Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ...... ■— ................-■ ——— ...........................——......... .............................................. VA SÁRNAPI KIADÁS 1985. december 6. XVIII. évfolyam 49. szám Ára 1 korona A Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárának hajótest-rész- egységeket gyártó üzemében már tíz kollektívánál sikeresen alkalmazzák a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Ezek a munkacsoportok végzik a legnehezebb fizikai munkát, s a nagyméretű acéllemezek alakítása jelentős zajjal is jár. Az új munkaszervezési módszer bevezetése előtt ebben az üzemben komoly problémát jelentett a munkaerő-vándorlás. A brigádrendszer alkalmazásának kedvező hatása a munkanormák egyenletes teljesítésében is megnyilvánult. Kertész Lajos tizenhárom tagú brigádja például az idén körülbelül 110 százalékra teljesíti a részleg objektivizált normáját. A felvételen Győri Sándor művezető és Kertész Lajos az egyik ha- jótestelem méreteit ellenőrzi kivágás után. (A CSTK felvétele) A CSKP Központi bizottságának 16. ülése gazdasági és társadalmi fejlődésünk mély elemzése alapján világosan felvázolta az intenzív gazdaságfejlesztés előttünk álló útjának alapvető követelményeit és feltételeit. Nem ismeretlen fogalmakról és folyamatról van szó, hiszen a CSKP XVI. kongresszusán Gus- táv Husák elvtárs is kiemelte azokat a feladatokat, „amelyek a gazdaság intenzív fejlesztésére való áttérésből, a hatékony gazdasági szerkezet kialakításából, a termelési potenciál ésszerű kihasználásából, a források gazdaságos hasznosításából, az irányítás tökéletesítéséből, a dolgozók kezdeményezésének széles körű fejlesztéséből, valamint gazdaságunknak a szocialista gazdasági integrációba és a nemzetközi munkamegosztásba való mélyebb bekapcsolásából adódnak.“ . Lényeges azonban az a körülmény, hogy a CSKP KB elmúlt heti ülése a CSKP XVII. kongresszusára való felkészülés döntő szakaszában, a 8. ötéves tervidőszak küszöbén, az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák tanácskozása idején, s a gazdasági tervezés rendkívül felelős időszakában foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, reálisan és célravezetőén értékelve a következő évi terv és az egész ötéves tervidőszak előkészítésével kapcsolatos munkák menetét. Az a reális szemlélet, amely a központi bizottság tárgyalását jellemezte, jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy minden területen sikeresen megbirkózhassunk a népgazdaság intenzív fejlesztésének nem csekély feladataival, problémáival, nehézségeivel. Megnyugtató körülmény az is, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a gazdaság tervszerű irányításának tökéletesítését célzó komplex intézkedések több vonatkozásban már előkészítették a talajt az előttünk álló gyökeres minőségi átalakulás nagy feladatához. Az irányítási rendszer tökéletesítése, a nyers- és alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhasználására irányuló állami célprogramok fokozatos teljesítése, valamint a munkakezdemé-- nyezés célszerű fejlesztése konkrét eredményekhez vezetett a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósításában, alátámasztotta az új utakon való haladás szükségességét, jelentős^haladáshoz vezetett társadalmi tudatunk formálásában, s egyúttal feltárta azokat a gyenge pontokat is, amelyek még sürgős megoldásra várnak. Érthető, hogy a CSKP KB 16. ülésének a tárgyalása is ezekre a pontokra összpontosította a figyelmet. Többek között arra is rámutatott, hogy az előttünk álló időszakában olyan gazdasági irányítási rendszerre lesz szükség, amely véglegesen felszámolja a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek gazdálkodásában előforduló elavult, s egyre károsabban ható szemléletet és gyakorlatot. Arról van szó, hogy egyes gazdasági vezetők elméletileg tisztában vannak az intenzív gazdaságfejlesztés lényegével, követelményeivel, szavakban hangoztatják is ezek szükségességét, de tetteikben továbbra is a régi kerékvágásokban haladnak, intézkedéseikben, döntéseikben, módszereikben a túlhaladott időszak elemei nyilvánulnak meg. Bizonyára kényelmesebb számukra a jól ismert, megszokott utakon járni, felülről jövő intézkedésekre várni, kívülről nyújtott, társadalmi forrásokra támaszkodni, de az érdekeltség hiánya miatt sem fordítanak nagyobb gondot az általuk irányított vállalatok bizonyíthatóan létező belső tartalékainak • feltárására. Erre vezethető vissza az a körülmény is, hogy egyes termelési-gazdasági egységek és vállalatok eddig előterjesztett tervjavaslatai nincsenek összhangban a 8. ötéves tervidőszak általános gazdaságpolitikai céljaival és szükségleteivel. Nem merítenek kielégítő mértékben a gazdasági növekedés intenzív forrásaiból, főleg a tudományos-műszaki haladásból, nem gondoskodnak a nemzetközi színvonalhoz igazodó gyártmányfejlesztésről, s nem használják ki a termelési folyamatok ésszerűsítésében rejlő lehetőségeket. Az ilyen jelenségek reális okainak feltárása napjaink egyik legfontosabb feladata. Mérlegre kell tenni a személyes magatartást, az egyéni felelősséget, de orvosolni kell azokat az objektív körülményeket, okokat is, amelyek az ilyen ellentmondásos magatartást előidézik. Amint arra Lubomír Strougal elvtárs is rámutatott, ezen a területen sok tennivalónk van még az irányítási rendszer tökéletesítésében és sok feladat vár még az elméleti gazdasági kutatásra is. A gazdasági irányítás rendszerének tökéletesítése a politikai, gazdasági és társadalmi szempontok kölcsönösen összefüggő érvényesítésének állandó és bonyolult feladata. Ennek ellenére jogosan várjuk el az illetékes szervektől és intézményektől s ezek felelős dolgozóitól e folyamat meggyorsítását, mint ahogy a termelésben ható gazdasági vezetőktől is elvárjuk, hogy a következő időszak tervezésével összefüggő döntéseikben ne a túlhaladott szemléletet érvényesítsék, hanem a CSKP KB 15. és 16. ülésén felvázolt követelményekből és feladatokból induljanak ki, cselekvőén kihasználva a szocialista munkakezdeményezés fejlesztésében, főleg a kezdeményező tervezésben, a tudományos-műszaki fejlesztésben, az önálló elszámolás elmélyítésében, a gyártásszakosítás és a kooperáció hazai és nemzetközi kiszélesítésében, s az intenzív gazdaságfejlesztés egyéb forrásainak hatékony kihasználásában rejlő lehetőségeket. MAKRAI MIKLÓS Jogos elvárások
