Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-01 / 44. szám

BIZTOSÍTÁS- Kovács úr, nem akar biztosí­tást kötni a felesége bundájára? - érdeklődik a biztosítási ügynök.- Fölösleges: tegnap találtam a szekrényben egy férfit, 6 majd vigyáz rá! CSALÁDI BÉKE- Mama, ez Edit, akit feleségül akarok venni.- De hát ez a papa titkárnője, fiam!- Ne izgulj, mama. Ha nem venném el ót, akkor a papa fakép­nél hagyna téged! DÖRZSÖLT TITKÁRNŐ MILLIOMOS- Doktor úr, ha meggyógyulok, akkor 500 ezer dollárt ajándéko­zok új" kórháza céljára - közli hö­rögve a beteg milliomos. Néhány nap múlva az orvos összetalálkozik volt páciensével. Sugárzik róla az egészség.- örülök, hogy kitünően érzi magát - mondja az orvos -, és most meg szeretném említeni azt a pénzt az új kórházam számára, amelyet Ígért.- Pénzt Ígértem? - csodálkozik a milliomos. - Milyen súlyos beteg voltam! Még félre is beszéltem... LÓDÍTÓK Két férfi fogadott 100 koronába, hogy ki tud nagyobbat lódítani.- Tegnapelőtt felmentem a vár­ba - kezdi az egyik’-, kinyújtottam a kezemet, és átrepültem egész Bratislava fölött. A másik szótlanul elteszi a szá­zast.- Miért teszed el a pénzt? - til­takozik az első.- Azért, mert én nyertem - így a másik. - Ugyanis láttalak re­pülni! SZERELŐ- Végre-valahára itt van! - só­hajt fel, amikor beállít a várva várt vízvezetékszerelő.- Egy álló hete hívom ma­gukat...- Pardon, akkor rossz helyre jöttem - feleli a szerelő. - Az a bérlő, akihez ma kell mennem, már hat hónapja telefonál... Kusza gondolatok Ha kórusban akarsz éne­kelni, akkor legelőször jól fi­gyelj a karmesterpálcára. xxx A pénznek természetesen nincs szaga. Mégis gyorsan elillan. xxx Az illető naphosszat nem tu­dott visszaemlékezni egy olyan egyszerű szóra, mint a „guillo­tine“. A feje sehogy sem vette be. xxx A mentőövről később kide­rült, hogy... nyakörv. xxx Ha helytelen lépésre ké­szülsz - akkor előbb egyez­tesd össze a másikkal! xxx Hogy valaki nagy lábon él­jen, ehhez elsősorban... meg­felelő láb szükséges... xxx A nevetés meghosszabbítja azoknak az életét, akik nevet­nek. De mi lesz azokkal, aki­ken nevetnek? xxx- Heuréka! - kiáltott fel örömmel Arkhimédész. - Csak nehogy elfelejtsem a főnökö­met is bevenni társszerző­nek! Gellért György fordításai VALLOMÁS A parkban egy fiú és egy lány ül az egyik pádon.- Editke, én már régóta monda­ni akarok neked valamit - kezdi bátortalanul a fiú.- Én pedig már régóta válaszol­ni akarok neked valamit - feleli azonnal magabiztosan a lány. IFJÚ HÁZASOK- Liliké, mi lesz ma vacsorára?- Nem tudom, szivem. A cimke ugyanis levált a konzervdo­bozról ... A HÉT VICCE- Iratszekrényeink zsúfolásig megteltek - közli az iroda munkatársa a főnökével - a hat évnél régebbi keltezésű leveleket meg kell semmisíteni.- Lásson neki - válaszolja a főnök csak előbb készítsen másolatot minden okmányról, amely megsem­misítésre kerül! PSZICHOLÓ­GUSNÁL- Most kép­zelje el, hogy be­zárkózik a szo­bába egy szép lánnyal meg egy üveg konyakkal. Mihez nyúl elő­ször?- Először a villanykapcso­lóhoz nyúlok, doktor úr! HELIKOPTER- Oda nézz, Lajos! Látod ott azt a helikoptert? Már tíz perce egy helyen lebeg.- Biztos elfo­gyott a benzinje, Ödön... yrm-fia leMM£s Jth. a- Van egy kis időd a számomra? (Sztrsel)- Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, híztam-e az elmúlt héten?... (Milan Stano karikatúrája) KATONAI NEVELÉS Az újonc levelet ír a szüleinek: „Drága anyukám, te hiába pa­zaroltál húsz évet arra, hogy meg­taníts arra, hogy reggel korán kel­jek, felöltözzem, fogat mossak, megreggelizzem, és este korán feküdjek le. Itt a seregben mind­össze két nap alatt megtanítottak mindenre". HIGIÉNA- Nem akarom megsérteni, ve­zető kartárs - mondja az élelmi­szerüzletben az egyik vevő -, de hogyan lehetséges az, hogy ez a plakát, amelyen ,,A higiénia éve“ felírás olvasható, légypiszok­tól tarkállik?-Hát, kérem...a legyek nem tudnak olvasni! SZÓRAKOZOTTSÁG A beteget kiviszik a műtőből.- Hála az égnek, vége - suttog­ja bágyadtan.- Ebben ne legyen annyira biz­tos - jelenti ki a szomszéd ágyon fekvő beteg -: a sebész a hasam­ban felejtette a szivacsot, s kényte­lenek voltak újra felvágni.- Az én gyomromban pedig ott felejtették az orvosi műszereket - szólalt meg egy másik páciens. Ekkor a sebész váratlanul be­néz a kórterembe és megkérdezi:- Nem látta valaki a kalapomat? Osztályonfelüli eladó Amikor beléptem az üzletbe, az egyik eladó egy pikáns fran­cia képeslapot tanulmányozott, a másik halványkék levélpapír­ra írt apró gyöngybetűkkel, a harmadik zsebrádióján vízál­lásjelentést hallgatott Bratisla- vából, a negyedik egy szép, fényes jonatán almát hámozott magának aprólékos műgond­dal. Percekig némán, alázato­san álltam az üzlet közepén, hogy felfigyeljenek rám, de hi­ába. Ezek után elszánt mozdu­lattal a hátsó zsebhez kaptam, előrántottam a szájharmoniká­mat és mély átéléssel elját­szottam Brahms „Magyar tán­cok“ című kompozícióját, a le­velet író eladó egy pillanatra felnézett:- A középrész egy kicsit fals volt - jegyezte meg ajkbigy- gyesztve, aztán újfent levelébe mélyedt. Az almát hámozó fia­talember jóízűen beleharapott a gyümölcsbe, majd teli szájjal rámkérdezett:- Na, mit akar? Éreztem, hogy felmegy ben­nem a pumpa és ki akartam kérni magamnak ezt a minősít­hetetlen hangnemet, amikor a fiatalember gyorsan mellém lépett, lenyelte a falatot és hal­kan, hogy a többiek ne hallhas­sák, így szólt:- Ezerszer is bocsánatot kérek. Szeretettel köszöntőm üzletünkben és örülök, hogy a kedves vendég megtisztel minket látogatásával. Szíves­kedjék elmondani, mit óhajt, s boldog leszek, ha a rendelke­zésére állhatok. Ezt követően jó hangosan, hogy a kollégái is hallhassák, így folytatta:- Ne válogasson annyit! Ez van, ezt kell szeretni. Mit ma- cerálja az embert!? Ismét a fülemhez hajolt:- Elnézést kérek, de kény­telen vagyok gorombáskodni a többiek miatt...- Hogy érti ezt?- Mindent elmagyarázok. Azzal kell kezdenem, hogy én nagyon szeretem a foglalkozá­somat. Hivatásnak tekintem. Jó érzés, ha a kedves vevőt sikerült tökéletesen kiszolgál­nom és ő elégedetten távozik az üzletből. A többi kollégám azonban nem sokat ad az ud­NÉZŐPONT- Van valamilyen remény, dok­tor úr? - kérdi a koros, gazdag nőbeteg férje.- Minden attól függ, hogy mi­ben reménykedik - válaszol az orvos. FOGORVOSNÁL- Doktor úr, tud úgy fogat húzni, hogy nem fáj?- Általában tudok. Csak ritkán rúgnak meg a páciensek. ÉRZÉKENYSÉG- Már ötödször emlegeted azt a nyomorult százast. Ez olyan kel­lemetlen nekem, hogy a legszíve­sebben soha többé nem kérnék tőled kölcsön egyetlen vasat sem! variasságra, a figyelmes ki­szolgálásra. Hidegen, ridegen, gorombán tárgyalnak a vásár­lóval. Namármost...- Namármost - néztem rá feszült figyelemmel. A fiatalember hosszan, mé­lyen sóhajtott:- Meg kell értenie az én ne­héz helyzetemet. Ők modorta- lanok, tapintatlanok. Én nem udvariaskodhatom egyedül az üzletben. Kilógnék a kollektí­vából. A többiek megutálná­nak, strébernek tartanának. Parancsoljon, az áru! Szépen becsomagoltam, remélem meg lesz elégedve. Szeretném, ha üzletünket a jövőben is meg­tisztelné látogatásával. Elné­zését kérem, hogy a többiek miatt hangosan nem köszönök el öntől, de halkan és diszkré­ten a fülébe súgom: Nagyon örültem! Jó egésszéget kívá­nok! Volt szerencsém. A vi­szontlátásra. Ismeretlenül is kézcsók a kedves feleségé­nek! Alig tettem ki a lábam az üzletből, becsapta utánam az ajtót. De én nem haragudtam rá. Tudom, hogy csak a többi­ek miatt tette... GALAMBOS SZILVESZTER 1985.: Vladimír Pavlík rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom