Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-11 / 41. szám

• Ameddig a szem ellát: alma, Kajszi- és ősziba­rack ligetek a tééeticei határban (S. Barcák felvételei) SZÚ i.X.11. A PRÁCEI SIKEREK HÁTTERE Erdőkkel övezett, nagyrészt dim- bes-dombos tájon gazdálkodik a Znojmói járás egyik legnagyobb és legeredményesebb földműves-szö­vetkezete, a prácei Béke Efsz. Az ezer főt sem számláló közösség, Alojz Svrőek elnökkel az élen, a 4400 hektár mezőgazdasági területet ész­szerűen és sokoldalúan hasznosítja. A határt és az egyes központokat, telepeket járva lépten-nyomon arról győződik meg a látogató, hogy ebben az efsz-ben nemcsak beszélnek a tartalékok feltárásának fontosságá­ról, hanem valamennyi munkaszaka­szon ilyen szellemben dolgoznak.- Ez itt a központi műhelyünk - mutatta a banticei faluszélen kiépített gépjavítót Jaromir Cepiöka mérnök, agronómus. - A központ önálló része a fejlesztőműhely, ahol a legügye­sebb öt gépszerelőnk dolgozik. El­sődleges feladatunk a másutt már bevált és nálunk is haszonsitható újí­tások műszaki feltételeinek megte­remtése. Időközönként más üzemek­kel társulva egy-egy új gép, berende­zés gyártásában is részt vesznek. A fejlesztőműhely közreműködésével az új, korszerű technológiákat gyor­sabban tudjuk alkalmazni a terme­lésben. Tésetice határáig csak néhány kilo­métert tettünk meg, de ennyi is elég volt, hogy korszerű berendezésekkel találkozhassunk. Alig hagytuk el a fa­lut, az agronómus fémtartályok sorára hívta fel a figyelmet. A folyékony mű­trágyát tárolják bennük. A talajerő pótlására granulált műtrágyákat már csak felerészben használnak, s így nagyobb hatást érnek el. A folyékony műtrágyák használatának is része van abban, hogy az idén 1700 hektá­ron termesztett búza és árpa 6,65 tonnás átlagos hozamot adott, s ezzel az előző években elért második-har­madik helyről első helyre léptek elő a járásban. Hasonló elsőség illeti meg a szö­vetkezetét a tejtermelésben. Tavaly az 1100 tehéntől 4250 literes fejési átlagot értek el, az idei terv pedig már kereken négy és fél ezer liter tejet irányoz elő. A nagy és merésznek tartott lépés átgondolt és sokoldalúan megalapozott, ezt az agronómus sza­vai is bizonyítják.- A tejtermelésben óriásit léptünk előre, hiszen három évvel ezelőtt te­henenként 2400 liter tejet fejtünk. Még messze van az év vége, de már szinte most biztosba vehető, hogy idei faldatunkat teljesítjük. A kétezer lite­res növekedést néhány nagyon fon­tos újszerűségnek köszönhetjük. Az állomány minőségi javítása mellett a takarmánynövények termesztésé­ben és hasznosításában tettük a leg­többet. Létrehoztunk egy központi ta­karmánykeverőt is, ahol az arányos és egyenletes keverésre jobban tu­dunk ügyelni. A takarmányok vizsgá- lására és minősítésére laboratóriumot létesítettünk. A vizsgálatok eredmé­nyei kétszeresen is meghatározó jel­legűek. Egyrészt a takarmányok mi­nőségétől függ a termesztők prémiu­ma, másrészt az állattenyésztők jutal­ma is, aszerint, hogy a gondjaikra bízott állatoknál elérik-e vagy nem a minőséggel összhangban meghatá­rozott termelékenységi szinteket. A takarmányok minőségi jegyei sokat javultak, miután a megfelelő gép megvétele után a gabonafélék és a szemes kukorica egy részét teljes növényi zúzalékként takarítjuk be. Az eljárással azonos területekről ötödé­vel több takarmányt nyerünk. A szi- lázst silógödörben, fekete fólia alatt és betonpanelekkel lenyomatva tárol­juk. A teljes növényi zúzalékként be­takarított szemes kukoricát negyven centiméter magasan vágjuk le, de a szár alsó részét sem hagyjuk vesz­ni. Leszecskázva répalevéllel és -szelettel keverve silózzuk. Téáetice határa a gyümölcster­mesztés központja. A szövetkezet 324 hektáros gyümölcsösének na­gyobb része fekszik itt. Lenyűgöző látvány, amikor a kertészet legmaga­sabb pontjáról körülnéz az ember és csak alma, kajszi-, valamint ősziba­rack ligeteket lát, néhány terjedelmes szőlőtáblával tarkítja. Az agronómus a laboratóriumi vizsgálatokra alapo­zott tápanyaggellátás és növényvé­delem mellett elsősorban azt részle­tezte, hogy miként értékesítik a ter­mést.- A gyümölcsöt közvetlen fogyasz­tásra termesztjük. A termés nagyobb részét nyolc saját üzletünkben ma­gunk árusítjuk. Mivel a szövetkezet zöldségtermesztéssel nem foglalko­zik, ezért szerződésünk van a tagok­kal, akiktől a háztájiban termesztett zöldséget felvásároljuk és az áruval boltjaink választékát bővítjük. A gyü­mölcstermesztés hatékonyságát saját feldolgozó üzemünk is növeli, ahol az eladásra nem alkalmas termékből gyümölcslevet készítünk. Már a kö­zeljövőben szeretnénk üzembe he­lyezni egy gyümölcsszárítót, és gyü­mölcspezsgő készítése is szerepel tervünkben. Mindez már a melléküzemági ter­melés része, amely az egyéb ágaza­tokhoz hasonlóan szintén önelszámo­ló gazdasági egység. Keretében a gyümölcsfeldolgozás mellett fafel­dolgozással, állati tápok és ásványi takarmánykiegészitők készítésével, rakodólapok gyártásával és vendég­látó tevékenységgel is foglalkoznak. Az ágazat bevételével elsősorban a kedvezőtlen természeti feltételek okozta hátrányokat ellensúlyozza. A szövetkezet Így a jövedelmező, de ugyanakkor kockázatos növények termesztésére is szakosodhat. Az idei tervük 250 millió korona összbevétel­lel számol, ami a tavalyinál 45 millió koronával több. A tervezett tiszta nye­reség 25 millió korona. Mindezt annak ellenére teljesítik, hogy a kajszi- és az őszibarackból kevesebb termett a ter­vezettnél, szőlőből pedig a vártnak a tizedrészét sem fogják szüretelni. A kiegyensúlyozott gazdálkodási eredmények mellett a havi közel há­romezer koronás átlagos jövedelem és a széles körű szociális program egyaránt nagy ösztönző erő. A tagok ragaszkodnak a közöshöz, nagyará­nyú a kezdeményezőkészség és szi­lárd a munkafegyelem. Sokat bizonyí­tó tény, hogy lényegesen többen kérik felvételüket a szövetkezetbe, mint amennyi munkaerőre szükség van. A jelentkezők nagyobb hányada fiatal, akik jövőt és biztonságot látnak a kő-' zösben. EGRI FERENC Kihasználták a kedvező időjárást Őszi szemlén a gömöri kertészetekben A kései érés miatt sokáig borúlátóan ítélték meg az idei terméskilátásokat Közép-Szlovákia legnagyobb zöldségtermesztő gazdaságaiban. A természet azon­ban pótolta napsütésben, amit tavasszal elmulasztott, s ez a Sajó és a Rima menti gazdaságok dolgozóit is megnyugtatta. Nem jól kezdődött az idei év a Méhi (Vőelince) Efsz hetven hektáros zöldségkertészetében, hiszen a hat­van hektáron ültetett hagyma nagy része tönkrement az erős fagyok következtében. Az elmúlt napokban tehát nem ennek a begyűjtése jelentette a legtöbb feladatot, hanem a gyökérzöldségeké, a paradicsomé és a karfi­olé. Ez utóbbit 17 hektáron termesztették, s nem is sikertelenül. Mindezt Milián János elvtárstól, a szövet­kezet pártszervezetének elnökétől tudtuk meg, aki a kikoricabetakarítás fontosságát is hangsúlyozta, hi­szen az idén gabonafélékből mintegy 60 vagonnal kevesebb termett a vártnál, s ezt kívánják pótolni a szemes kukoricával. Az idei gyengébb termés ellené­re a gazdaság teljesíteni tudta az ötéves terv előirány­zatát. A lénártfalvai (Lenartovce) Vörös Csillag Efsz kerté­szetének dolgozói is mozgalmas napok elé néznek. Amint azt Varga Géza, a kertészet helyi részlegének vezetője elmondotta, a karfiolt már begyűjtötték, s a paprika, a paradicsom és a baklazsán szedése is jó ütemben folyik. A termés mennyisége ugyan kissé elmaradt a várttól, ám a minőségre nincs különösebb panasz. A legtöbb növényfajta - így a paprika esetében is - kedvezően alakultak a felvásárlási árak, így a gyengébb termés ellenére nem éri pénzveszteség a gazdaságot. A korábbi évekkel ellentétben nem panaszkodnak a termelők a felvásárló vállalatokra sem. Mind a Zelenina zöldségforgalmazási vállalat, mind pedig a konzervgyár eleget tesz a szerződésben foglalt kötelezettségeinek, Így nem vész kárba, ami megtermett. Az igazi nagy munka azonban csak ezután - a káposzta begyűjtésével - kezdődik. A termés a lénártfalvai és a hanvai (Chanava) részlegekben is ígéretes, s az sem jelent majd különösebb gondot, ha netán a kereskedelem nem győzné a felvásárlást. Saját savanyítórészlegük is felkészült ugyanis az idényre, ahonnan a téli hónapokban közvetlenül a? üzletekbe kerül majd a hordós káposzta. A szomszédos rimaszécsi (Rimavská Sec) Efsz zöldségtermesztői éppen ottjártunkkor készítették elő a litoméricei országos kiállításra szánt gyönyörű papri­kapéldányokat. Amint azt Molnár László, a gazdaság egyik kertésze elmondotta, a korábbi években igen szép eredménnyel szerepeltek termékeikkel a ,,Cseh­ország kertje“ kiállításon. Ha az idén aranyéremre nem is, tisztes helyezésre mindenképpen számítanak. Per­sze, a fogyasztók asztalára is szép és friss zöldséget juttatnak, ezért szentelnek ezekben a napokban is nagy figyelmet a gyors szedésnek és az értékesítés­nek. A kertészet 35 állandó dolgozóján kívül naponta 140-150 idénymunkást is foglalkoztatnak. A középiskolás diákok mellett évek óta rendszeresen visszatérő ven­dégek a rimaszombati (Rimavská Sobota) kórház, a já­rásbíróság és a járási nemzeti bizottság dolgozói. Az idei termés nem rossz, de csak akkor teljesítheti a gazdaság a 3 millió 600 ezer koronás tervét, ha az enyhe ősz még eltart néhány napig. Félő ugyanis, hogy az ilyenkor rendszerint beköszöntő hajnali fagyok nagy kárt tesznek még a szabadföldi paprika- és paradi­csomtermésben. A meglátogatott zöldségtermesztő gazdaságokéhoz hasonló a helyzet a rimajánosi (Rimavské Janovce), a királyi (Kráf) és a simonyi (Simonovce) kertészetek­ben is. Peter Krajnák mérnöknek, a Rimaszombati Járás Mezőgazdasági Igazgatóság föagronómusának véleménye szerint a már említett hagymán kívül csak paradicsomból lesz lényegesen kevesebb a tervezett­nél. Kifejezetten sikeresnek ígérkezik viszont a karfiol, a káposzta, továbbá a baklazsán és a bimbóskel terméshozama. A rimaszombati konzervgyár előzetes számításait keresztülhúzta a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A totális kárt szenvedett uborkatermést egyéb zöldségfélék tar­tósításával igyekeznek pótolni. A zöldségtermesztő gazdaságokkal való együttműködésről Ján Kravjansky mérnök, a gyár igazgatója elmondotta, hogy eddig ez problémamentes volt. A termesztőktől még a minőség- hibás árut is átvették Ugyanakkor szóvá tette egy-két üzem mulasztását. A zöldbabtermés például igen jó volt a járásban, mégsem dolgozhatták fel a kívánt mennyiséget, mert az optimális érés idején a szövetke­zetek munkaerőhiány miatt nem tudták szállítani a szükséges mennyiségben. Hasonló gondok mutat­koztak a paradicsom betakarításánál is augusztus utolsó napjaiban. Szeptemberben viszont fordított volt a helyzet; a tanulóifjúság segítsége révén nagy meny- nyiségú paradicsom várt naponta elszállításra a gazda­ságokból. Saját autóparkjával erre a gyár csak nagy nehézségek árán képes. Ami a jövőt illeti, valóban jó lenne elkerülni a kapmányon belül is a kampányszerú- séget. HACSI ATTILA • Jaromír Cepicka mérnök, agronómus is elégedett az idei terméssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom