Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-15 / 46. szám
A TND-360-as esztergapad A nnak ellenére, hogy a Galántai (Galanta) járásban a járási székhely legnagyobb üzeme, a szerszámgép- gyár csak harmadik helyen áll a nagysági sorrendben (a vágsellyei (Sal a) Duslo és a sered'i Nikkelkohó mögött), világszínvonalú termékkel hívta fel magára a figyelmet a közelmúltban. Az általuk gyártott TND 306-os, komputeres számjegyvezérlésű félautomata esztergapadot a hannoveri nagyvásáron a maga nemében a legelsők között emlegették. E „csodagép“ - amelyet egyébként a szenei (Senec) MONTOSTROJ-ban is alkalmam volt látni működés közben - volt a tulajdonképpeni indíték, hogy Bondor Sándornak, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének ajtaján kopogtattunk a gyárkapun belül folyó termelés iránt érdeklődve.- Fő termékünk a közeljövőben az SUI-32-es típusú csúcsesztergapad lesz, amelyből ez idén 200 darab gyártását írja elő a terv - tájékoztat Bondor Sándor - de már a jövő évi tervben ennek a számnak a duplája szerepel. Ha felfuttatjuk a termelést a megfelelő szintre, akkor ebből az esztergapadból 800-1000 darabot fogunk évente gyártani. A jelenleg még gyártás alatt levő SN-16B típusú csúcsesztergából ez idén 120 darab készül, de valószínűleg ennek gyártását befejezzük. De nemcsak gyártunk, hanem javítunk is esztergapadokat - évente általában mintegy ezer darab generál- javítását végezzük el. Mint ismeretes, a szerszámgépgyár anyavállalata Tren- öínben van, és mi az ott gyártásban levő esztergapadokhoz részegységeket is készítünk. • Mindeddig nem ejtettünk szót a TND-306-os világszínvonalú esztergapadról, amely tulajdonképpen felkeltette érdeklődésünket a galántai szerszám- gépgyár tevékenysége iránt...- Ezt szándékosan hagytam a felsorolás végére. Sőt, még előtte azt említeném meg, hogy van egy közös kísérleti munkahelyünk, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetével, ahol mikroelektronikával foglalkozunk. Mégpedig az integrált mikroelektronikai egységek nyomtatott áramköreit készítjük itt. Ez tulajdonképpen „előtanulmány“ a terveink szerinti komolyabb feladatokhoz. Ugyanis a jövőre nézve azt tervezzük, hogy a nálunk készülő szerszámgépek vezérlőegységeit is mi készítsük. Mert a nyugatnémet TRAUB- céggel közösen gyártott számítógépes számjegyvezérlésú - azaz CNC-rend- szerú,- esztergapadok mechanikus részét készítjük mi, a vezérlőegységet tőlük kapjuk - ami egyébként Japánban készül. • Ha ez a termék a világszínvonalat képviseli, mennyivel ,,tud“ többet, mint a többi önök által is gyártott esztergapad?- Elsősorban a produktivitást kell kiemelni. Mintegy két és félszer több munkát végez el ugyanannyi idő alatt, mint a klasszikus esztergapad. Nagyon pontosan dolgozik, és megtakarít egy közbülső műveletet, a köszörülést. Arról nem is beszélve, hogy megkönnyíti a szakmunkás feladatát, aki ráadásul önmaga végzi a programozást, utána behelyezi a munkadarabot, és nézi, miként végzi munkáját a gép... Ezután gyárszemlére indultunk, megtekinteni, miként „jegyezte föl“ magát a mátyusföldi szerszámgépgyártás a világ élvonalába. Először a múszerészmú- helybe néztünk be, amelyről kísérőm azt mondta, hogy ez az üzem „szíve“. Itt készülnek az egyes összetett részegységek prototípusai, sőt a nagy pontosságot igénylő munkafolyamatokhoz - a gyerekek variálható, összerakható játékaihoz hasonlóan... - a sablonok is. Általuk egyszerűvé válnak a sorozatban végzendő, sok pontos mérést igénylő megmunkálási folyamatok. Miközben az üzem új csarnokai felé vettük az utunkat, áthaladtunk azon a csarnokon is, amelyben korábban a termelés folyt, s most a gépek felújítását végzik benne. A generáljavítás után szinte újként ható esztergapadok katonásan sorakoztak elszállításra várva. E tevékenység érdekessége, hogy az egyes, kicserélésre szoruló alkatrészeket is itt készítik el. Amint az új csarnokokba lépünk, mindenütt látható, hogy színvonalas terméket csak színvonalas berendezéseken lehet készíteni. Ilyen például az FSRA80 NC számjegyvezérlésú marógép, amely nyolcféle műveletet végez el a munkadarab egyetlen rögzítése alkalmával. Hasonló az FOH 50 A-típusú marógép is, amely lyukszalagprogram szerint dolgozik, és az előbbinél több műveletet tud elvégezni a TND-360-as esztergapad mechanikai részegységein. Már a másik csarnokban pedig annak lehetünk tanúi, ahogyan a világszínvonalat jelentő TND-360-asokhoz ugyanilyen típusú esztergapadokon készítik az alkatrészeket, miután a nyersanyagot méretre vágva megkapták az elosztóból. Sót, egy másik ugyanilyen gépen úgy készülnek alkatrészek, hogy a kívánt átmérőjű rúd- vas egy állványra kerül, azt pontos rögzítés után hidraulikus henger adagolja a gépbe, amely pontosan levágja a kívánt méretre az anyagot, s ebből elkészül az alkatrész. Mikor a gép automatikusan továbbítja a kész alkatrészt, egyúttal „leltározza“ is! Nem kevésbé érdekes a mechanikus egységek szerelése, amelyet követően az új, korszerű lakkozóban „ruhát ölt" az esztergapad, majd következik az elektronikai egységek szerelése. A gép képernyőjén imitálható a gépen végezhető valamennyi művelet, így egyúttal azt is azonnal ellenőrizhetik, hogy nem követtek-e el valamilyen kapcsolási hibát. Ha kiváló terméket akarunk készíteni, akkor a mindenütt megfelelő pontosságot kívánó ellenőrzések elképzelhetetlenek az egyes részegységek nagyon pontos mérése nélkül. Ezt az IOTA 0102-típusú olasz berendezésen végzik, amely a három új szerelőcsarnok egyikének közepén egy hermetikusan elzárt kíimatizáci- ós „kalitkában“ kapott helyet. Ez egy háromdimenziós digitális mérőberendezés, amelyen a nagyobb részegységeket ellenőrzik. Olyanokat, amelyek külső formája, szerkezete nagyon bonyolult. Egyébként az ezredmilliméternyi pontosság itt természetes.- Először a méröasztalra - amelynek fedele egy sima kőlap, hogy a hőmérséklet se befolyásolja a mérés pontosságát - helyezzük a munkadarabot - magyarázza az ügyeletes, Láng Róbert. - Azt az asztalon rögzített kockához viszonyítjuk, majd az így betáplált helyzetben hozzáfogunk a mérésekhez. Egy kör alakú nyílás átmérőjét például úgy kapjuk meg, hogy az elektronikus érzékelővel a körfelületet három pontban érintjük. így ugyebár kapunk két húrt, azok szimmetria- tengelye a kör középpontjában metszi egymást, és a középponttól a körvonal pontjainak távolságai megadják a kör sugarát. Csakhogy ezt a számítógép Bondor Sándor nemhogy a másodperc tört része alatt kiszámítja, hanem azonnal írásban is megkapjuk. A fotocellával regisztrált helyzetben így a legösszetettebb formájú részegységek minden mérete megállapítható. Amikor ismét Bondor Sándor irodájában ültünk, legelőször az a kérdés merült fel bennem, hogy ha kiváló gépeken kiváló gépeket gyártanak, akkor vajon hogyan gazdálkodik a gyár?- Eddig a 7. ötéves tervidőszak minden évének feladatait teljesítettük, és így lesz ez idén is. Pedig vannak problémáink. Néha szinte érthetetlen, hogy a fém- megmunkáló szakmákban - például géplakatosokból - miért van kevés, hiszen nem is keresnek rosszul legjobb szakmunkásaink. így a hiányt a dolgozók kezdeményezésével igyekeztünk pótolni. Ráadásul az új csarnokok felépítésével jelentősen javultak a munkakörülmények. A bővítést azonban nem követte szakem- berlétszám-növekedés. Pedig a szakmunkások átlagfizetése jóval háromezer korona fölött van. Sőt, ezen a téren- a teljesítménybérezésnek köszönhetően - a tervezett bérszintet túl is teljesítettük. Az idősebb szakmunkások meg különösen. A szociális gondoskodás is nagyon jó, hiszen minden negyedik dolgozónk vállalati lakásban lakik és jelenleg sem kell fél évnél tovább lakásra várnia annak, aki lakáskérvényt nyújt be. Bármennyire is célunk - és érdekünk is- a tartalékok feltárása, tervezett feladatainkat csak a munkáslétszám növelésével tudjuk a jövőben teljesíteni. Remélhetőleg ez a gondunk is megoldódik, és sikerül vállalatunk révén tovább öregbíteni a hazai szerszámgépgyártás jó hírét a nagyvilágban. MÉSZÁROS JÁNOS Sorakoznak az esztergapadok (Gyökeres György felvételei) Szerszámgépek világszínvonalon Hasznos ismeretbővítés Tapasztalatok a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazásában A munkafeladatok teljesítése szempontjából a brigádrendszerű munkaszervezésben és javadalmazásban is elsődleges, hogy a kollektíva valamennyi tagja értse feladatát, pontosan tudja, mit kell elérnie. A brigád feladatairól a kollektívát a brigádvezető és helyettese tájékoztatja, esetenként a szak- szervezeti bizalmi jelenlétében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a brigádvezetónek legalább minimális közgazdasági ismeretekkel kell rendelkeznie. Ez leggyorsabban irányított felkészítéssel sajátítható el. Ide vonatkozó példák a Szovjetunióból. Leningrádban a műszaki haladás erre a célra létesített iskolájában, ahol termelési, részleg- és más gazdasági vezetőket képeznek, tanfolyamot rendeztek „A brigádrendszerű munkaszervezés formái bevezetésének gazdasági hatékonysága az ipari vállalatnál“ címmel. A műszaki képzés ciklusában, amelyben a brigád létrehozásának előkészítésével és tervezésével foglalkoztak, a termelésben dolgozó mesterek számára a főmérnök által jóváhagyott tanterv szerint szervezték meg az oktatást. A volgográdi Barikád ipari vállalatnál minden évben brigádvezetó- ket készítenek fel új beosztásukra, s ugyancsak továbbképezik őket és felkészítik a bri- gádvezetó-jelölteket is. Összesen 24 tanítási óra alatt ismertetik a résztvevőkkel az alapanyagot és a kollektív munkaszervezés haladó tapasztalatait. Itthon hasznos tapasztalatokra tettünk szert a brigádrendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra való felkészülés terén például a Povazská Bystrica-i járásban. A járási szakszervezeti tanács szakszervezeti nevelésének kabinetje még 1984-ben foglalkozott a szakszervezeti funkcionáriusok, a brigádvezetök és brigádvezetö-jelöltek képzésével. Az előadásokon szereplő témák közül: a brigádrendszerű munkaszervezés tervezése: a jutalomalap létrehozása és a jutalmazási rendszer; a munkaráfordítási normák a brigád önelszámolási normáinak rendszerében; szociális légkör a brigádban; a vállalati alakulatok feladatai a brigádrend- szerü munkaszervezés és javadalmazás bevezetésében. A brigádvezetök és helyetteseik képzésének első fázisában az irányítási képesség gyakorlatának tökéletesítése a legfontosabb. A jelölteknek olyan ismereteket kellene elsajátítaniuk, amelyekkel képesek munkatársaikat aktivizálni, vagyis érthetően meg tudják magyarázni nekik feladataikat, teljesítésük feltételeit és az ösztönzési formákat. Néhány vállalatunknál a gazdasági propaganda és nevelés keretében arra törekednek, hogy alkalmazottaik a konkrét munkahelyeken is ismereteket szerezzenek az önelszámolási rendszerről. Az efféle igyekezet nyomán a dolgozókat egy csomó olyan mutató ismeretére tanították meg, amelyek a vállalati feladatok teljesítése szempontjából ugyan nagyon fontosak, de az irányítás legalsó szintjén dolgozó kollektíva számára semmit sem mondanak, ráadásul a dolgozók ezek alakulására külön-külön nem is lehetnek hatással. így aztán több dolgozókollektívában a brigád egy tagjára jutó nyereségmutatót szerkesztettek, miközben a brigád termékeit ugyanazon üzemegységen belül egy másik brigádnak adta át, és a terv csak a késztermék darabszámára vonatkozott. Tehát az iménti mutató fölöslegesen részletes volt. Hasonlóan: a saját termelési érték mutatója egy brigádtagra lebontva lehet csak tájékoztató jellegű, s egyben kevésbé ösztönző hatású is. És fordítva. Néha egy szemlátomást egyszerűnek tűnő naturális mutató meglepően ösztönző hatást kelthet. Nem éppen könnyű azonban megítélni, mikor melyik alkalmazása a leghasznosabb., Ezért is van szükség a különböző brigádok tapasztalatcseréjére mind a vállalatokon belül, mind a vállalatok között. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás megköveteli, hogy megváltozzon a gazdasági vezetők viszonya a munkához, a brigádtagok pedig bővítsék közgazda- sági ismereteiket. Mert a kereset kollektív elosztása, az önálló elszámolás elveinek bevezetése mindegyik munkástól, a kollektíva tagjaitól megköveteli, hogy némi gazdasági ismerete legyen, s elsajátítsa az értékelő-elemző munka ábécéjét. Gondolom, a munkásokat nem lesz nehéz meggyőzni az ilyen ismeretek hasznosságáKŐVÁRY IVÁN
