Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-18 / 42. szám

JSZÚ 5.x. 18. A hetedik ötéves tervidőszak utolsó ószén az egyes vállala­toknál lassan már a számvetésre, az idei esztendő, valamint az utóbbi fél évtized gazdasági mérlegének elem­zésére készülnek. A mezőgazdasági dolgozóknak ezekben a napokban még igen fontos teendőjük a termés betakarítása. Rengeteg munka akad ilyenkor a határban, s azt a gondos földművesek igyekeznek becsülete­sen, szakszerűen elvégezni, mert tudják, hogy az újig minden szem kukoricára, napraforgómagra, min­den darab burgonyára, cukorrépára, paradicsomra, paprikára és más me­zőgazdasági termékre szükség van. Nem vitás, a jelenlegi ősz még sokat változtathat - javíthat is, ronthat is - a mezőgazdasági üzemek idei és ötéves gazdasági mérlegén. Határszemlén az elnökkel Aki ezekben a napokban szétnéz a bolyi (Bol1) Haladás Efsz határában, az ott tapasztalható sürgés-forgásból arra következtethet, hogy ennek a 2400 hektáros bodrogközi mezőgazdasági üzemnek a dolgozói ezt az évet is szeretnék jól zárni. Mi tagadás, igyeke­zetüket a gabonafélék termesztésében ezúttal nem koronázta nagy siker - bú­zából,3,21 tonnás hozamot értek el, az árpa 3,58 tonnát fizetett, a rozs pedig 3,68 tonnát - éppen ezért abban re­ménykednek, hogy az ősszel beérő növények helyrebillentik még növény- termesztési mérlegüket. A gabonafélék idei terméshozamával senki sem elégedett a szövetkezetben. Nem, mert az előző esztendők során már jobb is volt. Tavaly például búzából hektáronként 4,58 tonna termett, árpá­ból 5,12 tonna,rozsból pedig 4,86 ton­na... Hogy most ezt nem sikerült meg­ismételniük, azért tulajdonképpen nem egymást hibáztatják. Ok most is olyan lelkiismeretesen készítették el a mag­ágyat, most is úgy vetettek és ápolták a növényzetet, mint tavaly. Tény, hogy ezúttal az időjárás volt más, a gabonater­mesztés szempontjából sokkal rosz- szabb, mostohább. S nemcsak Bolyban, hanem egész Kelet-Szlovákiában.- Hogy egy éven hatszor kiöntsön a Latorca, arra már régen nem volt példa, de az idén igen - jegyezte meg határszemle közben a szövetkezet el­nöke, Szirovec Géza agrármérnök. - Ez bizony alaposan rányomta bélye­gét a kalászosokra. Ha az időjárás legalább egy árnyalattal jobb lett volna, akkor most a gabonafélékből lényege­sen jobban állnak. Nem mondom, bánt, hogy a 3,6 tonnás járási átlagot sem értük el, de... Mi vetőmagtermesztők vagyunk, s ebből kifolyólag a növényzet rossz telelése után tavasszal nem vé­gezhettünk utánvetést, mert az a minő­ség rovására ment volna. Egyébként a legutóbbi tél 32 hektár őszi árpát teljesen tönkretett, s a repcét is annyira megkárosította, hogy azt jobbnak láttuk mind a nyolcvan hektáron kiszántani és napraforgóval helyettesíteni. A Bolyi Efsz határa most lényegesen ígéretesebb, mint nyáron volt. A volt gabonatáblákon már nyoma sincs az aratásnak. Néhol dús tarlókeverék vagy lóhere zöldellik, másutt friss szántás szikkad, ugyanakkor nyolcvan hektáron az idejében és jó magágyba vetett repce már bújik ki a földből. Zétény (Zatín) előtt szép cukorrépa­tábla dicséri a növénytermesztők gon­dos munkáját. A helyiek nézete szerint most sem lesz gyengébb a termése, mint az utóbbi öt évben, amikor szinte egyenletesen negyven tonnát fizetett hektáronként. Sőt, tavaly negyven- hármat ... Az elnökkel egy kukoricatábla végé­ben is megálltunk.- Nem ártana növelni a vetésterüle­tét - jegyezte meg. - Úgy érzem, las­san rájövünk a sikeres kukoricater­mesztés nyitjára. Amióta mi is magyar- országi baráti üzemeink - a gyomaend- rői Béke Tsz és a Ricsei Tsz tapaszta­latai szerint végezzük a talajelőkészí­tést, illetve a kukorica vetését és gon­dozását, azóta állandóan emelkedik a hozam. Nem olyan régen csak 3 ton­na körüli volt az átlagunk, tavaly viszont már 6,33 tonnát értünk el. Ha ebből nem 120 hektárunk lenne, hanem leg­alább 250 hektár... Remélem néhány év múlva lesz is. így látja a pártelnök Az idei ősz a párttagok számára kétszeresen is jelentős. Azon felül ugyanis, hogy sok munka hárul rájuk a termelésben, most egy fontos tanács­kozásra, a pártalapszervezet évzáró gyűlésére is készülnek. Az alapszerve­zet első évzárójára. Eddig a Bolyi Efsz kommunistáinak nem volt saját alap­szervezetük, hanem ők is a községi pártalapszervezethez tartoztak - ki-ki lakhelye szerint. Ezen a téren egy évvel ezelőtt történt az említett változás. A nyolcvanhét tagú szervezet elnöke Sípos Béla, a melléktermelési üzemág vezetóhelyettese. Azt állítja, hogy jó, hasznos intézkedés volt az üzemi párt­alapszervezet megalakítása.- (gy többet és alaposabban tudunk foglalkozni a szövetkezet dolgaival, el­sősorban a termeléssel összefüggő kérdésekkel. Persze, ezzel a köz­ségnek nem fordítottunk hátat, a falufej­lesztési teendőket is rendszeresen megtárgyaljuk. Mi segítjük a községet, a község pedig minket, elvégre a cé­lunk közös.- Az évzáró taggyűlés novemberben lesz. Vajon milyennek értékeli majd a szövetkezet gazdasági helyzetét, s milyen feladatokkal bízza meg a helyi kommunistákat?- Szeretnénk egy igen alapos elem­zést végezni. Van mit, illetve lesz mit megvitatnunk, megbeszélnünk. Szövet­kezetünk az elmúlt években aránylag jól vizsgázott a nagyüzemi termelésből. Külön öröm számunkra, hogy jól halad a termelés korszerűsítése, sokkal na­gyobb ütemben, mint a múltban. Né­hány héttel ezelőtt például egy 550 férőhelyes új tehénistállóval gyarapod­tunk, ugyanakkor Bolyban felépítettünk egy hat lakásegységból álló szövetke­zeti lakóházat, s jövőre egy ugyanolyan Zétényben is elkészül. Ma nincs hiány a korszerű gépekből sem. Mindamellett említést érdemel, hogy dolgozóink kö­zött egyre több a fiatal. Évekkel ezelőtt például én is a vasúton dolgoztam... Tennivalóink? Rengeteg munka vár Szirovecz Géza: - Ha ebből nem 120, hanem 250 hektár lenne... ránk a közeli és távolabbi jövőben. Folytatni kell az általános korszerűsí­tést, s a termelés szövetkezeten belüli szakosítását. Igen fontos feladat a ter­mőtalaj javítása, valamint a talajmúve- lési-, növényápolási-, továbbá az állat- tenyésztési munkák tökéletesítése. A múltkor áttanulmányoztam az SZKP KB főtitkárának, Mihail Gorba­csov elvtársnak az Új Szó-ban is köz­zétett celinográdi beszédét, valamint Frantiéek Pitra elvtársnak, a CSKP KB titkárának a mezőgazdaság és az élel­miszeripar irányítási rendszerét vázoló Írását. Mindkét állásfoglalást tökéletes elemzésnek és irányelvnek tartom. Ha az ott is említett gondokat és terveket sikerül ügyesen megoldanunk, akkor szocialista mezőgazdaságunk, s benne- Rengeteg munka vár ránk a közeli és távolabbi jövőben - vélekedett a pártelnök (A szerző felvételei) a mi szövetkezetünk is rövidesen újabb jelentős sikereket érhet el. Mi arra tö­rekszünk, hogy úgy legyen. Folytatni az utat Amint azt a minap a Tőketerebesi (Trebisov) Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság igazgatója, Anton Hrín mérnök is elmondta: a Bolyi Efsz egyre életeró- sebb, egyre biztosabb helye van a járás üzemeinek csoportjában. A helyi terme­lési feltételek szinte napról napra javul­nak, a gazdasági eredmények pedig a dolgozók többségének igyekezetéről és becsületes munkájáról tanúskodnak.- Igaz - tette hozzá a járási szakember a termelés eredményessége még növelhető... Mindez a legegyszerűbben kifejezve; ha munkahelyi kötelességét ezután mindenki legalább olyan példásan vé­gezné, mint például az állattenyésztés­ben dolgozó id. Bodrogi Béla, Palágyi Miklós, Németh Irén, Boda Teréz, Kosztyo István, Remák Lajos, vagy a növénytermesztési ágazatban Kosz­tyo János, Kóbori Ernő Hocko Géza Kendi István, Simko Lajos, tovább a te- hergépkocsivezetók közül id. Simko László, ifj. Simko László, Horváth Mik­lós, Szabó Gyula, illetve a gépjavítók csoportjába tartozó Bodnár István, Sza­bó András, Pósa Gyula, Hajdú Gyula, Király Béla és Radzik József, akkor a Haladás rövid időn belül csúcsteljesít­ményekre lehetne képes. Az pedig csak további segítséget jelenthet a szövetke­zetnek, ha a jelenleg épülő 250 férőhe­lyes szarvasmarha-hizlalda minél előbb üzemképes lesz, ugyanakkor a közeljö­vőben Bolyban felépül egy 300 férőhe­lyes újabb tehénistálló, Zétényben pe­dig egy 2500 férőhelyes sertéshizlalda, valamint egy tágas és jól felszerelet gépjavító-műhely. GAZDAG JÓZSEF Gondot okoz a szárazság A selejtburgonya értékes takarmány A gömöri fennsíkon gazdálkodó kraskovói Partizán Egységes Földműves-szövetkezet ter­melési szerkezetében az állattenyésztés és a takarmányalap biztosítása dominál. Más nö­vények sikeres termesztéséhez sem a talaj, sem az éghajlati viszonyok nem kedveznek. Az idén olyannyira kevés volt a csapadék ezen a vidé­ken, hogy a környező erdők vízforrásai, a rétek és legelők kútjai is kiapadtak. A napokban is tartálykocsikkal szállítják az állatok számára nélkülözhetetlen ivóvizet.-Tavasszal pedig minden olyan biztatónak ígérkezett - mondja kissé gondterhelten Ján Fujdiar mérnök, a szövetkezet elnöke, - hiszen nagyon szépen sarjadt a fű, s a szántóföldi takarmánynövények első kaszálása is várako­zásainkat látszott igazolni. A második kaszálás­ból azonban jóformán semmi sem lett, hiszen a nyár közepe óta nem hullott mifelénk számot­tevő csapadék. A rétjeinkre és legelőinkre kite­relt állatok napjainkig teljesen felélték a fűter­mést, így már a télire tartogatott takarmány­készlethez kellett nyúlnunk. A kedvezőtlen hely­zet ellenére nem aggódunk, mert számításaink szerint a még kintlevő növényeink melléktermé­keinek hasznosításával teljes mértékben bizto­sítani tudjuk állatállományunk szükségletét.- Az egyik bevált módszer a selejtburgonya hasznosítása - kapcsolódik beszélgetésünkbe Milan Ocovay mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője. Babineci gazdasági részle­günkben már megkezdtük a selejt- és az éretlen •burgonya gőzzel való tartósítását. A módszert elődeink is alkalmazták már, aztán - méltatlanul - a közös gazdálkodás éveiben feledésbe me­rült. Most lengyel technológia segítségével, nagyüzemi módszerekkel dolgozzuk fel a mel­lékterméket, s ily módon az idén mintegy 600 tonna pép tartósítását tervezzük. Az elmúlt esz­tendőben már próbálkoztunk ezzel, s meglepő­en jó eredményeket értünk el az állattartás egyes ágazataiban.- Az elhangzottakból kitűnik, hogy nagyban termesztik a burgonyát; hol tartanak most a be­gyűjtésével, s milyen termésre számítanak?- A járás legnagyobb burgonyatermesztő gazdaságai közé tartozunk - válaszolja a gaz­daság elnöke. - Az idén is 127 hektárról kell begyűjténi a termést. A munkálatokat szeptem­ber ötödikén kezdtük el, s ha minden jól megy pontosan 18 munkanap alatt befejezzük. Ilyen rövid betakarítású időtartamra még nem volt példa gazdálkodásunk történetében, s ebben természetesen része van a számunkra külön­ben egyáltalán nem kedvező csapadékmentes időjárásnak, s a jó munkaszervezésnek, a gépe­sítésnek is. Jelenleg már három burgonyakom­bájnnal rendelkezünk, s korszerű osztályozó gépsorainkon is két műszakban folyik a váloga­tás. Saját erőnkből azonban aligha győznénk a sok munkát, ezért segítséget kértünk az isko­láktól és az ipari üzemektől. A tanév kezdete óta kéthetes szakaszokban látjuk vendégül a hnús- tai gimnázium és a bratislavai Elektrotechnikai Szakközépiskola tanulóit. A hetven diákon kívül naponta harminc-negyven ipari dolgozó is kö­zöttünk szorgoskodik, mégpedig a rimaszombati Rimavan ipari szövetkezetből és a hacavai mag­nezitüzemből. Saját dolgozóinkkal együtt így olykor háromszázan is a földeken serényke­dünk, így érthetően nagy az előrehaladás. Ami a hozamokat, a terméskilátásokat illeti, ez par­cellánként, fajtánként igen változó. Jobb földje­inken a félkorai fajtából elértük a hektáronkénti 25 tonnát, ugyanakkor a téli burgonya hozamai ennél jóval kisebbek, alig haladják meg a 10 tonnát. Mindent egybevetve 17-18 tonnás hek­táronkénti átlaghozamra számítunk, s ez egy kevéssel elmarad a tervezett mennyiségtől. Ta­pasztalataink tehát azt mutatják, hogy csak a korai vagy félkorai fajtákat érdemes termesz­teni, ezeket is csak a megfelelő helyeken. Ami a fajtamegválasztást illeti, máris ígéretet kap­tunk a Mezőgazdasági Termékfelvásárló és El­látó Vállalattól, hogy jövőre igényeinknek meg­felelő vetőburgonyát kapunk. Ami viszont földje­inket illeti, egyik esztendőről a másikra aligha tudunk gyökeres változást elérni összetételé­ben. Ami tőlünk függ, azt mindenesetre meg­tesszük. Az istállótrágyázás és a meszezés ezekben a napokban is teljes ütemben folyik. A nyár folyamán társadalmi munkát szerveztünk a földjeinken még mindig nagy mennyiségben előforduló kisebb nagyobb kövek összegyűjté­sére. Már az idei őszi munkák során is kevesebb volt az eke- és a kaszatörés, a kényszerpihenők okozta kiesésről, veszteségekről nem is be­szélve. A hegyvidéki gazdaság vezetői végezetül elmondották, hogy nincs késedelem az egyéb őszi munkákat illetően. A silókukorica fele már a gödrökbe került, s elkészítették már a rozs és az árpa magágyát is. Minden feltétel adott, hogy a 280 hektáron termesztett őszi búza magja is idejében a földbe kerüljön. HACSI ATTILA Takarmány begyűjtés Zétény határában. A silókombájn nyergében Kajla András, a tehergépkocsiéban Molnár Marian

Next

/
Oldalképek
Tartalom