Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
Alig kezdte meg a nap pályáját az égen, Balázs már nyitogatta a szemét. Egy hirtelen mozdulattal lerázta magáról az álmot, s kiugrott az ágyból. Mindjárt kikukkantott az erkélyről. Még néptelen volt a röjtöki utca, a Kincses-házból is jóízű álom szuszogása hallatszott. Balázs lesétált az udvarra, elhessentett egy-két, eleségért futó tyúkot, s belépett a nyuszik kamrájába. Megkapó látvány háromszáz nyulat együtt látni! A bundák sokféle árnyalata, az örökkön mozgó bajuszerdö nemcsak egy nyolcéves kisfiút bűvöl el. Csak állt, nézett körbe a kamrában, a ketreceken, ládákban ugrándozó nyuszikra. Ették a tápot, ezt a hosszúkás sárgás-zöld bogyót. Ették, s közben szüntelenül Balázst nézték, legalábbis a kisfiú úgy vélte. S mintha mondták volna a maguk hangtalan nyelvén:- Látod, mindig ezt esszük, ezt a se ize, se bűze tápot. De jó lenne egyszer friss füvet ropogtatni! Ha az olyan egyszerű volna! Fogni a sarlót és a zsákot, aztán levágni a füvet az árokparton vagy a focipálya mellett. De neki még nem engedik meg. Másképpen kell szerezni. Igen, talán Kálmán bácsi, a gyermeküdülő udvarosa, ö könnyen segíthet. Balázs előguritotta a talicskát, kibújt vele a kiskapun, s megindult a röjtöki utcán. Kívülről nézve, még aludtak a porták, lehunyt redőnyszemmel a házak. A falakon csordogált a tiszta hajnali fény, s mint aranyhíd, végignyúlt az utcán is. Balázs vígan kocogott a talicskával, már- már behajtott a gyermeküdülő kapuján, mikor kispajtása, Zsolti került elé. Egymásra csodálkoztak. Né, te ilyen korán?! - kérdezte tekintetük, de szóban mást mondtak:-Hát te?! - így Zsolti. - Csak nem vásárba készülsz?- Egy kis fűért Kálmán bácsihoz. Ráéheztek a nyulak. Balázs hangján érezni lehetett, hogy küldetést teljesít, de még igen bizonytalan a kimenetele.-Az udvart gereblyézi - tudósított kispajtása, egy árnyalatnyi színnel elárulva, hogy nem lesz könnyű kaszára kapatni öt ilyen hajnali órán. A talicskanyikorgás hangjai közepette megtanácskozták, miféle furfanggal lehetne a csigát kicsalni a házából, azaz némi kaszálásra bírni Kálmán bácsit. Bent a gyermeküdülőben Kálmán bácsi éppen a gereblyéré támaszkodott a vadgesztenye alatt, s a szipkáját szortyogtatta. A két lurkó üdvözölte az udvar csinositóját, majd hallótávolságra tőle a következő párbeszédet rögtönözték:- Kaszával ezt a nagy területet? Szinte lehetetlen!-S hányszor egy évben? Mikor a kenyeret is géppel szelik a konyhán.-Legény a talpán! De olyan hihetetlen! Látni kellene egyszer, amikor kaszálja.- Jó is lenne? Akkor nem hitetlenkednél. Kálmán bácsi meglepetten hallgatta őket, s észrevétlenül eltűnt a szerszámoskamrában. A gyerekek csak arra neszeitek fel, hogy felbúg valami a pálya irányába.- A fűnyirógép! - kiáltottak fel egyszerre. Negyedóra alatt nemcsak elegendő fű gyűlt össze, de maguk is kipróbálták a masinát. Balázs boldogan nyikorgóit haza a friss fűvel teli talicskával. Zsolti követte, majd csatlakozott hozzájuk Udvarhelyi Juli és Madarász Norbi is. Hazaérve, rögtön a nyuszik elé hintették a friss füvet. Ahogy nézték falatozásukat, valami jóleső érzés járta át őket. Most értették meg, miért is örül édesanyjuk, mikor csemetéi farkasétvággyal fogyasztják fóztjét. Átányi László Friss füvet a nyusziknak! A délibábról a legkülönfélébb elképzelések, történetek, téveszmék terjedtek el, se szeri, se száma a sivatagi vándorokról szóló meséknek, akik bővizű forrásokat, hűsítő pálmaligeteket, barátságos oázisokat látnak, amelyek aztán semmivé fosztanak a kimerült utas előtt. Kevés olyan jelenség van, amely annyira megmozgatta volna az emberek fantáziáját, mint a délibáb. Tárgya szinte minden művészeti ágnak, jelen, van népmesében és népdalban egyaránt. Talán azért is alakult igy, mert sokáig a sátán incselke- désének tartották. A közhiedelemmel ellentétben a délibáb ' a leggyakoribb jelenségek egyike. Legegyszerűbb megnyilvánulási formájával a nyári hónaFurfangos délibáb pókban mindig találkozunk. Néhány száz méterre előttünk csillog a felforrósodott aszfaltút, mintha vízréteg fedné. A csillogó helyhez közeledve a jelenség egyszerre megszűnik, ugyanakkor újabb néhány száz méterre tőlünk szintén csillogás. Amit látunk, délibáb a javából. Persze, megjelenhet szemünk előtt, mint a Hortobágyon, nyájat terelő juhász, falusi porta gémeskúttal; vagy a Szaharában: hűsítő oázis. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a jelenségek rendkívül ritkák, olyannyira, hogy az erről szóló beszámolók többségét nyugodtan a fantázia szüleményének tekinthetjük (a sivatagban, néhány napi bolyongás után igazán nem rendkívüli az efféle látomás). Érdemes megvizsgálni a délibáb keletkezésének módját, feltételeit. A délibáb voltaképpen tükörkép. Ha alulról nézünk egy vízszintesen elhelyezett tükörbe, a tárgyak fordított állásúak, vagyis a „fejük tetején" állnak. A délibáb két,különböző sűrűségű, de mozdulatlan levegóréteg határáról történő fényvisszaverődéssel jön létre, azaz a két légréteg határa tükörként viselkedik. Ahhoz, hogy ilyen légköri jelenség kialakuljon, bizonyos hőmérséklet és teljesen szélcsendes időjárás kell. E a magyarázata, hogy csupán nyáron figyelhető meg. így aztán, ha szerencsénk van, magunk is láthatunk „igazi" délibábot. Mivel a délibáb tükörkép, nemcsak látható, de ugyanúgy fényképezhető is, mintha igazi tükör előtt kattintanánk el masinánkat. Hasonlóképpen alakul ki a naponta látható országúti „tócsa" is: az aszfalt, sötét színe miatt, sokkal nagyobb mértékben felmelegszik, mint a környezete. A forró nyári napokon, amikor gyakorlatilag mozdulatlan a levegő, az úttest fölött kialakul egy forró levegóréteg, ennek a határáról verődik vissza a fény, azt a benyomást keltve, mintha folyadék felületéről érkezne. Érdemes megemlíteni, hogy aránylag gyakori a televíziós délibáb is. Ez, ellentétben „hagyományos" társával, nem a földfelszín közelében, hanem nagyon magas légköri rétegekben alakul ki és nem nyáron, hanem általában nyugodt tavaszi vagy őszi napokon. Ehhez tudni kell, hogy a televíziós adásokat olyan rövid hullámhosszon sugározzák, hogy az nem verődik visz- sza a Földet körülvevő különféle elektromos és mágneses rétegekről, így az adás „kiszökik" az űrbe. Ennek következtében, ha az adótorony nincs „látótávolságban", a televíziós adás nem fogható. Ez kényszerítette ki, hogy adóállomások egész hálózata kell a tévéadás vételének biztosításához. Ha a legfelső légrétegekben kialakul a délibábhoz nélkülözhetetlen határfelület, olyan tévéadók vétele is lehetővé válik, amelyekre a Föld görbülete miatt nincs közvetlen „rálátás". Az ilyen jelenség annyira szenzációszámba megy, hogy rádiós szaklapok is közük a lefényképezett képernyőábrát (a monoszkóp felvételét kell beküldeni). Körülbelül egy évtizede nagy szenzáció volt, amikor egy magyar amatőrnek sikerült a stockholmi televízió monoszkópját lefényképeznie. A „világcsúcsot" szintén egy magyar „tévéhalász“ tartja, aki otthonában néhány héten át figyelemmel kísérte és le is fényképezte a japán televízió (NHK) adásait! Ez esetben Szibéria fölött kialakult légköri jelenség tette lehetővé a tévés délibáb létrejöttét. Azt már talán említeni sem kell, hogy az efféle légköri jelenségek a meteorológusok számára rendkívüli csemegét jelentenek, hiszen más érdekes jeleneségek megfigyelésére adnak alkalmat. Tehát mégiscsak van új a Nap alatt: századunkban nemcsak egy sor műszaki találmánnyal gazdagodtunk, hanem a tévés délibábbal is. Ozogány Ernő Móricz Zsigmond A VERÉB Kendermagot talált A veréb, s így caarált: »Egyedem, Begyedem, Megegyem? Ne egyem? Jó vón zsákba rakni, Holnap elővenni!' Egyedem, Begyedem, Betegyem? Kivegyem? Ej, első a hasam, Éljünk ma urasanl Egyedem, Begyedem, Ne, begyem: Ne legyen!« GONDOLKODOM, TEHÁT... Óriás-kvíz 1. Egy magyar irodalmi hós gyalog érkezik Óriásországba. Ott előbb megöli az óriások csőszét, majd a kősziklát ebédelő óriáskirályt, mire az óriások ót kiáltják ki királyukká, sőt egy sípot is adnak neki. Ki a hős? 2. Minek nevezik a görög regék egyszemű óriásait? 3. A magyar mondavilágban is akadnak óriások! íme, néhá- nyuk neve: Hegygörgetö, Fanyúvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró. Melyik mondához kapcsolódik a történetük? 4. Hányadik útján jut el Gulliver az óriások országába? Legalább két kárdáare kérjük a választ. Logikai gyakorlat A felső két sorban három-három különféle ábra látható, a harmadik sorban viszont üres az utolsó ábra helye. Az első két sorban az ábrák elhelyezése bizonyos logikai szabály szerint történt. Ennek alapján egészítsd ki a harmadik sort a számokkal jelölt ábrák egyikével! Nos, milyen ábra kerül a kérdőjel helyére? Az aranyhajszál rejtélye A legtöbb ember - hiába, javíthatatlanok vagyunk - elégedetlen a külsejével. Van, aki a fülét találja elállónak, más az orrát tartja tömpének, megint másnak az alakja okoz gondot, sokan a hajuk színe miatt „boldogtalanok". Talán a haj színének a megváltoztatása a legegyszerűbb, s ezért a leggyakoribb is (elsősorban a nők esetében természetesen, hiszen a férfiaknak sokszor már nincs is mit átfestetniük...). A nők különösen a szőke hajat kedvelik, s hogy „mesebeli" aranyfürtök ékesítsék őket, hajlandóak akár órákig merev pózba vágni magukat és eltűrni a fejükön a szőkítés műveletét „elvégző" pakolást. De vajon mi lehet az az anyag, amely ilyen „csodákra" képes? Ismerkedjünk meg vele! A neve: hidrogén-peroxid; a képlete nagyon hasonlít a viz képletéhez, csupán egy oxigén-atommal többet tartalmaz: H2Oz. Tiszta állapotban szirupsűrű, kékes árnyalatú, köny- nyen robbanó folyadék, amelynek mínusz 90 C° körül van a fagyáspontja. Erős oxidálószer, már a porszemecskék vagy durva felülettel való érintkezés hatására is vizre és oxigénre bomlik, bizonyos fémek (ezüst, platina) pedig rendkívüli mértékben elősegíthetik ezt a folyamatot. A tiszta hidrogén- peroxidot a rakéták hajtóművében használják, vizes oldata a legtöbb lakásban megtalálható, mert kiváló fertőtlenitő- szer. Ennek a 3 %-os oldatnak csekély a fehérítő hatása, de kapható 10-30 %-os oldata is, ezt használják a fodrászok a haj szőkítéséhez. A drogériában tabletták formájában is kapható hidrogén-peroxid, ezt szintén használják kozmetikai célokra. Vizsgáljuk meg a hidrogén-peroxid tulajdonságait. Egy káváscsészébe öntsünk hidrogén-peroxid oldatot (a tablettát is használhatjuk, de azt előbb egy kevés vízben fel kell oldani), tegyünk bele néhány sötét hajszálat. Pár óra múlva azt látjuk, hogy a hajszálak kifakultak, „megszőkül- tek". A hidrogén-peroxid elroncsolja a természetes festékanyagokat, ezért lesz szőke a hajunk, ha kezeljük vele, de kifehérítheti a bőrünket vagy a színes ruhánkat is. (A kávé is elszintelenedik.) A hidrogén-peroxid oxidáló hatását a vegyészek is sokszor kamatoztatják a kémiai laboratóriumban. Hogy milyen hevesen is mehet végbe egy ilyen reakció, arról mi is meggyőződhetünk. Oldjunk fel egy kevés kálium-jodidot (KI) - a fotósok jól ismerik öntsünk hozzá hidrogén-peroxidot (vagy dobjunk bele egy tablettát), azonnal heves reakció indul meg az alábbi egyenlet szerint: 2 KI + 2H202 = 2KOH + l2 + H20 + 1/202 Az oldat sárgásbarna színűvé válik a keletkező jódtól. Ha kémcsőben végezzük a kísérletet, meggyőződhetünk róla, milyen sok hőenergia szabadul fel a reakció során. Korábban már találkoztunk a réz-szulfáttal (CuS04). öntsünk az oldathoz hidrogén- peroxidot: a kék színű oldat megzöldül. Ha most egy kevés szódabikarbónát (NaHC03) szórunk hozzá, a zöldes oldat sötétbarnává változik. A rézszulfátból a hidrogén-peroxid hatására réz-peroxid (Cu02) képződött, de mivel ez a folyamat csak lúgos közegben játszódik le, ezért szódabikarbónát kellett az oldatba szórni. Ha a barna oldathoz kristályos citromsavat adunk, fokozatosan megzöldül, majd megkékül az oldat a keletkező réz-citrát- tól. LACZA TIHAMÉR Ml II i M öl mMe ol JJJ El IMI I ll IO M s o imM | (sül 3 |0ME[ lluj X MEGFEJTÉS A szeptember 13-i számunkban közölt feladatok megfejtése: az A és a B jelzésű súly emelkedik, a másik kettő süllyed; 13-18-11, 11-16-15, 15-10-17, 17-12-13. Nyertesek: Szetei Ildikó, Komárom (Komárno); Radics Attila, Besenyő (Beáenov); Krecskó István, Somorja (Sa- morín); Rapcsák Attila, Nagyka- pos (Veiké Kapuáany); Németh Mónika, Stúrovo. ÚJ SZÚ 18
