek. Az állami célprogramok megva­lósítása hozzájárult a termelés energia- és anyagigényességé­nek csökkentéséhez és a műsza­kilag igényes termelés fejlesztésé­hez. Az állami célprogramok kere­tében végrehajtott intézkedések­kel 2,5 millió tonna fűtőanyag, 493 ezer tonna vas és 14 ezer tonna színesfém megtakarítását értük el. Az új termékek előállításának értéke 1984-hez képest 1,6 szá­zalékkal emelkedett, és elérte a 124,3 milliárd koronát. Az új gyártmányok értékének részará­nya az iparágak termelésének ter­jedelmén belül 18 százalék volt. A magas műszaki színvonalú és gazdaságosan gyártható termé­kek értékének aránya az új gyárt­mányok összértékén belül elérte a 32 százalékot. Részleges javu­lás következett be e kiváló gyártmányok értéke az ipari össz­termelésen belüli arányának nö­vekedésében, ugyanis ez az arány az 1984. évi 14,1 -ról tavaly 15 százalékra emelkedett. összesen 1246 ipari robotot és manipulátort gyártottak, termelés­be való bevezetésük további mun­kaerő-megtakarításokat eredmé­nyezett, főleg a fizikai és a káros környezetben végzett munkáknál. A kutatási és a fejlesztési alap 1985-ben tovább erősödött. Az itt foglalkoztatottak száma 1984-hez képest 3500-zal nőtt, s meghalad­ta a 192 ezer főt. A kutatási és fejlesztési alapra fordított költsé­gek a korábbi évhez képest több mint 2 százalékkal emelkedtek. A műszaki fejlesztés állami ter­vébe beiktatott 334 kutatási és fejlesztési feladat 98,2 százalékát teljesítették, és 1985 végéig 166 feladat megoldását fejezték be. Sikeresen befejezték például a nagypaneles mikrokomputerek rendszereinek a szupravezetés al­kalmazását szolgáló nagyon ala­csony hőmérsékletű technikának a kutatását és a kifejlesztését, amelyet a nem kívánatos vas- és titánvegyületeknek a kaolinból tör­ténő eltávolítását szolgáló mágne­ses szeparátor konstruálása során használtak fel, a festékanyagoknál progresszív köztestermékként fel­használható lakkozó kötőanya­gok, speciális szerves vegysze­rek, hőálló acélipari anyagok és más termékek kutatását és kifej­lesztését. Ugyancsak sikeresen befejezték a középfinom hengere­lés kifejlesztését, az új, műanyag- hengerelési eljárásokét, megol­dották a vasúti pályák karbantartá­sának gépesítését, progresszív berendezések rendszereit fejlesz­tették ki a raktárak számára, új technológiákat a vegyipari és a fémkohászati hulladékok tárolá­sát szolgáló tartályok építésére és a gazdasági haszonállatok terme­lőképességének növelésére a ge­netikai és a hibridizálási ismeretek alapján. A tervet a termelés terjedelmét illetően több mint száz százalékra teljesítették. A műszaki fejlesztés állami terve teljesítésének ered­ményei alapján újfajta antibioti­kum, új, integrált áramkörök, egy­szeri használatra való vértisztító paneles dializátort és a vesebe­tegségek esetén a szervezetből a káros anyagokat eltávolító mű­szert, innovált nagyfeszültségű kábeleket és újfajta szigetelő- anyagokat, a szekrényalkatrészek megmunkálását szolgáló új terme- lőrendszert és a hegyi viszonyok­nak megfelelő épületszerkezeteket fejlesztettek ki. A mezőgazdaság számára megkezdték a tagolt te­repen működő motoros vetógép gyártását, a mezőgazdasági válla­latoknál folytatódott az új, na­gyobb hozamú és a betegségek­kel szemben jobban ellenálló ga­bonafajták progresszív termelési eljárásainak realizálása. Ezenkí­vül kemencén kívül acélt kéntele­nítő berendezéseket helyeztek üzembe. Az építőiparban meg­kezdték a jobb hőszigetelő tulaj­donságú lakások építésére szol­gáló vertikális épületköpeny gyár­tását, és bevezették a kisebb sú­lyú alapkonstrukció építésének új technológiáját. Tudományos cé­lokra megkezdték az új, univerzá­lis mikroszkóp előállítását. Ezen­kívül gyártani kezdték a mélyfej­tésre alkalmas, hidraulikus fúróbe­rendezéssel felszerelt fúrókocsit. Elmélyült a tudományos-mű- szaki együttműködés a szocialista országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval, a robotizálás, a nukleá­ris technika, a gép- és az elektro­technikai ipar, valamint más ter­melési ágak fejlesztése érde­kében. Növekedett a dolgozók kezde­ményezése az újítómozgalomban, s az előző évhez képest három százalékkal nőtt az újítási javasla­tok száma. Beruházások A népgazdaságban a beruhá­zások és a kivitelezések (a Z akció és a lakosság építkezései nélkül) értéke 157,5 milliárd, ebből az épí­tőipari munkáké 87,8 milliárd, a gépek és a berendezések szállí­tásaié pedig 69,7 milliárd korona volt. Az előző évhez képest a be­ruházások és a kivitelezések terje­delme 6,5 százalékkal volt na­gyobb, az éves tervet 3,6 száza­lékkal túlteljesítették. A beruházások ágazati struk­túrájában a terv előirányzatához képest jelentősen túllépték a me­zőgazdasági beruházások volu- menjét és nagyobbak voltak a komplex lakásépítés beruházásai is. Az ipari beruházásokban növe­kedett a gépek és a gépi berende­zés hányada, ami megteremti an­nak előfeltételeit, hogy gyorsabbá váljon a korszerűsítés és a felújí­tás. Ennek hányada azonban még mindig nem éri el a kívánatos szintet. Előnyben részesítették az álla­mi terv kiemelt kötelező feladatai­nak minősülő építkezéseket. Az 1985-ben terv szerint próbaüzem­be helyezendő, kötelező feladat­nak minősülő 115 építkezés közül 103-at, vagyis 89,6 százalékukat adták át rendeltetésüknek. így pl. üzembe helyezték a dukovanyi Atomerőmű 1. blokkját, a Jaslov- ské Bohunice-i Atomerőmű 4. blokkját, egy kompresszorállo­mást, a Konzorcium tranzit gázve­zeték cső-, mérő- és irányító rend­szerét, megvalósult a bratislavai Slovnaft gáztüzelésre való átállá­sának második lépcsője, s a plzeňi hőerőmű kapacitása óránként 160 tonna gőzzel növekedett. A Pros- téjovi Vasműben évi 9500 tonná­val növelték a rúgógyártást, a Kladnói Egyesült Acélművek n. v. Poldi vállalatában üzembe helyezték az évente 1700 hőszon- dát gyártó részleget, a Chrudimi Transportában az évente 9000 tonna acélt és formázott öntvényt előállító acél- és formázott önt­vény öntödét Megkezdődött a próbaüzem az évente 38 960 tonna kenyeret és péksüteményt előállító holešovicei péküzemben, üzembe helyezték a Kráľová nad Váhom-i vízi erőmű energetikai részét, befejezték az olomouci Ne­hézgépipari Művekben a szürke öntvény öntödéjének, valamint a brnói Zetorgyár öntödéjének fel­újítását. Villamosítottak 187 km vasútvonalat és automata blokk­rendszerrel láttak el 157 km vasút­vonalat. Befejezték a Sokolovi Ak- rilsavgyártó Üzem építésének első és második szakaszát, az ostravai anilinblokkot, a kvarto bádoghen- gerde építését az ostravai Kle­ment Gottwald Vasműben, a pre- louči Tesla és a svitavyi Dinaska paneles kapcsolórendszereket gyártó üzemegységének, a Praga vállalat sebességváltó házakat gyártó részlegének, a Slovenská Lupča-i Biotika penicilint gyártó üzemegységének és egy kassai (Košice) malomnak az építését. A nem termelő kapacitások kö­zül üzembe helyezték a metró B vonalát, és gyalogosoknak fenn­tartott övezet létesült Prága köz­pontjában, felavatták a bulovkai kórház nőgyógyászati és szülé­szeti osztályát, a prostéjovi egész­ségügyi központot, az Uherské Hradište-i és a pelhfimovi kórhá­zakat, valamint egészségügyi köz­pontokat Žiar nad Hronomban, Detvában, és Krupinában. Befe­jezték a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Intézete České Budéjovice-e központjának első építkezését, átadták a mosti színházat, és a volynéi erdei isko­lát. A többi létesítmény közül meg­említhetjük a Považská Bystrica-i nyugdíjasotthont, a myjavai ipari szakközépiskolát, a rimaszombati (Rimavská Sobota) művelődési otthont, a szakszervezetek Prága- Dlabačov-i üdülőközpontjait, s Špindleruv Mlýn-i, a Tatranské Matliare-i és a Tatranská Lomni- cai-i szakszervezeti üdülési léte­sítményeket. Ugyancsak befejez­ték a plzeňi színház újjáépítését. Az építkezések befejezése és a kapacitások átadása azonban ugyanúgy, mint 1984-ben az utol­só negyedévre összpontosult. To­vábbra is problémák voltak az új kapacitások átvétele, és tervezett paraméterekre történő befuttatása terén. A befejezetlen beruházások száma 1985-ben főleg az új beru­házások nagyobb száma miatt emelkedett. A befejezetlen beru­házások száma továbbra is túlsá­gosan nagy. Ipar A központilag tervezett ipar ter­melése 1984-hez képest 3,4 szá­zalékkal emelkedett, s ez az emel­kedés az állami tervhez képest 0,6 ponttal nagyobb volt A bruttó ter­melés tervezett terjedelmét 4,9 milliárd koronával túlszárnyalták, ami 1,8 napi bruttó termelésnek felel meg. A tervteljesítés az év folyamán kiegyensúlyozatlan volt, és a bruttó termelés tervét nem teljesítő vállalatok száma nagyobb volt mint 1984-ben (elérte a 15,4 százalékot). A tervet nem teljesítő vállalatok okozta termelési kiesés 2 milliárd koronát tett ki. A tiszta teljesítmények terjedel­me az előző évekhez képest 6 százalékkal volt nagyobb, és nagyjából az állami tervben elő­irányzott szintet érte el, de a terv­feladatok teljesítése nem volt ki­egyensúlyozott. A fervfeladatokat nem teljesítő vállalatok száma 1984-hez képest növekedett, s termelési kiesésük értéke elérte a 2,4 milliárd koronát. A tiszta teljesítményekből számított mun­katermelékenység 5,4, a bruttó ter­melésből számított munkaterme­lékenység 2,8 százalékkal növe­kedett. A központilag tervezett iparban a költségek aránya a teljesítmé­nyek terjedelmén belül az előző évhez képest viszonylag csök­kent. A költségek szintjére kedve­zően hatott a leírások nélküli anyagköltségek, köztük a nem anyagi jellegű szolgáltatások ala­kulása, amelyek részaránya a tel­jesítmények terjedelmén belül csökkent, de a teljesítmények össz- és anyagköltségeinek csök­kentése terén az állami tervben kitúzött feladatokat egészben vé­ve nem sikerült teljesíteni. A készletek felhasználása a köz­pontilag tervezett iparban nőtt, de az állami terv céljait nem érték el. A készletforgó megközelítőleg négy nappal rövidült le az elői­rányzott 4 és fél nap helyett. A foglalkoztatottság a központi­lag tervezett iparban 1984-hez ké­pest 16 2000 fővel, vagyis 0,6 százalékkal növekedett, és elérte a 2 millió 714 ezer főt. A központi­lag tervezett iparban dolgozók át­lagbére elérte a 3094 koronát, s az előző évhez képest 1,9 százalék­kal emelkedett. Az ipari munkások munkaidejé­nek kihasználtsága az előző év­hez képest lényegében nem válto­zott, és 91,2 százalékos volt. Mú- szakszám-együtthatójuk megkö­zelítőleg az 1984. év szintjén stag­nált, 1,329 ezred volt. A központilag tervezett iparban az eladás értéke 1984-hez képest nagykereskedelmi árakban szá­mítva 3,9 százalékkal nőtt. A beru­házások számára szállított gépek és berendezések értéke 12,7 szá­zalékkal, a kiviteli szállításoké 5,2, ezen belül a szocialista országok­ba 7,1, a nem szocialista orszá­gokba pedig 2,5 százalékkal volt nagyobb. A belpiaci szállítások ér­téke 1,9 százalékkal (fogyasztói árakban számítva 0,9 százalékkal növekedett). A többi eladás terje­delme 3,6 százalékkal nőtt. Az állami terv feladatait minden területen túlteljesítették. Problé­mák mutatkoztak a szállítások szerkezetében. Tovább tartottak a fogyatékos­ságok a szállítói-megrendelői kap­csolatok folyamatosságában, amelyre negatívan hatott a terme­lési tervfeladatok kiegyensúlyo­zatlan teljesítése az iparvállalatok jelentős hányada részéről, és az, hogy a termelés szerkezete még mindig csak lassan alkalmazkodik a gazdasági szükségletekhez. A 7. ötéves terv előirányzatával összhangban további szerkezeti változásokra került sor az ipari termelésben. Leggyorsabban fej­lődött a termelés a tudományos­műszaki haladás eredményeit na­gyobb mértékben alkalmazó fel­dolgozóipari ágazatokban és szakágazatokban s néhány olyan szakágban, amely a hazai nyers­anyagot használja fel. Átlagon fe­lüli volt a termelési növekmény főleg az elektrotechnikai iparban, az általános gépiparban, a cellu­lóz- és a papíriparban, valamint az egészségügyi termelésben. Az egyes iparágazatok terme­lésfejlesztésének 1985. évi ered­ményei: A tüzelőanyag-iparban össze­sen 126,6 millió tonna szenet és lignitet fejtettek, s az állami fejtési tervet 1,1 millió tonnával, vagyis 0,8 százalékkal teljesítették túl. A szén és a lignit kifejtett meny- nyisége 1984-hez képest tervsze­rűen 2,1 százalékkal csökkent. Tavaly a népgazdaság és a lakos­ság ellátottsága általában folya­matos volt. Noha 0,9 százalékkal növekedett az osztályozott barna­szén és 4,4 százalékkal - az im­portot is beleértve - a brikett ter­melése, a lakossági ellátásban helyenként a szállítás következté­ben hiányosságok mutatkoztak. Az 1985-ös esztendő végén a szi­lárd tüzelőanyag készletei megte­remtették annak előfeltételét, hogy ennek az évnek az első negyedé­ben eleget tegyünk a szén és a villamos-energia fogyasztásával szembeni növekvő igényeknek. A barnaszén fejtésénél 19,6 millió köbméterrel, vagyis 8,3 szá­zalékkal túlteljesítették a fedőré­teg eltakarításának tervezett volu- menjét. A kiaknázható szénkész­let 1984-hez viszonyítva 27,6 szá­zalékkal volt nagyobb. A villanyáram termelése elérte a 80,6 milliárd kilowattórát, ami 2,8 százalékkal haladja meg az 1984. évi szintet, miközben a tervet 102,4 százalékra teljesítették. A Jaslovské Bohunice-i és a Du­kovanyi Atomerőmű sikeres üzembe helyezése megteremtette annak előfeltételét, hogy az atom­erőművekben jelentősen (62,7 százalékkal) gyarapodjon a ter­melés. Ez, valamint a vízierómű- vekben a termelés 34,5 százalé­kos növekedése lehetővé tette, hogy a hőerőművekben 5,4 szá­zalékkal csökkentsék a villanyá­ram termelését. Az atomerőmüvek 14.6 százalékkal részesednek a villanyáram össztermelésében. Tavaly az előző esztendőhöz képest 4,3 százalékkal, vagyis 2 983 millió kilowattórával na­gyobb volt a hasznos áramfo­gyasztás. A nagyfogyasztóknál 3.8 százalékos volt a fogyasztás- növekedés. A szocialista kisfo­gyasztók és a lakosság fogyasztá­sa 7,3 százalékkal növekedett, vagyis a tervezettnél jóval nagyobb mértékben. A tüzelőanyag és az energia fogyasztásának ésszerű­sítésében és a fogyasztói fegye­lem megszilárdításában jelentős kiaknázatlan tartalékaink vannak. A világítógáz termelési tervét 1,4 százalékkal túlteljesítették. A fűtő- gáz nagy megrendelőknek való szállításának az elmúlt esztendő első hónapjaiban szükségszerűen alkalmazott szabályozásával biz­tosítottuk a lakosság és a nem termelési szféra fokozott fogyasz­tási szükségletének kielégítését. A világítógáz tervezett fogyasztá­sát 4,8 százalékkal haladták meg, a földgáz fogyasztása a tervezett lakossági szállítások túlteljesítése ellenére sem érte el a tervezett szintet. A kohóiparban, beleértve az ércfejtést, a termelés 2,2 száza­lékkal, vagyis az állami tervhez viszonyítva 1,9 ponttal növeke­dett. A vaskohászati termelés 2,2 százalékkal, a fémkohászat ter­melése 2,4, az érc fejtése és dúsí­tása 3,1 százalékkal volt nagyobb. A fejlődés főleg a kevésbé ener­giaigényes termelés gyorsabb fo­kozásának, a nyersanyagok jobb értékesítésének, valamint az importacél feldolgozásának volt köszönhető. A nyersvastermelés változatlan maradt, miközben 1,4 százalékkal növekedett a nyersa­cél és 1,2 százalékkal a hengerelt áruk termelése. Főleg a vékony profilált különleges acélfajták ter­melése növekedett, mégpedig 14.8 százalékkal, továbbá 6,6 százalékkal a vastag profilált ne­mes acélnak, 11,3 százalékkal az általános széles acélnak, és 3,1 százalékkal a beton acélelemek termelése. Nagyobb mértékben hasznosították a fémhulladékot. A kohászati termelés 1985-ben 3,5 millió tonna vashulladékot és 137.6 ezer tonna nem vas tartal­mú fémhulladékot kapott. A gépipari termelés az állami tervvel összhangban 5,4 száza­lékkal, a módosított saját teljesít­mény 7,8 százalékkal növekedett. A gyorsabb fejlesztési ütem főleg az állami célprogramokba sorolt szakágaknak köszönhető, ame­lyekben a termelési volumen 13,3 százalékkal gyarapodott. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom