Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

K ellemetlen, fárasztó és rendkívül veszélyes a vezetés, főként a sűrű, összefüggő ködben, amikor a látótávolság alig öt-tíz méter. Ilyen viszonyok között lényegesen több közúti balesetre kerül sor, s még a legkisebb hibának is beláthatatlan következményei lehetnek, tömeges szerencsétlenséget okozhat. Számtalan esetet említhetnénk, közöttük olyanokat is, amikor egy aprócska hiba miatt egyszerre száznál több gépkocsi futott egymásba: a fő ok - előzési kísérlet olyan viszonyok közt, amikor az lehetetlen. Olyan bűn ez, amely sohasem marad büntetlen. Hasznos tehát, ha ködös időben bizonyos szabályokhoz tartjuk magunkat:- ha az utunk nem halaszthatatlan, mondjunk le róla;- időben (inkább korábban, mint később) kapcsoljuk be a sza­bályokban előirt világítást. Ha kivilágított gépkocsi jön velünk szemben, szinte biztosra vehetjük, hogy ködfolt vár ránk. A kivilá­gításán jármű szinte észrevehetetlen, még a kivilágított jármüsor- ban is balesetveszélyt jelent; \- közlekedjünk tompított fényszóróval, illetőleg ködfényszóró­val. Az ide vonatkozó szabály (24. § 4 bek.): Ködfényszórót a járművezetőnek csak ködben, hóesésben vagy sűrű esőben szabad használnia, mégpedig mindig a helyzetjelző lámpákkal vagy a tompított fényszóróval egyidejűleg. Ugyanilyen feltételek közt használhatja a járművezető a hátsó helyzetjelző ködlámpát. Ha a jármű nincs felszerelve ködfényszóróval, a gépjármű veze­tőjének ködben, hóesésben vagy sűrű esőben tompított fényszó­róval kell világítania. Hosszabb utazás esetén ajánlatos a több­szöri pihenés; álljunk meg és tisztítsuk meg a fényszórókat is; >- - időközben kapcsoljuk be vagy állandóan működtessük (a szükségletnek megfelelően) az ablaktörlőt; a szélvédőre köd rakódik, ami akadályozza a kilátást;- az úton jobbra tartva, az úttest jobb oldalához a lehető legközelebb haladjunk;- minden jól jön, ami az úton segítségünkre van, hogy haladási irányunkat meg tudjuk tartani; a hosszirányú szaggatott vagy folytonos vonal, az útszélkorlát, az irányjelzö tábla, a terelókúp - és általában minden, ami szerint tájékozódni tudunk, meg tudjuk állapítani helyzetünket az úttesten;- legyünk óvatosak az olyan szakaszokon, ahol munkák foly­nak; nem minden esetben találkozunk erre figyelmeztető jelzőtáb­lával; /- ha utolérünk egy gépkocsit, ne ragadjunk rá. Hagyjunk nagyobb követési távolságot. Minél nagyobb a megközelítés, annál nagyobb a balesetve­szély! ,,A járművezető az előtte haladó jármű mögött köteles olyan követési távolságot tar­tani, hogy haladási sebességét idejében csökkenthesse, eset­leg idejében megállíthassa jár­müvét, ha az előtte haladó jár­mű vezetője hirtelen csökkenti sebességét, illetve megáll.“ (gy írja elő a közúti közlekedési szabályzat 13. §-ának 1. bekezdése. Köd esetén ez hatványozot­tan érvényes. S ne feledjük, hogy az előttünk haladó kilátása semmivel sem jobb, mint a miénk! Tartsuk magunkat a következő alapelvhez: ha olyan sűrű a köd, hogy csak tizenöt méterre látunk, gépkocsink sebessége nem haladhatja meg a tizenöt kilométert. S ha a látási viszonyok ennél is rosszabbak - 5-10 méter a látótávolságunk -, nem haladhatunk tíz kilométeres sebesség­nél gyorsabban; — óvakodjunk a hirtelen fékezéstől: az úttest csúszós, még az új gumiabroncs sem jelent biztonságot;- ne előzzünk! Ha utunk sietős, akkor se! Nem nyerünk időt, viszont mindent kockáztatunk;- ködben sohase előzzünk tehergépkocsit. Még akkor sem, ha vezetője jó szándékúan jelzi, hogy megelőzhetjük. A magasabb vezetőülésből ugyan jobb a kilátás, de a művelet megkezdéséig azonban sok másodperc eltelik, s a forgalmi helyzet minden pillanatban változik;- ha valamilyen okból meg kell állnunk, kövessük figyelmesen a mögöttünk haladó forgalmat; mert a követő gépkocsivezető megkésve tudja csak megkülönböztetni, hogy előtte a gépkocsi áll-e vagy halad;- ha a kocsival le kell állnunk (pl. üzemzavar miatt), ne maradjunk a forgalmi sávban, járművünket lehetőleg úttesten kívüli területre állítsuk, s útitársaink se tartózkodjanak az úttesten;- tartsuk magunkat a közlekedési szabályzat 20 §-ának 5. bekezdéséhez: Az elakadást jelző háromszöggel vagy a vele egyenértékű más berendezéssel kötelezően felszerelt gépjármű vezetője az elakadást jelző háromszöget vagy a vele egyenértékű más berendezést kényszervárakozás (műszaki vagy rakomány­hiba, közúti baleset, hirtelen rosszullét stb.) esetén köteles használni. A háromszöget vagy a berendezést a járművezető az úttest szélén, az út hossztengelyére merőlegesen köteles elhe­lyezni, mégpedig legkevesebb 50 m távolságban (autópályán 100 méter távolságban) a jármű mögött úgy, hogy a közeledő járművezetők idejében és jól észlelhessék. Ha a gépkocsi olyan berendezéssel is fel van szerelve, amely az irányjelzö lámpákat figyelmeztető jelzésre (vészvillogó) is alkalmassá teszi, a jármű­vezető köteles azt működtetni;- ha közúti balesetre kerül sor, következetesen tartsuk meg a szabályzat 29.; és 30. paragrafusában foglaltakat, de főként: figyelmeztessük a mögöttünk haladókat! Erre a legalkalmasabb a piros vagy váltakozó fényt kibocsátó zseblámpa. Tartózkodjunk a forgalmi sávon kívül. Sok jó tanácsot sorolhatnánk még fel. A legfontosabb azonban, hogy ködös időben mindig az adott viszonyokhoz, helyzethez alkalmazkodjunk, legyünk előrelátóak, hasznosítsuk saját és mások tapasztalatait. Ezek kivétel nélkül azt igazolják, hogy nem érdemes semmit lebecsülni. Vegyük figyelembe a pszichológusok ez irányú vizsgálatait, megállapításait: a köd csalóka - mivel a tárgyakat nem látjuk tisztán, távolságukat nagyobbra becsüljük, mint ahogy a valóságban elhelyezkednek. Hihetetlen esetek is történnek. Állítólag már megesett: az egyik kocsi vezetője az ajtóablakon kihajolva figyelte a felezővonalat. A köd ugyanerre kényszerítette a szembejövőt és a két gépkocsi­vezető frontálisan összeütközött - fejjel... Nem is olyan elképzelhetetlen eset. A köd kiszámíthatat­lan ...! (ksm) Az aranyjelvényre pályáznak Karbantartást oktat Jozef Harhovsky (baloldalt) A szűk folyosón emberek nyü­zsögnek. Vitatkoznak. A hangza­varnak az egyik tanító vet véget.- Vége a szünetnek. Kihal a folyosó, tanácstalanul szétnézek, majd benyitok Pavol Dzaőár igazgató szobájába. Fél­beszakítja munkáját, és készsé­gesen válaszol kérdéseimre.- Szlovákiában az egyik legki­sebb autósiskola a miénk. Kilenc állandó oktatónk és ugyanennyi külső munkatársunk van - kettővel kevesebb a tervezettnél. Ez is oka annak, hogy nálunk a várakozási idő kb. kilenc hónap. A Honvédelmi Szövetség rozs- nyói (Roiöava) autósiskolájában évente közel héfszázan szerzik meg a vezetői jogosítványt. Kihe­lyezett részlegük van Revúcán és Dobáinán, a gyakorlópálya Ochti- nán van. Megközelítése azonban körülményes, nagy az időveszte­ség, mivel az autóbuszok ritkán közlekednek. Tanpadok is csupán a járási székhelyen vannak.- A közeljövőben három új tan­padot kapunk, s úgy tervezzük, hogy a mostanit felújítás után a re­A vezetési gyakorlat tervét mindig az adott körülményekhez kell iga­zítaniuk. Mégis megbirkóznak a nehézségekkel, ezt az is bizo­nyítja, hogy a múlt évi feladataikat 104, az idei év kilenc hónapjáét közel száztíz százalékra teljesí­tették.- Nagy segítségükre vannak az iskola szocialista munkabrigádjá­hogy beindítják a magán gépjár­művezetők hatórás továbbképzé­sét, lehetőség szerint a nagyobb községekben és az üzemekben. A statisztika szerint az idén már mintegy 2200-an vettek részt az említett oktatáson, s ez dicséretes éppúgy, mint az, hogy tavaly a já­rási székhelyen levő autóparkot átvették a vnb-től.- (gy két közlekedési parkunk van, Revúcán és Rozsnyón. Az előbbi jobban kiépített, de a követ­kező tervidőszakban a járási szék­helyen levő park fejlesztésére is mintegy 1,5 millió koronát szeret­nénk fordítani - újságolja az igaz­gatóhelyettes. - Szükség van rá, hiszen a két parkban - ahol szak­képzett, függetlenített oktató van- az év kilenc hónapja alatt mint­egy 16 ezer gyerek fordult meg. A vendéglátók büszkén mutat­ják meg a tantermeket, főleg a karbantartási- és üzemeltetési szakműhelyt, annak berendezé­seit, a különböző segédeszközö­ket, amelynek nagy részét maguk készítették. Jozef Hartiovsky okta­tó, aki csaknem .három évtizede dolgozik az iskolában, éppen a fu­tóművel, a fékberendezéssel is­merteti meg a gépjárművezető- jelöltek egy csoportját.- Több időre volna szükség- jegyzi meg. - Ami tőlem telik, mindent megteszek. Arra törek­szem, hogy a tanfolyam résztvevői a vezetői engedély megszerzése után meg tudják majd szüntetni a kisebb, de sok bosszúságot oko­zó üzemzavarokat. Aki szorgal­mas, az meg is tanulja a legszük­ségesebbeket.- Minden téren igyekszünk helytállni - mondja búcsúzóul az igazgató. - A mindennapi teendők mellett a különböző társadalmi munkákból is kiveszik részüket. Eredményesen takarékoskodunk az üzemanyaggal, a gumiab­ronccsal, s erre neveljük hallgató­inkat is. Egy év múlva - minden bizonnyal - a várakozási idő sem lesz ilyen hosszú. vúcai részlegünknek adjuk át - mondja Milan Jettel, igazgató- helyettes. Azt mondják, szigorú mércével mérnek. Az, akit az oktató nem tart elég felkészültnek a vizsgára, csak kellő pótórák vétele után vizsgáz­hat, amikor már a vezetésben megfelelő magabiztosságra tett szert. Egy-egy tanfolyamban hét­nyolc ilyen eset fordul elő, de ez jóval a megendett hét százalék alatt van.- Évente mintegy hat gépkocsi­vezető-jelöltnek kell a tanfolyamot is megismételnie - folytatja az igazgató-helyettes. - Az a célunk, hogy a közúti forgalomba csak jól felkészített gépjárművezetők ke­rüljenek. Nem ártana, ha több len­ne az elméleti és a gyakorlati fel­készítés óraszáma, amint azt az új oktatási rend javasolja, sajnos, ennek életbelépése késik. Nagy gondot fordítanak a sor­kötelesek felkészítésére, a tartalé­kos katonák továbbképzésére is. Szívesen csinálják, csupán azt nehezményezik, hogy tehergép­kocsiparkjuk kiöregedett. Az egyetlen IFA gépkocsijuk többet van a műhelyben, mint a közúton, s ez nehezíti az iskola munkáját. nak tagjai, akik már évekkel eze­lőtt megkapták az ezüstjelvényt- mondja az igazgató. - Jövőre- a CSKP XVII. kongresszusának évében - szeretnénk megszerezni az aranyjelvényt. Erre megvannak a reális feltételeink. Bár hosszú a járásban a vára­kozási idő, mégis úgy döntöttek, Délfelé újra benépesedik a fo­lyosó, befejeződött a vizsga. Min­denki élményét meséli: Csak az a néhány ember áll komoran a fo­lyosó sarkában, akiknek ismételni­ük kell. De ha igyekeznek, néhány hét múlva az ő zsebükben is ott lapulhat már a vezetői enge­dély. N. J. Milan Jeétel indulás előtti motorellenőrzésére neveli a hallgatókat Ötkerekű bicikli A nagyvárosok gépkocsiforgalma olyan mé­reteket öltött, hogy sokan azt mondják, gyalog vagy kerékpárral hamarább célba lehet jutni, mint gépkocsival. A lassan haladó forgalom, a gyakori „dugók“ szinte lehetetlenné teszik a gépkocsival való belvárosi közlekedést, hogy a parkolási lehetőségről ne is beszéljünk Talán éppen ezért tervezték meg a képünkön látható ötkerekű bevásárló jármüvet. Ausztráliában az ACROW cég gyártja, első­sorban a nagyvárosok peremén, villanegyedek­ben élő emberek számára, akiknek rövidebb távra nem érdemes gépkocsit használni a fent említett okok miatt. Erre a járműre ketten is ráülhetnek, együtt hajthatják, könnyű, a teherkosaras változat is mindössze 31,7 kg tömegű. Míg a hagyományos kerékpárnak kb. 1200 alkatrésze van, ez csupán 203 darabból áll. Úgy látszik, a zsúfolt belvárosi forgalom miatt világszerte áttérnek majd a kerékpárra, s annak különféle újszerű változatára. P. P. Pavol Dzacár

Next

/
Oldalképek
Tartalom