Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-29 / 48. szám
A komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház 1953. január 31-én tartotta első bemutatóját Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjával. (Meg kell hagyni, azóta a színház már számos ,,tűzkeresztségen“ esett át, s az is bizonyos, tartogat még a színház számára egynéhányat a jövő. Ez a színházak sorsa...) Az első darabot Műnk István rendezte, s 22 előadást ért meg. Komáromban 8 alkalommal játszották, Bratisla- vában pedig kétszer mutatták be. 1953- ban még öt bemutatót tartottak, közöttük Gogol, Csehov és Moliére müveit. A Fösvényt nyolcvanegyszer játszották, ami a színház előadásai között a mai napig igen magas szám. A következő év októberében állították színpadra az első csehszlovákiai magyar szerző tollából származó színpadi művet, Egri Viktor Pünkösdi királyságát, amely az évad egyik legsikeresebb előadása volt, 43 alkalommal játszották. 1955-ben volt az első Jókai-bemutató, amelyet a nagy mesemondó szülővárosában működő színház színpadán még számos regény-adaptáció követett. Az aranyember 1955-ben 35 előadáson volt látható, ezek közül 12 a színház székhelyén. 1956. június 30-án felújították, s a siker- sorozat folytatásaként 33 előadáson játszották. Akkor volt látható Karel Capek Az anya című műve, amelyet az elmúlt évadban ismét bemutatott a kassai (Kosice) Thália Színpad Horváth Lajos rendezésében. Az előadás rendezője 1956- ban Földes Gábor volt. 1957-ben ismét Egri-bemutató képviselte a hazai magyar nyelvű drámát: Ének a romok felett. Abban az évben volt az első mesejáték bemutatója is. Szintén hazai magyar szerző. Sípost Jenő írta, aki évekig volt a színház dramaturgja. A csodálatos erszény című mesejátékát 1957. október 10-én mutatták be. 1958-ban siker volt Schiller Ármány és szerelem című drámája. Hetvenegy előadáson 32 802 néző látta Lendvay Ferenc rendezését. 1959- ben 63 875 nézőjük volt az előadásoknak, közöttük olyan daraboknak, mint Viktor Rozov Boldogság, merre vagy, Valentyin Katajev Bolondos vasárnap, Peter Zvon Boldogultak bálja című színművei. Csehovot játszatni minden színház számára igazi próbatétel, 1960-ban a Ványa bácsi bemutatóját harmincnégy előadás követte. Abban az évben a színház összesen 11 bemutatót tartott, ami a mai napig „csúcsteljesítménynek“ számít színházunk életében. Ebből következik az is, hogy 462-es elöadásszám is mindmáig „verhetetlen“. Ennyiszer adták elő ezeket a darabokat. 1960-ban összesen 386 előadáson. Egy évvel később 7 bemutatóra került sor. Komáromban 32, Kassán 6, Bratislavában 4 alkalommal játszott a színház. A Három szegény szabólegény című mesejátékot 34 104 kisdiák látta. Shakespeare egyik legtöbbet játszott vígjátékát, A makrancos hölgyet 1963. június 21-én játszották először a Magyar Területi Színházban. A vendégrendezó Igor der volt. Érdekes kísérletnek minősült a színház dramaturgiájában a Beke Sándor összeállításában és rendezésében létrehozott Korunk és költészetünk című produkció. Színház és közönségének akkori „viszonyát“ tükrözi az a tény, hogy ez a „vállalkozás“ mindössze 7 alkalommal került színpadra. Ám a „negatív“ csúcsot a szakmailag nagyrabecsült Emberbotanika című összeállítás tartja, 2 előadással. 1965-ben a színház műsorára tűzte a modern drámairodalom nagy mesterének, Arthur Millernek a Pillantás a hídról-ját. Érdekes elidőzni ennek az évadnak a dramaturgiájánál: Fejes Endre Rozsdatemető 19 előadás), Jókai Mór A lőcsei fehér asszony (77), Robert Thomas Nyo!cnó( 19), Molnár Ferenc Liliom (33) és Friedrich Schiller Haramiák (42). Ebben az időben színházunk egy-egy előadásra látogatott el Kassára. Ebben az évben mutatták be a 23 ezres nézőszámot elérő Szigligeti darabot, a Liliomfit. 1968-ban volt 15 éves a színház. Ismét Shakespeare-bemutató az ünnepi előadás: a Rómeó és Júlia. Ján Soloviő, kortárs szlovák szerző több művét játszotta már sikerrel a társulat. Ezeknek egyike az 1969-ben Ez aztán a meglepetés címen bemutatott vígjáték, amelyet később eredeti címén (S. O. S.) újítottak fel. 1970. január 9-én ismét emlékezetes színházi premiernek tapsolhatott a közönség. Tolsztoj Karenina Anna című müvét játszották, Ferenczy Anna érdemes művésszel a címszerepben, ötvennégyszer adták elő nagy sikerrel. Közben 1969. november 21-i dátummal jegyzi a színház története a kassai Thália Színpad első bemutatóját Gömörhorkán (Ge- merská Hőrka). Goldoni Két úr szolgája című komédiáját összesen 29 413 néző látta. 1971-ben Soloviő Kolduskalandját mutatta be a kassai társulat, immár 7. premierként. Ugyanebben az évben aratta a színház másik emlékezetes közönség- és szakmai sikerét Tamási Áron Énekes madár című müvével, amelyet nyolcvanszor adtak elő. Osvald Zahrad- ník szintén a kedvelt szlovák szerzők egyike. 1972-ben a Kinek üt a torony- jóra)? című darabját mutatták be. Az akkor bemutatott darabokat 12 455-en látták, összesen 370 előadáson. 1972 ismét mérföldkőnek számít a színház életében. Madách Imre Az ember tragédiája került bemutatásra, szeptember 7-én. Ugyanebben az évben még egy klasszikus remekmű színpadi változata került színpadra, HaSek Svejkje, E. E. Burian átdolgozásában; 47 alkalommal játszották. Egy évvel később a Matesz 154. bemutatójaként került színre Capek a rabló című müve, Takáts Ernőd rendezésében. Soloviő (Meridián), Örkény (Tóték), Gogol (Lánynézö) és mások mellett 1975 nagy sikere ismét Jókai A kőszívű ember fiai című drámája hatvankilenc- szer láthatták. December 5-én ismét Shakespeare (Othello), zárta az évet. 1976-ban Móricz, Szakonyi egy-egy műve mellett Eldis és Ján Soloviő darabjai kerültek bemutatásra. A hazai magyar drámairodalomból pedig Lovi- csek Béla és Dávid Teréz darabjai kerültek színpadra. 1977 végéig a Magyar Területi Színház 175 bemutatót tartott. A 7428 előadást összesen 2 547 461 néző látta. Szándékosan nem valamely évfordulóhoz kötöm a statisztikai számadat közlését, hiszen a célom annyi, hogy érdekességként ragadjak ki egy-egy tényt a színház történetéből. A 175. bemutató egyébként ismét Shakespeare volt, A windsori víg nők, amely 50 előadást ért meg, s több mint húszezren látták. 1978- ban mutatta be a színház Ján Soloviő Aranyeső című művét, s ebben az évben debütált színházunkban Batta György Kakastánc című darabjával. Az évad eseménye volt még Csehov Sirályának Thália-beli bemutatója is, Halasi Imre rendezésében, és a szovjet drámairodalom egyik remeke, Vasziljev Csendesek a hajnalok című műve. Először 1979. június 14-én Szúcs János rendezésében látta a Matesz közönsége. A nyolcvanas évek is számos színházi csemegét, jó előadást hoztak a színház nézőinek. Olyan előadásokra emlékezhetünk a közelmúltból, mint Ajtmatov Fehér hajó (1980), Gyurkó László A búsképű lovag (1981), Ibsen Nóra (1982), Brecht Koldusopera (1983). Álljunk meg itt egy pillanatra: ismét zenés, pontosabban zenekarral kísért előadást mutatott be a színház, közönségének legnagyobb elvárásai szerint 1984-ben az egyik legszebb színházi élmény Ivan Bukovőan Mielőtt a kakas megszólal című drámája, Miro Procházka rendezésében. A jelenlegi repertoár Karinthy Ferenc (Gellérthegyi álmok), Karel Capek (Az anya) Suksin (Energikus " emberek), emellett a nagy siker, Kertész Ákos Névnap című vígjátéka. Kassán nemrég volt Georg Büchner Leonce és Léna című klasszikus vígjátékának bemutatója. A komáromi társulat pedig Shakespeare Coriolanus című tragédiájának bemutatójára készül. S persze még egy nagyon fontos eseményre: új székházának átadására; ez ismét méltó otthont biztosít majd a hazai magyar színház számára, amely - tudatosítanunk kell - szocialista kultúránk szerves része. KISS PÉNTEK JÓZSEF A SZÁMOK TÜKRÉBEN Színház, Ipiönség, drátnáfutqld Tizenhét-tizennyolc éves korában kezdett megbarátkozni a szóval: színész. 1943-ban az Országos Színészegyesület tagja volt, ahol nemcsak színjátszást, hanem táncot, éneket is tanítottak. A budapesti színiiskolával párhuzamosan kisebb szerepeket vállalt a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban. 1947-től a bratislavai Nemzeti Színház társulatának tagja, majd 1952-ben alapító tagként került a Magyar Területi Színház deszkáira. A csaknem négy évtized alatt több mint száz szerepben játszott. A Matesz első bemutatóján Urbán Ernő Tűzkeresztség című drámájában Talabér Miskát alakította. Rádiózik, filmez, kabaré- műsorokban szerepel. Turner Zsigmond- ról van szó, akivel a színészi munkájáról, pályájáról beszélgetünk. Melyek voltak emlékezetes szerepei?- Legkedvesebb szerepemlékeim közé tartozik Bródy Sándor A tanítónőjében a Tanító, Moliére Fösvényében La Fleche, Gogol Leánykérésében Kocskarjov, Szigligeti Ede Csikósában Ormódy, Shakespeare A makrancos hölgyében Petruchio, Beamarchais Figaro házasságában és A sevillai bérbéfyában Figaro alakítása. Ebből is kitűnik, hogy pályám során több drámai műfajban játszottam, egyformán szeretem a komédiát és a tragédiát.- Véleménye szerint, van olyan dolog, amiért érdemes színésznek lenni? Hogy érzi magát, mint színész?-Valamikor volt olyasfajta érzésem, hogy érdemes színésznek lenni. Ez az érzés azonban csupán színházunk fejlődésének kezdeti szakaszában létezett, amikor a színész sokkal nagyobb megbecsülésnek^ örvendhetett. Manapság sajnos nagyon sok mellékkörülmény van, amely elnyomja ezt az érzést.- Mi adja egy színész értékét?- Egy színész értékét nagyon sok körülmény határozza meg. Többek között az is, hogy a színész milyen mértékben tudja fejleszteni a veleszületett adottságait, képességeit. Ha a színház foglalkoztatja a színészt, akkor van alkalma bizonyítani. Egy színész értékét főként a közönség megbecsülése és szeretete bizonyítja. hogy mit ír róla a sajtó. A régebbi időkben teljesen más dolog vezérelte és teljesen más érdek fűzte a kritikusokat a színházhoz, mint ma.- Az ön számára mi a fontosabb, az ,,élő“ színház vagy a filmezés?- Nekem, mint színésznek, sokkal többet jelent a színház, a színpad, a közönséggel való közvetlen kapcsolat, mint a filmezés. A filmvásznon gyengébb színész közreműködésével is tudnak jó alakítást, jó figurát kovácsolni, míg a színpadon bizonyítani kell - ott nem lehet ha„...egy hozzám méltó jó szereppel“- Van olyan szerep, amelyei szeretne eljátszani?- Minden színésznek van szerepálma. Hasonlóképpen nekem is volt, de már nincs. Ennek több külső és belső körülmény áll a hátterében.- Mit jelent önnek a színház, és mi a színházi siker az ön számára?- Életem értelmét a színpadon eltöltött két-három óra ad;a. Egyébként szeretem, ha békén hagynak. A színpadon minden gondot, problémát el kell felejteni, s a színésznek csak a darabra, a szeKérdések Turner Zsigmondnak repre, az alakításra szabad koncentrálnia. Manapság az is nagy hiányosság, hogy a színháznak nincs propagandája. A színháznak a jó repertoár összeállítása mellett a jó propagandát is meg kell teremtenie. A siker viszont eléggé tág fogalom. Annál is inkább, mert megkülönböztetünk szakmai sikert és közönségsikert. A kettő ugyanis teljes mértékben különbözik egymástól, mert más a közönség és más a kritikus véleménye. Jó érzés, ha a közönség megajándékozza szeretetével a színészt. Úgy gondolom, hogy a színész számára inkább ez a fajta siker a fontosabb. A másik oldalon hiányolom az „igazi“, szakmai kritikusokat. Nem mindegy a színésznek sem,-----------------------------------------------------------► Turner Zsigmond egy komikus szerepben. Vaszilij Suksin Energikus emberek című komédiájában, a partnere Németh Ica. (Nagy László felvétele) zudni. Nekem többet jelent a színház, mert érzem, a közönség leheletét, szere- tetét, látom tekintetét.- Beszélgessünk most a filmezésről, rádiózásról...- Ószintén bevallom: nem szeretek filmezni. Sokkal jobban kedvelem a rádiózást és szeretnék többet szerepelni a csehszlovákiai magyar rádióban. Szorosabb kapcsolat lehetne a Matesz vezetősége és a rádió magyar adásának vezetősége között. 1970-tól kilenc esztendőn át rendszeresen szerepeltem filmekben. így például a Jelenidö, az Októberi vasárnap, a Pókháló című alkotásokban. Siposs Jenő színész kollégámmal több filmben is szerepeltünk. Ezekre az időkre szívesen emlékszem vissza. 1985-ben újra volt alkalmam játszani filmben. Ezúttal Mihályfi Imre Egységben az erő című, mai témájú dokumentumjátékában kaptam szerepet. Ez a film az ifjúság és az idősebb nemzedék mélyebb értelemben vett kapcsolatait boncolgatja.- Tervei?- EZ nagyon kényes kérdés, és ha meghallom, mindig „égnek áll“ tőle még meglévő pár hajszálam. A színész álmai nagyon ritkán válnak valóra. Álmaim voltak, vannak, de nem tudom, hogy mit sikerül belőlük megvalósítani. Hiszen nemcsak magam alakítom a jövőmet. Rádiózni szeretnék - gyakrabban, mint idáig, szeretném hangommal érzékeltetni egyéniségemet. Soha nem szerettem koldulni sem fizetésért, sem szerepért. A filmezés nagyon fárasztó és hálátlan munka, ajánlatot mégis kár visszautasítani. A film népszerűbbé teszi a színészt, de - ahogyan már említettem - az „élő“ színház többet jelent számomra. Terveim? Az igazság az, hogy nagyon belefáradtam a munkába. Nem tudnék már olyan értékes tagja lenni a társulatnak, mint valamikor - tele ambícióval. Nincs már meg - nemcsak bennem - az a nagy lelkesedés a színház iránt, amely régebben volt. Szeretnék a színészi pályától méltóképpen, szépen elbúcsúzni a jövő évben - új színházépületünkben - egy hozzám méltó, jó szereppel. TARICS PÉTER ÚJ sző
