Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-22 / 47. szám

Somorján (Samorín) a Közép-ll lakótelepen 3 nyolc- és 2 háromemeletes lakóházban 271 család kapott otthont. A telepen 1978 óta héttagú önkormányzatnak lett volna a feladata, hogy szervezzék a lakók politikai, kulturális és társadalmi életét. Teltek az évek, de nem sok történt. Végül Péder Gyula került 1983-ban az önkormányzat élére. Az új elnök elsőrendű feladatának tartotta, hogy a gyerekeket aktivizálja. Nem sajnálta a fáradságot, s még 1983-ban a Slovan moziban megrendezte a Télapó-várást. A műsoros esten 234 gyerek tapsolt. A következő évben azután a tűzoltókat és a lovassportot űzök vezetőségét kérte meg, mutassák be tudományukat a lakótelepi gyerekeknek. A tűzoltók kitettek magukért. Női rajuk gyakorlata lenyűgözte a kis nebulókat. A lovasok két pónival kocsikáztatták a gyere­keket. Az idei évben még eredményesebb munkáról adhatnak szá­mot. Januárban a tűzoltók segítségével a játszótéren jégpályát létesítettek. Később megszervezték a tavaszi nagytakarítást, amelybe bekapcsolódott már a lakótelep apraja-nagyja. Szep­temberben a Szlovák Dokumentumfilm Stúdió látogatott a lakóte­lepre. A klubhelyiségben kiállították kézimunkáikat az asszonyok. A gyerekek a játszótér aszfaltján mutatták be rajzaikat, melyek­nek a Béke volt a témája. A sportnapon versenyszerűen kötelet- húztak, futottak, kerékpároztak (a képen). A győztesek oklevélen kívül rágógumit, nyalókát is kaptak. A játékos vetélkedők, versenyek során a gyerekek megtanulták azt is, hogy a környezetük, a parkok, a virágágyások, a terek tisztaságára vigyázni kell. Közben a felnőttek is ráébredtek, hogy a lakóházak virágos erkélyei, ablakai az utak mentén és a parkok­ban pompázó virágok, díszbokrok tanúsítják: a telepen szépet szerető, szorgalmas emberek élnek, akik szabad idejükben hasznos foglalatosságot is találnak. a Kép es szöveg: Óváry Péter A Komáromi (Komárno) járásban, Zsitvatón (2itavská Tön) található Szlovákia legrégibb gőzzel üzemelő szivattyútelepe (a felvételen), amely 1896-ban épült. A telep és berendezése - a gőzkazán, a két gőzgép és a két, egyenként másfél köbméter víz másodpercenkénti átemelésére alkalmas szivattyú - még ma is üzemképes. A gépeket és berendezéseket a hatvanas években felújították és egészen 1976-ig változatlan állapotban üzemeltek. Décsi László mérnök, a Duna Menti Vízügyi Igazgatóság komáromi üzemének igazgatója elmondta, hogy a gőzgépek még ma is jók, csak a kazánok öregedtek ki és veszélyesekké váltak. Ezért a gőzgépet Diesel-motorral -cserélték fel, s ha csökkent teljesít­ménnyel is, de a szivattyútelep jó szolgálatot tesz a belvizek Dunába történő átemelésénél. A zsitvatói szivattyútelepet hamarosan felváltja korszerű társa, mely nem messze tőle épült fel és teljesítményét tekintve a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény Szlovákiában. A villany­áramra működő hét, hagy teljesítményű motor másodpercenként akár huszonegy köbméter vizet is átemelhet. Az új szivattyútelep, melynek felépítése közel 14 millió korona beruházást igényelt, az átadás és a próbaüzemelés után, nemsokára megkezdi műkö­dését. Szlovákia legrégibb szivattyútelepét nem bontják le, berende­zéseivel együtt átveszi a kassai (Koáice) Műszaki Múzeum. Kép és szöveg: K. Németh István ÚJABB TETTEKRE FELKÉSZÜLTEN iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii DINAMIKUS FEJLŐDÉS A Kassa (Kosice)-vidéki járás­ban a járási szolgáltató vállalat dinamikusan fejlődik, s természe­tesen a szolgáltatások további szélesítése a fő feladata. E célból új berendezéseket üzemeltetnek és bevezettek néhány új szolgál­tatást is. Druzstevná pri Hornáde községben cipőjavító műhelyt nyi­tottak, Tornaváralján (Turnianské Podhradie) képek keretezését végzik, Szepsiben (Moldava nad Bodvou) betűfestést, központi fű­tés bevezetését és gázkályhák ja­vítását vállalják. A közel ötszáz dolgozót foglal­koztató vállalat új termékeket is készít. A kertészkedök számára például kovácsolt kapákat, ásókat, lapátokat, kétágú kapákat árulnak, valamint a kiskereskedelmi üzlet- hálózatban 92 395 darab kézi drót habverőt és 59 880 krumplitörőt értékesítenek. A szolgáltató vállalat vezetősé­ge és dolgozói sokat tettek a villa­mos energia és az üzemanyag megtakarítása terén, de még ko­moly feladat vár rájuk a komplex racionalizálás szakaszán, hogy a szolgáltatások jobb minőségűek és rugalmasabbak legyenek. A dolgozók 92 százaléka kapcso­lódott be a fokozott munkakezde­ményezésbe és a versenymozga­lomba, s ennek köszönhető, hogy az idei feladatukat sikeresen telje­sítik, s egy hónappal korábban eleget tettek a hetedik ötéves terv­feladataiknak. IVÁN SÁNDOR A hetedik ötéves tervidőszakra sok fontos, a lakosság szükségle­teinek megfelelő létesítmény tető alá hozására vállalkoztak a Ne- gyedi (Neded) Hnb dolgozói és a lakosság, öt éve már készen volt a község vízvezeték-hálózata építésének az első és második szakasza. A megkezdett munkát folytatták és a harmadik szakasz elkészítésére 1982 és 1984 tava­sza között egymillió-kilencszázki- lencvenhét ezer koronát fordítot­tak. Az összeg harminc százalékát társadalmi munkában dolgozták le az emberek. A negyedik szakasz építését 1984 márciusában kezd­ték, s év végén fejezték be. Ek­kor egymillió-ötszázharminchárom ezer korona értéket hoztak létre, amire kilencszázkilencvenhatezer koronát költöttek, s a többit ismét társadalmi munkával pótolta a la­kosság. Az ötödik befejező sza­kasz elkészítéséhez 1985 január­jában fogtak hozzá, s szeptember óta a községben már minden ház­ban, minden lakásban egészsé­ges jókai (Jelka) vizet fogyaszt­hatnak. A vízvezeték-hálózat első sza­kaszának üzembe állítása után a hnb dolgozói figyelemre méltó javaslatot terjesztettek a lakosság elé, amely elnyerte tetszésüket, megszavazták, s a döntés szinte törvényerőre lépett a községben. Tudják, az ivóvízzel takarékos­kodni kell, és annak biztosítása sok pénzbe kerül államunknak. Öntözésre, autómosásra, építke­zésnél stb. senki sem használhat vezetékes vizet. A falu alatt hat méternyire annyi víz van, - emberi fogyasztásra nem a legalkalma­sabb - hogy mindenki könnyen hozzájuthat. A rendelet betartását A Csemadok érsekújvári (Nővé Zámky) járási bizottsága a Cse­madok helyi szervezetével karölt­ve ünnepi gálaműsort rendezett, ahol a járás legjobb amatőr művé­szei, gyermekcsoportjai, együtte­sei, vers- és prózamondói léptek fel. A közel háromórás műsorban szerepelt a népszerű és jól ismert Kisbojtár népitánc-csoport. A meg­érdemelt siker ez alkalommal sem következetesen ellenőrzik, s a „visszaesőket“ pénzbírsággal sújtják. öt éve megoldatlan volt a kis­gyerekek óvodába való elhelyezé­se. Ezért kétmillió korona befekte­téssel kilencven gyermek befoga­dására alkalmas óvodát építettek. A lakosság az óvodánál is két­százezer korona értékű társadalmi munkát végzett. A következő öt évre maradt még három utca portalanítása. S akkor már az elkészített három kilométer hosszú aszfaltúton kívül a község minden útja portalanított lesz. Az utak rendbe hozására eddig több mint másfél millió koro­nát költöttek. Különösen a sportolni óhajtó fi­atalok szorgalmazták egy tornate­rem építését, melyet a tanulóifjú­ságon kívül bármely szervezet használhatna. Varga Árpád hnb- titkár elmondta, 1982. októberé­ben lerakták a tornaterem alapjait. Az iskola udvarán álló, 724 négy­zetméter gyakorlóterületú létesít­ményhez korszerű zuhanyozók, öltözők, raktárhelyiségek is tartoz­nak, s már birtokukba vették a fia­talok. Építése során az alapiskolá­sok, a labdarúgók és a sportszer­vezet más tagjai egymillió-negy­venhétezer korona értékű társa­dalmi munkát végeztek. Mária Chovanová hnb-elnök megelégedetten mondotta, van még tennivaló a községben, nem is mindig zökkenőmentesen foly- • tak a munkálatok, de a tettrekész, szorgalmas lakosság segítségével könnyebb elhárítani az útból az akadályokat, s nyugodtabban vál­lalkozhatnak a nyolcadik ötéves tervidőszak feladatainak elvégzé­sére. -yb­maradt el. A étúrovói Nevenincs bábcsoport a tudása legjavát nyúj­totta. Előadásuk különösen a fia­talabb korosztálynak tetszett. Bú­kor Eleonóra csengő, tiszta, szép énekével - már nem első alkalom­mal - hódította meg a közönséget. A vers- és prózamondók színes előadása önmagáért beszélt. Bor­ka Mária, az érsekújvári gimnázi­um tanulója - a Jókai-napok egyik győztese - előadásával most is bizonyította tehetségét. A kürti (Strekov) együttes A fonóban cí­mű műsorával a régi népszokáso­kat tárta a nézők elé. A rendez­vény résztvevői láthatták és meg­ismerhették, hogy milyen eszkö­zök segítségével mennyi munka árán készült el egykor a vászon, abból a ruha, illetve az eladó lány kelengyéje. Betekintést nyerhettek az előző nemzedék szokásaiba, dalok, történetek hangzottak el. Az együttes bebizonyította, hogy nemcsak tisztelője, hanem ápolója is a hagyományoknak. BÁLLÁ MÁRIA Megszerették a szépet ÜNNEPI GÁLAMŰSOR Lakásgondmegoldás Mezőgazdasági üzemeink szo­ciális programjában mind nagyobb szerepet kap a dolgozók lakásigé­nyeinek a kielégítése. A családi ház építéshez juttatott térítésmen­tes kölcsön folyósításán kívül min­den szövetkezet és állami gazda­ság lakások építésével is igyekszik megoldani dolgozói la­kásgondjait. Különösen jelentős szerepe van enfltek azon mező­gazdasági üzemekben, melyekbe - helyi munkaerőhiány miatt - tá­volabbi vidékekről is toboroznak munkásokat, akiknek lakásra van szükségük. Az alsószecsi (Dolná Seő) Ga- ramvölgye Efsz-ben új laká­sok építésével, valamint régi családi házak magvásárlásával és azok felújításával számos család­nak biztosítottak már otthont. Je­lenleg Felsöszecsén (Horná Seő) olyan épülettömböt építenek, melyben hat dolgozó részére ké­szül lakás. A ház alapjait múlt év decem­berében rakták le, s terv szerint az átadás 1986 végén lesz. Kiss Gyula építésvezető irányításával Deák László, Hocsák Lajos, Zá- horszky Béla, Kardos Ernő és Ko­sa Mihály a nyár folyamán behoz­ták a kemény tél okozta lemeradá- sokat. Gyakran naponta 10-12 órát is dolgoznak. A kőművesek ügyelnek az elvégzett munka mi­nőségére, mert nem akarnak sző­kébb hazájukra, a Nagykürtösi (Vefky Krtís) járásra szégyent hozni. Az ellátással, az elszálláso­lással, amiről a Garamvölgye Efsz gondoskodik, elégedettek. BOJTOS JÁNOS Ahol megtalálták a A Nagyváradon, latin nyelven írott krónikára egy évszázaddal ezelőtt bukkantak rá a felvéte­len látható Dubnica nad Váhom-i várkastély könyvtárában. Érdekes, hogy már akkor a.hely­ség szlovák neve alapján határozták meg ennek a leletnek, krónikatöredéknek a nevét. Ugyanis, a lelet egy nagyobb krónika összefüggő töredé­ke. A magyarok történetét beszéli el, 1379-ig. íróját a kutatás különböző személyekkel próbál­ta már azonosítani. A legtöbb valószínűség Kétyi János ferences szerzetes mellett szól, aki elkísérte Nagy Lajos királyt hadjáratain, majd 1361-ben tartományi rendfőnök lett, de két év múlva korrupció miatt elmozdították tisztségé­ből. A krónikában önálló, történeti mű az 1345-1355 közötti évek története, mely a Ná­polyban meggyilkolt András király elsiratásának leírásával kezdődik. Persze, a szerző, híven Dubnici Krónikát papi mivoltához, több legendát is feljegyzett, mint amilyen az, hogy a sírjából 'kikelő, halott László király segítette meg Lackfi Andrást a ta­tárokkal vívott csatájában. Egyébként a 60 szobás, tornyos, kápolnás, emeletes, barokk kastély, melynek könyvtárá­ban rábukkantak a krónikára, lllésházy István grófnak a tulajdona volt. Az lllésházy grófok közül annak a nemesen gondolkodó, kivételnek számító grófnak a tulajdona, aki a Tudományos Akadémia egyik, társalapítója, a jobbágyok fel­szabadításának reformkori szószólója volt. Utód híján Sina báró tulajdonába azért jutott a kas­tély, mert lllésházy zálogba adta neki minden birtokát, évi 50 000 aranyért. A felszabadulás óta tavalyig iskolák működtek a kastélyban. Jelenleg restaurálják és átépítik. Kép és szöveg: Hajdú András Már csak műemlék

Next

/
Oldalképek
Tartalom