Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. július 19. XVIII. évfolyam Ára 1 korona A szokatlanul száraz, helyenként aszályos esztendők után az idei év első felében a természet egy kissé gyorsan akarta törleszteni az adósságát. A Medárd napot követő hetekben szinte szabályos időközökben hullott a kiadós csapadék hazánk területére, ami sok bosszúságot okozott a szálas takarmányok betakaritóinak, de ugyanakkor szép kövérre, súlyosra hizlalta a gabonaszemeket, buja növekedésre serkentette a nem kevésbé fontos burgonyát, cukorrépát és kukoricát, s a további őszi betakaritású fövényeket. így aztán igazán zavarban lehetnek a mezőgazdasági dolgozók, főleg az agronómusok, hogy panaszkodjanak-e az elmúlt hetek időjárására, vagy pedig inkább dicsérjék, mert úgy tűnik, hogy ami elveszett a réven, az bőségesen megtérül a vámon. Emlékezetesen nehéz volt a takarmánynövények első kaszálása, így a legtöbb helyen kevés még a tejtermelés legfontosabb alapját képező, jó minőségű széna. A második kaszálás azonban még helyrebillentheti a szénakészítés idei mérlegét, ha továbbra is meleg, derült napok segítik az aratók és a takarmánynövények betakarítást folytató dolgozók munkáját. Erre most több szempontból is szükség lenne, hiszen a gabona szárításához is a napsütés szolgáltatja a legolcsóbb és egyben legcélszerűbb energiaforrást, s az aratást is jó lenne minél gyorsabban elvégezni, hogy az idejében végzett tarlóhántás minél több nedvességet őrizzen meg a tarlóvetemények és az őszi vetési munkák számára. Sok függ tehát az időjárás alakulásától, de nyomban hozzátehetjük, hogy a legtöbb mégiscsak az aratás szervezőin, végrehajtóin, valamint az aratási munkákhoz nyújtott társadalmi segítségen múlik. Sokat várunk az aratástól Az idei aratás a Vysoká nad Uhom-i Efsz kombájnjaival kezdődött a csapadékos időjárástól leginkább sújtott Kelet-szlovákiai kerületben. A Michalovcei járásban gazdálkodó szövetkezetben sikeres főpróbának bizonyult a 135 hektár őszi árpa aratása a több mint 1000 hektáron termesztett gabonafélék betakarításához. A 7. ötéves tervidőszak utolsó aratásáról van szó, így az a kérdés is előtérbe kerül, hogy a jónak ígérkező termés elegendő lesz-e a gabonatermelés tervteljesítésében bekövetkezett eddigi lemaradás kiegyenlítésére. Ebből a szempontból az egyes vállalatoknál, járásokban és kerületekben eltérő a helyzet. Szlovákiai átlagban véve a tervidőszak első három éve után összesen 962 ezer tonna gabona hiányzott az ötéves terv időarányos teljesítéséhez. Tavaly a szlovákiai mezőgazdasági üzemek 400 ezer tonna gabonát termeltek az előirányzott évi terven felül, ami 562 ezer tonnára csökkentette ezt az adósságot. Ennyivel kellene tehát túlteljesíteni Szlovákiában az idei termelési tervet, hogy teljesíthessük a gabonatermelés ötéves tervét. A számítások szerint ezt 5,12 tonnás átlagos hektárhozammal lehetne elérni. A szakemberek véleménye szerint a gabona fejlődésének utolsó szakaszában olyan kedvező volt az időjárás, hogy a lábon álló termés esetleg el is érheti ezt a szintet. Csupán az a kérdés, hogy ebből mennyi és milyen minőségben kerül a magtárakba. Az őszi búza termésbecslései szlovákiai viszonylatban eredetileg 4,8 tonnás átlagos hektárhozamot helyeztek kilátásba, a kalászok azonban a feltételezettnél súlyosabb szemeket érleltek az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb júniusi időjárásban. Túlzott optimizmusra azonban nincs ok, mivel egyes helyeken, főleg a Kelet-szlovákiai kerületben a kemény tél folyamán megritkultak a vetések, az egyébként is megkésve vetett tavaszi árpa az elvizesedett talajban sárgulni kezdett, s a viharos esőzések hatására megdőlt a kalászosok jelentős hányada. Az idei aratás mindenesetre gondterheltebb lesz az átlagosnál. Ez elsősorban a betakarított termés kezelésére és raktározására vonatkozik. Az aratás műszaki feltételei az idén tovább javultak, Szlovákiában összesen 6100 kombájn állhat csatasorba. Ez 364 géppel több, mint tavaly, emellett tovább növekedett a nagyobb teljesítményű E 516-os NDK-beli és a Lengyelországból behozott Bizon kombájnok részaránya. Az utóbbiak főleg a megdőlt gabonában és a hüvelyesek betakarításánál végezhetnek hasznos munkát. Szlovákiában 1 kombájnra átlagosan 130 hektár learatás jut, ami a csehszországi kerületekből, Magyarországról és a Szovjetunióból érkező vendégkombájnokat is beszámítva 90 hektárra csökken. A javuló műszaki ellátottság egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a kombájnok kölcsönzésére irányuló kooperációs kapcsolatok fejlesztése összhangban legyen az üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodás követelményeivel. Az energiatakarékosság szempontjait természetesen a gabona kezelésénél és szárításánál is érvényesíteni kell, ezért maximális mértékben ki kell használni a természetes szárítás lehetőségeit. Jó példát mutatnak ebben az irányban a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat vráblei üzemének dolgozói, ahol a felvásárolt gabona aktiv szellőztetéséről is gondoskodnak. Ilyen jellegű intézkedésekre elsősorban a mezőgazdasági üzemekben nyílik lehetőség, ahol a termés nagyobbik hányadát kezelik. Különösen fontos szempont a torlódások elkerülése a felvásárló helyeken, ami nemcsak fölösleges időveszteséggel jár, hanem jelentős minőségi károk forrása is lehet. Ezért a betakarítási munkák közös szervezésénél megfelelő ütemtervre, s a feladatok arányos elosztására kell törekedni, figyelembe véve a felvásárlás konkrét feltételeit, az optimálisan elvégezhető napi teljesítményeket. A társadalmi segítséget is erre kell összpontosítani, beleértve az ideiglenes száritó- és tárolóhelyek létesítését, hogy az idei termés minimális veszteségekkel, s a lehető legjobb minőségben kerülhessen a magtárakba. MAKRAI MIKLÓS Ján Bandy kombájnos a megtelt tartályt üríti az idejében érkezett tehergépkocsiba. A teljesítmények nyilvántartását Slávka Ferencová, gimnáziumi tanuló végzi, aki nyári aktivitás keretében kapcsolódott az aratási munkákba. A ÉSTK felvételei A szövetkezeti tagok a „Kasza után eke“ jelszó jegyében igyekeznek maximálisan megőrizni a talaj nedvességtartalmát, s meggyorsítani a takarmányalapot kiegésztő, s az eddig veszteségeket pótló tarlókeverékek vetését. A felvételen Tóth Mihály traktoros és Lu- dovít Ferenc mérnök, szakágazati agronó- mus a tarlóhántás minőségét ellenőrzi.
