Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
1917 novemberében kezdődött Hatvannyolc esztendő lehet sok is, meg kevés is. Hatvannyolc esztendő alatt egy új világ született. 1917. november 7-én dördültek el az Auróra ágyúi. Hatvannyolc esztendeje született meg az új világrend. November 7-én az egész világon a nagy októberi szocialista forradalmat köszöntik. Ünnepel a szovjet sport is. 1. A cári Oroszország 1908-ban Londonban képviseltette magát először az olimpián. Mindössze öt sportolóval. Másodszor - és egyben utoljára - az 1912-es stockholmi olimpián szerepeltek orosz sportolók. A két olimpiai mérleg: egy arany-, négy ezüst- és egy bronzérem. A különféle mesterkedések hatására a Szovjetunió csak az ötvenes évek elején lett tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Aztán jött Helsinki, Nyina Romaskova győzelme és... íme a nemzetek közötti nem hivatalos versenyek pontszáma és - összevetésként - az USA sportolói által szerzett pontok a nyári olimpiákon. Amint látni fogjuk, az USA sportolói csak egyszer szereztek több pontot mint a Szovjetunió képviselői ( A Szovjetunió pontszáma az első, az USA pontszáma a második oszlopban van feltüntetve). Gyakran felmerül a kérdés: hol kezdődik az aranyérmekhez vezető út? Hol van a forrás, ahonnét elindul az erecske, amely óriási folyammá duzzadva a tengertje ömlik? Milyen módon, hogyan fejlesztik a szovjet sportolók képességeiket? Miből táplálkozik a szovjet versenyzők oly sokszor megcsodált erkölcsi-akarati és jellembeli tulajdonsága? A kérdésekre talán nem is olyan nehéz választ adni. Nézzünk csak néhány tényezőt. A Szovjetunió 68 sportágat tart nyilván, az úgynevezett nemzeti sportok nélkül. Az atlétika több mint hatmillió aktív versenyzőt számlál, a sízés 5, a futball 4, a kosárlabda 4 milliót. Az országban több mint ötezer sportiskola működik, ahol a legjobb pedagógusok csaknem 40 millió gyerekkel foglalkoznak. Nagy népszerűségnek örvendenek az ifjúsági tömegversenyek, mint például a „Bőrlabda“ (futball), „Ezüst Korcsolya“ (gyorskorcsolya), „Arany Korong“ (jégkorong), „Vidám Delfin“ úszás elnevezésű rendezvények. Ezeken a versenyeken évente 20 millió fiatal indul, a diákság testi fejlődéséről egymillió ötszázezer képesített tornatanár gondoskodik. A nagy megbecsülésnek örvendő edzők száma csak milliókban fejezhető ki, s közülük több mint egymilliónyian főiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Hétmillióra tehető azoknak a szakvezetőknek a száma, akik munkájuk mellett foglakoznak a fiatalok és az idősebbek testi nevelésével. További érdekes számok: a szovjet állam 1959-ben 4,8 milliárd rubelt fordított a lakosság sportolására és aktív pihenésére, 1984-ben ez a szám csaknem hatszorosára emelkedett. 2. Nem hétpecsétes titok a sportra fordított több milliárd rubel. A moszkvai olimpia óta többször is emlegetik a különböző számokat, statisztikákat. De nemcsak ezeket. Elismeréssel beszélnek az óriási tömegbázisról, az átgondolt és ésszerű testnevelési rendszerről, a párt és az állam, a társadalom hathatós támogatásáról. A Szovjetunióban megvalósítják az SZKP XXVI. kongresszusának határozatait: „tovább fejleszteni a turizmust..., növelni a sport- és a tursta- felszerelések gyártását..., fejleszeni az üzemek, a gyárak, az iskolát, a lakótelepiek sportolási lehetőségeit. . Vagy itt volt az emlékezetes moszkvai olimpia. Ennek kapicsán Szergej Kovajlov, az akkori szervező bizottság egyik Prágában járt vezetője kijelentette: „Az új sportlétesítmények építésénél és a régiek rekonstruálásánál egy célt tartunk szem eTtt: országunk lakosságának érdekét, hogy az olimpia után kihasználhassák a stadionokat, uszodákat, sportpályákat...“ És ez így is van. Nem úgy mint Montrealban: megszüntették az olimpiai sportlétesítmények üzemeltetését... Ezek után talán már könnyebb feleletet találni arra a kérdésre, hogy miért szereztek a szovjet sportolók az eddigi nyolc olimpiájukon 291 arany-, 347 ezüst és 233 bronzérmet. Napról napra új Alekszejevek, Sza- nyejevek, Korbutok, Harlamovok, Blohinok, Karpovok, Kaszparovok, Makarovok, Fetyiszovok születnek. 3. A Moszkvában rendezett XXII. Nyári Olimpiai Játékok idején az egész világ megismerhette a szovjet valóságot, a szovjet emberek óriási érdeklődését a sport, a testnevelés iránt és nem utolsósorban a szovjet sportmozgalom fejlettségi fokát. Mindez a nagy októberi szocialista forradalom eszméi megvalósításának, a szocialista társadalom építésének eredménye. A Szovjetunióban minden feltétel adott, hogy tovább fejlődjön a tömegsport, növekedjék a világszerte megcsodált kiváló szovjet élsportolók száma. Emellett a Szovjetunió hathatósan támogatja a szocialista és a fejlődő országok sportéletét. Nemcsak sporttalálkozókról van szó, hanem szakmai és szervezési segítségről is. Erről tanúskodik a Szovjetunió több mint 70 országgal tart fenn sportkapcsolatot. A néhány nap múlva kezdődő csehszlovák-szovjet barátság hónapban sportolóink is többször találkoznak a szovjet versenyzőkkel, összemérik tudásukat, kicserélik tapasztalataikat. A kölcsönös találkozások mindkét fél számára hasznosak. De főleg számunkra. Van mit tanulnunk a szovjet sporttól... A világ legjobb jégkorongozójénak tartott Szergej Makarov (ŐSTK-felv.) Minden harmadik ember sportol Ha a tudósító több napot tölt egy városban, sok mindent megtudhat az illető ország életéről, sportjáról. Vilniusról van szó, a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság 450 ezer lakosú fővárosáról. Litvánia a Szovjetunió egyik „legsportosabb“ köztársasága. A testnevelés és a sport már évszázadokkal ezelőtt' nagy népszerűségnek örvendett a 65 ezer négyzetkilométer területű és mintegy hárommillió lakosú országban, ám a tömegsport és az élsport igazi fejlődése csak 1940 után indult meg, amikor Litvánia a Szovjetunióhoz csatlakozott. Manapság minden harmadik litván lakos sportol, minden negyedik állampolgár pedig a GTO-jelvény viselője. CSALÁDÓK VERSENYE. A Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban a különböző korú embereket sokféleképpen nyerik meg sportolásra. Egyik formája éppon a GTO-jelvényért történő családok versengése. Az utóbbi években már lebonyolítják a köztársasági bajnokságot is. Amikor ott jártunk, a Vilekgis család lett a győztes. A család összetétele: villamosmérnök apa, a szakszervezetben tisztségviselő mama és a hetedikes tanulólány. Nagyon érdekesek a GTO egyéni versenyei is. Évekkel ezelőtt Janis Galickos nevét emlegették a vilniusi kollégák. Az 52 éves középiskolai tanár korcsoportjának minden számában új csúcsot állított fel! Érdekes, hogy a sokoldalú tanárember (nem tornát tanít a középiskolában) mint önkéntes edző 15 olyan sportolót nevelt fel, akik sportmesteri címet szereztek. Hogy minél több embert nyerjenek meg a rendszeres testedzésre, a Szovjet Litvánia című lap évente tömegversenyt rendez a sportegyletek, a Komszomolszkaja Gazeta pedig a városkeru- letek és városok számára. Ezenkívül a GTO évente szerepel a litván komszomolisták spartakiádján. Nemrégen a Litván SZSZK sportszerveinek kezdeményezésére útjára indították a balti szovjetköztársaságok és a Belorusz SZSZK közötti GTO-csapatversenyt. LEHETŐSÉGEK. Talán mondanunk sem kell: Litvániában nagyszerű lehetőségek vannak a sportolásra. Csak az utóbbi esztendőkben a sportolni vágyók rendelkezésére bocsátottak 200 új tornatermet, több tíz úszómedencét, néhány atlétikai létesítményt és vitorláés röplabdapiályát. A Kaunas melletti gyönyörű erdőben felépítették a legnagyobb igényeket is kielégítő evezőspályát, itt hódolhatnak a vízisportoknak a családok és a kezdő amatőrök. Befejezés előtt áll a Neris folyó mentén épülő fedett evezőspálya. A köztársaságban 3500 sportegyesület működik, melyeknek rendelkezésére áll: 50 stadion, 300 futballpálya, 500 tornaterem, 200 sí- és vízisílétesítmény, 25 fedett uszoda, 200 különböző pálya. .. A több mint 100 sportiskolát 40 ezer gyerek látogatja, sok híve van Litvániában a turisztikának; minden hatodik ember a természetben, az erdőkben (a köztársaság területének 23 százalékát erdők borítják) tölti a szombat-vasárnapot. Litvániának külön testnevelési főiskolája van, ahol tornatanárokat és edzőket képeznek. SOCIKAS, POZNYAK, TAMULIS... Litvániában több mint 40 sportot űznek versenyszerűen, s a legnépszerűbbek közé tartozik a kosárlabda (gondoljunk csak a Zalgiris Kaunasra), evezés, kajakkenu, ökölvívás, asztalitenisz, atlétika, kézilabda, úszás és a kerékpár. Különösen a litván ökölvívók ismertek világszerte. Algirdas Socikas az 50-es években többször nyert szovjet bajnokságot a nehézsúlyban, legyőzte a legendás Korolovot is. Socikas jól szerepelt az olimpiákon és az Európa-bajnokságokon is. Később elvégezte a testnevelési főiskolát, edző lett és olyan kiváló litván ökölvívókat nevelt, mint az olimpiai bajnok Dán Poznyak vagy az Európa-bajnok Tamulis. Hogy Socikas milyen nagy érdemeket szerzett a litván és a szovjet ökölvívás fejlesztésében, arról tanúskodik: megkapta a Lenin-rendet. Litvánia kosárlabdázói sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon és a Szovjetunió válogatottjában több mint 30 vilniusi és kaunasi játékos kapott helyett. A Zalgiris Kaunas női csapata a Szovjetunió legjobb együttesei közé tartozik, néhányszor Európa Kupát is nyert; a férficsapat uralja a hazai mezőnyt, tavaly a KEK-döntóben szerepelt. A montreali olimpián aranyérmet nyert szovjet női válogatott egyik erőssége éppen a litván Alena Rupsena volt. Ugyancsak aranyéremmel tért haza Vilniusba Elvira Casajtie kézilabdázónő. Montrealban megszületett az első litván olimpiai úszóérem: Andrej Joumatis a harmadik helyen végzett a 100 méteres férfi mellúszásban. A második világháború után csaknem 400 litván sportoló lett a Szovjetunió bajnoka, huszonnyolcán világbajnokságot, százhatvanan pedig Európa-bajnokságot nyertek, és 30 olimpiai érmet szereztek, ebből hat aranyat. A legutóbbit Lina Kacjusite a 200 méteres női mellúszásban a moszkvai olimpián. Ha figyelembe vesszük, hogy a Litván SZSZK lakossága csak hárommillió akkor az említett számok mindent csodálattal töltenek el. A tömegsportban és az élspertban elért kiváló eredmények a soha nem tapasztalt feltételeknek és a litván nép tehetségének köszönhető. A feltételeknek, melyekről a kommunista párt, a szocialista állam messzemenően gondoskodik. Mert a szovjet ember testi nevelése fontos helyet foglal el a szocializmus és a kommunizmus építésének programjában, melyet már 68 esztendővel ezelőtt megfogalmaztak. Az oldalt írta: TOMI VINCE zóklubot, több száz kosár-, kéziAlgirdas Socikas ökölvívó Lenin-rendet kapott $ ÚJ SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadia Szlovákia Kommunista Párttá Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telelőn 309 331 -252. 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdaság ügyek: 506-39 Távíró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 81580 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdai pan Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanovüova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábreiie 15 II emelet, telelőn: 551-83, 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kós 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13- Terjeszti a Postai Hirtapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz ttaie, 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 A szovjet sport egyik nagy egyénisége: Anatolij Karpov
