Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-13 / 37. szám

Kimondva vagy anélkül még sokfelé tartja magát az a nézet, hogy az autóvezetés könnyű munka, mert ülve kell végezni, és a tevékenység csupán az ember néhány izomcsoportját veszi igénybe. Nyilvánvaló tévhit ez, amellyel le kell számolni, hiszen autóvezetéskor a figyelem fontossága és a felelősség sokkal nagyobb, mint a legtöbb fizikai munkavégzés közben. Ez a lelki feszültség pedig áthelyeződik az egész izomzatra és a járművezető közérzetére is. A jó fizikai és lelki kondíció a mai megnövekedett - számos veszélyhelyzettel is járó - közúti forgalomban nagyon fontos minden gépjárművezető számára. E kérdéssel foglalkozó közlekedéskutatók vizsgálatainak eredményei szintén egyértelműen arra utalnak, hogy például pihenten 20-30 százalékkal jobb a teljesítmény a gépjárműve­zetésben, mint fáradtan. Az összteljesítmény persze meglehetősen tág fogalom, mégis lebontható különféle képességekre. Vegyünk ezek közül sorra néhány fontosat. Első helyre tehetjük az ember észlelési funkcióit, másodikként említ­jük a figyelmet; a volánnál ülő folyamatosan, aktív éberséggel képes észlelni. Végül, de nem utolsósorban lényeges az információfelvevő képesség, hogy a gépjárművezető sok jelet tud-e magába fogadni, mégpedig úgy, hogy értékelni is képes valamennyit. Pihenten minden­esetre az átlagosnál több információt tud felvenni és feldolgozni a gépjár­művezető - fáradtan pedig alig képes néhány dolgot megfigyelni és értékelni. Nyilvánvalóan - a la­punkban is rendszeresen közölt baleseti krónikák tanúsága szerint - ez utóbbinak szerepe van sok közúti tragédia bekövetkeztében. Általában nálunk is azt tartja a közhit, hogy a kipihent gépjár­művezetőnek gyorsabbak a refle­xei. Ez nem igaz teljesen, mert a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a túl gyors reflex bármelyik gépkocsivezetőnél a fáradtság jele is lehet. A jó fizikai és lelki kondíció, a kipihentség inkább azzal az előnnyel jár, hogy a gépjárművezető a cselekvési idő tekintetében nyújt egyenletes - folyamatosan egyenle­tes! - teljesítményt. Különben a fáradtság hatását bárki gyorsan észreveheti a túlságosan hosszú cselekvési időn, hiszen ha nehezebben észlel valaki, nehezebben érzékel is, ennek következménye pedig a késedelmes döntés és az azt követő kapkodó cselekvés. A dohányos gépjárművezetők - rossz megszokásból, beidegződésből rendszerint ilyenkor nyúlnak a cigaretta után. Az esetek többségében saját megnyugtatásuk végett gyújtanak rá, valójában azonban éppen az ellenkező hatást érik el. Miért? Erre a kérdésre az egyik neves magyar közlekedéspszichológus nemrég megjelent - a nikotin és az alkohol okozta rossz kondíciót elemző - tanulmánya ad elfogadható, megszívle­lendő választ. A közlekedési szakember a többi között hangsúlyozza, hogy a ciga­rettafüstben meglehetősen sok „méregalkatrész" található, közülük a nikotin korlátozza leginkább az agy vérellátását, fokozza a pulzusszá­mot, megterheli a tüdőt. Fiziológiailag: szénmonoxid kötődik le a vérben, és az oxigénszállitó fehérje károsodása miatt növekszik a stressz rossz hatásainak a veszélye. Káros hatást fejt ki az alkohol is. Igaz ugyan, hogy az alkoholnak szorongásoldó hatása van, ám itt is mindig visszaüt ez a „terápia“. Az ittas járművezetőben felerősödik a túlzott kockázat- vállalás vágya. A kiegyensúlyozott idegrendszer - más szóval a lelki kondíció - azért rendkívül fontos közlekedésbiztonsági tényező, mert csak ennek révén lehet a gépjárművezető magatartása tudatosan irányított, átgondolt és felelős. A pihent idegrendszer nem enged utat az indulatoknak, a zakla­tott állapot viszont nyitott kapu az agresszivitás előtt. A feszült lelkiállapot elkerülésére, illetve következményeinek leküzdésére jól bevált módszer, ha a vezetés közben pihenőket, szüneteket tartunk és olyan tornagya­korlatokat végzünk, amelyek megmozgatják az elgémberedett végtago­kat, oldják a szellemi-érzelmi feszültséget. A zsúfolt közúti forgalomban rendkívül szükséges biztonságos járművezetés - mint említettük - csak jó erőnlétben lehetséges. KANIZSA ISTVÁN A Togliatti autógyárban megkezdték a VÁZ tipussor új modelljének a gyártását. A Szputnyik elnevezésű VÁZ 2108- as személygépkocsi kétajtós, nyitható hátsó fallal és elsöke- rékmeghajtású. A fenti képen: a próbapályán; a lenti képen: a szállításra kész új személykocsik az üzem csarnokában * A ÖSTK felvétele híreki ■ Tavaly a Szovjetunió másfél ezer autót szállított Olaszország­ba. Több mint két és félszeresére nőtt a Niva típusú négykerék- meghajtású, 1600-as Lada-motor- ral ellátott kocsi kivitele. Ezzel egyidejűleg csökkent az Olaszor­szágba irányuló Moszkvics- és Zaporozsec-export. Növelik az Olaszországban kínált szovjet ko­csik választékát, beleértve a teher­autókat is. Tavaly nagy figyelmet fordítottak a két ország autóipari szakemberei a szervizellátásra és a reklámra. Új szerviz épült Olasz­országban a Niva gépkocsikhoz, az importőr Martoletti cég pedig erőteljesen növelte a szovjet autók reklámozását. Az olaszok a Niva -Cabriolet iránt mutatták a legna­gyobb érdeklődést. A Szovjetunió is növelte megrendeléseit az olasz autóipartól: szállítógépekhez való alkatrészekből, a volgai Lada- gyárban felhasználandó komplett berendezésekből, személyautók alkatrészeiből, kerékpárokból és azok alkatrészeiből áll. ■ Egy fényszabályozó rend­szerrel, melyet svéd szakemberek dolgoztak ki, a közutak forgalmától függően szabályozhatják a közvi­lágítást, és így jelentős mennyisé­gű energiát takaríthatnak meg. A TARS-rendszer gyufásdoboz nagyságú vevőkészülékeit a lám­paoszlopokon szerelik fel, egy­mástól meghatározott távolságra. A kis készülékek bizonyos időkö­zönként jeleket kapnak az adott útszakasz forgalmáról, és ha nincs forgalom, kikapcsolhatják az adott szakaszon a lámpákat. Úgy szá­mítják, hogy a rendszer kiépítése két év alatt kifizetődik. Hőmérséklet és követési távolság Lehet, hogy első pillantásra fur­csának tűnik e két fogalom egy­más mellett: ugyan milyen kap­csolata is lenne a hidegnek - me­legnek és a két gépjármű közötti követési távolságnak? Az idei nyár eddigi hetei viszont ismét azt bizo­nyították - legalábbis, ami a nagy meleget, a hirtelen kánikulaivá vált napokat jellemzi -, hogy ugrás­szerűen megnőtt a követési távol­ság meg nem tartásából adódó koccanásos balesetek száma. Adatok bizonyítják tehát, és ezt mutatják a gépjárművezetők hét­köznapi tapasztalatai is, hogy a nagyon meleg, vagy a hirtelen melegebbre váltó napokon figyel­metlenebbek vagyunk. Ezeknek a baleseteknek a dön­tő többsége - nem mindegyik! - a figyelmetlenségre vezethető, vissza. Ha részletesebben meg­vizsgáljuk, hogy mi is történt a bal­esetet megelőző pillanatokban, akkor kimondható, hogy az, amit a köznyelv figyelmetlenségnek nevez, valójában gyújtó fogalom és két egymástól különböző jelen­séget takar. Az egyik a figyelem szétszórt­sága, elterelhetósége! Ilyenkor a járművezető nem figyel sem a követési távolságra, sem pedig az előtte haladó kocsi féklámpájá­ra, elkalandozik a figyelme! Nos, a nagy meleg - akár már a 28-30 fok körüli hőmérséklet - könnyen előidézhet ilyen állapotot, különö­sen olyan emberekben, akik foko­zottan érzékenyek a hőmérséklet növekedésére, a hőségre, s az ún. hőségérzetük is hamarabb jelent­kezik másokénál. Ilyenkor ugyanis megváltozik a szervezet biológiai ritmusa. Lelassul! Ezért is van az, hogy nagy melegben pl. többet alszunk, nagyobb a pihenésigé­nyünk, nehezebben vállalkozunk erőkifejtést igénylő mozgásokra, s hamarabb el is fáradunk. Mindez természetesen a figyelemössz­pontosításban is megmutatkozik: szétszórtabbá, felületesebbé válik a figyelmünk! A másik ok, ami az ilyen „figyel­metlenségből" bekövetkező rán­tásoknál rögzíthető: a figyelem rö­vid ideig tartó blokkolása. Ez eset­ben a rövid ideig tartó jelleg a fon­tos. A járművezető ilyenkor észleli ugyan az előtte hirtelen fékező vagy leálló kocsit; észleli, de ez nem válik benne tudatossá, illetve csak késve váltja ki belőle a mozgás­változás a megfelelő választ. Vagyis: késve fékez! Különösen a meleg napok kezdetén várható ez a késés, amikor a szervezet még nem tudott alkalmazkodni a magas hőmérséklethez! (pi) Nissan Sunny Coupe 1,5 GL A szerelvényfal - és igy a ko­csi külső megjelenése is - elegáns, ám minden öncélú dí­szítő elemtől mentes, mértéktartó­an egyszerű. A vezető aktív ható­sugarában - tehát az előrehajlás és oldalmozgások kényszere nél­kül - jól elérhetően tartalmazza mindazokat a kapcsolókat, gom­bokat, amelyekre a kocsi bizton­ságos irányítása érdekében szük­ség lehet. A légkondicionálóval szinte egyenértékű az utastér levegő- cserélődését ellátó hűtő-fűtő rend­szer. Az ehhez tartozó fúvókák, szerelvényfal-kivágások és állít­ható redőnyrések a gondos forma- tervezés révén ízlésesen harmo­nizáló tartozékai az úgynevezett cocpitnek. Az avatatlan kezektől külső, merev múanyagbúrával némileg védett oldaltükrök belülről köny- nyen állíthatók, s a környező, illet­ve a mögöttes forgalom alakulásá­ról jól értékelhető képet közvetíte­nek a vezetőnek. Igazán nagyra értékelhető gesztus a gyáraik részéről, hogy az övék beépítésekor a hátul ülők biztonságára is gondoltak. Az elöl levő is természetesen automata felépítésű, finoman tart, nem túl feszes, tehát vezetés közben tel­jes mozgásszabadságot enged, a bezártság érzését távolról sem kelti. Ám bekapcsolása kissé kö­rülményes: a rögzítő fémcsat ugyanis szabadon „úszik“ az övön. Legjobb tehát még indulás előtt rögzíteni az övét. A roppant kényelmes, oldaltar­tást nyújtó, ugyanakkor az esetle­ges „ostorütés“ ellen is védő ülé­sek egy-két mozdulattal könnyen beállíthatók a saját vezetési ké­nyelmünknek megfelelően. Ezt a kis „munkát" akarva-akaratlanul is hamar megtanuljuk, mert mö­génk csak úgy ülhet be valaki, ha az első üléseket - támláikat is döntve - előre húztuk. Persze, minden más két-, illetve háromaj­tós változatnak ez a felettébb nem kívánatos velejárója. Ha a motorháztetőt felemeljük, azt látjuk, hogy az „erőmű" és a tartozékai körül minden a helyén van, de az elrendezés finomságait illetően nincs okunk csodálkozás­ra. Ennek ellenére, vagy ezzel együtt megbízható motormükö- dés, csendes, tiszta üzem, kör­nyezetkímélő, takarékos égés és üzemanyag-felhasználás párosul a kényelemmel, a vezetésbizton­sággal s az igazán szemrevaló, ugyanakkor mértéktartóan egy­szerű külsővel. A külön ehhez a modellhez újonnan tervezett motor 20 kg-mal könnyebb elődjénél és két válto­zatban: E 13, illetve E 15 jelzéssel készül. A különlegesen könnyű blokkba épített erőmű tervezése­kor messzemenően figyelembe vették a mértékadóan klasszikus „Issigonis-iskola" eredményeit, így mindenekelőtt az elsőkerék- meghajtással kombinált kereszt- irányú motorelhelyezés követel- méyeit. Ugyancsak ehhez az elsöke- rékmeghajtású változathoz kifej­lesztett fogasléces kormányműre sem lehetett panasz: szűk helyen, lassú menetben és tempós njanö- verezés közben egyaránt könnyű, sima és pontos kormányzást tesz lehetővé. Ezzel összefüggésben a kocsi fordulékonysága, rendkí­vül kedvező fordulási köre (4,5 m) is említést érdemel, ami elsősor­ban az új, úgynevezett Rzepa- típusú illesztésnek tulajdonítható. Mindent összevetve, a Sunny kellemesen és könnyen kezelhető, gyorsítható és fékezhető. A háromajtós, 1,5 literes motor­ral rendelkező változattal egyhu­zamban is messzire juthatunk, ha figyelembe vesszük, hogy 50 lite­res tankjába lendületesen és fo­lyamatosan tölthető a benzin és a 90-es tempót tartva, mindössze 6 litert fogyaszt százra. A jól fésült, áramvonalas külső ellenére a 0,40-es levegőellenál­lási értéke csupán a jó átlag közé sorolható. Ahhoz, hogy az ötvenes tempóról a negyedik sebességi fo­kozatban százra gyorsítson, 18,3 az ötödik fokozatban pedig már 26,2 másodperc szükséges. Bi­zony, nem valami szárnyaló érték egy 75 lóerős autó esetében. Ám, hogy ezek az értékek egyáltalán elérhetők, annak köszönhető, hogy a motor igen kis fordulaton is (például 50 km/h sebességgel ha­ladva, 1300 f/p mellett) egyenlete­sen, rángások nélkül dolgozik. De nem eléggé rugalmas a motor for- gatónyomatéka ahhoz, hogy egé­szen lassú tempóról dinamikusan felgyorsulhasson. Ezért kell vi­szonylag gyakran kapcsolgat­nunk. Azért távolról sem lomha ez a kocsi. Bizonyítja az is, hogy az alsó három sebességfokozat fürge kapcsolgatásával álló helyzetből 13,5 másodperc alatt fel tudjuk húzatni a százas tempóra, (am.) ÚJ SZÚ 16 Gyors, elegáns, biztonságos

Next

/
Oldalképek
Tartalom