Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-20 / 38. szám

Vasárnap 1985. szeptember 22. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.23, nyugszik 18.35 Közép-Szlovákia: 06.30, nyugszik 18.42 Nyugat-Szlovákia: 06.36, nyugszik 18.48 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 15.56, nyugszik 23.30 Közép-Szlovákia: 16.03, nyugszik 23.37 Nyugat-Szlovákia: 16.09, nyugszik 23.43 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÓRIC nevű kedves olvasóinkat • 1885-ben született BENE­DEK Marcell magyar fró, esz­téta, Irodalomtörténész (t 1969) • 1885-ben született PROHÁSZKA József magyar festőművész (t 1964) • 1910-ben született Kle- ment SLAVICKY zeneszerző, érdemes művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ■i A BARÁTSÁG HÁROMSZÖGE Fee só Pál riportja AZ EREDMÉNYES­SÉGRŐL A KÁDE­REK DÖNTENEK irta: Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság etsö titkára SZÜNNAP NÉLKÜL Gazdag József írása Az arató-cséplőgépek javításán kívül az Okfinei Gép- és Traktorállomás dolgozói a Nymburki járásban egyedül végeznek diagnosztizáló munkákat a mezőgazdasági vállalatok számára. Ezenkívül vállalják személygépkocsik és furgonok műszaki karbantartását, diagnosztizálnak traktorokat és más gázolajjal működő járműveket. A múlt évi aratás során például több mint 100 operatív javítást végeztek kint a terepen. Ennek köszönhetően csökkent a kombájnok meghibásodásának száma, és számos járművet azonnal megjavítottak. A képen: Jaroslav Koula (baloldalt) és Josef Ruziőka egy Z 7011 típusú traktor motorját méri és fényszóróit állítja be. (Jaroslav Hejzlar felvétele — CTK) Rendszeres régészeti kutatásokat folytatnak 1961 óta a Bratislavához tartozó Oroszváron (Rusovce). Feltárják a Gerulata nevű római állomás maradványait, amelyek az időszámításunk szerinti első négy évszázadból származnak. Gerulata a római birodalom északi eróditményrendszerének részét képezte. A képen Anna Kováóová laboráns az agyagedény-maradványokat rakja össze. (Amand Absolon felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Mint minden területen, az ideológiai mun­kában is érvényes az a követelmény, hogy javítanunk kell a minőséget és a hatékonysá­got. Még jobban elő kell segítenie az igé­nyesség légkörének kialakítását, a marxista -leninista világnézet, a szilárd szocialista meggyőződés formálását, amely tükröződik a szocialista erkölcsben, a hazafiasságban és az internacionalizmusban. Ez az alapja a munkához való szocialista viszonynak, a dolgozók aktivitásának, bekapcsolódásuk­nak abba a harcba, amit mindaz ellen folyta­tunk, ami árt a szocializmusnak... Azért is fokozott figyelmet kell fordítanunk az ideológiai munkára, mert ellenségeink egyre élesebb és alattomosabb támadásokat intéznek ellenünk. A reakciós imperialista erők fokozzák a szocialista országok elleni lélektani háborút. Az ideológiai munkának offenzívnek kell lennie, meggyőzően kell ma­gyaráznia a szocializmus előnyeit, le kell lepleznie napjaink imperializmusának népel­lenes jellegét, arra kell tanítani az embereket, hogy legyenek büszkék nemzeteink történe­tére, amelyben fontos szerepet töltenek be a forradalmi és a haladó hagyományok - ezekre épít pártunk. Propagandánkban ke­rülnünk kell a hamis népnevelést, a formaliz­must, nem szabad figyelmen kívül hagyni a problémákat. A szocialista nevelés rendszerében, a nép alkotóerejének mozgósításában rendkívül fontos szerepük van a tömegtájékoztató esz­közöknek. Még hatékonyabban kell elősegí­teniük az aktivitás fokozását, a dolgozók tapasztalatainak általánosítását, az öntuda­tos fegyelem megteremtését, a közvélemény és az állampolgárok állásfoglalásának for­málását. Napjainkban egyik legfontosabb feladatuk, hogy hozzájáruljanak a párt gaz­daságpolitikájának megvalósításához. Nagy felelősség hárul rájuk az emberek gazdasági gondolkodásmódjának alakulásáért. A sajtó, a rádió és a televízió kulcsfontos­ságú feladata, hogy rugalmas, tárgyilagos, a lehető legteljesebb tájékoztatást adjon tár­sadalmi fejlődésünk feladatairól és gondjai­ról, a szocialista építés eredményeiről, arról, mi történik nálunk és a világban. A tájékozta­tás rugalmassága és igaz volta fontos ténye­ző abban, hogy megszilárdítsuk az emberek­nek a pártunk politikájába vetett bizalmát. A tömegtájékoztató eszközökre nagy fele­lősség hárul a konstruktív véleménycsere, a dolgozók pozitív tapasztalatainak terjeszté­se terén. Elvszerű, pártos pozíción állva bí­rálniuk kell a fogyatékosságokat. A dolgo­zóknak jogukban áll, hogy tudják, milyen következtetéseket vonnak le a bírálatból, ja- vul-e a helyzet, kiküszöbölik-e a bírált hiá­nyosságokat és mi történik észrevételeikkel. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB 15. ülésén elhangzott beszámolójából) NUKLEÁRIS KISHATALMAK? Görföl Zsuzsa cikke TALÁLT TÁRGYAK ÉS POTYAUTASOK Fekete Marian riportja NEM MARADHAT PARLAGON Gály Iván cikke FELHASZNÁLNI, TEHÁT GONDOLKODNI Horváth Géza írása BESZÁMOLÓ Morvay Gyula novellája ségiztem, majd a Kassa-vidéki járásbíróságra kerültem, ahol a gazdasági ügyintézést most már önállóan végzem. Csurílla Erzsébet nem tarto­zik a fecsegő emberek közé. önmagáról is tényközlőén, szinte szűkszavúan beszél. Di­csekedni, hamisan pózolni - ez nem az ő kenyere. Szereti a rendet. Pontosságáért, meg­bízhatóságáért a munkahelyén is mindenki tiszteli és szereti.- Megtaláltam a helyem az életben. A munkahelyemen megbecsülnek, s szabadidőm A MEGTALÁLT ROZMARING A baújszina (Sena) - Kas­sa (Koéice), Kassa- Abaújszina. A maratoni távot naponta megteszi, igaz nem futóként, hanem autóbusszal, de az ingázás így is fárasztó, jóllehet Csurilla Erzsébet nem panaszkodik erre, mint ahogy másra sem, pedig nem lehet azt mondani, hogy az eddigi élete csak örömökben.telt vol­na el. Tudom, hogy volt, ami­kor igazságtalanul megbántot­ták, félreállították. Igaz, ó akkor sem tört le, pedig fájt, hogyne fájt volna, hiszen a jó nevű kassai táncegyüttes második legjobb táncosa, s legfegyel- mezettebb tagja volt, a külföldi vendégszereplésre mégsem vitték el, arra a nevetséges okra hivatkozva, hogy nem elég magas. Nehéz volt lenyel­ni a keserű falatot. Erzsébet nem maradt ennél a városi táncegyüttesnél, de a néptánctól ezután sem sza­kadt el. Otthon, a szülőfalujá­ban mindenért kárpótlást ka­pott. A fennállásának 30. év­fordulóját idén ünneplő - or­szágszerte ismertté vált - szi- nai Rozmaring néptáncegyüt­tesnek előbb táncosa, s immár másfél évtizede a koreográfu­sa és a művészeti vezetője is. Munkája kétségtelenül tisztele­tet érdemel.- Nálunk a zárt faluközös­ség az ötvenes évek második felétől kezdett felbomlani és a látóhatár is jobban kiszélese­dett, de előttünk, az akkor in­duló fiatalok előtt még meré­szebb célok nem lebegtek- mondja Csurilla Erzsébet.- Falunkból a jobban tanuló lányok vagy gimnáziumba, vagy egészségügyi szakközép- iskolába mentek. Akkor az érettségi megszerzése is nagy szó volt. Az ikertestvérem, Zsuzsa, egészségügyi nővér lett, én pedig Kassán a köz- gazdasági szakközépiskolát végeztem el. 1964-ben érett­nagy részét az életemet kitöltő néptáncnak szentelem. Erős Pálnénak örök hálával tarto­zom, hogy alapiskolás korom­ban a népművészet e csodála­tos ágát megismertette és megszerettette velem. Meg­tisztelő feladatnak tartom, hogy az általa megalakított Rozmaring néptáncegyüttest tovább vezethetem. Tiszta, egyértelmű szavak. A Rozmaring néptáncegyüt­tes harmincéves - és ez igen nagy szó! Hogy mit jelent, azt valójában csak azok tudják, akik maguk is belekóstoltak az amatőr művészek sokszor bi­zony' nehéz életébe. Csurilla Erzsébeték - noha nekik is voltak gondjaik - sohasem tör­tek le. Az a szeretet, az a szí­vósság és kitartás, amellyel ezt a munkát már három évtizede végzik, minden elismerést megérdemel. A zselizi (2elie- zovce) országos népművészeti fesztivál nagydíját kétszer nyerték el. Táncaik gyakran tapsra ragadtatták a gomba­szögi, a svidníki közönséget, s más folklórfesztiválok közön­ségét is. Azt nem tudni, hogy mély átéléssel előadott táncaik hány embernek szereztek ma­radandó élményt, az viszont tény, hogy a harminc esztendő alatt a Rozmaringban több mint ötszáz lány, illetve fiú ta­nulta meg, érezte át, hogy mi is az a néptánc, mennyire tudja gazdagítani az ember lelkivilá­gát. Harminc év egy tánccso­port életében már tisztes kor. Jóleső érzés leírni, hogy a Rozmaring eddig még min­dig meg tudott újulni - képlete­sen fogalmazva meg tudta őrizni színeit. Csurilla Erzsébet és önzetlen segítőtársai, min­denekelőtt a Mura házaspár szaktudása és tenniakarása kellő biztosíték arra, hogy a Rozmaring továbbra se ve­szítsen szép színéből. SZASZÁK GYÖRGY új szd 2 1985. IX. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom