Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-13 / 50. szám
A Klrályhelmecl Állami Gazdaságban bevált a szemes kukorica csózúzalé- kos betakarítása. A felvételen a gazdaság dolgozói a csózúzalék silózását végzik. (A szerző felvételei) százalékra teljesítjük, viszont biztató, hogy tavaly és az idén ezen a téren már nem volt hiányunk. Igaz, közben növeltük a vetésterületet, s jelenleg a szántóterületnek mintegy 19 százalékán termesztünk évelő taKarmánynövényeket. Fokozatosan javulunk a kukoricatermesztésben is, viszont az olajnövények, továbbá- Sokan azt állítják - s talán nem alaptalanul -, hogy a kerület legjelentősebb mezőgazdasági jellegű járása néhány évvel ezelőtt főleg azért torpant meg a fejlődésben, mert a termelés anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére nem fordítottak kellő figyelmet. Ez a vidék valamikor az elsők között kapcsolódott be a szövetkezetesítésbe, de két-három évtized múltán bizonyos lépéshátrányba került a szocialista mezőgazdaság útjára később lépett vidékekhez képest. Úgy tűnik, hogy ezt a , .lemaradást“ a mező- gazdasági üzemek mostanában nagy A tőketerebesi (Trebiáov) járás mezőgazdasági termelése a hetvenes évek elején nem úgy alakult, hogy általános elégedettségre adott volna okot. Kelet-Szlovákia legjelentősebb agrárvidékének akkori eredményei sok esetben jóval gyengébbek voltak a megszokottnál, s a kerületi átlagnál is. A sikertelenség alapos elemzését megfontolt intézkedések követték. Számos személyi változás és szakirányítási módosítás történt, s jelenleg úgy tűnik, hogy a járás „szekere“ kimozdult a kátyúból. Igaz, teljes sikerről még nem beszélhetünk, ám kétségtelen, hogy a jelenlegi eredmények biztatóak, s egyben arra lehet belőlük következtetni, hogy a termelők jól ismerik a növénytermesztés és az állattenyésztés ábécéjét, s megfelelő irányítással képesek jó teljesítmények elérésére. Anton Hrín mérnök a kevésbé sikeres időszakban került a járási mezőgazdasági igazgatóság élére. Vele beszélgettünk a minap a járás időszerű agrárpolitikai kérdéseiről.- Igazgató elvtárs szerint ebben az országrészben milyenek a növénytermesztés és az állattenyésztés feltételei?-Aligha van a világon olyan vidék, ahol a mezőgazdasági dolgozóknak egyszerű lenne a dolguk, hiszen bármennyire is ismerik az általuk művelt termőtalaj szerkezetét, bármilyen tökéletes és korszerű a vetőmagellátás, a növényvédelem, a gépparkjuk vagy az állatállományuk, munkájuk végeredménye nem kis mértékben az időjárástól is függ. Nálunk pedig az időjárás igen nagy úr. Közismert, hogy Kelet-Szlovákia délkeleti csücskében gazdálkodunk, az ország legalacsonyabb fekvésű vidékén. Azon a síkságon, ahol az Ung a Laboréba ömlik, a Labore a Latorcával a Bodrogban egyesül, az Ondava szintén a Bodrogba torkollik, s ahol néhány kilométeren <a Tisza is jelen van. Érthető tehát, hogy nálunk a víz rendkívül fontos tényező. Baj, ha sok az eső, vagy a hegyekben tavasszal túl gyors a hóolvadás, mert akkor a folyók megáradnak és rendszerint nemcsak az árterületeket öntik el, hanem az egész járás területén megemelik a talajvíz szintjét, s a szántóföld ilyenkor sártengerré válik. Sajnos, az is baj, ha kevés a csapadék, mert az altalaj vízhatlan rétege megakadályozza, hogy a növényzet gyökerei mélyebbről szívjanak nedvességet. Itt tehát a földművesnek az a legfontosabb feladata, hogy ügyesen alkalmazkodjon az időjáráshoz, azáz mindig a pillanatnyi helyzetből kiindulva végezze az altalajlazítást, a szántást, a vetést, a növényápolást, a betakarítást, s igyekezzen a helyi adottságoknak és a társadalmi szükségleteknek leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakítására. Persze, mindez nem könnyű, hiszen a Latorca például az idén hatszor lépett ki medréből és dézsmálta meg az ottani legelőket, réteket.- Az utóbbi két-három esztendőben , járásszerte javulás tapasztalható. Az ágazat illetékes közgazdászai azt,jósolták", hogy ebben az ötéves tervidőszakban a bruttó növénytermelés értéke körülbelül 99 millió koronával nagyobb lesz, mint az előző fél évtizedben volt, ami 88 százalékos tervteljesítésnek felel meg...- Mi tagadás, a múlthoz képest egy kissé jobban állunk, ám az ötéves tervidőszak elején keletkezett lemaradást nem sikerül minden téren bepótolni. A megfigyelhető előrelépést mindenekelőtt a vidék talaj- és vízrendezésének, továbbá a mezőgazdasági dolgozók igyekezetének köszönhetjük. A Keletszlovákiai Alföld meliorációs programjának megvalósítói az utóbbi öt év során 10 136 hektáron végezték el a lecsapo- lást. Persze, még így is sok az olyan táblánk, amelyik nem felel meg a gabonatermesztés jelenlegi követelményeinek. Javulás tapasztalható a vetésforgóban is. A kevésbé hasznos elővetemé- nyeket igyekszünk megfelelőbbekkel helyettesíteni. Mindemellett egyre nagyobb súlyt helyezünk a minőségi munkára, valamint az ösztönző javadalmazásra. Volt egy időszak, amikor gabonatermesztésben a kerület leggyengébbjei közé tartozott a járás. Tavaly és az idén 4,8, illetve 3,63 tonnás hektárhozammal az első helyen végeztünk. Sajnos, a korábbi kieséseket nem tudtuk behozni, így a hetedik ötéves tervünk teljesítéséhez 21 ezer tonna hiányzik. Hogy a hüvelyesekből és a cukorrépából nincs lemaradásunk, azt többek között a seőovcei, a voj- őicei, a bolyi (Bor), a Zemplínské Hradiá- te-i, a nagykaposi (Vefké Kapuáany) és a Nagygéresi (Vel'ky Horeá) szövetkezetnek, valamint a Tőketerebesi Állami Gazdaságnak köszönhetjük. Cukorrépából például már megközelítettük a negyven tonnás hektárhozamot. Évelő takarmányokból az ötéves tervünket körülbelül 89 a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében sok még a tennivalónk.- Mi újság az állattenyésztésben?- Eddigi eredményeinkből arra lehet következtetni, hogy ez az ágazat a termelés tekintetében a hatodik ötéves tervidőszakhoz képest most 16 százalékkal jobban zár. Itt a tejtermelés halad a legszebben. A jelek szerint az utóbbi két évben az egy tehénre eső tejhozam 400 literrel emelkedik, s tervünket túlteljesítve az idén túljutunk a 3000 literes átlagon. Ezen a téren elsősorban a dargovi, a ple- choticei, a kystai, a vojöicei és a cejkovi szövetkezetét, a Nagykaposi és a Szo- motori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaságot, valamint a Kassai (Koéice) Anton Hrín mérnök Állatorvostudományi Főiskola Zemplíns- ka Teplica-i tangazdaságát illeti dicséret. A hústermelésben lassúbb ütemben haladunk. Szarvasmarhaállományunkat 1980-hoz képest eddig már 8300 darabbal növeltük. Kedvező eredményeket értünk el az üszőnevelésben is, ellenben a hízóállatok súlygyarapodása - beleértve a sertéseket is - sok üzemünkben, mint például a kystai, a vajáni (Vojany), a nagykaposi, a csicseri (Ciőarovce) és a parchovanyi szövetkezetben, vagy a Királyhelmeci (Krárovsky Chlmec) és a Veratyi Állami Gazdaságban még nem kielégítő. Növeltük a juhállományt is, míg a baromfi- és a sertésállományt az országos helyzetből kiindulva csökkentettük. ütemben igyekeznek behozni. Valóban így van?- Úgy érzem, mindkét megfigyelés helyes. Nos, ami a jelent illeti: igyekszünk lépést tartani a korral.- Például...?- Vehetjük akár a gépparkunkat. Az utóbbi öt esztendőben 358 új traktort vásároltunk, s amíg 1980-ban 1 kW teljesítményre 0,98 hektár szántóföld jutott, ma 0,91 hektár jut. Vagy említhetem a motoros járvaszecskázókat is. Amíg öt évvel ezelőtt egy-egy ilyen szecskavágóra 223 hektár tömegtakarmány betakarítása jutott, ma viszont 127 hektár, holott közben a takarmánynövények vetésterületét is növelték. Természetesen nem feledkeztünk meg a gépesítés más területeiről sem. Ugyanakkor a rendszeres karbantartásra is nagy gondot fordítunk. Ezt az is bizonyítja, hogy a gépekről való általános gondoskodásban a Csicseri Efsz kétszer volt a kerület legjobbja és kétszer végzett a második helyen. Ebben a versenyben a Királyhelmeci Állami Gazdaságnak is van már egy „ezüstérme“. Ha pedig az új mezőgazdasági létesítmények építését nézzük, akkor szintén van miről beszélni. Új tehénistállók épültek a seőovcei, a parchovanyi, a plechoticei, a Zemplínske Hradiéte-i, a cejkovi, a bolyi, a leleszi, a pólyányi (Polany) és nagygéresi szövetkezetben, valamint a Tőketerebesi, a Bodrogszer- dahelyi (Streda nad Bodrogom) és a Királyhelmeci Állami Gazdaságban. Néhány üzemben a növendékállatok egy része is új épületekbe került. Nagykapos határában elkészült és megkezdte üzemelését a tranzit gázvezeték hulladékenergiájával fűtött üvegházgazdaság első fele. Mindemellett magtárak, műhelyek, takarmánytárolók, szárítóberendezések, trágyatelepek, mezei utak és a nem utolsósorban szociális létesítmények, valamint üzemi lakások is épülnek. A településfejlesztésből is kivesszük részünket, hiszen vitathatatlan, hogy a mezőgazda- sági termelés további fejlődése szempontjából az itteni községek lakosság- megtartó erejének növelése ma fölöttébb időszerő feladat.- Milyen elhatározással, tervvel lépnek a nyolcadik ötéves tervidőszakba?- Minél többet, minél jobbat és minél gazdaságosabban akarunk termelni, s közös munkánknak a gyümölcsét békében szeretnénk élvezni. GAZDAG JÓZSEF A Dobra Niva-i Uj Elet Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz tagjai a zvoleni járásban nagy gondot fordítanak az állattenyésztés hatékony fejlesztésére. A tejtermelés 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatát már október 13-án teljesítették, s az év végéig az előirányzott 23 millió 850 ezer liter tejen felül még csaknem ezer liter tejet termelnek. Az átvett tej 98 százalékát az előző évhez hasonlóan az idén is I. minőségi osztályba sorolták. A szövetkezet tehénállományát jövőre a jelenlegi 1450 darabról 1800 darabra növelik, s így a 8. ötéves tervidőszakban évente 7 millió litert fognak szállítani. Jó eredményeik vannak a tenyésztésben is, 100 tehéntől évente 105 borjút nyernek, a borjúk elkülönített ketreces nevelésével az elhullást két százalékra csökkentették, s 80 dekagrammos napi súlygyarapodást értek el. A felvételen Stefan Ukrop mérnök, az állattenyésztés vezetője Stefan Boaák mérnökkel, a tehénfarm vezetőjével a számítógép kijelzőjén összegezi a napi fejési eredményeket, a fejóház- ban pedig Zuzana Slmková és Anna Poliaková ügyel a kifejt tej jó minőségére. (A ÖSTK felvételei), 5. XII. 13. lip # ■ . '«' ^^■■•» ? • / '; . &v S ^p^- ." h •*j^^ Pp |B1 * iiii-iJLM, ■ • M
