Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-28 / 52. szám
A Zsigárdi (2iharec) Efsz tehéntelepe nem tartozik a legújabbak közé. A közel ötszáz tehénnek szállást adó istállókat 1975-ben építették, és a kor követelményeinek megfelelő technikával látták el. Az épületek szomszédságában silóvermek vannak, s az egész farmot kerítés övezi. Nincs itt semmi különlegesség, hacsak az nem, hogy az innen kikerülő tej összes mennyisége első osztályú. Méghozzá nemcsak az idén, hanem megszakítás nélkül immár 1980 óta.- Nincs ebben semmi rendkívüli, s „gyártási titkokat“ sem rejtegetünk - kezdte félig tréfásan, de annál határozottabban Ján Balog, az efsz fózootechnikusa. - Éppen ellenkezőleg, mindenkinek szívesen átadjuk tapasztalatainkat, aki eljön, hogy megtekintse, miként termeljük a száz százalékosan első osztályú tejet. Látogatóinknak ilyenkor nem győzzük hangsúlyozni, hogy a minőség elsősorban felelősségérzet és munkafegyelem kérdése. Mert hiába van meg minden feltétel a jó munkához, ha a fejő például nem tisztítja meg gondosan a tehén tőgyét, vagy elmulasztja a fe- jés előtt ellenőrizni, hogy nincs-e a tejben vér. Ugyanilyen fontos a szűrők rendszeres cseréje. Ha valamelyiket a kelleténél tovább használnák, szeny- nyeződés kerülhetne a tejbe, s ez is rontaná a minőséget. Zsigárdon az ilyesmi szinte lehetetlen. A fejők nagyon odafigyelnek a munkájukra, annál is inkább, hogy erre anyagiak is ösztönzik őket. Pontosan ismerik a feladataikat, ezek elvégzését a vezetők rendszeresen ellenőrzik és értékelik, a munkát elna- gyolókat pedig erkölcsileg és anyagilag is elmarasztalják.- A tej jó minőségének megtartásában nagyon sokat jelent a hűtés. Ezért úgy szerveztük meg a munKát, hogy a megtelt kannákat azonnal vigyék a hűtőbe. De nem a fejők, hanem az etetők. Ez az ő feladatuk, és a tej jó minőségében ők is anyagilag érdekeltek. Akárcsak a tejház gondnoka és a gépmester. Az előbbi a hűtés mellett a kannák és más fejési eszközök tisztaságáért felel, az utóbbi pedig a berendezések és a gépek műszaki állapotára felügyel. Ha leromlana a tej minősége, ők sem kapnának prémiumot. Mindenki tudja és helyesnek is látja, hogy a minőséget rendszeresen értékeljük és a legkisebb rendellenességet is azonnal megvitatjuk azzal, aki okozta, de az egész kollektíva előtt. Ahogy a jóból, ugyanúgy a rosszból sem csinálunk titkot, és az érintettnek a társak tanácsait is figyelembe véve kell felülvizsgálnia munkájának minőségét. A kollektív munka, a szocialista munkabrigádon belüli törvények és a közös felelősség az eredményekért ezt a kritikus és önkritikus szellemet törvényszerűvé és természetessé teszik — részletezte sikereik további feltételeit a főzootechnikus.- Ha szemébe mondják valakinek a hibáit, nincs abból harag? - kérdeztem már kinn a telepen Gregor Magda és Jánosik Matild fejőktől, akik néhány perccel fél négy előtt elsőként érkeztek meg a délutáni fejéshez.- Már hogy lenne. Az egészséges tehén kifogástalan minőségű tejet ad, a szennyeződés a fejő ruhájáról, vagy más mulasztásából kerül bele. És ha ez összekeveredik a többivel, annak mindannyian a kárát látjuk. Tehát az okot is jogunk van közösen megkeresni, és az illetőnek a társak véleményét méltányolnia kell. Ha ezt nem tenné meg, akkor nem való a kollektívába.- A munkánk nem könnyű, sót nehéz, de ez nem jelentheti azt, hogy az előírásokat elmulasztjuk betartani. Még ha néha álmosak és fáradtak is vagyunk. Én például a reggeli fejéshez hajnali háromkor kelek és esőben, szélben vagy fagyban is három kilométert kerékpározom. Sőt ha nagy a hó, gyalogolok, mert esetenként ilyen korán még az útkarbantartók sem kelnek - mondta az időközben érkezett Mlacák Erzsébet, aki 1973-tól tagja a csoportnak. Mitus Erzsébet, Kocsis Margit és Vilma még korábban kezdték: 1970-től fejik a teheneket. Mint megjegyezték, megszakítás nélkül együtt, ugyanazon a standon dolgoznak. Közösen járnak a munkába és mennek haza. Kis csoportjuk már annyira megszokott, hogy ha ketten mennek, a falubeliek megkérdezik, hol a harmadik. A kérdésre, hogy egyénileg mit tehetnek és tesznek a tej jó minőségéért, egymást kiegészítve kerekítették a válaszokat.- Maradéktalanul betartjuk az utasításokat és az előírásokat. Ha kell, pardon nélkül figyelmeztetjük az etetőt, hogy megtelt a kanna, vigye a tejet a hűtőbe. Részt veszünk az iskolázásokon, így nemcsak azt tudjuk, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy miért. Például hogy mi történik, ha a fe- jés után egy percen belül nem fertőtlenítjük a tehén tőgyét. Ha az az előírás, hogy a beteg tehenet utolsóként és külön géppel kell megfejni, akkor nem vagyunk lusták, és igenis elmegyünk a másik gépért.- És mindezért a jutalom?- Elsősorban természetesen a fizetés és a prémium. De azt is látjuk, hogy a lehetőségekhez mérten maximálisan gondoskodnak rólunk. Például már néhány héttel a kiállítás után meghozatták azokat a kocsikat, amelyekre a vízzel telt vödröket, a fejőgépet és más eszközöket rátehetjük. így nem kell azokat a kezünkben cipelni, és arra sem vagyunk kényszerítve, hogy bármit is a földre tegyünk. És persze a tisztálkodási lehetőségekről sem szabad megfeledkezni. Munka után meleg vízben mosakodhatunk, zuhanyozhatunk, így a telepről hazamenet kellemetlen mellékérzet nélkül térhetünk be akár az élelmiszerboltba. Mindehhez még mit tehetnénk hozzá? A félreértések elkerülése végett talán annyit, hogy a zsigár- diak egy hektár mezőgazdasági földterületről átlagosan 1100 liter tejet adnak el, és az éves, valamint az ötéves tervidőszakra előirányzott tejeladási terveiket is egyaránt túlteljesítették. EGRI FERENC mm V ^ J 1 nBww B* H^V r w Bfä sUf B ' á. jraMWiMm a, PV^^By A AMimBteJaaaM^Mtfafe^^Btoifiif:^&-°i ''^^MlilUUbSlBiii^^'' ÁCS KP XVII KONGRESSZUSA Hasznosítják a bevált tapasztalatokat Az év vége felé a járási mezőgazdasági igazgatóságok a. mezőgazdasági vállalatok vezetőivel értékelik a 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeket. Erről volt szó az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban megtartott értekezleten is. Sokat beszéltek arról, hogy a nagy kiterjedésű járásban a különböző természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatoknál nem kis erőfeszítéseket igényel a feladatok megvalósítása. A munkaszervezési és irányítási színvonalban jelentős különbségek vannak. Elég sok a gyengén gazdálkodó egységes földműves-szövetkezet és állami gazdaság. Ezekben alacsonyak a hektárhozamok és az állatok termelékenysége sem kielégítő. Emiatt a 7. ötéves tervre kitűzött feladatokat a földművesek csak egyes szakaszokon teljesítették. A növénytermesztésben a gabonaprogram megvalósításában értek el jó eredményeket. A tervidőszak utolsó évében 5,72 tonna volt az átlagos hektárhozam. A legjobban kihasználták a lehetőségeket a termelés növelésére a Csúzi (Dubník) Efsz-ben, ahol a gabona átlagos hektárhozama 6,31 tonna volt. Ezzel szemben a Bényi (Biőa) Efsz-ben öt tonnát sem termeltek hektáronként. Más mezőgazdasági vállalatoknál is lemaradás észlelhető a gabonatermelésben. A szemes kukoricánál az eddigi becslések szerint a mezőgazdasági vállalatok túlteljesítik a termelési és eladási tervet. A növénytermesztés más szakaszain is jelentősek a különbségek. A tömegtakarmányok termelési tervét csak 91 százalékra teljesítették. A hiányt részben szalmával és kukoricaszárral pótolják. A lencse hektárhozama is alacsonyabb volt a tervezettnél. A zöldség- és gyümölcstermesztésben főleg a.fagykárok miatt keletkezett nagyobb lemaradás. Az értékelések szerint csak az Udvardi (Dvory nad Zitavou) és az Érsekújvári Efsz teljesíti a zöldség- és gyümölcstermelési tervet. Elismerést érdemel a Csúzi Efsz is, amely 450 tonnával adott el több dinnyét a tervezettnél. Amint a beszámolóban elhangzott, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban nem voltak túl nagy nehézségek. A termelők és felvásárlók általában jól összehangolták munkájukat. Kisebb-nagyobb problémák egyes szakaszokon mégis előfordultak. Többek között nehezen talált gazdára a Bényi Efsz-ben termelt hagyma. Az állattenyésztésben a fejlődés nem eléggé kiegyensúlyozott és szintén nagy különbségek vannak az egyes mezőgazdasági vállalatoknál az állatok termelékenységében. Az elmúlt háromnegyed évben a tehenek átlagos tejhozama csak 2733 liter volt. A hízómarhák naponta átlagosan 663 grammot gyarapodtak. Az állatok szaporulata sem kielégítő. A járásban a tervezettnél 476 borjúval választottak el kevesebbet. Amint a zárszóban is elhangzott, a téli időszakban nagyon igényes munkát kell végezniük az állattenyésztőknek, hogy megtartsák, vagy ahol lehetséges, emeljék a termelés szintjét. Jól fel kell készülni a 8. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítésére. A termelés irányításában bevált szakembereket kell áthelyezni a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatokba. Ezen a téren a járásban már jó tapasztalatokat szereztek. A Szálkái (Salka) Egységes Földműves-szövetkezet, miután jó szakembergárda vette kezébe az irányítást, évről évre jobb eredményeket ér el. Szintén megmutatkozik a képzett irányítók kedvező hatása a Bényi Efsz-ben is. Értékelve az elért eredményeket, a járási mezőgazdasági igazgatóság további intézkedéseket tesz a gyengén gazdálkodó vállalatok megszilárdítására. Javaslatokat tesz az efsz-ek tagjainak olyan vezetők megválasztására, akik a jövőben jó irányító és szervező munkával kedvező fordulatot érhetnek el a termelésben. Sok a tennivaló ebben a járásban. A megoldásra váró feladatokkal, a fejlődést elősegítő javaslatokkal foglalkoztak a mezőgazdasági vállalatoknál működő pártalapszer- vezetek évzáró gyűlései is. Konkrét elemzések alapján hozták meg határozataikat, amelyek lényegesen hozzájárultak a kedvezőbb feltételek létrehozásához. BÁLLÁ JÓZSEF Ósz/ szántás a Csallóközben (Gyökeres György felvétele) A Losonci (Luőenec) járásban évenként kétszer is napirendre tűzik a termőföld védelmére és fokozott kihasználására vonatkozó központi határozatok teljesítését. A járási nemzeti bízottság egyik utóbbi ülésén megállapították, hogy a helyzet javult ugyan, az elért eredmények azonban korántsem kielégítők. Az elmúlt tíz év folyamán a járásban 6515 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelhető földterület, s ennek jelentős része - 2185 hektár - szántóföld volt. A nagyarányú csökkenés fő oka az Ipoly és a Roma folyók forrásvidékének erdősítése volt, erre a célra 5840 hektárnyi területet vettek igénybe a mezőgazdasági földalapból. Emellett 490 hektárnyi terület (ebből 188 hektár szántóföld) került egyéb, főleg ipari célú igénybevételre. Ennek pótlására 760 hektárnyi, korábban nem művelhető földet vehettek birtokukba a mezőgazdasági üzemek azon határozat alapján, amely előírja a kisajátított területek előírt arányú pótlását. A rendelkezéseknek azonban nem minden esetben szereztek érvényt. Az utólagos ellenőrzések azt bizonyítják, hogy például a Közép-szlovákiai Húsipari Művek a losonci húskombinát építésére igénybe vett földterület helyett nem gondoskodott a pótlásról, s ugyancsak megfeledkeztek erről a kötelességről a Bolyki (Borkovce) , a Dobroői és a Fülekkovácsi (Fifakovské Kováőe) Helyi Nemzeti Bizottságon is, ahol lakóház- és óvodaépítés céljaira foglaltak el jó minőségű szántóföldet. Az elmúlt négy esztendőben a kötelezett 64 hektár helyett csak 10 hektáron végezték el a rekultivációs munkálatokat. Késedelmet állapítottak meg az ellenőrző szervek a Nyugatszlovákiai Cementgyárak, a Buzitkai, a Poltári és az Uherskéi Efsz, valamint a Losonci és a Füleki (Filákovo) Állami Gazdaság esetében is. A község- és az iparfejlesztés területi problémáinak megoldásában ugyanakkor jó példák is akadnak. Mytna, Lovinobaöa, Kalinovo, Haliő községekben régi épületek lebontásával oldották meg a községfejlesztést, így mezőgazdaságilag művelhető területet nem vettek igénybe. Társadalmi veszteséget okoz az is, ha a rendelkezésre álló földterület egy részét nem művelik, nem hasznosítják. Ilyesmire is akad több példa a járásban, főleg az ipari és a mezőgazdasági épületek környékén. A mezőgazdasági üzemekben jelentős területek válnak múvelhetetlenné a rendszertelenül elhelyezett kazlak, trágyadombok és mezei utak miatt. Az új ipari üzemek létesítésénél is indokolatlanul nagyok a területi igények. Az ellenőrök sokszor azt tapasztalják, hogy gaz növi be a beépítetlen területeket, jobb esetben az alkalmazottak között felosztják kiskerti művelésre. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan területekből a kertbarátok szövetsége összesen 132 hektárt hasznosított az utóbbi másfél évtized alatt, s ilyen célra további 47 hektárt osztanak szét az érdeklődők között. A négyáras kiskertek a járás több mint 30 települése közelében nyújtanak hasznos és egészséges elfoglaltságot az embereknek. A városok környékén természetesen már nehezebb kiskerthez jutni, de a Losonctól néhány kilométerre fekvő Galsa (Holiéa) közelében ki tudják elégíteni az érdeklődők igényeit. A kiskertművelők 1984-ben 2 millió 692 ezer korona értékű zöldséget és gyümölcsöt termeltek, s az idén is több mint másfélmillió korona értékű terméket értékesítettek a Jednota és a Zelenina felvásárlóhelyeinek közvetítésével. HACSI ATTILA ívja*;.. .. -a*■! t» - - -< ~ !u»"- -.i • 4^^ 4AQe|*EBŐgHK,jE5vJE^^*# *JF. *^i •. ^*nö* mm w 1 %■ j*f tv? l jf, *v^Mgfe «BtJ C^|S|Í llU:U?.tll
