Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

ÚJ szú 17 1985. XII. 28. TUDOMÁNY TECHNIKA K orunk egyik legfontosabb feladata környezetünk megóvása az utánunk következő nemzedékek számára. Ennek ér­dekében szennyeződését a lehető legkisebb méretűre kell korlátoz­nunk. A levegő szennyeződését mintegy 85 százalékban a fosszilis energiahordozók felhasználása során keletkező égési termékek okozzák. Amint az előrejelzések­ből kitűnik, az említett energiahor­dozók részaránya az energiater­melésben még 2000 körül is eléri a 80 százalékot. Ezért is szüksé­ges, hogy intenzívebben keressük az újabb, környezetünket nem ve­szélyeztető, úgynevezett nem ha­gyományos energiaforrások hasz­nosításának lehetőségeit. E fontos követelmény jegyében került sor a Magas Tátra tövében fekvő Stará Lesnában egy két­napos konferenciára, amelyen a résztvevők megvitatták a kör­nyezetünket nem veszélyeztető energiaforrások (szél-, geotermá- lis energia, biogáz stb.) hasznosí­tásának jelenlegi helyzetét és táv­lati lehetőségeit. A konferencián mintegy 14 előadás és több hoz­zászólás hangzott el a különböző ágazatokat, üzemeket, kutatóinté­zeteket és felsőoktatási intézmé­nyeket képviselő szakemberek ré­széről. A konferencia résztvevői min­denekelőtt rámutattak arra, hogy a szén, a kőolaj és a földgáz világkészletei végesek és arány­lag rövid időn belül kimerülnek. Jelenlegi ismereteink alapján a feltárható energiaforrások közül a szén 2280 milliárd, a kőolaj 372 milliárd, a földgáz 178 milliárd, a tőzeg pedig 26 milliárd tonna egyezményes tüzelőanyagot kép­visel. A világ jelenlegi energia- szükségletét alapul véve ezek a készletek megközelítőleg 316 évre lennének elegendők. Tekin­tettel azonban az energiafogyasz­tás állandó növelésére feltételez­hető, hogy az említett készletek csupán 100 évre képesek biztosí­tani földünk energiaszükségletét. Az említett energiaforrásokhoz hozzá kell számolnunk a radio­aktív anyagokat tartalmazó nyers­anyagkészleteket, melyek meny- nyiségét a Párizsban székelő Atomenergiai Ügynökség 1983- ban mintegy 3,25 milliárd tonna uránércben jelölte meg. A környezetszennyeződés meg­szüntetésén, illetve mérséklé­sén túlmenően már ezért is szük­séges az említett energiahordozók helyettesítéséről, az új energiafor­rások felhasználásáról idejében gondoskodni. A már röviden vá­zoltak értelmében ezek közé tarto­zik a szélenergia hasznosítása is, amely egyáltalán nem szennyezi a levegőt. Reális feltételezések szerint a szél hasznosítható ener­giája hozzávetőlegesen ötszáz- szőr nagyobb, mint földünk jelen­leg működő erőmüveinek össztel­jesítménye. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a szél által működtetett erőmüvek építése ak­kor gazdaságos, ha a szél átlagos évi sebessége másodpercenként meghaladja a 4 métert. A szélenergia hasznosításával világszerte komolyan foglalkoz­nak. Ebből a szempontból igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek a Szovjetunióban, a Kola-félszigeten 1980-ban meg­kezdett, mintegy 1100 kilométer hosszú elosztóhálózat felépítésé­nek. Ez a hálózat nem kevesebb mint 238 szélerőművet köt majd össze. Az előállított elektromos energia elsősorban a lakosság igényeit hivatott kielégíteni, de hasznosítani kívánják az öntözés­nél is. Kazahsztánban, ahol az év 200 napján a szél másodpercen­kénti sebessége eléri a 7 métert, jelenleg mintegy 12 nagy teljesít­ményű erőmű hasznosítja a szél energiáját. A szél energiacélú hasznosításának legkorszerűbb tervét az északi sarkvidék partjai­nál kívánják megvalósítani, ahol a szél óránkénti sebessége több­nyire meghaladja a 22 kilométert. Előrejelzések szerint az USA évi energiaszükséglete 2000-ben nem kevesebb, mint 29 000 TWh lesz. A szélenergia hasznosítása megközelítőleg az ország har­madrészén lehet gazdaságos, 210 GW teljesítménnyel. Az ide vonat­kozó számítások eredményeinek alapján kimutatták, hogy a 2000 utáni években már lehetővé válik az USA energiaszükségletének 10 százalékát ily módon kielégíteni. Hasonló tervekkel foglalkoznak más országokban is, nevezetesen az NSZK-ban, Angliában, Dániá­ban, Hollandiában, Romániában, Japánban stb. Romániában pél­dául kiszámították, hogy a szél­energia komplex hasznosításával mintegy 3 millió tonna hagyomá­nyos tüzelőanyagot lehetne meg­takarítani. Japánban már kifejlesz­tették a szélenergiával üzemeltet­hető gépkocsi prototípusát, mely­nek óránkénti sebessége eléri a 65 kilométert. További nem hagyományos energiaforrást jelent a földkéreg egyes rétegeiben felhalmozódott hőenergia, melyet rendszerint geotermális elnevezéssel jelölünk. Ennek lényegében három előfor­dulási formája ismeretes, neveze­tesen a száraz kőzetek magas hőfokában rejlő energia, a 100 C° alatti hőmérsékletű forró víz, illet­ve a 100 C° feletti hőmérsékletű víz vagy gőz energiája. Itt jegyez­zük meg, hogy a száraz kőzetek hőenergiájának hasznosítását ille­tően még egész sor műszaki jelle­gű probléma vár megoldásra, s így a közeljövőben gyakorlatilag nem befolyásolhatja az energiaszük­séglet fedezését. Világviszonylat­ban eddig csupán két esetben, nevezetesen az USA-ban és Ang­liában sikerült hasznosításával gyakorlati eredményt elérni. Lényegesen nagyobb jelentő­séggel bír a 100 C° feletti hőmér­sékletű gőz elektromosenergia­termelésre történő hasznosítása, amennyiben megvannak hozzá a szükséges geológiai feltételek. Ma már földünkön több ilyen erő­mű üzemel, melyeknek nagy elő­nye, hogy aránylag olcsón, mint­egy 10-15 kg gőz felhasználásával állítanak elő 1KWh elektromos energiát, összkapacitásuk jelen­leg 2000 MW körül mozog. Olasz­országban még 1904-ben felépí­tették az első ilyen típusú hőerő­művet, melynek jelenlegi teljesít­ménye 360 MW. Ugyancsak jelen­tős eredményeket értek el a geo­termális energia felhasználása te­A széntüzelésű erőművek a jövőben melléktermékként műtrágyát is termelhetnek. Kör­nyezetvédelmi okokból ugyan­is az NSZK-ban kidolgoztak egy eljárást, amellyel a szénből még a felhasználás előtt eltávolítják a ként és a nitrogén-oxidokat. Az eljárás során keletkező mel­léktermékek, a kénsavas am­mónia és a kénsavas ammóni- umnitrát szemcsézve műtrá­gyaként használhatók fel. Elő­zetes számítások szerint az erőművekben eltüzelt összes szénmennyiség tisztításával körülbelül 1 millió tonna műtrá­gyát lehetne évente előállítani az NSZK-ban. xxx Japán kutatók olyan új, ol­csó eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével a leve­ren az USA-ban is. A Kaliforniá­ban üzembe helyezett hőerőmű San Francisco elektromosener- gia-szükségletének mintegy 50 százalékát képes kielégíteni. Rend­kívül gazdaságosnak Ígérke­zik a Szovjetunió területén lévő mintegy 60 nagy kiterjedésű tó magas hőfokú vizének energiacé­lú hasznosítása. Jelenleg ugyan a feltárt geotermális energiának csupán 3 százalékát hasznosítják, de távlatilag mintegy 150 000 MW teljesítményű ilyen jellegű hőerő­mű építését tervezik. Magyaror­szágon ugyancsak több nagyka­pacitású erőmű építésével szá­molnak, mivel az Alföld felszíne alatt 3000 méter mélységben mintegy 3500 km3 geotermális víz­készletet fedeztek fel. Az áramtermelésnél még na­gyobb jelentőséggel bír a geoter­mális víz fűtési, egészségügyi, üdülési célra történő hasznosítá­sa, aminek számos példájával ta­lálkozhatunk a világ különböző or­szágaiban. Izlandon, Franciaor­szágban, Magyarországon, a Szov­jetunióban és egyebütt si­került ily módon sok lakóházat, sót egész városnegyedek fűtését megoldani. Ezen túlmenően Ro­mániában, Magyarországon, vala­mint a Szovjetunióban eredmé­nyesen hasznosítják a geotermá­lis energiát üvegházak fűtésére is. Az izlandi gejzírek hőenergiája már csaknem 100 éve ellátja a 100 000 lakosú főváros, Reykja­vik lakóházainak fűtését. Ugyan­csak a geotermális energia hasz­nosításának köszönhető, hogy a szigetország üvegházaiban egész éven át lehetővé válik a zöldség és a gyümölcs termesz­tése, s ami talán még jelentősebb, Reykjavik jelenleg a világ legtisz­tább környezettel rendelkező vá­rosai közé tartozik. Végül, de nem utolsósorban nagy jelentősége lehet az energia- termelésnél a biogáznak is, amely a szerves trágya feldolgozásánál, illetve a szennyvizek tisztításánál keletkezik. Ma már kisebb-na- gyobb mértékben több országban hasznosítják ezeket a lehetősége­ket a biogáz előállításánál. A bio­gázból nyerhető hőenergia az el­következő években egyre na­gyobb szerephez juthat, főként a mezőgazdasági üzemek ese­tében. A környezetkímélő energiater­melés kérdésének megoldása, s ezen túlmenően a szükséges energiaforrások bebiztosítása ha­zánkban is időszerű. Éppen ezért idejében fel kell tárni a nem ha­gyományos energiaforrásokat, il­letve meg kell oldani a hasznosítá­sukkal kapcsolatos problémákat. A konferencia résztvevői röviden vázolták az összefüggő feladato­kat, melyeknek megoldása nem kis szellemi és anyagi erőfeszítést igényel. KOHÁN ISTVÁN gő savas esőket okozó szeny- nyeződését, a nitrogén-oxido­kat és a kén-dioxidot el lehetne távolítani a széntüzelésű erő­művek füstgázaiból. Az eljárás lényege az, hogy a füstgázokat két só, az ammonium- és a nátrium-hidrogénszulfit ele- gyének olvadékán buborékol- tatják át. Az olvadékban a kén­dioxid szulfáttá alakul, a nitro- gén-oxidok pedig nitrogénné redukálódnak. A keletkező ter­mékek stabilitását vanádium- pentoxid katalizátorral fokoz­zák. Az eljárás kiküszöböli a jelenlegi tisztítási módsze­reknek azt a hátrányát, hogy a füstgázokat tisztítás előtt 70 °C alá kell hűteni, majd utána újból fel kell melegíteni, hogy a magas kéményből tá­vozhassanak. xxx S. J. Sheen amerikai nö­vénygenetikus szerint a szója teljes növényzete jobb tápérté- kü és többféle hasznosításra ENERGIATERMELÉS - KÖRNYEZETVÉDELEM Az állattenyésztés biokemizálási programjának teljesítésében nagy jelentőségű a torulának nevezett szárított takarmányélesztő gyár­tása. Az olomouci Seliko konszernvállalat kojetíni üzemében a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon harmadikként kezdték el szintetikus szesz felhasználásával a takarmányélesztő gyártását. A kifejlesztett csehszlovák technológiai eljárás egy évi próbaüzemeltetés után lehetővé tette, hogy ebből az értékes takar­mányból 1978 óta megszakítás nélkül évente több mint 4000 tonnát gyártsanak. A torula 53 százalék nitrogéntartalmú anyagot, ezen belül 45 százalék tiszta fehérjét tartalmaz, így a takarmányadagok nagyon értékes tartozékát képezi. A felvételen Jiri Lev technológus a torula szárítási folyamatát ellenőrzi. A vágsellyei ($al’a nad Váhom) Duslo vegyipari vállalat kutatási részlegének egyik legjelentősebb eredménye a polivinilalkohol kísérleti gyártásának a bevezetése. Erre az adalékanyagra nagy szükség van a ragasztékok és különböző festékek, lakkok gyártásá­nál. A polivinilalkohol gyártása technológiai szempontból nagyon igényes folyamat, ezért ezt először laboratóriumi feltételek között, kísérletileg kell kipróbálni. így jártak el a Duslo vállalatnál is, ahol a polivinilalkohol két típusának a gyártását készítették elő. A kísér­leti gyártás tapasztalatait felhasználva egy 300 tonnás termelő egység felépítését tervezik, amely teljes mértékben fedezné a hazai szükségleteket ebből az alapanyagból. A felvételen Stefan Sikorai mérnök, a kutatócsoport és a kísérleti gyártás vezetője a hidrolízis folyamatát ellenőrzi. (ÖSTK felvételek) alkalmas fehérjét tartalmaz, mint a magja. A teljes növény úgy dolgozható fel, mint a lu­cerna. Az egész növényt meg- órlik és a fehérjét kivonják az őrleményből. Az így feldolgo­zott szója a fehérjén kívül me­laszt és rostos maradékot ad. A jobb minőségű szójanö- vény-fehérje jobb áron kel el, a rostos anyag pedig takar­mányként értékesíthető. Ilyen termesztési móddal kedvező éghajlati viszonyok között két- szer-háromszor is arathatják a szóját, ami jelentősen meg­növeli az egységnyi területre eső hozamot. Körülbelül öt év­re van szükség ahhoz, hogy ez a termesztési és hasznosítási mód az Egyesült Államokban meghonosodjon. xxx A tengerszint változásait fi­gyelő állomások mérési adatai szerint jelenleg 100 évenként 10-20 centiméterrel emelkedik a tengerszint. A világ egyes részein azonban jelentős kü­lönbségek vannak. Az Egye­sült Államok keleti partvidékén például 100 évenként 30 ern­es emelkedést feltételeznek, s délen, Louisiana államban a tenger évente 20 négyzetki­lométert rabol el a szárazföld­től. A légkör C02-tartalmának növekedése és az általános felmelegedés következtében a kutatók véleménye szerint fennáll a sarki jégtakarók meg­olvadásának a veszélye. A tengerszint jelenlegi emelke­dése azonban nem jelzi azt, hogy a jégtakarók máris olvad­nának. Ez egyrészt szerkezeti mozgásoknak, partvidékek sül­lyedésének tulajdonítható, va­lamint az óceánvíz hótágu­lása is szerepet játszik benne. A globális hőmérséklet-növe­kedés következményeként a hegységnyi gleccserek olva­dásából származó vízmennyi­ség eddig kb. 2-5 cm-rel nö­velhette a világtenger szintjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom