Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-19 / 29. szám
MX IHflMIH MINIMI! A CSKP KB Elnöksége 1983 márciusi leveléből eredő feladatok megvalósításának ellenőrzése a Komáromi (Komárno) járásban Immár két év óta a különböző szintű pártszervek ellenőrző és revíziós bizottságai tevékenységének középpontjában a CSKP KB Elnöksége 1983 márciusi leveléből eredő feladatok realizálásának felmérése és értékelése áll. Érthető, mert nem kampányszerű akció, hiszen szórósán kapcsolódik pártunk XVI. kongresszusa határozatainak sikeres teljesítéséhez, valamint a 7. ötéves terv feladatainak eredményes végrehajtásához. Ezt a dokumentumot saját használatra minden pártszerv és pártszervezet megkapta. Azonkívül felsőbb pártszerveink a CSSZSZK és az SZSZK kormányai által elfogadott Intézkedések gyűjteményét (Súbor opatrení) is eljuttatták az ugyancsak különböző szintű nemzeti bizottságokra, hogy az ott dolgozó kommunisták segítségével kidolgozzák saját intézkedéseiket a CSKP KB szóban forgó leveléből származó feladatok poltikai-szervezési megvalósításához. ******** A*************-****************************** Előre kell bocsátanunk, hogy miért kellett erre sort keríteni. Pártunk XVI. kongresszusa irányelveinek és határozatainak, valamint a 7. ötéves terv feladatainak eddigi teljesítése - a bonyolult nemzetközi és belpolitikai feltételek között is - társadalmi fejlődésünk megbízható alapját képezi. Mindamellett egész dolgozó népünk építő munkájával, becsületes törekvéseivel szöges ellentétben van azok mesterkedése, akik gondatlan, rossz minőségű munkát végeznek, megszegik a terv-, a munka- és a technológiai fegyelmet, ugyanakkor minden gátlás nélkül gazdagodni iparkodnak, ellentétben a szocialista törvényességgel és erkölccsel. Ezúttal sem érdektelen felidézni a szóban forgó dokumentumban felsorolt társadalomellenes tevékenységek formáit. íme, csak a legismertebb megnyilvánulásai:- társadalmi tulajdont képező vagyontárgyak szétlopkodása;- vagyonszerzés szocialista tulajdonból ingatlanok, berendezések alacsonyabb értékű felbecsülésével;- társadalmi tulajdonnal visszaélés ajándékok, legkülönbözőbb kedvezmények, ,,figyelmességek“ nyújtása, például családi és hétvégi házak építésénél, ingyenes autójavításoknál stb., s szintén hasonló a különféle anyagok előnyös, tehát valódi értékénél alacso nyabb áron történő eladása;- jogtalan meggazdagodás a törvényes munkaviszonyon kívüli munkákból, olyan ún. másodállásokból, amelyeket a rendes munkaidő alatt végeznek a dolgozók, s amiért különben a rendes munkahelyükön fizetést is kapnak;- jogtalan jövedelem azokban az esetekben, amikor a jutalom nem felel meg az elvégzett munka mennyiségének és minőségének (ez egyébként gyakran vezet indokolatlan tervmódosításokhoz és a tervteljesités valótlan kimutatásaihoz azzal a céllal, hogy különféle fondorlatokkal lehetőségeket teremtsenek meg nem érdemelt prémiumok, jutalmak és nyereségrészesedések kifizetésére);- megvesztegetés, amelynek kifejezett célja elsősorban személyek, de akár szervezetek, üzemek vagy intézmények számára is tisztességtelen, törvénytelen hasznot húzni, s ezáltal jogtalan előnyökhöz juttatni gyakran saját dolgozóikat is;- a fogyasztók megkárosítása az üzletekben és a szolgáltatóüzemekben, elsősorban árban, súlycsökkentéssel, de az áruk minőségével is, amelyekből főképpen a zöldségfélék, a gyümölcs és a hús eladásánál nagy összegű jogtalan jövedelemre tesznek szert az elárusítók;- előnyben részesítés a hiánycikkek eladásánál és különféle javításoknál megvesztegetésekért vagy ellenszolgáltatásokért (itt meg kell jegyezni: a keresett áruk hiányát és a szolgáltatások elégtelenségeit gyakran maguk az elárusítók, illetve a szolgáltatásokban dolgozók mesterségesen idézik elő);- végezetül egyéneknek a nemzeti bizottságok engedélye nélkül folytatott keresőtevékenysége, amely gyakran tetemes bevételek forrásává válik. Ezekről folytattam beszélgetést az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottságán Balázs Sándorral, a párt járási ellenőrző és reviciós bizottságának elnökével. Bevezetésként tájékoztatott, hogy az SZSZK kormányának intézkedései alapján 1983. március 15- én a járási pártbizottság, a járási, a városi és a helyi nemzeti bizottságok, illetve a hatáskörükbe tartozó üzemekben, intézményekben és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták részére kidolgozták saját politikai-szervezési intézkedéseiket, amelyet jóváhagyásra a járási pártbizottság elnöksége elé terjesztettek. Azután a pártalapszerve- zetek ellenőrző bizottságainak bevonásával, valamint a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság, pontosabban a Járási Népi Ellenőrző Bizottság hatékony együttműködésével megkezdték az említettekre vonatkozó ellenőrző akciójukat.- Milyen eredményekről lehet beszélni most, 1985 derekán? - kérdeztem.- Nem dicsekvés, ha azt mondom, hogy elégedettek vagyunk a munkánkkal, s hasonlóképp a járási pártbizottság is elismeri. Mégpedig mind az ellenőrzés végrehajtása, mind a lefolytatásuk során szerzett tapasztalatok és levont következtetések, végeredményben az általános helyzetkép szempontjából. Persze azért azt nem állítom, hogy nincs hiányérzetünk, mert nem egy helyen találkoztunk rendellenességekkel, visszásságokkal is. Balázs Sándor elvtárs belelapozott az előtte fekvő ügyiratokba, előbb egy terjedelmes jelentésbe, majd a saját politikai-szervezési intézkedéseik anyagába, s így szólt:- Részletező kifejtésre aligha lesz módunk. Rengeteg tényszerű megállapításra jutottunk, így hasonlóan sok adatot tartalmaznak ezek az iratok is. Azt tanácsolnám, szorítkozzunk inkább csak a kiemelkedőbb eredmények és a felfigyeltetöbb fogyatékosságok, hibák, stb. megemlítésére. Ellenőrző munkánk lényegét azok is eléggé kifejezhetik.- Vegyük talán előre a kedvezőbb jelenségeket.- Feladataink nagyságát, egyben az eddig végzett munkánk nehézségeit magában már az is jelzi, hogy a mintegy 112 ezer lakosú járásunkban körülbelül 9300 a párttagok és a tagjelöltek száma. Tehát úgyszólván minden tizedik-tizenkettedik lakosunk kommunista. A szervezettségnek ez a kedvező aránya nagyrészt annak tulajdonítható, hogy vegyes lakosságú járásunkban meglehetősen sok a korszerű ipari és mezőgazdasági nagyüzem. Éppen ezért elsősorban a gazdasági szférára összpontosítottuk ellenőrző tevékenységünket. 37 pártszervezetben azt igyekeztük felmérni, hogy a hatáskörükbe tartozó termelőüzemek kommunistái és kommunista gazdasági vezetői mennyire törődnek a tervfeladatok lehető legsikeresebb teljesítésével. Másfelől, hogy annak érdekében a követelményeknek megfelelően ellenőrizték-e munkahelyükön a központi dokumentumban kipellengérezett társadalomellenes megnyilvánulásokat, s milyen intézkedéseket tettek megszüntetésükre. Meg kell jegyeznem, mindehhez kellő támogatásban részesültek a felettes pártszer- vektöl. Természetesen nemcsak az ellenőrzött, hanem a pártalapszervezetek többségében gondosan és idejében áttanulmányozták a CSKP KB Elnöksége 1983 márciusi levelét és a felettes állami szervek által megküldött politikaiszervezési intézkedéseket, s tartalmukról tájékoztatták a dolgozókat. A párt- szervezetek zömében félévenként ellenőrizték realizálásukat, s erről jelentéseket is készítettek felettes szerveik számára.- Ilyenformán lehet az eredményeket konkretizálni is?- Igen, de célszerűen inkább néhány kiemelt példával, különben belebonyolódunk a tények, adatok, számok sűrűségébe. Ugyanis elég vegyes eredményeket állapítottunk meg egy-egy, ugyanazon vállalaton vagy üzemen belül is. Ebből a szempontból elég szemléletes képet kaptunk a Nehézgépipari Üzemek komáromi Steiner Gábor Hajógyárában. Ott igazán szép eredményeket értek el a tudomány és a technika új vívmányainak felhasználásában, ami az innovált úszómúvek gyártásában nyilvánult meg leginkább. Mig 1983- ban az AMUR teherhajó és a KBT UFA kotróhajó új típusait fejlesztették ki, az officiális úszópróbák után 1984-ben már a megrendelők rendelkezésére bocsátották. Idén, a második félévben megkezdik a KBT KAMA sorozatgyártását a Szovjetunió, valamint a szintén új típusú JADRAN hajók gyártását Jugoszlávia részére. Mindamellett kedvezőtlenül alakul az anyagkészletek állapota és a megszabott túlórák mennyisége, amely utóbbi egyébként a gyár tartós gondja. A jobb üzemek közt tartjuk számon a komáromi dohánygyárat is. Annak ellenére, hogy tavaly nálunk a munkaidő kihasználása 90,2 százalékos volt, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsított bevezetésével új termelési berendezéseket szereltek fel. Először a dohánylevelek feldolgozásához új termelési szalagokat, majd a napenergiát felhasználó három kollektort, továbbá Bulgáriából behozott nyolc mechanikus szalagot a dohánytermesztéshez és a begyűjtési munkálatokhoz. Azonkívül a cigaretták minőségileg kifo- gástalanabb füstszűrőit fejlesztették ki és kezdték meg gyártásukat. Közben 654 ezer korona értékű anyagmegtakarítást értek el... Persze még további dicséretes eredményeket is megállapítottunk.- Milyen kirívóbb fogyatékosságok említhetők meg?- Elsőként, hogy a legtöbb helyen a pártélet normáinak megfelelő állapotokról bizonyosodtunk meg. Számos pártalapszervezeti bizottságban azonban nem helyeztek súlyt a társadalomellenes jelenségek elleni harcra, s így nem gondoskodtak következetes ellenőrzésükről sem. Általában elmondhatjuk, hogy mind a párt-, mind az állami ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszeme a belső ellenőrzés. S bizony, ez érezhetően kihat a terv-, a munka- és a technológiai fegyelem gyengülésére is. Ezért elsősorban a gazdasági vezetők a felelősek, de nem vétlenek az egyes pártfunkcionáriusok sem.- Jó lenne ilyen szempontból is szóvá tenni egy-két pártszervezetet, illetve hatáskörükben működő üzemet.- Helyes. De ezek is inkább csak ízelítők. Ahogy mondják: Cseppben a tenger. Elsőként a Bajéi (Bajcs) Állami Gazdaságot nevezném meg, ahol tavaly a kárbecslő bizottság 36 esetben, összességében 22 ezer 854 korona kártérítést szabott ki. Vagy például az Augusztus 9 Cipőgyár komáromi üzemében szintén tavaly a munkafegyelem megsértéséért kilenc dolgozó kapott írásbeli figyelmeztetést, 13 esetben különféle szankciókat alkalmaztak, 5 esetben pedig káderintézkedéseket foganatosítottak. Hasonlóképpen a komáromi Jednota fogyasztási szövetkezetben ugyanezen idő alatt 31 büntető szankciót szabtak ki, azonkívül kilenc vezetőt és helyetteseit váltottak le. Megtoldhatnám még azzal is, hogy más helyeken különböző fokú pártbüntetéseket szabtak ki, nagyobb összegű prémiumokat vagy jutalmakat vontak meg, illetve csökkentettek ugyanilyen s hasonló vétségekért. Megköszönve a tájékoztatást, azzal a meggyőződéssel búcsúztam el Balázs Sándor elvtárstól, hogy alapos munkát végeztek a párt vezetőszerepének további szilárdításában és az állampolgári becsület megtartása érdéIrphpn MIKUS SÁNDOR H etente kétszer, kedden és pénteken, Szepsiben (Moldava nad Bodvou) Így jelentkezik a városi hangosanbeszélő bemondója: ,, ftt a hangosújság. . . " Utána, rendszerint magnószalagról műsort közvetítenek, melyet Tóth Márta könyvtáros vezetésével a hangosújság szerkesztősége, vagyis a városi népművelési központ egyik köre előzetesen megszerkesztett. Kiss- Csáji Árpád, a népművelési központ igazgatója, tőle telhetőén, az adott lehetőségek szerint, sokféle módon segíti a kör, illetve a szerkesztőbizottság működését. Mária Stachová, aki szintén népművelő, pártmegbiza- tásként törődik a közvetítésre kerülő műsor ellenőrzésével, a műsor színvonalának fokozatos javításával. Úgy általában elégedettek is a hangosújság műsorával mind az illetékes vezetők, mind a hallgatók. Lobéi Zoltán, a városi nemzeti bizottság elnöke hangsúlyozza is:- Tetszik nekünk, hogy az üléseken hozott határozatok ismertetésével is foglalkoznak. Ügyesen és jól, mert a határozatokat meg is magyarázzák. Ez jelentősen segíti a nemzeti bizottság dolgozói és a lakosok közötti egyetértés alakulását. A műsornak ezt a részét már évek óta Bodnár Mária, a vnb dolgozója szerkeszti. Gondosan, s a hallgatók megítélése szerint is érdekesen. Mások, főleg a pedagógusok, azért dicsérik a műsort, mert felhívja a figyelmet a jelentősebb évfordulókra. A legtöbbször Mária Kostenská, a városi pionirház igazgatója, vagy Balga Aranka tanítónő állítja össze a műsornak azt a részét, mely ezzel a témával foglalkozik. Főleg olyankor tetszik ez a hallgatóknak, amikor közreműködőként gyermekek, pionírok is szerepelnek, szavalattal, énekszámmal, jelenetek előadásával. Esetenként Az üzemek életéből című összeállítás is közvetítésre kerül, mert hiszen tucatnyi nagyobb üzem és néhány kisebb is működik a városban. A körnek, vagyis a szerkesztőbizottságnak pedig mindegyik üzem bejelentette, hogy tőlük ki fogja beküldeni, megír„Itta hangosújság...“ Mit bírált a városi pártbizottság? ni a híreket. Nyaranta, amikor például a z Aratási híradó című műsort közvetítik, Szaniszló Sándor, az állami gazdaság dolgozója példásan eleget tesz ennek a kötelességének. — A szerkesztőbizottság egyik legtevékenyebb tagja Cehelnik István, aki a Ropovod nemzeti vállalat dolgozója. Ugyanis, ő választja ki az adásokhoz szükséges zenét, szerkeszti egységbe a szövegolvasást a zenei számokkal, az énekszámokkal, vagy éppen a szavalatokkal. És minden műszaki feladat, mint amilyen a felvétel, vagy az átjátszás egyik magnószalagról a másikra, az ő gondja. Tavaly a hangosújság szerkesztőbizottsága a tanítók napjára összeállított műsorral dijat, harmadik helyezést nyert a járási művelődési központ versenyén. Az üzemek életéből című sorozat egyik összeállításával pedig második diját nyert a Csehszlovák Autójavító nemzeti vállalat versenyén. Ezek után persze furcsa annak a közlése, hogy a városi pártbizottság megbírálta a szerkesztőket. Furcsa, de igaz, és hangsúlyozandó, amit ezzel kapcsolatosan Stark László, a városi pártbizottság elnöke mond:- A jobbítás és a segítés szándékával. Nyilvánvaló ez, ha vizsgálat tárgyává tesszük a kifogásolt tényeket. Vegyük hát sorra őket. Hetente kétszer, kedden és pénteken jelentkezik műsorával a hangosújság. A tavaszi időszakban, sajnos, nem volt ilyen rendszeres a közvetítés, mikor a keddi, mikor a pénteki adás - elmaradt. Egyébként sem a legjobb közvetítési nap a kedd, vagy a péntek, mert a lakosok, a hallgatók számára sokkal előnyösebb lenne, főleg a nyári időszakban, szombatonként, vagy vasárnaponként végighallgatni a műsort. Rendszertelen Az üzemek életéből című összeállítás közvetítése. Az utóbbi időszakban elég gyakran kimaradt a hangosújság műsorából. Ennek leggyakoribb oka: az üzemek bejelentették, hogy ki fogja tőlük beküldeni, megírni a híreket, de a megbízottak nem tesznek eleget megbízatásuknak, vagy elfeledkeznek róla. Akad a városban olyan üzem, és nem is egy, mely az utóbbi két évben nem is szerepelt a hangosújság műsorában. A szerkesztőbizottságnak komolyabban és többet kellene foglalkoznia az időbeni figyelmeztetésükkel. Főleg erről volt szó a bírálatban, de a kisebb fogyatékosságokat is megemlítették. Azt például, hogy néha túl hosszú a műsorban a szövegolvasás, mert hiszen a hallgató figyelme 5-6 perc után önkéntelenül is kifárad, a legjobb szándéka ellenére sem tudja figyelmesen végighallgatni a 10-15 perces szövegolvasást. És persze arról is szó esett a bírálatban, hogy színesebben, érdekesebben, többet kellene foglalkozni a fiatalságot érdeklő és érintő témákkal. Hozzátartozik a hangosújsággal kapcsolatos helyzetjelentéshez az is, hogy a kör, vagyis a szerkesztőbizottság elfogadta, megértéssel fogadta a bírálatot. A városi pártbizottság néhány tagjával, majd a maga körében is megbeszélte, meghatározta a tennivalókat. Több kommunista népművelő, pedagógus, üzemi dolgozó ennek nyomán pártmegbízatást, pártfeladatot kapott. És aki rendszeresen, figyelmesen hallgatja a hangosújság műsorát, bizonyíthatja: mostanában érdekesebb! HAJDÚ ANDRAS % i > ÚJ szú 1985. VII. 12.
