Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-20 / 38. szám
mmm PEionnDO MEGEMLÉKEZÉS NAGY GYULA SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁRÓL mus légkörében eltompul a munkásság megmozdulásainak szociális éle. Bratislavában a csehszlovák szociáldemokrácia létrehozta szervezetét, s itt székeltek a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szlovákiai hatáskörű szervei is. Nagy Gyula a legerősebb és legtöbb -tagot számláló, szakszervezeti tanácsa útján az egész dél-szlovákiai munkás- mozgalomra is döntő befolyást gyakorló német-magyar szociáldemokrata párt vezető egyéniségei közé tartozott. A mindkét szervezetet átható reformizmus meghiúsított az egységes szociáldemokrata párt megalakítására irányuló mindennemű kísérletet. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása a nemzetiségileg megosztott bratislavai proletariátust nemcsak hogy az összefogást nehezítő helyzetben, hanem az ellentétek kiéleződések közepette, egymással szembekerülve találta. S ilyen körülmények között Srobár szlovákiai teljhatalmú minisztériuma könnyen foganatosíthatott a nyugat-szlovákiai német-magyar szociáldemokrata párt működését hónapokra megbénító intézkedéseket. Nagy Gyula Szlovákia fővárosában, a Steiner utca és a Kertész utca bejárata közötti tenyérnyi parkban áll Csehszlovákia Kommunista Pártja alapító tagjának, Nagy Gyulának márványtalapzaton elhelyezett mellszobra, mely a mai nemzedékek tisztelgését fejezi ki azok iránt, akik a társadalom szocialista átalakítását előkészítő küzdelem élére álltak. Talán kevéssé ismeretes, hogy ez a férfiú, akinek korán, még szinte pályája delelöjén kihunyt élete elválaszthatatlanul összefonódott a bratislavai munkásság, valamint a nyomorgó Dél-szlovákiai agrárproletárok és kisgazdák sorsának megváltoztatásáért folytatott harccal, a dolgozó emberek ádományaiból már röviddel halála után, 1926-ban szerény emlékművet kapott. Sírkövének felavatása kiemelkedő eseménye volt a polgári Csehszlovák Köztársaság idején sok tüntetést és népgyü- lést megélt szlovákiai Duna-parti székváros szociális feszültséggel terhes társadalmi életének. Az egykorú rendőrségi jelentésekből is kirajzolódik a többezres tömegrészvétellel lezajlott, széles hullámokat vető megmozdulásnak a karhatalmat ugyancsak aggasztó képe. A Munkásnak a hasábjain a közvetlen résztvevő benyomásait is rögzítő részletes tudósítás őrzi azt a korabeli légkört és hangulatot, melyben a hatalmas tüntető menet Nagy Gyula sírjához vonulva a tisztelet és kegyelet lerovásával harci elszántságát is kifejezésre juttatta. Ennek hangot adva tartottak gyújtóhatású beszédet az ünnepi szónokok. A szokásokhoz híven három nyelven szóltak az egybegyűltekhez A helybelieken kívül közeli és távolabbi vidékekről sereglett össze - ahogy a dokumentumok tanúsítják - pártállástól és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül az a tömeg, amely meghaladta a kommunista párt sorait és híveinek táborát. A mátyusföldi és csallóközi magyarlakta falvak kétkezi munkásai együtt meneteltek a pezinoki, zohori, stupavar és trnavai osztályos társaikkal. Major Is- ván aki magyarul szólalt fel, a szlovákiai Pravda aznapi számának címlapján a toliforgatás gondosságával is figyelmet keltő cikkben méltatta Nagy Gyula érdemeit és emberi értékeit. Az elvhűségét, önfeláldozását, becsületességét kiemelő hangsúlyok a szembeállítás önmagáért is beszélő eszközeivel állították reflektor- fénybe a polgári kormányzat legfelsőbb köreibe nyúló, az idő tájt különösen gyakori korrupciós botrányokat. Major István írása arra is rávilágított, hogy a polgári demokrácia hatalmi gépezete megpróbálta visszacsalogatni Nagy Gyulát a rendszerrel szembeni, megalkuvást szorgalmazó szociáldemokrata vezetők közé. A húszas évek közepén ugyanis a forradalmi hullám elcsitulását követően próbatétellé vállva megnövekedtek a kommunista mozgalommal együtt tartó harcvállalás terhei. Nagy Gyula jelentős szociáldemokrata múlttal maga mögött, komoly mozgalmi tekintéllyel és másokat is magával ragadó példaadással járta' meg a kommunista párt soraiba s annak élvonalába vezető utat. Meggyőződése tartós alapokra épült. 1875. szeptember 22-én született a Heves megyei Dekt községben. A kovácsmesterséget kitanulva kiemelkedett a béres sorsból. Felkerült Budapestre, ahol vagongyári munkásként talált megélhetésre. Rövidesen a fémmunkások szakszervezetének üzemi bizalmija lett. A munkáltatók és felettesek nyomására 1908-ban a fővárosból áthelyezték vidékre. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása már a Szlovákia központjává váló Bratislavában érte. A vasutasmozgalomban vitt vezétö szerepet. A vasutasok 1919 februárjában kirobbant sztrájkja során tapasztalhatta, hogy a magyar és csehszlovák burzsoázia torzsalkodását kísérő kölcsönös nacionalizNagy Gyula (Archív-felvétel) is az ilavai internáló táborba került. Innen szabadulva magatartása összefonódott a német-magyar szociáldemokrata szervezet vezetésén belül formálódó, forradalmi beállítottságú csoport megerősödésével. 1920 tavaszán az érsekújvári választókerület jelöltjeként bejutott a parlamentbe. Ekkortájt indult meg a kassai magyar szociáldemokrata munkásság kezdeményezése nyomán az a folyamat, melyet a szlovákiai, nemzetiségileg elkülönült szociáldemokrata szervezeteken belüli ellenzék elhatárolódása, valamint a nemzetiségi korlátoknak immár baloldali, internacionalista alapokon történő leküzdése közötti kölcsönhatás táplált. S ez ösztönzést adott a bratislavai munkásmozgalom forradalmi szellemű integrálódásának is. Nagy Gyula a bratislavai proletariátust nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül egyesítő baloldali szervezet megalakítói között volt. Nevéhez fűződik a marxista balszárny irányvételét követő Népszava és a Harc című revü megjelentetése. 1921 januárjában a szlovákiai marxista baloldal eszmei és szervezeti egységét betetőző lubochnai kongresszuson Nagy Gyula azok között a szónokok között volt, akik a kongresszus ünnepélyes megnyitója után a manifesztációs jellegű közös ülésen tettek hitet a szlovákiai munkásság egységes internacionalista szervezetének létrehozása mellett. Felszólalása szervesen kapcsolódott ahhoz a kiemelkedő szerephez, melyet a szlovákiai magyar marxista baloldal képviselői a kongresszuson az eszmei összeforrott- ság valamint a szervezeti és akcióegység elvi-elméleti megalapozásában játszottak. Nagy Gyula aktivitása a lubochnai kongresszust követően élénk, a szociáldemokrata jobboldallal való végleges szakítást meggyorsító propaganda- és szervező munkában, a marxista baloldal híveinek vezetésével létrejövő helyi szervezete megalakulásában jutott kifejezésre. Főleg a mezőgazdasági munkásság radikalizmusának felkarolásában szerzett kimagasló érdemeket. A szlovákiai földmunkások 1921 áprilisában kirobbant általános sztrájkjának fő szervezői között volt, részt vett a CSKP alakuló és egyesítő kongresszusán. A délnyugat-szlovákiai kerület vezető funkcionáriusai közé tartozott, a bratislavai és a dél-szlovákiai munkásság elismert .szószólója lett. A népgyüléseken és a parlamenti gyűléseken gyakran felemelte szavát a föld- igénylő kisparasztok kisemmizése ellen. 1924-ben megválasztották a kommunista párt által létrehozott kisgazda szövetség magyar szekciójának elnökévé. Személye nem hagyta nyugton a csehszlovákiai polgári demokratikus rendszer erőszakszervezetét, mely a félreállítás és üldözés kifinomultabb, ravasz módszereihez folyamodott. A polgári Csehszlovákia jogrendjének jóvoltából - mely a csehszlovák állampolgárság elismerését a helyhatóságilag igazolt honossághoz kötötte - Nagy Gyula, akinek szülőhelye Magyaroszághoz tartozott, törvényenkí- vüli helyzetbe került. A hatóságok magyar állampolgárrá nyilvánították, az alkotmánybíróság pedig megfosztotta képviselői mentelmi jogától, majd parlamenti mandátumától is. Ez az intézkedés azonban már nem jutott el a végrehajtás szakaszába. Nagy Gyula 1925 májusában hirtelen elhunyt. Temetése a hatalmas május 1 -i tüntetések légkörét idézte fel. A személyét övező tiszteletet és elismerést a kommunista párttal szembenálló politikai erőknek is tudomásul kellett venniük, s képviselőik részt vettek a temetési szertartáson. Nagy Gyula neve sokáig összefonódott a csehszlovákiai kommunistáknak a demokratikus jogok tiszteletben tartáséért folytatott harcával. A Munkás 1927-ben verssorokba zárt emlékképekben villantotta fel egyéniségét. Nagy Gyula életútja a nemzetiségi különbségeket áthidaló összefogás példamutató erejével gazdagítja a hagyományidézést. KISS JÓZSEF N éhány hónappal ezelőtt bejegyeztem jegyzetfüzetembe három-négy sort. Egy építőipari üzem párt- alapszervezetének elnöke ugyanis elmondta, hogy egy fiatal gépkocsivezető azt kérdezte tőle, miért éppen a párttagok vagy a tagjelöltek kapják meg az új, illetve a legjobb műszaki állapotban levő teherautókat? A kérdést érdekesnek találtam, ezért egy újabbal is megtoldottam. Megkérdeztem az elnöktől, vajon jogos-e. Azaz igaz-e, hogy a legjobb kocsik volánjai mögött a párt jelenlegi és jövőbeli tagjai ülnek? Válasza ez volt: „Természetes, hogy igaz“. Mit mondott hát a kérdezőnek? - tudakozódtam tovább a pártelnöktől. Azt felelte, hogy arra nem figyelt-e föl: az új és a legjobb autók sofőrjei egyben az üzem legkiválóbb dolgozói közé tartoznak. Ezen aztán elgondolkozott a kérdező, majd elismerte, hogy így van. Az elnök ezután készségesen elmagyarázta: a pártalap- szervezet tagsága sorainak bővítésekor nagyon is ügyelnek arra, hogy csakis a legszorgalmasabbaknak előlegezzék a bizalmat. Ezzel nemcsak azt akarják elérni, hogy olyan tagokból álljon a szervezet, akikre mindig számítani lehet, s akik mindenben példát mutatnak a többi dolgozónak, hanem azt is, hogy a bizalom előlegzése vonzó legyen és mindenki tudatosítsa: párttaggá lenni csakis becsületes helytállással, a feladatok hiánytalan teljesítésével lehet. Ezt már meg is értették üzemükben az emberek, bár az előfordult eset is bizonyítja, hogy nem teljes mértékben, illetve nem mindenki. Ezért a bevált gyakorlaton, azaz a fiatalok kiválasztásakor támasztott szigorú követelmények alkalmazásán kívül a nevelő munkára és a propagandatevékenységre a jövőben még nagyobb gondot kell fordítaniuk. Majdnem azonos fogalmazásban egy másik pártelnök említett egy hasonló példát. Nem ugyanabból a járásból, és más munkaterületről: a mezőgazdaságból. Egységes földműves-szövetkezetük két fiatal traktorosa azzal fordult hozzá, mondta, hogy ha az ő gondjaikra bíznák a gazdaságba rövidesen megérkező két új traktort, akkor „belépnek“ a pártba. Igen, így mondták: „belépnek“. A tekintély növelésével Hogy mit tett az elnök e szavak hallatán? Először is megmagyarázta a saját érdekét túlságosan is szem előtt tartó két fiatalnak, hogy a pártba nem lehet egyszerűen belépni. Továbbá azt tudatta velük, hogy előnyök biztosítása érdekében még soha senkinek sem előlegezték a bizalmat. S hogy a feltételek támasztása pedig már jóval több a tévedésnél. Azok, és csakis azok válhatnak a kommunista párt tagjaivá, akik ezt mindennapi munkájukkal, magatartásukkal kiérdemlik, akik hajlandók a többletfeladatok vállalására, és elsősorban a közösség, a társadalom érdekeit tartják szem előtt. Nyilván előfordul ilyen eset több is, bár remélem, nem sok. Ennek ellenére elgondolkoztató, hogy vajon mi lehet az oka az ilyen helytelen, sót, nagyon is elitélendő magatartásnak. A pártelnök által is említett nevelő munka és propagandatevékenység javításán kívül bizonyára egyéb tényezőkre is oda kell figyelni. Például arra, hogy az alapszervezetek tagjai valóban mindig és mindenben példát mutatnak-e a többi dolgozónak. Elég, ha egy-egy párttag magatartása kifogásolható, ez máris félreértésre, téves elképzelésekre, káros általánosításra adhat okot, ami nemcsak egy alapszervezet, hanem bizonyos esetben közvetve az egész párt tekintélyét csorbítja. Nem is beszélve arról, ha egy-egy kommunista a szocialista törvényesség megtartása ellen vét. Sajnos, hellyel-közzel ez is előfordul. Nem ok nélkül figyelmezteti a pártalapszer- vezeteket a CSKP KB Elnökségének ma már a nagy nyilvánosság előtt is ismert levele a szocialista törvényesség megtartásának jelentőségére, illetve a törvényességet megsértők elleni határozott fellépésre. A pártalapszervezetek most készülnek.az elmúlt időszakban elért eredményeik fölmérésére és további céljaik kitűzésére, a pártkonferenciákat és a XVII. kongresszust megelőző évzáró taggyűlésekre. Eddig megtett útjuk értékelése során azt is meg kell állapítaniuk, hogy a szocialista törvényesség megtartásáért mindent megtettek-e hatáskörükben. A következetes és határozott fellépés a szocialista törvényesség megtartásáért egyben harc az emberek helyes gondolkodásáért, a tagság sorainak tisztaságáért, a kommunista párt tekintélyének állandó növeléséért. FÜLÖPIMRE ÚJ szú 1985. IX. 20.
