Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-22 / 47. szám
Jankó György P ótkocsis traktor robog el mellettünk a gyárudvaron, utána ösztönösen arrébb húzódunk néhány lépéssel, a nyomában felszálló sűrű porfelhő elől.- Hiába van betonút, így néz ki, amikor párhuzamosan folyik a termelés is, meg az építkezés is... - magyarázza Jankó György, a Mélyépítési és Közmúvesítési Előregyártó Vállalat nagymegyeri (Calo- vo) üzemrészlegének vezetője. - Szinte egymás sarkában vagyunk szüntelenül a Stavoindustria meg a Montostroj szakembereivel, immár ötödik esztendeje. Az építkezés 1980-ban kezdődött, de eltart még jó egy évig, hiszen a tervek szerint a jövő év decemberének első napján kell beindulnia a termelésnek az új gyáregységben. Az egyébként egy nagy csarnok, pontosabban hármas csarnok, három bakdaruval, és sokkal korszerűbb,panelgyártási módot lehetővé tevő technológiai berendezéssel. Nagyjából ennyi üzemrészleg-vezetöi bevezető után ültünk le Jankó Györggyel az irodában, hogy a helyszíni szemlét megelőzően némi felvilágosítással szolgáljon a 140 munkást foglalkoztató panelgyár termelési profiljáról, valamint az éppen említett bővítésről, amely jelentős termelésnövekedést eredményez.- Jelenleg gyártunk útpaneleket, bizonyos épületelemeket, kútgyűrúket, hídelemeket és miénk Szlovákiában a betonkerítések előállításának monopóliuma. Az útpaneleket bent a két régi csarnokban, míg az épületelemeket és a hídelemeket az öt tonnás bakdaru segítségével az udvaron készítjük. Épületelemekből csak a vasbeton tartószerkezet részeit, a tartóoszlopokat és főgerendákat állítjuk elő. Ezeket is leggyakrabban raktárakhoz és iskolákhoz. Hídelemeket nagyjából négy méterestől kilenc méteres hosszúságig gyártunk, s ebben meghatározó a bakdaru teherbírása is. így az új daru segítségével, amely már üzemel, a jelenlegi elemeknél jóval nagyobbakat is készíthetünk. Persze, azért eddig sem akármilyen hídelemeket gyártottunk, hiszen a komáromi (Komárno) híd rekonstrukciójához mi szállítottuk a panelokat. • Említette az új darut, amelynek most nagyon is sokrétű a kihasználása.- Egyébként is az, hiszen gyártáshoz, raktározáshoz, anyagmozgatáshoz egyaránt használtuk a régit is, de most még az építők is igénybe veszik. Sajnos, a rakodáshoz, a vagonok megtöltéséhez nem tudjuk olyan mértékben igénybe venni, mint szeretnénk. Naponta kéne vagy 15-16 vagon, sőt húsz is, a torlódás miatt, de nincs (Ez volt a helyzet októberben - a szerző megj.). Már vagy két emelet magasságban tornyosulnak a panelok az udvaron, ahol sajnos, az építkezés miatt nagyon lecsökkent a raktározási terület is. Lazítani viszont nem lehet, mert az idei tervünk 60 millió korona értékű áru legyártását írja elő, egymillió val többet, mint tavaly. Hiába zavarjuk egymást az építőkkel. így aztán nagyon rugalmasan kell cselekednünk, hogy rendben menjenek a dolgok. • És mennek...?! • - Most már igen, de volt csúszás — és még részben van is -, de a kivitelezőknek egy hasonló, csak nagyobb feladatot is meg kellett oldaniuk, annak az átadási határideje jobban sürgetett. • Azonban a mi eredeti elképzelésünk is az volt, hogy az új gyáregység üzemeléséről adunk hírt...- Eredetileg májusban kellett volna átadnunk az új csarnokot, majd ezt követően indítani a termelést. Az átadás időpontját még meg tudtuk volna valahogy tartani, de a termelés nem indulhatott volna be, sót a régi betonkeveróházat le kellett volna bontani, mert az eredeti tervnek megfelelően ott épült volna fel az új szociális épület. Tekintve, hogy az új keverőház még nem kész, az építési tervet módosítottuk inkább, és az új szociális épület ide került az udvarra, mindjárt a bejárathoz. Ezután elindulunk, hogy megszemléljük az üzemrészlegben folyó munkát és az új csarnokot, a további járulékos épülettel. Az udvaron a régi bakdaru éppen a hídelemek készítéséhez szállítja a betont. Mindez az új darupálya közvetlen 1 közelében történik. Amazzal viszont jóval nagyobb elemek készíthetők majd, akár olyan darupályák tartószerkezetei, mint az itt látható új bakdaru tartószerkezete. A darupálya túloldalán, ahol most fedezékben kavicshegy tornyosul, ha beindul a gyártás az új csarnokban, itt készítik majd a vasbetonba a betonacél armatúrákat. A mellette levő egyik régi csarnokban most a betonkerítés elemeit gyártják. Aztán belépünk az új csarnokba, amelyben elférne akár egy futballpálya, kisebb nézőtérrel...- Számunkra a három lesz a nyerőszám - mondja Jankó György - hiszen az egész csarnok hármas tagolású. Három hajójában három darupálya szolgálja majd a három részleg munkáját. Addigra azonban már az új korszerű keveröház- ban készül a beton, s akkor viszont vagy egy harmadával több kavics kellnaponta, ma elég négyszáz köbméter. Előreláthatólag gondjaink lesznek a kútgyűrű-keszítéssel, de hát van még egy év, megfelelő megoldást kell találnunk. Kint a szabadban az iméntinél jóval nagyobb kavicshegyek, állnak már a betonsilók, a2 új keverőház is, bár a technológia szerelése még folyik. Igaz, sokkal tökéletesebb lesz a réginél. Pormentes fülkéből gombnyomásra adagolják a betonba a cementet, és gombnyomásra történik a többi művelet is. Nem úgy, mint a régi keveröháznál, ahol valóságos ce- mentfelhő fogad, s a régi csarnokokban jelenleg folyó termeléshez sem fog hasonlítani az, amilyen körülmények között majd az újban dolgoznak. A betont is sínen, „kisvasúton“ fogják továbbítani mindhárom munkahelyre. Folyik serényen a munka, hiszen a közeledő év végén a könyvelés végére egy kerek szám kívánkozik: hatvanmillió. • Ha van is még némi eltolódás az Készülnek az útpanelek építésben, azért akad olyan új épület a gyárudvaron, amelyet már átadtak.- Ez a karbantartóműhely, amely jelenleg ugyan még csak félig az, mert a másik fele a technológia egy részének raktárául szolgál. Ebben a műhelyben nemcsak a legszükségesebb javításokat tudjuk majd elvégezni, hanem a panelformákat is magunk készíthetjük. Eddig ugyanis a MONTOSTROJ-tól és a fém- kohászati, vállalatoktól rendeltük. Bár már ott tartanánk... • Ráfért már a bővítés az üzemrészlegre - mondom, miközben visszafelé vesszük utunkat a két régi csarnok mellett.- Már nagyon - folytatja Jankó György - hiszen az első csarnokot 1956-ban építették, a másodikat pedig húsz éve, a nagy árvíz után. Jövőre tehát éppen harminc éves lesz az öreg csarnok, mire itt az újban megindul a termelés. Addig azonban még egy nehéz év vár rájuk, hiszen az építők fokozatosan „elfogynak“, átveszik helyüket a technológiai berendezések szerelői, hogy aztán jövő decemberre ők is búcsút vegyenek. A termelési tervszámok azonban addig sem csökkennek. MÉSZÁROSJÁNOS temsimm... Panelgyárépítés - gyártás közben Túljut-e egy bútorgyár az önkritikán? Tartozás minőségben és mennyiségben Borúra derű? A zilinai Fa- és Bútoripari Tröszt 1985-1986-os évre szóló bútorkatalógusát lapozgatva ink4bb azt mondanám: derűre ború. Nem a katalógus kivitelezése ellen van kifogásom, hiszen végre olyan jegyzéket kap kezébe a vásárló, amely bőséges információt nyújt, és ami szintén nagyon lényeges: könnyen eligazodhat benne bárki. De ez csak a forma. A tartalom az, amellyel kevésbé lehetünk elégedettek. A bútorok jelentős hányadát már az 1983-as katalógusban is láttuk, s most újra változatlanul jelennek meg a jegyzék oldalain, s majdan a boltokban. Igaz, jónéhányuk valóban közkedvelt, de aligha hiszem, hogy ez igazolná a gyártókat, amiért oly kevés újdonságot kínálnak. S hogy milyen bútorfajtából szegényes - már a katalógusban is - a választék, azt nem nehéz kitalálni: mindabból ami hiánycikk. A jegyzékben a tröszt valamennyi vállalata - köztük a Spisská Nová Ves-i Új Otthon is bemutatkozik. A legutóbb ebben a gyárban érdeklődtünk afelől, milyen részt vállalnak a bútoripar feladataiból.- Az elmúlt tíz évben a fejlesztés extenzív formájára helyeztünk nagy súlyt, Sabinovban és Királyhelmecen (Kráfovsky Chlmec) új üzemet építettünk - mondja Franti- éek Petrek mérnök, a vállalat igazgatója. - Társadalmigazdasági szempontból ennek a két beruházásnak óriási jelentősége van, hiszen eddig a Preáovi járás iparilag kissé elmeradt a többitől. De mint mindennek, természetesen ennek is van árnyoldala. A gyárak építése meglehetősen lekötötte energiánkat, s a már üzemelő kapacitásokat elhanyagoltuk, intenzifikálásukra nem maradt idő. Ez a körülmény persze rányomta bélyegét a termelésre, a feladatok teljesítésére. Mindehhez járult még az, hogy az új kapacitások üzembe helyezése, illetve a kezdeti üzemelés rengeteg problémával járt. Sabinovban például tíz évig tartott míg az egykori mezőgazdasági dolgozók és háztartásbeli asszonyok megtalálták helyüket a gyárban, megbarátkoztak az ipari termeléssel. Mindaddig magas volt a fluktuáció, aminek szintén megvannak a káros következményei. Nagyjából ugyanez érvényes a királyhelmeci gyárra is. Ezek a körülmények, valamint a hazai és külföldi piacokon kialakult helyzet határozta meg munkánkat a hetedik ötéves tervidőszakban - folytatja. - Eredményeink nem voltak éppen a legjobbak, a tervfeladatokat sem sikerült rendszeresen teljesítenünk. Végül is alapos elemzésnek vetettük alá egész tevékenységünket, feltártuk a tartalékokat és intézkedéseket hoztunk, amelyek - reméljük - meghozzák a jobb eredményeket. Elsősorban az anyagellátásban, az értékesítésben és a munkaszervezésben van szükség kedvező változásokra.- A beruházások megvalósítása, az új gyárak nehézkes üzembe helyezése valószínűleg az innovációt és az új termékek tervezését, illetve gyártását is szőkébb keretek közé szorította.- Az innováció esetében ezek a körülmények csak részben voltak meghatározóak. A problémák gyökerei inkább abban keresendők, hogy az innovált termékek legnagyob része a második minőségi osztályba került. Az új termékek esetében kicsit másként alakult a helyzet. Még márciusban tizenkét új, első minőségi osztályra pályázó bútort küldtünk az állami minőségellenőrző intézetnek, de még egyről sem kaptunk szakvéleményt. Hogy mi lehet e hosszú ügyintézés oka? Nyilván az a sok megoldatlan kérdés, amely a véleményezés során felmerül. Azokat a termékeket, amelyek az első minőségi osztályra pályáznak, össze kell hasonlítani egy hasonló külföldi termékkel. Azonban a kérdés, hogy ki válassza ki ezt az összehasonlításra alkalmas terméket - adott esetben a bútort - és ki szerezze be, egyelőre nyitott.- Eddig csupa olyan körülményről volt szó, amely a gyártó munkáját érzékenyen érinti. Mindez azonban a fogyasztót a legkevésbé sem érdekli. Számára az a lényeges, hogy a kínálat árban és választékban megfelelő legyen.- Ha erről az oldalról vizsgáljuk a bútorokat, akkor tagadhatatlan, hogy az innováció legnagyobbrészt azokra a termékekre irányult, amelyeket külföldre szállítunk. A hazai piaccal e szempontból mostohán bántunk. Ugyanez érvényes a mennyiségi mutatókra is, mert míg az exportfeladatainkat túlteljesítettük, a belföldre irányuló áruk terrftelési tervének csak 99,2 százalékban tettünk eleget. Tudjuk, hogy a minőség és mennyiség terén tartozásaink vannak. Bízunk abban, hogy a már említett intézkedések megvalósításával a következő ötéves tervidőszakban valamennyit kiegyenlíthetjük. A fogyatékosságok ellenére azonban véleményem szerint az üzletek bútorkínálata kielégítő, s a megfelelő kiegészítőkkel együtt mindenki ízlésesen rendezheti be lakását. — xxx Ez utóbbi állítást talán nem vonhatjuk kétségbe, de, hogy a bútorkínálat kielégítő lenne, ezt nem lehet elmondani. Már csak azért sem, mert évek óta hiánycikk az asztal, a szék s a variabútorokból is csak itt-ott látni néhány darabot. Az Új Otthon bútorgyártó vállalatnál - mint az az elmondottakból kiderül - nagyon is jól ismerik azokat a fogyatékosságaikat, amelyek végül is a boltok kínálatát közvetlenül befolyásolják. Jó lenne azonban, ha az önkritikán - ígéretükhöz híven - valóban túljutnának. KOVÁCS EDIT ÚJ szí 6 1985. XI. (Gyökeres György felvételei) Helyzetkép.. mmbbm. « A régi csarnokban
