Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A — utóbbi években az élel- r\Z. miszerek fogyasztásával kapcsolatban egyre gyakrabban esik szó a nitrátokról, a nitritekröl és a nitrózaminokról. A nagy hozamok elkérésére irányuló törekvés arra vezeti a növénytermesztőket, hogy aránytalanul sok nitrogénműtrágyát használjanak. A nitrogéntartalmú műtrágyák közül főleg azok vannak elterjedve, amelyek a nitrogént gyorsan felvehető nitrát (N03) formájában tartalmazzák. Ezek hatása a növények sötétzöld színében nyilvánul meg, amit a termesztők elégedetten vesznek tudomásul. Nem tudatosítják azonban, hogy a nitrogéntrágyák túladagolása következtében a nitrátok felhalmozódnak a növényekben, főleg a zöldségfélékben. A zöldségfélék jelentős részét ugyanis fólia alatt termesztik, ami megváltoztatja a napfény mennyiségét és minőségét. Ez a tény a termés korai, technológiai érés előtti szedésével együtt fontos szerepét játszik a nitrátok fel- halmozódásában. Főleg a nyári zöldségfélékről van szó, amelyeban és az Egyesült Államokban 260 ilyen eset fordult elő, amelyek közül 29 halálos kimenetelű volt. Wolf professzor Csehországban az 1975-80-as években 208 me- themoglobinémiás megbetegedésre utal, amelyek közül tizet bizonyítottan sárgarépa-fogyasztás idézett elő. Az említett csecsemő- betegség és a nitrogénes műtrágyázás közötti összefüggést először Philips mutatta ki 1971-ben, aki többek között megállapította, hogy a zöldségfélék nitráttartalma közvetlenül függ a termőtalaj nitráttartalmától. De mi is a methemoglobinémiá- nak nevezett betegség lényege? Normális körülmények között az oxigénszállítás a vérben a hemoglobin közvetítésével történik, melynek középpontjában egy két Sággal mutatnak rá, hogy minden rákos megbetegedés egy sor olyan elváltozás végeredménye, amelyekre bármikor sor kerülhet az ember élete folyamán. A karcinogének folyamatosan felhalmozódó hatása elősegíti annak a magyarázatát is, hogy miért idősebb korban gyakori a rákos megbetegedés. A nitrozaminok tehát jelentős szerepet játszanak a rosszindulatú folyamatok elterjedésében, ami összefüggésben van a magas fokon kemizált mezőgazdasági termelést folytató országok elhalálozási arányával. Hazai szerzőink közül Ginter 1981 -ben tett említést a C-vitamin védő szerepéről a rákos megbetegedések egyes fajtáival szemben. Egyes külföldi kutatások kimutatták, hogy amennyiben a nitrátokKözérdekű kérdés jedelmet, néhány tanácsot is felsorolunk, amelynek élenjáró kutatóink, Baier és Baierová kiadványából származnak: 1. Mellőzni kell a nitrogénnel való egyoldalú trágyázást, ezt a többi tápanyaggal (foszfor, A ZÖLDSÉGFÉLÉK NITRÁTTARTALMA A ZÖLDSÉGFÉLÉK MAXIMÁLISAN ENGEDÉLYEZHETŐ NITRÁTTARTALMA 1 KG ZÖLDANYAGBAN Zöldségfélék NaN03-ban számított friss leveles zöldségfélék: spenót, fejessaláta stb. nitráttartalom mg/kg 1000 friss káposztafélék káposzta, kel, karfiol, karalábé stb. 600 friss gyökérzöldségek petrezselyem, zeller, retek, cékla stb. 500 friss hüvelyesek zöldborsó, zöldbab stb. 300 friss, termést hozó zöldségfélék paprika, paradicsom, uborka stb. 200 tök 700 friss hagymás zöldségek fokhagyma 200 vöröshagyma 100 friss burgonya 200 A tartósított zöldségféléknél a feltüntetett értékek szintje kilogrammonként 100 miiigrammal alacsonyabb ÚJ SZÚ 985. IX. 27. két az intenzív növekedés időszakában szedünk, amikor sok tápanyagot vesznek fel a növekedésükhöz. Jelenleg Csehszlovákiában 1 hektár mezőgazdasági területre tiszta tápanyagban számítva mintegy 250 kg műtrágyát használunk fel, ami a szántóföldeken a 300 kilogrammot is meghaladja. Ez területegységre számítva körülbelül 14-szer több tápanyagot jelent, mint 30 évvel ezelőtt. Ugyanakkor a termőtalaj jó tápanyaglekötö, szorpciós képességét biztosító humusz mennyisége a nem kielégítő istállótrágyázás következtében nem növekedett. A humuszban szegény termőtalajok nem képesek lekötni a szervetlen tápanyagokat, főleg a nitrogént, amely így a talajvízbe kerül és a környezetet szennyezi. Ez a helyzet főleg ott fordul elő, ahol nagy a szántóföldek részaránya (kevesebb a rét és a legelő), s magas fokú a kemi- zálás. Ilyen területet képez például a Nyugat-szlovákiai kerület déli része. A kedvező éghajlati feltételeket kihasználva sok kistermesztő foglalkozik itt zöldségfélék hajtatásával, a termés higiéniai minősége azonban évről évre romlik. A termelők nem tartják be a helyes alap- és fejtrágyázás, valamint a növényvédelem alapelveit, s így a megengedhetőnél több tápanyag- és vegyszermaradvány fordul elő a termésben. Az alábbiakban legalább két példát említünk arra, hogy ezek az anyagok milyen káros hatást gyakorolnak az emberi szervezetre és az állatokra. A nitrátok élelmiszerekben való jelenlétének a kérdésével Comly már 1945-ben foglalkozott, s kimutatta az ivóvíz által okozott ali- mentációs methemoglobinémia keletkezését a csecsemőknél. Azóta sok csecsemőmérgezést írtak le, amit főleg sárgarépa és spenót fogyasztása okozott. Az ötvenes évek közepén Kanadávegyértékú vasatom áll. Tulajdonképpen ez a vasatom az oxigén hordozója. Ha ez a vasatom három vegyértékűre változik, elveszíti oxigénszállító képességét, így keletkezik a methemoglobín. Az élelmiszerekkel elfogyasztott nitrátokból a szervezetben nitritek keletkeznek, amelyek a hemoglobint methemoglobinre alakítják át. Megemlíthetjük azt is, hogy a vér normális körülmények között is tartalmaz bizonyos mennyiségű methemoglobint (mintegy 0,5 százalékos arányban), melynek 75 százalékát az enzimek gyorsan hemoglobinná alakítják át. A met- hemoglobin további 15 százalékát az aszkorbinsav (C-vitamin), s mintegy 6 százalékát a glutation redukálja hemoglobinná. Ez a C- vitamin nagy jelentőségét bizonyítja a nitrátok káros hatásának csökkentésében. Ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy a zöldségfélék nitrát- és C-vitamin tartalma ellentétben van egymással. Egy kutatócsoport 1980-ban kimutatta, hogy a Nyugat-csehországi kerület lakossága napi átlagban 150 mg nitrátot fogyaszt, ennek 50 százaléka zöldségfélékből, 25 százaléka burgonyából, 10 százaléka pedig ivóvízből származik. Az utóbbi időben az élelmiszerekben előforduló nitrátok aránytalanul nagy mennyiségével összefüggésben olyan tényeket is kimutattak, amelyek a nitrátokból és nitritekböl keletkező nitrozaminok karcinogén jellegére utalnak. A nitrozaminok karcinogén és mu- tagén aktivitását Magee és Barnes fedezte fel 1956-ban. Ennek veszélyességét az a körülmény is fokozza, hogy a rákos megbetegedés elenyésző mennyiségű nit- rozovegyület redszeres fogyasztása után következik be, s a rákos daganatok a csontokon kívül a szervezet minden részében előfordulhatnak. A tudományos kutatások egyre nagyobb bizonyoskai és az aminokkal együtt elegendő C-vitamint is felvesz a szervezet, nem keletkeznek rosszindulatú daganatok, ami ilyen esetekben az állatoknál törvényszerűen bekövetkezik. Ezek a tények komoly ökológiai veszélyekre figyelmeztetnek. A kérdésekkel összefüggésben idézhetjük a Büntető Törvény- könyv 179. §-át, amely többek között ezeket tartalmazza: „Aki az embereket tudatosan halálos veszélynek, súlyos egészségi károsodásnak teszi ki..., vagy aki fokozza az általános veszélyt, illetve akadályozza annak elhárítását vagy csökkentését, azt háromtól nyolc évig terjedő szabadság- vesztéssel kell büntetni.“ A 193. § szerint „Aki olyan élelmiszereket vagy más tárgyakat árusít, termel, vagy magának és másoknak beszerez, amelyek megszokott célú fogyasztása vagy felhasználása emberi egészségre ártalmas, azt két évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő büntetéssel, pénzbüntetéssel vagy vagyonelkobzással kell büntetni." A Büntető Törvénykönyv idézett sorai bizonyára felhívják a zöldségtermesztők figyelmét arra, hogy nagyobb felelősségei végezzék azt a tevékenységet, amelyet társadalmunk legálisan lehetővé tesz a számukra. Az alábbiakban tájékoztatás céljából feltüntetjük azt a táblázatot, amely az egyes zöldségfélék megengedhető legmagasabb nitráttartalmát mutatja ki - ezek a normák 1986. január elsején lépnek érvénybe -, egy másik táblázatban pedig a nyitrai (Nitra) városi piacról vett zöldségminták elemzési eredményeit szemléltetjük. Annak érdekében, hogy a zöldségtermelés az előirt normák keretén belül elérje a szükséges terkálium) esetleg a hiányzó nyomelemekkel (magnézium, vas, kén, bór, mangán, molibdén, réz stb.) együtt kell adagolni. Meg kell tartani a szakkönyvekben ismertetett trágyázási adagokat, s ajánlatos az adott témával foglalkozó szak- folyóiratok olvasása is, amelyek konkrét eseteket ismertetnek. 2. A nitrogéntartalmú műtrágyákat kisebb adagokban és gyakrabban kell alkalmazni. Az egyszeri nyékben, illetve a talajban levő nitrogéntöbbletet lekötik. 5. Korlátozzuk a zöldségfélék takaró alatti hajtatását, főleg rossz fényáteresztő fóliák alatt, amikor a fény hiánya csökkenti a növények asszimilációs tevékenységét, s ezért főleg a téli időszakban és tavasszal sok nitrát halmozódik fel a növényekben. 6. Ne termesszünk zöldségféléket árnyékos helyeken. 7. Ne szedjük a zöldségféléket túl korán, éretlen állapotban (paradicsom, paprika, uborka, zöldbab, zöldborsó stb.). 8. A leveles zöldségféléket (spenót, fejessaláta stb.) szedjük az esti órákban, napközben ugyanis a növények a nitrátokból és a fotoszintézissel nyert cukrokból értékes, az egészségre kedvezően ható anyagokat, aminosava- kat, fehérjéket stb. termelnek. Ahol a zöldségfélék nitráttartalmával kapcsolatban kétségek merülnek fel, ajánlatos tájékoztató A NYITRAI VÁROSI PIACRÓL 1985. AUGUSZTUS 10-ÉN VETT MINTÁK KIMUTATOTT NITRÁTTARTAÉ.MA mg NaNo,/1 kg friss zöldség Zöldségfélék minimális maximális átlag a minták burgonya 38 290 140 száma 5 paprika 18 948 143 18 karalábé 744 6 947 4 498 6 sárgarépa 58 1 662 455 9 petrezselyem 63 3 667 1 779 5 paradicsom 18 139 45 14 görögdinnye 80 253 166 2 sárgadinnye498 1 zeller 2 334 4404 3 369 2 baklazsán_ 186 1 uborka 84 437 261 2 vöröshagyma 67 540 257 3 karfiol 801 14137 7 609 2 zöldbab 48 1 655 407 5 póréhagyma 6121 8035 6 846 3 hónapos retek_ 1 543 1 őszibarack (gyümölcs) 18 30 24 2 nagy adagok stresszhatást fejtenek ki a növényekre. 3. Ha nagyobb nitráttartalmú vízzel öntözünk, csökkenteni kell a nitrogóntrágyázást. 4. Használjunk szénben gazdag anyagokból (növényi maradványok, tőzeg, szalma, levélhulladék, fakéreg stb.) készített kom- posztokat, amelyek csökkentik a nitrát felhalmozódását a növéjellegú vegyi elemzéseket végeztetni. Társadalmunknak szüksége van a jó minőségű zöldségfélékre, ezért ezek termesztését sokoldalúan támogatja, de nem részesítheti támogatásban azokat, akik számára csak a nyereség a fontos, tekintet nélkül a termék minőségére. MICHAL LEJKO mérnök, kandidátus MDAR NITRÁT ÉS AMMÓNIA A nitrogént a talajból nitrát és ammónia formájában veszi fel a növény. A nitrát (NŐJ igen nagy töménységben is károsodás nélkül halmozódhat fel a növényben, azonban az emberre és az állatokra egyaránt káros lehet, könnyen okozhat súlyos mérgezést, esetleg halált is. Az ammónia (NHJ nem halmozódik fel, mert a növény gyorsan lebontja. Ha a lebontási folyamat valami okból akadályozott, akkor a felhalmozódó NH4-nitrogén a növény pusztulását okozhatja, ezért az ammónia számunkra nem jelenthet veszélyt. Esetenként a növény szerves kötésű nitrogént is hasznosít, például egyszerűbb aminósavakat vagy könnyen oldódó amidokat, de szerepe csak akkor számottevő, ha a könnyen felvehető szervetlen nitrogénből nincs elegendő a talajban. Kérdés, hogy melyik a kedvezőbb a növényi táplálkozás szempontjából, a nitrát- vagy az ammónia-nitrogén. A nitrátot főleg a fiatal növények tudják jól és gyorsan hasznosítani, de ahogy kifejlődik a lombozatuk, növekszik az asszimilációs felület, vagyis megteremtődnek az ammóniának aminosa- vakká, illetve fehérjévé való átalakulásának feltételei, tehát egyre inkább az ammónia-felvétel kerül előtérbe. Az ammónia-nitrogén semleges, kissé lúgos körülmények között, a nitrát-nitrogén savanyú kémhatás esetén vehető fel könnyebben a növények számára. A növény asszimilációs képességének és a pH-n kfvül más elemek mennyisége is hat a nitrogén hasznosulására. Meszes talajokon az ammónia, káliumban jól ellátott talajon a nitrát felvétele a gyorsabb. (Kertészet és szőlészet) FŐZELÉK- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK RÁKELLENES HATÁSA A japán rákkutató központ munkatársai 122 ezer ember hosszabb időtartamú megfigyelése alapján megállapították, hogy a zöldség- és főzelékfélék rendszeres fogyasztása csökkenti a rákbetegség kockázatát Az 1965-ben megfigyelés alá vett 40 évnél idősebb ember közül 1981-ig 30 ezren haltak meg, közülük nyolcezren rákbetegségben. A dohányzók, alkoholivók, húsfogyasztók és főzeléket csak rendszertelenül fogyasztók csoportjában kétszer any- nyi volt a rák okozta elhalálozások száma, mint a nem dohányzók, alkoholt nem fogyasztók, kevés húst evők, viszont sok zöldség- és főzelékfélét fogyasztók csoportjában. Ezek az eredmények egyébként megfelelnek a régebbi megfigyeléseknek . is. Érdekes viszont az a megállapítás, hogy az első csoportba sorolt embereknél egyhar- madára csökkent a rák kockázata, ha naponta főzelék- és zöldségféléket is fogyasztottak. A következtetés: a sok zöldségtől még az erős dohányosok is hosszabb ideig élnek. (delta) • A növények, a termőtalaj és a víz nitráttartalmának meghatározására szolgáló berendezés (A szerző felvétele)
