Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-08 / 45. szám
Bimm KIT IBM Növénytermesztési bemutató - sok tanulsággal A tiszta égbolton ragyogó nap mintha összemosolyogna a napraforgótábla tenyérnyi virágaival, amelyek sárga tengerré varázsolják az egész táblát. Szomszédságukban kombájn rója a köröket, aratja, csépeli a pohánkát, odébb pedig fehéren virágzó borsótábla hívja fel magára a figyelmet, bár a virágok többsége már szemekben telt, kövér hüvelyeket érlelt. Ha nem tudná az ember, hogy a naptár október közepét mutatja, a látvány hatására azt hinné, hogy nyári határban jár. Az ősz azonban tény, így a növénytermesztési bemutatóra érkezett számos mezőgazdasági szakember és agro- nómus kétszeresen is odafigyel Veszprémi Imre mérnöknek, a légi (Lehnice) Csehszloyák-NDK Barátság Efsz főagronómusának a magyarázatára.- A borsót a tavaszi árpa helyére vetettük el, július 20-án. Amint látható, a termés beérik, és a konzervgyárnak adjuk le. így tettünk a már betakarított csemegekukoricával is, amit szintén másodvete- ményként termesztettünk. A pohánka is beváltotta a reményeket. Hektáronként egy tonnát ad, s ha figyelembe vesszük, hogy a szem mellett a növény szalmáját is értékesíteni lehet, akkor valóban megérte a fáradságot. A másodvetésű napraforgóról nem is szólva, amely, mint látható, szintén szemet érlel. A magyarázat részletes, mindenre kitér, és a kérdések is szaporán követik egymást. A résztvevők valóban mindenre kíváncsiak. Nem véletlenül, hiszen arra gondolnak, hogy amit ma itt látnak, azt holnap nekik is csinálniuk kell. Ezt már a határszemlét megelőző tanácskozáson Vendelín Péter mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának osztályvezetője is hangsúlyozta. Az egy lakosra jutó szántóterület nagysága alapján a világ államai között az utolsó helyek egyikét foglaljuk el, így a termékeny földterületek maximális kihasználása korparancs. A légiek a lehetőségek egyik eredményes, de ugyanakkor nehéz és nagy szakértelmet követelő módját mutatják be. Ennek ellenére vállalni kell, mivel a 8. ötéves tervidőszakban a növény- termesztés belterjességének további fokozása a másodvetésű növények nélkül el sem képzelhető. Ezek után érthetően nagy érdeklődés közepette számolt be a másodvetésű növények termesztésében szerzett eddigi tapasztalatokról Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke. Nem mulasztotta el kiemelni, hogy szántóterületüknek több mint a fele kevésbé termékeny, nagyrészt homokos-kavicsos talaj, s ugyanakkor egyéb szempontokból sincsenek előnyös helyzetben. A vegetációs időszakban például 15.3 Celsius-fok az átlaghőmérséklet, s mindössze 270 milliméter a csapadék. Ennek ellenére a másodvetésű növények egész sorát termesztik, s amint a példa is bizonyítja, nem kis eredménnyel. Természetesen arról is részletesen beszámolt, hogy a teljes növényi zúzalékként betakarított őszi árpa, majd a szemre hagyott őszi repce, árpa és búza után mikor és mit vetettek, melyik növény hogyan vált be, milyen hozamokat adott. Az efsz elnökének, valamint a kutatóintézetek és növénynemesítő állomások szakembereinek a felszólalása egyaránt igazolta, hogy a másodvetésű növények termesztésének tudományos- technológiai alapjait részletesen kidolgozták. A termesztők sokéves tapasztalatok alapján dönthetnek, hogy mi után, mikor és mit vessenek. A jelenlevők arról is meggyőződhettek, hogy a másodvetésű növényekkel nemcsak a takarmánymérlegüket javíthatják, hanem kedvező időjárás esetében egyéb bevételekhez is jutnak. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy a másodvete- mények hasznosítják a főnövények után visszamaradó tápanyagokat, s ezáltal védik a talajvíz minőségét. A pillangósvirágúak a talajt is javítják, mivel azt a levegőből lekötött nitrogénnel gazdagítják. A számos előny mellett a má- sodvetésú növények termesztése problémákkal és nehézségekkel is jár. Ezért intenzív felvilágosító és népszerűsítő munkára van szükség ahhoz, hogy a kívánt mértékben elterjedjenek, és az egyes mezőgazdasági üzemekben legalább a szántó 16 százalékát foglalják el. A problémák és a nehézségek egy része üzemeken belül megoldható, s elsősorban szervezési jellegű. Nehezítő körülmény, hogy a másodvetemények termesztésével járó munkák zöme arra az időre esik, amikor amúgy is rengeteg a tennivaló. Nem is szólva az öntözésről, amit a nyáron vetett növények nem nélkülözhetnek. A problémák egy része túlnövi az üzemek lehetőségeit. Ezek sorába tartozik például az üzemanyagkeret. Ebből a másodvetésű növények termesztéséhez szükséges mennyiséget nagyon nehéz kigazdálkodni. Több és megfelelő teljesítményű gépre is szükség lenne, s a nagyobb hozzáértés is alapkövetelmény, többek között a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. Ezek ellenére szinte egyetlen jelenlévő sem vitatta, hogy a másodnövények termesztésében a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének egyik járható útját látja.- Már évek óta termesztjük a másodveteményeket, általában jó eredménnyel - jelentette ki Bar- talos József, a Hegyétei (Kútniky) Efsz főagronómusa. - Idén az őszi árpa után 367 hektáron silókukoricát vetettünk. Ennek ellenére itt sok újat láttam, s nem kizárt, hogy már az elkövetkező években mi is további növényekkel fogunk próbálkozni. Újszerű szemléletre és előrelátó, rugalmas munkaszervezésre van szükség ahhoz, hogy a másodvetésü növények termesztésével együtt járó munkákat az egyik legnagyobb dologidőben idejében el lehessen végezni. De még ennyi sem elég ott, ahol nincs öntözési lehetőség. Szikura Ferenc, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság agronó- musa hasonlóan vélekedett.- Mi elsősorban a Perko és a Hyso egymás utáni termesztésével értünk el jó eredményeket, így hektáronként átlagosan száz tonna zöldanyagot takarítottunk be, ami takarmánymérlegünket jelentős mértékben javította. A bemutatón elsősorban a napraforaó keltette fel az érdeklődésemet. Érdekel, hogy miként lehet betartani a betegségek megelőzéséhez szükséges vetési ciklusokat, és milyenek a termés utókezelésének és eladásának lehetőségei. Ősszel, amikor a felvásárló üzemek a szemes kukorica átvételét sem győzik, s a mezőgazdasági üzem sincs kellően felkészülve, a kicsépelt napraforgó komoly problémát okozhat. Érdeklődéssel szemlélte a bemutatót Liszek István is, a somor- jai (Samorín) Kék Duna Efsz szarvasmarha-tenyésztő ágazatának vezetője.- Munkabeosztásomnak megfelelően elsősorban a takarmánynövények érdekelnek. Eddig nagyrészt Perkóval és mustárral próbálkoztunk, a jövőben, az itt látottak alapján is felbátorkodva, nagyobb arányban szeretnénk kihasználni a másodvetésü kukoricákat. Úgy gondolom, hogy a termesztési ismeretek mellett elsősorban a munkaszervezési kérdésekről elhangzottakat kell megszívlelnünk. A véleményekről és az észrevételekből is leszűrhető tanulságot Balta László, az SZLKP KB szakosztályvezetője rövid, de annál sokatmondóbb felszólalásában összegezte, hangsúlyozva, hogy 1990-ig a bruttó mezőgazdasági termelés keretében tovább kell növelni a növénytermesztés részarányát. EGRI FERENC A szakmai nap résztvevőinek egyik csoportja a Légi Efsz határában Bálint Péter és Deák Péter a szivattyúállomás gépeit indítják ÉLETET JELENTŐ VÍZ Nyolc óra körül jár az idő, az őszi nap bágyadt sugarai csak lassan oszlatják el az Ipoly völgyében terpeszkedő ködöt. Az új szivattyúállomás környéke csendes. Bálint Péter mérnököt, az Ipolybalogi (Balog nad Iprom) Efsz öntözési részlegének a vezetőjét az épület egyik helyiségében találom, ahol Deák Péter gépésszel, Szalai Józseffel, Saróka Tiborral és Szentkereszti Tiborral a napi teendők egyes részleteit beszéli meg. A kis csoport tagjai nagy felelősséggel járó feladatot teljesítenek: a közelmúltban átadott nagy területű öntözőberendezés „főpróbáját“ végzik.- Szövetkezetünkben 29 millió koronás beruházással épült meg ez a szerteágazó csőrendszer, amely 1170 hektár mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé - tájékoztatott Bálint Péter. - A szivattyúállomás Szécsénke (Seőianky), Ipolyhídvég (Ipefské Predmostie) és Ipolynagyfalu (Vel'ká Vés nad Ipl'om) határába a földbe fektetett mintegy 30 kilométernyi hosszúságú csővezetéken keresztül juttatja el az Ipoly vizét az öntözőberendezés szórófejeihez. Most került sor az új létesítmény próbaüzemeltetésére.- Milyenek az eddigi tapasztalatok? Egy ilyen nagy öntözőberendezés építésénél bizonyára problémák is előfordultak.- A Mezőgazdasági Építővállalat dolgozóinak igyekezete ellenére, akik az Állami Meliorációs Igazgatóság megbízásából építették az öntözőberendezést, valóban előadódtak problémák, amelyekre a jelenlegi főpróba során derült fény, de ezeket a kivitelező a jótállási időn belül eltávolítja. Bálint Péter ezután az órájára pillant, s szól Deák Péter gépésznek, hogy indíthatja a gépeket. A gépész egyetlen mozdulattal működésbe hozza a szivattyútelep gépeit, s a csővezetékekben máris megindul a víz áramlása.- Csak kilenc óra után üzemeltetjük a gépeket - magyarázza Bálint Péter -, aminek két oka is van. Az egyik az, hogy nem akarjuk a reggeli villanyáram-csúcsfogyasztást terhelni, másrészt pedig gazdaságossági szempontok is indokolják a későbbi üzemeltetést. Csúcsidőben ugyanis két óra alatt annyiba kerülne az elfogyasztott villanyáram, amennyiért a későbbi órákban szinte egész nap üzemeltethetjük a gépeket. Az öntözócsoport tagjai ézután felrakták a traktor vontatta pótkocsira a szükséges szerszámokat, felszerelést, s elindultak a kijelölt munkahelyükre. A szivattyúállomás elnéptelenedik, nincs is szükség emberi iránvításra, a berendezés teljesen automatizált, önállóan biztosítja a víz szükséges nyomását a csővezetékben. Az emberi munkára inkább a határban van szükség - magyarázza tovább az öntözési részleg vezetője. - A forgódobok elhelyezése, a.tömlők kihúzása és a szórófejek felszerelése jól szervezett munkát igényel. Tapasztalataink szerint 14-16 forgó- dobb kezeléséhez egy traktor, egy traktoros és egy kisegítő dolgozó szükséges. Ott kell beállítani a szórófej haladási sebességét is, amitől az adott területre jutó víz mennyisége függ.- Mi mindent szándékoznak öntözni az új öntözőrendszer segítségével?- A közel ezerkétszáz hektáros területen többféle növény öntözésére nyílik lehetőség. Különösen az ipolyhídvégi határban levő kertészetben lesz nagy szerepe, de számolunk a cukorrépa, a szántóföldi takarmánynövények, valamint a rétek öntözésével is. Szükség esetén a gabonavetéseket is öntözhetjük, különösen az olyan csapadékszegény időjárás esetén, mint a mostani. Az öntözócsoport tagjainak a munkáját a helyszínen is megtekintettük. A traktor hosszú, fekete kígyóként vonszolja maga után a forgódobról lecsévélödő műanyagtömlőt, hogy a végére szerelt szórófej erős sugárban szórhassa a vizet a szomjas földre. A talajra hulló vízcseppeket nézve öröm csillog az emberek szemében. Az ipolybalogi szövetkezet növénytermesztői nagy csatát nyertek, jelentős területen függetlenítették magukat az időjárástól: a földbe fektetett csövekben egyenletesen áramlik a növényekhez az életet jelentő víz, s az öntözésnek köszönhetően tovább növekszik majd a termelés eredményessége és hatékonysága. BÖJTÖS JÁNOS A forgódobot a csővezetékre kapcsolják (A szerző felvételei) A kombájn pohánkát arat, az előtérben a másodvetésű napraforgó szépen kifejlett virágai (A szerző felvételei)
