Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

ÚJ szú 17 385. XI. 22. TUDOMÁNY iiiilllHijjiiijjHiniiiii : TECHNIKA Auróra nagycirkáló Szerte a világon nevezetesebb hadihajók közül többet megőriztek, és múzeumhajóként vagy emlékműhajóként állították fel. Közülük ^ igen ismert a nagy októberi szocialista forradalom megkezdésére ^ ágyulövéssel jelt adó Auróra nagycirkáló. A hadihajót 1896-1900 között építették a petrográdi Calrnij- ^ gyárban. A történelembe bevonult cirkálót 1902-ben állították szolga- ^ latba. Vízkiszorítása maximálisan 8300 tonna, hosszúsága 126,8 ^ méter, szélessége 16,8 méter, merülése pedig 6,9 méter. Üzem- ^ anyaga szén, amelyből 1400 tonnát szállított egyszerre magával, (gy ^ a hatótávolsága 3700 tengeri mérföld volt, 10 csomós haladási ^ sebességgel. Személyzetét 573 fő képezte. Páncélzata a felépítmé- ^ nyen 152 miliméter, a lövegtornyon 76 milliméter volt. A nagy cirkáló ^ fegyverzetét 10 darab 15cm-es 20 darab 7,5 cm-es ágyú mellett ^ 4 géppuska és 2, egyenként 38 cm-es torpedóvetö képezte. Az ^ Aurórán 3 gőzgép, 24 Belleville-kazán és 3 hajócsavar volt. A haj- ^ tómű teljesítménye elérte a 12 00 LE-t (8820kW), maximális sebes- ^ sége 19 csomó volt. Az Auróra cirkáló 1905 május 27-én részt vett 5; a csuzimai tengeri csatában, ahol megsérült. Az első világháborúban ^ partvédelmi feladattal a Balti-tengeren teljesített szolgálatot. 1917. ^ november 7-én a cirkáló ágyúlövése jelt adott a Téli palota megroha- ^ nására. A hajó személyzete a polgárháborúban aktívan részt vett ^ a bolsevikok oldalán. A polgárháború és az intervenció évei után ^ a fiatal szovjet állam számára a volt cári flottából csak kevés $ harcképes hadihajó maradt meg. Az Aurórát azonban a legénység ^ viszonylag harcképes állapotban őrizte meg az új, a Vörös Flotta ^ számára. ^ A második világháborúban aktívan részt vett Leningrád védelmé- ^ ben. Leszerelt hajóágyúit a szárazföldi harcokban eredményesen ^ alkalmazták. A második világháború befejezése után a harcok alatt ^ sok sérülést kapott hajót újjáépítették, felújították. Azóta emlékhajó- & ként a Néván horgonyoz. AMACZI VIKTOR Korszerűsítik a kínai kikötőket Kína kikötő-kapacitásainak bő­vítését tervezi, elsősorban azért, hogy jelentős mértékben csökken­teni lehessen a hajók veszteglésé- nek idejét. A közlekedési miniszté­rium közlése szerint ugyanis a je­lenlegi hosszú rakodási és állás­idő akadályozza a külkereskede­lem növekedését. Miközben a kí­nai kikötőkben jelenleg naponta 150 hajót vámkezelnek, ugyanak­kor körülbelül 380 hajó tétlenül várakozik. Az 1986-ban kezdődő 7. ötéves tervben 14 tengerparti város kikötőjét modernizálják, illet­ve megnagyobbítják. Mindenütt új horgonyzóhelyeket létesítenek és új rakodóberendezéseket szerel­nek fel. Jelentős erőfeszítések tör­ténnek a rakodási technika és a ki­kötői áruszállítás modernizálásá­ra. Több beruházás külföldi rész­vétellel valósul meg. 1985 első öt hónapja alatt a kínai tengeri kikö­tőben 52 millió tonna árut raktak át - majdnem egyharmaddal többet, mint az előző évben. Illllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Lengyel teherhajózás Lengyelország több mint 500 km-es tengerpartján három nagy kikötőváros fekszik. Gdansk, az ősi hanzaváros a remekbe illő gót és reneszánsz épületeivel, Szczecin az egyik legrégibb szláv település az ország legnagyobb kikötőjével, és Gdynia, a fiatal óri­ás, amely a leggyorsabb iramban felépített lengyel város. Ezeknek a városoknak a kikötőit állandóan továbbfejlesztik és korszerűsítik áruátrakási berendezésekkel, a tranzitforgalmat biztosító fedett és szabadtéri raktárakkal. A lengyel kikötök képesek fo­gadni a legnagyobb tengerjáró ha­jókat, beleértve a korszerű ro-ro hajókat is. Az ilyen ro-ro hajókra jellemző, hogy az áru be- és kira­kása vontató vagy szállító jármű­vekkel, villástargoncákkal stb. vé­gezhető el, daruk használata nél­kül. A hajó tatján lévő hidat a rak­partra eresztik, amelyen keresztül a járművek a partról közvetlenül a hajóra gördülnek, ill. fordítva. Lengyel lobogó alatt ez idő sze­rint kereken 277 kereskedelmi tengerjáró hajó fut, amelyeknek befogadóképessége összesen több mint 4 millió tonna. Ezeket a hajókat többek közt, a PLO (Lengyel Óceánjáratok), a PZM (Lengyel Balti Tengerhajózás) tengerhajózási vállalat üzemelteti. A legnagyobb PLO hajózási válla­lat, amely 133 hajóval rendelkezik, és rendszeres összeköttetést tart fenn valamennyi világrész kikötői­vel. 1982-óta Gdynia és Ausztrália között a rendszeres áruszállítást ro-ro hajók végzik több európai és ázsiai kikötő érintésével. Az első ro-ro óceánjáró hajó a Poznan volt. Ezt követték a Wroclaw, a Katowice és a Gdansk, amelyek a PRS osz­tályba tartoznak, KML3A16 re­giszterjelzéssel. Ezeknek a hajók­nak a hossza 199 m, 31 m-es szé­lesség mellett. A vízszint feletti magasságuk (a tatnál levő híd- rámpa csúcsáig) 56 m. Befogadó- képességük 21 000 tonna. A fe­délzeti és három alsó szinten lévő rakfelületen 1200 TEU konténer helyezhető el. Külön rakfelület van 100 személygépkocsi részére, raktár a bálázott árunak, valamint két 200 m3-es és két 300 m3-es tartály folyadékok szállítására. Az alkalmi utasok számára két egy­ágyas és öt kétágyas kabin áll rendelkezésre. Energiatakarékossági módszerek HAJÓK ÉS KIKÖTŐK Miközben a világ hajópiacát a gyártó cégek közötti éles konkurencia és a pangás jel­lemzi, az a hosszútávú gazda­sági és tudományos-technikai megállapodás, amelyet Bulgá­ria nemrég a Szovjetunióval kötött, a következő évekre is biztos piacot és a növekedés stabil ütemét ígéri a bolgár ha­jóipar számára, amely termé­keinek 80 százalékát exportál­ja. A bolgár hajóexportot intéző KORABOIMPEX külkereske­delmi vállalat a legutóbbi öt évben 17 százalékkal fokozta kivitelét. A Bulgáriában gyártott hajók 30 nemzet zászlaja alatt járják a tengereket; a legnagyobb ve­vők a Szovjetunió és más szo­cialista országok (Csehszlová­kia, Kuba Lengyelország), de ezek a hajók több olyan tőkés ország piacán is sikeresen szerepelnek, amelyek maguk is bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek a hajógyártás­ban: például Hollandiában, Nagy-Britanniában, Norvégiá­ban és másutt. A nyugati pia­con főképp a várnai Dimitrov Hajógyárban készített export- modellek, a 25 és 38 ezer tonnás, modern teherhajók a „slágerek“. Az állandó kor­szerűsítés következtében a 25 ezer tonnás modell legkorsze­rűbb típusa, a nagyobb sebes­ség ellenére is napi 6,4 tonná­val kevesebb üzemanyagot használ fel, mint előző típusa, főmotorját pedig mikropro­cesszor irányítja. Ugyanitt nemrég fogtak hozzá egy több célra alkalmas, sarkvidéken is használható, 15 ezer tonnás teherhajó gyártásához. Várnán kívül hajók készülnek még Burgaszban, úgyszintén a Du- na-parti Ruszéban. Ez utóbbi gyárban nemsokára megkez­dik az „Európa“ nevű, speciá­lis folyam- és tengerjáró hajó gyártását, készítését, amely a jövőben a Duna-Majna-Raj- na-csatornán is áthaladhat. A piacok megtartásához elen­gedhetetlenül szükséges a kí­nálat bővítése, a termékek kor­szerűsítése. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint a leg­utóbbi időben ugyanis a kivitel növekedésének lendületes üteme megtört: 1975-1980 kö­zött a bolgár hajóexport értéke több mint a kétszeresére - 69,7 millió valutaleváról 152,8 millióra - növekedett, ta­valy pedig némiképp - 188,5 millió valutaleváról 185,7 milli­óra - csökkent, az idei év első negyedében a kivitel viszont a tavalyi év hasonló időszaká­nak csupán 61,9 százalékát érte el. Manapság minden vállalat igyekszik takarékoskodni az ener­giával. Már a szervezési, techno­lógiai stb. felülvizsgálatok is sok tartalékot tárnak fel, de az ilyen jellegű lehetőségek száma és a velük elérhető eredmény egyre csökken ott, ahol rendszeresen végzik a felülvizsgálatokat. Akkor talán tovább már ne is foglalkoz­zanak az energiatakarékosság kérdéseivel? Szó sincs róla, de ehhez egy kicsit a pénztárcába is bele kell nyúlni, mert kisebb-na- gyobb ráfordítások elengedhetet­lenül szükségesek. Két ilyen eljárást dolgozott ki egy dán vállalat. Az egyik szerint három-hat százalék vizet adnak a fűtőolajhoz. így víz-olaj emulzió jön létre, amelynek elégetéséhez kisebb levegöfelesleg kell, s ezért kisebb az elégetendő fűtőolaj mennyisége is - anélkül, hogy a hatásfok csökkenne. További előny, hogy az elégetés után ke­letkező füstgázok hőmérséklete alacsonyabb, és 80-95 százalék­kal kevesebb szilárd anyagot tar­talmaznak; az egyéb káros anyag (például a nitrogén-oxid és a kén) is kevesebb bennük. így gyakorla­tilag szükségtelenné válik a kazán tisztítása, és a kéményen keresz­tül nem kerül ki szilárd égés­termék. Ugyanez a cég további fűtőolaj- megtakarítást ígér, ha KB-típusú viszkozitásszabályozó egységét használják akár tisztán főtőolajjal, akár emulzióval működő beren­dezéseken. A viszkozitásszabá­lyozó egység feladata, hogy az erősen változó minőségű olajok viszkozitását (folyékonyságát, bel­ső súrlódását) egy kívánt, beállí­tott szinten tartsa. 1983 végén fejeződött be egy kísérlet, amely­nek során motoros hajó főgépén használtak emulziós és viszkozi­tásszabályzó egységet. A négyhe­tes úton kétszázalékos emulzió­megtakarítást értek el, a kilépő égéstermékek hőmérséklete ál­landó volt, de 15 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint korábban. Aze­lőtt a főgép turbótöltőjét naponta tisztították, viszont a kísérleti úton erre nem volt szükség. A lengyel ro-ro hajók uta­zási sebessége 20 csomó. A 23 450 LE-s hajógép AESA -SULZER 7RND-90N típusú. Az elektromos energiaforrást generá­torok biztosítják 4000 kW-os telje­sítménnyel. A lengyel kereskedelmi tenger- hajózási vállalatok az áruszállítás mellett utasszállítással is foglal­koznak. Komphajók szállítják az utasokat és a járműveket a lengyel kikötők és a svéd, finn és dán kikötők között. Az utasszállító ha­jók közül a legnagyobb a Stefan Batory óceánjáró, amely rendsze­resen összekötettést tart fenn Gdynia és Montreal között. Új folyóirat 1985. szeptemberében jelent meg a Tudomány, a Scientific American magyar kiadásának 1. száma. A Scientific American a világ kilenc nyelvén, többek között orosz és kínai nyelven is megjelenik. Ez a hazájában is igen népszerű tudományos maga­zin havonta mintegy 700 000 példányban jelenik meg. Magyar kiadásának szeptemberi és októberi számában az olvasó váloga­tásokat talál a Scientific American tavalyi és idei cikkeiből. Ezt követően viszont már az eredeti folyóiratszámokat jutattják el az olvasókhoz, magyarul. Mind az amerikai, mind a magyar szerkesztők kívánatosnak tartják, hogy a magyar folyóirat ne csak az amerikai, hanem a magyarországi tudományos életnek is fóruma legyen. A lap olvasása és figyelemmel kísérése több előnyt jelenthet hazai intézményeink számára is, hiszen ez a világ egyik legran­gosabb tudományos, de közérthetően megírt folyóirata, amelyért a jövőben már nem kell dollárral fizetni, mert a szocialista országok közti megállapodások alapján koronában is megrendel­hető. A lap beköszöntőjében arról olvashatunk, hogy a tudományos eredményekről nemcsak naprakész tájékozottságot nyújt, hanem „egyedülálló sajátossága, hogy nem csupán beszámol a tudomá­nyos felfedezésekről, hanem magukkal a felfedezőkkel íratja meg az eredményeiket ismertető tanulmányokat - természetesen igen szoros együttműködésben a folyóirat tudományos szerkesztőivel. Az elmúlt negyven évben 85 Nobel-díjas tudós összesen 150 cikket írt a Scientific American-be. Közülük hatvanhárman még a díj odaítélése előtt elsőként itt publikálták kutatásaik eredmé­nyeit“. A lapnak nagy érdemei vannak abban is, hogy a molekuláris biológia felemelkedését is támogatta. A tudományos magazin már 1961-ben beszámolt az interferon felfedezéséről, amely közel húsz évvel megelőzte a közérdeklődést. A folyóirat megkü­lönböztetett figyelmet szentel az orvostudomány fejlődésének, a nukleáris erőművek működéséről pedig már 1951 -ben tájékoz­tatott. Ugyanakkor az ipari robotokig vezető út kezdeti gondjaival is megismerkedhettek az olvasók. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy kik meríthetnek ötleteket munkájukhoz, illetőleg kik tekinthetnek be a tudományos műhe­lyek munkáiba. A Tudomány gyarapíthatja a kutatók, gyakorló orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, közgazdászok, oktatók, mezőgazdászok, és más szakemberek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók ismereteit, akik feltehetőleg más tudomány­ágak eredményeit is ismerni akarják ahhoz, hogy munkájukban továbbléphessenek. SIMON LÁSZLÓ docens H.G. JÓL MEGOLDOTT KUTATÁSI FELADAT A beton épületszerkezeteket sok esetben óvni kell a víz romboló, valamint a vegyi anyagok korróziós hatásától. Ennek egyik módja a Penefol 750 elnevezésű polietilén fólia felhasználása, amelyet a Brati­slavai Mélyépítészeti Kutatóintézet a Gottwaldovi Gumiipari Kutatóinté­zettel karöltve fejlesztett ki, s a breclavi Gumotex vállalat gyárt. A Penefol 750 nagyszerűen védi a betont a víztől, a lúgos és a savas oldatoktól. Vegyi ellenállóképessége sokkal nagyobb, mint az eddig használt PVC-fóliának. Felvételeinken a munkafolyamat első fázisa és a frissen szigetelt felület. Kép és szöveg: Stefan Nemcek

Next

/
Oldalképek
Tartalom