Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-12 / 28. szám

Sikeres újítók A stúrovói Dél-szlovákiai Papir­és Cellulózgyár újítóinak és felta­lálóinak az érdeme, hogy az 1984- es évben 7 millió 128 ezer korona nyereséget ért el a vállalat a meg­valósított találmányok és újítások révén az első felhasználási évben. A feltalálóknak és újítóknak ak­tiv részvételükért jutalomként ta­valy 397 ezer koronát fizettek ki. A mozgalom sikeres továbbfej­lesztése érdekében a vállalat igazgatósága a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom üzemi bi­zottságával, valamint a SZISZ vál­lalati bizottságával karöltve ez év júniusát az újítók hónapjává nyil­vánította. Az e hónapban benyúj­tott és később elfogadott minden újítási javaslatért a vállalat külön jutalmat fizet az újítóknak. Sukel Rozália Immár hagyomány Az egyik júniusi napon a Csiliz- köz Egységes Földműves-szövet­kezetbe tartottunk, de ezúttal nem a gazdálkodási, termelési ered­ményekre kíváncsian, hanem a társadalmi tevékenység kereté­ben megrendezett csilizközi ifjúsá­gi találkozóra. A balonyi (Balon) sportpályán, ahol a rendezvényre sor került, színes forgatag fogadott bennün­ket. A fiúk - ahány faluból annyifé­le - sportmezben, többen SZISZ egyenruhában, a traktorosok ver­senyére készülök munkaruhában és sokan „civilben“ várták a kez­dést. Ott volt a találkozón Halász Já­nos mérnök, a szövetkezet elnö­ke, továbbá megjelentek a csiliz­közi falvak nemzeti bizottságainak elnökei, valamint a SZISZ járási bizottságának és a magyarországi Petöházi Cukorgyár KlSZ-szerve- zetének képviselői. Az első ilyen találkozót a Csiliz- köz Efsz pártalapszervezete kez­deményezte, s azóta is hatható­san támogatja a SZISZ üzemi szervezetét az évenkénti találkozó megszervezésében, amelyre mind a hét csilizközi község fiataljait - tekintet nélkül arra, hogy hol dolgoznak - meghívják. A rövid megnyitó után kezdetét vette a kispályás futballmérkőzés. A honvédelmi versenyek iránt is nagy volt az érdeklődés. A fi­atal traktorosok versenyét főleg a szakmabeliek szurkolták végig. Délután került sor a Csemadok hrobonovói szín­játszó csoportjá­nak bemutatójá­ra és a női fut­ballmérkőzésre. Az ifjúsági ta­lálkozó a csiliz- radványi (Öilizs- ká Radvan) kul- túrházban zenés esttel ért vé­get. -kv­Jól szórakoztak, akik a legfiatalabbak lepény- evöversenyére voltak kíváncsiak. (A szerző felvétele) KÖVETENDŐ PÉLDA Figyelemreméltó szocialista kö­telezettségvállalással - s a példa követésére szólító felhívással - lepte meg munkatársait a Martini Hehézgépipari Müvek losonci (Lu- cenec) üzemének Ján Viazanicka vezette 23 tagú, Klement Gottwald nevét viselő ifjúsági szocialista munkabrigádja. A fiatalok felaján­lást tettek, mely szerint a hetedik ötéves terv utolsó évében a sze­mélyre szóló termelési feladatai­kat és az eddig tett kollektív, vala­mint egyéni vállalásaikat decem­ber 20-ig teljesitik. A Szovjetunió­ba irányuló exportfeladatok teljesí­tése érdekében december 1-ig a kívánt mennyiségben és minő­ségben biztosítják a szükséges alkatrészeket a végtermékek komplett összeszereléséhez. Min­den brigádtag két rendkívüli mű­szakot dolgoz le és az ezért járó bért átutalják a szolidaritási alap­ra, továbbá mindegyikük legalább 17 órát dolgozik a környezet szé­pítésén társadalmi munkában... Növelik gépeik élettartamát, segí­tik a fiatal szakmunkásokat a nor­ma teljesítésében, a szaratovi mi­nőségi versenyben két százalék­kal csökkentik a megengedett se­lejt mennyiségét, igyekeznek ba­lesetmentesen dolgozni. Kanizsa István Az Itáliából, pontosabban Velencéből hoz­zánk került csip­keverés úgy meghonosodott nálunk, hogy népművészeti munkának tart­juk. Így tanulta ezt a lévai (Levi- ce) Szabóné Sü- megh Vilma is annak idején, le­ánykorában, 1941-ben az iparművészeti tanfolyamon, amikor elsajátí­totta a csipkeve­rés alapvető munkafogásait. Lelkes érdeklő­déssel azonban sokkal később, három felnőtt gyermek édes­anyjaként kez­dett foglalkozni a csipkeverés­sel. A munkafo­gások tökéletesí­tésére úgy tett szert, hogy gyak­ran, leginkább fürdői gyógykeze­lése idején találkozott a népi csipkeveréssel foglalkozó falusi asszonyokkal. Másféle, szakmai és művészeti útmutatást pedig a bratislavai, a kerületi népműve­lési központ dolgozóitól kapott. A csipkeverés népművészeként első önálló kiállítását 1971-ben rendezte meg. Azóta nem múlt el esztendő, hogy kiállítást ne rendezett volna, vagy részt ne vett volna az amatőr képzőművészek járási, kerületi és országos versenyén. Bebizonyo­sodott: végtelenül szorgalmas és állandó fejlődésre képes alkotó. Kezdetben csak lakásdiszként al­kalmazott csipkéket készített. Ké­sőbb, önálló elképzelése szerint, egyre több, női ruha díszítésére is használható csipkemunkát, gal­lért, blúzt, inget és hasonlókat ké­szített. Egyre nagyobb gonddal, művészi ízléssel válogatta meg a színes cérnákat, selyem- és gyapjúszálakat, majd megpróbál­kozott a csipkeképek készítésé­vel. A felvételen első csipkeképe látható, melynek a „Kedveském“ nevet adta. Ugyanis, leánya sike­res vizsgájának emlékére, aján­dék gyanánt készítette. Egyébként az idén májusban megrendezett kiállításán már több, másféle csip­keképet is bemutatott. Kép és szöveg: Hajdú András A lakosságnak példás szol­gáltatást nyújtanak Dunaj- ská Luzná községben. Az ügyes kezű Nyitrai János cipészmester például ha­vonta négyszáz pár cipőt javit meg. Jó minőségű, szakszerű munkáját a kör­nyék lakói is igénylik. Ján Őikovsky felvétele Megőrzik A Morvaország és Csehország határán elterülő Jindrichűv Hra- decbe a turistaidényben számta­lan személyautó és autóbusz ér­kezik Magyarországról és Dél- Szlovákiából. Nem csoda, hisz a látogatók meg akarják ismerni azt a helyet, ahová 1689-ben a 13 éves Rákóczi Ferenc érkezett, hogy tanulmányait a hires jezsuita papneveldében folytassa. Odaér- kezésekor Jan Jirí Jáchym Slava- ta, hradeci nagybirtokos a fiatal nemesnek felajánlotta kastélyát és szolgálatát, de a fiatal Rákóczi a bécsi érsek határozott kérése ellenére is a papneveldében lakott és étkezett a többi növendékkel együtt. Az akkori papneveldéből azóta járási honismereti múzeumot léte­sítettek. Az egyik teremben Rákó­czi Ferenccel kapcsolatos, diák­éveiről szóló, főként Írásos emlékek vannak kiállítva. Például az osz­tálynaplóból feljegyzéseket olvas­hatunk ügyességéről, eszességé­ről. A kiállított dokumentumokból érdekességként azt is megtudhat­juk, hogy milyen nehezen szokta meg az itteni vidék kosztját, vagy azt, hogy rendkívül érdeklődést tanúsított a fizika iránt, s jeleske­dett költészetben és teológiában. A helyiségben van elhelyezve egy Karlovy Vary-ban a Thermál szálló nagytermében kiállítás nyílt 790 gyermekrajzból, melynek témája a béke és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója. Közel 550 óvodás és alapiskolás mutatta be rajzait, melyek közül a legszebb huszonötöt a, zsűri a plzeni járási versenyre javasolta. Kovács Árpád felvétele A naszvadi (Nesvady) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz- ben van a Komáromi (Komárno) járás egyik legnagyobb és lege­redményesebb zöldségkertésze­te. A kertészet harminc állandó dolgozója Ján Prus mérnök veze­tésével hatalmas területen gazdál­kodik. Igaz, a csúcsmunkák idején besegítenek az idénymunkások is. A naszvadi óriás paprikát or­szágszerte ismerik. Jelenleg is foglalkoznak ezzel a primőr áru­val, sőt 50 hektáron vastag húsú paprikát is termelnek. Mégis a fő figyelmüket egy újdonságra, a kar­fiolprogram megvalósítására összpontosítják, ötven hektáron termelik ezt a zöldségfélét, amely- lyel május elejétől késő őszig fo­lyamatosan látják el a fogyasz­tókat. A karfiol termesztése igényes, sőt nehéz munka. Kezes Lajos fökertész-helyettes elmondta, hogy nagyon sok kísérletezésbe került, amíg meg tudták oldani a folyamatos termelést. Sok függ a fajta megválasztásától is. Külön­böző tenyészidejű fajtákat válasz­tanak ki. Az idén május 4-én kezdték a szállítást és hét héten át 30 ezer kiváló minőségű karfiolt juttattak el a Zelenina zöldség- és gyümölcs­forgalmazó vállalaton keresztül az ország minden részébe. További parcelláról június első hetében kezdtek szállítani. Innen három héten át 200 ezer karfiol kerül a fogyasztók asztalára. Mindezt még hajtatott módszerrel termel­ték és kézzel vágták. A későbbiek folyamán már bevetik a gépeket is. Géppel vágják, konténerekben szállítják az osztályozó berende­zéshez, amibe ugyancsak emberi kéz érintése'nélkül jut a karfiol. Kolozsi Ernő Versennyel kezdték az idényt A Szlovákiai Horgászszövetség somorjai (Samorin) alapszerveze­te - melynek négyszáz felnőtt és hatvankét ifjú tagja van - minden évben nagy gondot fordít a térsé­gükben található halastavak, ka­vicsgödrök halállományának gya­rapítására. A kavicsgödrök kör­nyékét társadalmi munkában gon­dozzák: tisztítják, fákat és növény­zetet telepítenek köréjük. A tejfalusi (Mliecno) halastó környéke is rendezetten várta a felnőtt horgászok versenyét, amelyet idénynyitásként mintegy 160 horgász részvételével tartot­tak meg. Bár az idő nem kedve­zett, a hűvös szél felborzolta a tó vizét és a hullámokban nehezen lehetett követni a kapásra mozdu­ló zsinórok, parafa úszók helyze­tét. Ám ez sem riasztotta vissza a sporthorgászat iránt érdeklődő­ket, a verseny idejére benépesült a tó környéke. A főbejárat mellett egy asztalon helyezték el közszemlére az első öt helyezettnek járó értékes dija­kat, a horgászfelszereléseket. A verseny befejeztével Hegyi Ká­roly halászgazda vezetésével a rendezőbizottság elvégezte az értékelést. Tizenöt méretes hallal és egy 47 centiméteres ponttyal Lizsicsa Gábor került az első hely­re. Méri István a századok örökségét korabeli, művészileg nagyon érté­kes barokk asztal is, e mellett gyakran ült Rákóczi. Lebilincselő a többi kiállított tárgy is, a múzeum kincsei: a gótikus, reneszánsz, ba­rokk és rokokó szobrok, szobor- csoportok, festmények és arcké­pek, továbbá-az egykori helyi céh­mesterek és iparosok termékei, használati tárgyai. A város központját műemlékké nyilvánították. Ä látogatók a szűk utcákon, sikátorokban, kis tereken sétálva megcsodálhatják a temp­lom és a volt kolostor művészi díszítéseit és a kastély körbástyá­ját a tornácokkal. A múlt századok értékes örökségét mindenhol megőrizték. A kastély felújítás alatt áll, ezért csak egy része tekinthető meg, ennek ellenére a látogatók - meg­csodálva a történelmi műemléke­ket, a tükörsima halastavat - gaz­dag élménnyel térnek haza a vá­rosból. A felvételen az ősi kastély. Frantiéek Raven Csipkeképek

Next

/
Oldalképek
Tartalom