Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-25 / 43. szám
ÉS A HAZAFISÁG OSZTÁLYTARTALMA A reális szocializmus meggyőzően megerősítette a marxizmus -leninizmusnak azt a megállapítását, miszerint a nemzetiségi kérdés eredményes megoldása, az új ember, az internacionalista és a hazafi formálása csakis a marxista-leninista eszmék alapján, a párt és a nép alkotó tevékenységének folyamatában lehetséges. Az imperializmus mindenáron be akarja feketíteni ennek a kérdésnek a szocialista megoldását, a lenini nemzetiségi politikát és legnagyobb értékét, a Szovjetunió nemzeteinek megbonthatatlan barátságát, s folytatja a rosszakaratú propagandatámadásokat a fejlett szocializmus vívmányai ellen. Az antikommunizmus zászlaja alatt egyesülnek a jobboldali és a „baloldali“ revizionizmus, a külföldi burzsoá-nacionalista, cionista és klerikális központok. Támadásaik a szovjet emberek egysége és felzárkózottsága, a haza és a kommunista párt iránti hűségük ellen irányul. Ezért fontos elméleti és politikai feladat az interrfacio- nalizmus és a hazafiság társadalmi és osztály-feltételezettsógének magyarázata, az internacionalista tudatformálás elmélete és gyakorlata burzsoá elferdítésének bírálata. Ez a feladat ma különösen időszerű, amikor a kádereket az új követelményeknek megfelelően kell nevelni, amikor a párt a XXVII. kongresszusára készül, olyan újszerű politikát valósítva meg, amely meggyorsítja haladásunkat, feltárja a szocializmus előnyeit, dinamikáját és távlatiságát. o Vlagyimir lljics Lenin megállapította: internacionalistának lenni annyit jelent, hogy ne csak saját nemzetünkre gondoljunk, és érdekei fölé helyezzük a közös érdekeket. Azt követelte, hogy harcolni kell a nemzeti korlátoltság, magába zárkózottság és elszigeteltség ellen. Ennek a folyamatnak a vezető ereje és megbízható szavato- lója a munkásosztály. Politikája egyesíti a különböző nemzetek munkásai testvériségének, szolidaritásának érdekeit. Az internacionalizmus és a hazafiság a munkásosztály sajátja, idegen számára a nacionalizmus, és Engels szerint egész szellemi fejlődése humanista és nacionalistaellenes. A munkásosztály az internacionalizmust, a hazafisá- got, az alkotó szellemet képviseli. Objektív helyzete és rendeltetése lehetővé teszi, hogy magára vállalja a főszerepet a társadalom forradalmi átépítéséért folytatott harcban. A szovjet társadalom fejlődésének mai szakaszát az osztály nélküli struktúra és a társadalmi egyenlőség fokozatos kialakulása jellemzi. Ez a szakasz azonban nem jelenti a munkásosztály világos céljainak nivellálását, illetve azt, hogy ez az osztály osztályon kívüli, vagy osztályon felüli pozícióra helyezkedik. Ellenkezőleg, ezen az úton a haladást egyrészt az osztálypozíció megszilárdulása, másrészt valamennyi társadalmi réteg és csoport átnevelése teszi lehetővé. JSZÚ 3 A munkásosztály az új történelmi feltételek között is vezető társadalmi, politikai és gazdasági erő, a nagy lépések fő kezdeményezője és szervezője. Politikai profilja, pszichikája és erkölcse alapozza meg a szovjet emberek új, történelmi közösségét. A munkásosztály érdekeit és-eszméit fejezi ki a marxista-leninista elmélet. Osztályöntudata képezi a kommunista világnézet magvát. Bizonyos szempontból olyan tengelyt jelent, amely meghatározza a társadalmi tudat és a lakosság egyes rétegei internacionalista és hazafias nevelésének struktúráját, irányvonalát és tartalmát. Az osztályszempont számára idegen a szűkkeblű osztályegoizmus. Mivel a munkásosztály érdekeit és eszméit fejezi ki és mély humanista tartalmat ad a nevelésnek, lehehővé teszi, hogy objektiven elemezzük és értékeljük a személyiség tudatának fejlődését, leleplezzük az ellentmondásos erőket, irányzatokat, a negatív jelenségeket és meghatározzuk az ellenük folytatott bare módját. A szovjet emberek többségének társadalmi tapasztalata olyan feltételek között alakul ki, amikor az országon belül már a szocializmus javára dőlt el a ki kivel kérdés. Ez a tény nagy jelentősége ellenére magában rejti azt a veszélyt, hogy egyes emberek a mai viszonyok között megfeledkeznek az osztálykritériumokról az általános emberi értékek megítélése során. Ellenségeink azt akarják elérni, hogy a szovjet emberek, főleg a fiatalok tudatából száműzzék a kommunista eszmék iránti hűséget, a forradalmi kötelességek, az internacionalizmus és a hazafiság iránti odaadást. A lakosság valamennyi rétegének nevelése az osztályszempont és a pártosság szellemében ezért továbbra is a központi politikai és ideológiai feladat marad. A nevelés osztályjellege konkrét történelmi folyamat. A párt tevékenységében és az ország életében minden szakasznak sajátságos jelei vannak, ez alapozza meg az újat és fejleszti tovább a társadalmi haladást. A történelmi szakaszok belső egysége és az egyik szakaszból a másikba való átmenet szavatolja a társadalmi viszonyok szüntelen fejlődését. A sajátosságok figyelembevétele lehetővé teszi a tapasztalatok megőrzését és terjesztését, az internacionalista és hazafias nevelés időszerűsítését, valamint az ideológiai hatás egybehangolását az új követelményekkel és feladatokkal. 0 Vlagyimir lljics Lenin mindig előtérbe helyezte az internacionalizmus osztályjellegét. Az „internacionalista“, a „forradalmár“ és a „szocialista“ fogalmakat szinonimaként használta. Nincs igazi forradalmiság az internacionalizmus nélkül, és ugyanígy nincs internacionalizmus anélkül, hogy a munkásosztály harcot folytatna az igazságos társadalomért. Éppen így a hazafiságnak is világosan osztályjellege van. Az imperialista reakció, amely figyelmét az „egészséges nemzeti eszmére" és a „nemzeti szellemre“ összpontosítja, nagy erőfeszítéseket tesz a hazafiság kispolgári magyarázatának terjesztésére. A burzsoázia szűkén értelmezett, hazug „hazafisága“ azonban teljesen más, mint a munkásosztály hazafisága. A burzsoázia arra törekszik, hogy megőrizze a dolgozók kizsákmányolásának jogát, míg a munkásosztály a társadalom forradalmi átépítéséért küzd. A dolgozók hazafiságának alapját mindig a más nemzetiségű osztálytestvérekkel való együvé- tartozás gondolata képezte. A szocializmus ki tudta alakítani a hazafiság új típusát, amely szervesen és elválaszthatatlanul összekapcsolódik az internacionalizmussal. A szocialista hazafiság, amely a nagy októberi szocialista forradalomban született, ugyanúgy közel áll az internacionalizmushoz, mint ahogyan ellenségesen viszonyul ellenpólusához, a burzsoá nacionalizmushoz. A szocialista társadalomban a hazafiság és internacionalizmus dialektikus egységet képez. Ennek az egységnek az elismerése azonban nem jelenti, hogy mechanikusan egyensúly alakul ki köztük. Az egység vezető tényezője az internacionalizmus. Az internacionalista és a hazafias nevelés közti viszony ilyen értelmezése lehetővé teszi a személyiség helyes szellemi fejlődését és megakadályozza a nacionalista hatásokat. A munkásosztály tudatát következetes forradalmiságáért, pártosságáért és tudományosságáért a Szovjetunióban magáévá teszi az összes társadalmi réteg és csoport. A társadalmi tudat integráló magvát képezi a fejlett szocializmus viszonyai között. Az internacionalista hazafias nevelés során ezért figyelembe kell venni a reális élet folyamatainak társadalmi osztályfeltételezettségét a nemzeti és az internacionalista dialektikus egység alapján, másrészt a társadalmi élet jelenségeinek osztályszempontú megítéléséből kell kiindulni. Az osztályelemzés marxista-leninista módszere felfegyverez a legbonyolultabb kérdések helyes megítélésének objektív kritériumával. Elveinek megsértése, a nézetek káosza hamis gondolkodásmódhoz vezet. A szocializmus elleni harcban a burzsoázia reményeket fűz a szocializmus meghasonlásához. Ezt szolgálják a különféle koncepciók, amelyeknek célja megfosztani osztálytartalmuktól az olyan fogalmakat, mint a szabadság, a demokrácia, a humanizmus. Fontos, hogy a társadalmi viszonyokat tudományos szempontból elemezzük, lássuk bonyolultságukat és ellentmondásosságukat, szem előtt tartsuk a világnézetet befolyásoló különböző hatásokat, helyesen mérjük fel ennek a hatásnak a fokát és reális politikai következtetéseket vonjunk le. A hazafiság és az internacionalizmus erkölcsi nézeteket is kifejez, erkölcsi alapelvként hat és meghatározza az egyes személyek magatartását. A szovjet állampolgárok lelkivilágában megerősíti a barátság, a testvéri szolidaritás, a kölcsönös bizalom és tisztelet érzését. Az osztályszempont ellentétben áll a nemzeti érzelmek elferdült megnyilvánulásaival és túlzásaival, elősegíti a hazafiság és internacionalizmus erkölcsi és politikai tartalmának helyes összekapcsolását. A szo'cialista közösség országaiban a hazafiság és az internacionalizmus az erkölcsi tudat része, az erkölcsi magatartás normája és a tudományos világnézeten alapuló politika. Eközben a politika dominál: az emberek munkájukban és mindennapi életükben mindenekelőtt az osztály, az állami és internacionalista érdekeket tartják szem előtt. 3 Ideológiai ellenfeleink áltudományos koholmányaiban fontos szerepe van az internacionalista és hazafias nevelés módszerei kiforgatásának. Ebből a célból különböző „érveket“ hangoztatnak, amelyek között túlsúlyban vannak azok a vádak, hogy a Szovjetunió ideológiai „erőszakot“ alkalmaz a szovjet emberekkel szemben. A burzsoá hamisítók „nemzeti nihilizmussal“ gyanúsítják a kommunistákat, és az internacionalista nazafias nevelést úgy értelmezik, mint a nemzetek önrendelkezési jogának megsértését, mint az SZKP törekvését arra, hogy „erőszakkal felszámolja“ az emberek természetében a nemzeti jelleget. Az imperializmus hívei különösen ádázul támadják az SZKP-nak a burzsoánacionalizmussal kapcsolatos határozott álláspontját, miközben ezt az álláspontot úgy magyarázzák, mint a „nemzeti jelleg kipusztítását“ a szellemi területről. fgy például az ukrán burzsoá nacionalizmus elleni harcot úgy magyarázzák, mint támadást az ukrán kultúra ellen, mint a nemzetközi cionizmus és antiszemitizmus politikájának és ideológiájának leleplezését. A burzsoá hamisítók megpróbálják elferdíteni az SZKP-nak az internacionalista és hazafias nevelésben szerzett történelmi tapasztalatait, és lebecsülik ezek jelentőségét. Szerintük a szocializmus nem változtatta meg a nemzetiségi viszonyok jellegét a kapitalizmus óta. A Szovjetunió demográfiai fejlődésére vonatkozó adatokat meghamisítva tudománytalan nézeteket terjesztenek a keleti és nyugati emberek örök „típusairól“, valamilyen „muzulmán veszélyről“, a Szovjetunióban fenyegető „nacionalista robbanásról“ stb. A burzsoá ideológusok nem képesek megérteni a szocialista internacionalizmus lényegét, mivel hamis módszertani tételből indulnak ki, nem akarják észrevenni, hogy szervesen összekapcsolódik a szovjet emberek életmódjában végbement változásokkal. A társadalom struktúrájában történt alapvető változások, a nemzetiségi viszonyok javulása és a párt nevelő tevékenysége valóban forradalmi fordulatot eredményezett %a társadalmi tudatban: az internacionalizmus a kommunisták kis csoportjának eszméjéből a szovjet emberek millióinak mély meggyőződésévé és magatartási normájává vált. A „szovjetológusok“ az ideológiai tevékenység ezen területe elleni támadásokban kihasználják a nemzeti érzelmek és viszonyok „megismerhetetlenségének“ és „irracionális voltának“, a nemzet lelke megismerhetetlenségének, a nemzetiségi antagonizmus - „szükségszerűségének“ az „örök jellegének“ elméleteit, amelyek már régen lejáratták magukat, összekapcsolja őket a világosan kifejezett idealizmusuk, a nemzetiségi viszonyokra vonatkozó szub- jektivista és metafizikus elképzelések. Ebben rejlik annak gyökere, hogy a burzsoá ideológia nem tud helytállni a valóban tudományos, internacionalista, kommunista ideológia elleni elméleti és ideológia harcban. Meg kell jegyeznünk, hogy az imperializmus ideológiai-elméleti kutatásaikban előnyben részesítik a hazugságokat, az elferdítéseket és rágalmakat. Az SZKP lenini nemzetiségi politikája valamint az internacionalista és hazafias nevelés szovjet rendszer elleni támadásaikat a fogalmak felcserélésére és a rágalmakra alapozzák. Marx annak idején azt mondta, hogy az ember feje, az ember tudata bevehetetlen erőd és az erődért harc folyik, az erődöt támadják, hogy kitűzhessék fölötte a győzelem zászlaját. Az erőd a nézetek becsületességét, a gondolatok igaz voltát és az ember meggyőződését szimbolizálhatja. Amennyiben azonban az igazságtalanság és a hazugság erői támadják az erődöt, nagy kitartás és az ügyük igazába vetett mély hit kell ahhoz, hogy ezek az erők áttörjenek az erőd belsejébe. Az SZKP ideológiai tevékenységének ma tehát az egyik fő kérdése az imperializmus nyílt, szellemi agressziója elleni harc. A párt állandóan ügyel arra, hogy fokozza a dolgozók eszmei szilárdságát és elmélyítse a hazafias* és internacionalista nevelést. A leglényegesebb az, hogy a társadalmi tényeket és folyamatokat osztályszempontból ítéljük meg és értékeljük. 4 A hazafias és internacionalista nevelésben fontos szerepe van a marxista-leninista képzés rendszerének. Ukrajnában a pártbizottságok gazdag tapasztalatokat szereztek ezen a téren, ügyelnek az oktatás minőségének állandó javítására. A marxista-leninista képzés rendszere elegendő lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy alaposan megmagyarázza a kommunista párt ideológiai és szervezési alapjait, bel- és külpolitikájának internacionalista lényegét. A tanulás formáinak sokfélesége, a tanulmányozott problémák széles köre lehetővé teszi, hogy az SZKP nemzetiségi politikájának elméleti alapjait összekapcsoljuk a szovjet társadalom gazdasági, politikai, szociális és szellemi fejlődése konkrét kérdéseinek elemzésével és a nemzetközi viszonylatban folytatott osztályharc konkrét kérdéseinek boncolgatásával. A dolgozók osztályöntudatának fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak nevelő munkájukkal az ukrán pártszervezetek. Ma, amikor az osztályellenség a nemzedékek egységének megbontására törekszik - a szovjet hatalomért küzdő harcosok, az első ötéves tervek élmunkásainak, a sztahanovisták, a szűzföldek és a világűr meghódítóinak, a háború volt résztvevőinek tapasztalatai élő kapcsot jelentenek a haza hős múltja, valamint jelene és jövője között. A szovjet életmód előnyeinek magyarázásán kívül megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ellenpropaganda támadó jellegének, az eseményeket, megelőző akcióinak, annak, hogy idejében és energikusan meg kell hiúsítani az antikommunizmus ideológusainak azon kísérletét, hogy elhintsék a burzsoá nacionalizmus és a vallásos szélsőség magvait az emberek tudatában. Az internaiconalis- ta hazafias nevelésnek elő kell segítenie a szovjet emberek, főleg a fiatalok osztályegységének megszilárdulását, az imperialista propagandával, a burzsoá magatartási szabályokkal és erkölccsel szembeni immunitásukat. A haza- szeretet, az internacionalista kötelességek iránti hűség megszilárdítása, az SZKP bel- és külpolitikájának megvalósításában való részvétel megköveteli, hogy fokozzuk a szovjet emberek öntudatát, hozzájárulásukat az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsításához, a tudományos-műszaki haladáshoz és a Szovjetunió védelmi erejének megerősítéséhez., A párt és a nép érdekeinek egysége, a nép hazafisága és internacionalizmusa képezi a szilárd alapot az osztályok és társadalmi rétegek, a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek felzárkózottságához. Ebből merítünk erőt a szovjet társadalom időszerű problémáinak megoldásáért, a béke megszilárdításáért és a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításáért folytatott küzdelmünkben. A. KAPTO, az Ukrán Kommunista Párt ' Központi Bizottságának titkára 55. X. 25.
