Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-13 / 37. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA ÚJ SZÚ 17 1985. IX. 13. Á fa komplex felhasználásánál hazánkban a vágástéri hulladék nyersanyagbázist jelent, mivel bövitett módon újratermelhető nyersanyag hasznosítására nyújt lehetőséget. A vágástéri hulladékot túlnyomórészt a kitermelt fákról eltávolított ágak alkotják, amelyeket sok esetben még ma is egyszerűen és nem kevés költséggel elégetnek, anélkül, hogy bármiféle haszon származna belőle. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy felhasználásuk az égetéshez viszonyítva rendszerint nem is jár lényeges költségtöbblettel, s így nemcsak ésszerű, de gazdaságilag is teljesen indokolt. Az erdei lombos fák lombanyagában, a fiatal hajtásokban, valamint a fenyőfák túlevelében értékes vitaminok, nyomelemek, bioaktiv anyagok, valamint szénhidrogének, fehérjék találhatók, melyek kémiai feldolgozással kinyerhetők és népgazdasági szempontból fontos termékek, elsősorban illatanyagok, takarmányfélék, kozmetikai készítmények, gyógyszeripari alapanyagok előállítására használhatók. Egyebek között nagy jelentőségük van az illóolajoknak, amelyek bonyolult összetételű anyagok keverékei és a növényi szervezetek életműködésének termékei. Az illóolajok felhasználási területe főként az illatszeripar, továbbá a háztartásvegyipar, valamint a gyógyszer- gyártás. Az illóolajokat jelenleg széleskörűen felhasználják a kozmetikai készítményekben, nevezetesen oldat vagy spray formájában, a szappangyártásban, s végül, de nem utolsósorban a gyógyászatban, ahol fertőtlenítésre és gyógyszerek előállítására szolgálhat. Az erdei fafajok közül elsősorban a fenyőfélékből s ezen belül is az erdei- és feketefenyőből nyerhetők nagyobb mennyiségben illóolajok. Fenyőolajat főként a már említett fenyőfajták túlevele tartalmaz, magában a fában olaj már nem található. Minél vékonyabb a fenyőág vége, a rajta levő túle- velek annál több olajat tartalmaznak. Fenyőolaj gyártására a legjobb alapanyagot a megfelelő termőhelyen növekedett, erős gyö- kérzetű és fejlett koronájú fák adják. Magában a fenyőtűben a vegetációs időszak folyamán a fe- nyóolaj fokozatosan halmozódik fel, s július-augusztusban éri el a legnagyobb mennyiséget. Éppen ezért a legmagasabb olajkiho- zatalt a nyári időszakban kitermelt fenyőfákról lehet bebiztosítani. A fenyőolaj gyártására alkalmas fenyőtű a 30—40 centiméter hosszúságú és 8-10 milliméter vastagságú fenyőágak végein található. Rendkívül fontos követelmény, hogy ez az alapanyag csúcshajtást ne tartalmazzon. Az alapanyagban a fenyőtűt nem tartalmazó ágrész hossza maximálisan 6 centiméter lehet. Az ismertetett követelményeknek megfelelő alapanyag átlagosan mintegy 70 százalék fenyőtűt, 18 százalék kérget és 12 százaléknyi fás részt tartalmaz. A fenyőtűvel borított vékony ágrészek levágása a vágásterületeken fekvő, már kitermelt fák koronájáról történik, megfelelő olló, vagy kés segítségével. Utána az ágvégek osztályozása következik, ami lényegében a vastag ágaknak a vékony ágaktól való elkülönítését jelenti. Az igy elkülönített, megfelelő vékony ágvégekböl tömör máglyákat raknak össze. Ha az igy előkészített fenyőtű hosz- szabb ideig a vágástéren marad, sokat veszíthet olajtartalmából. Éppen ezért rendkivül fontos követelmény, hogy a fenyőtű a vágásterületről a lehető legrövidebb időn belül a feldolgozó üzembe kerüljön. A szállítás rendszerint magasított terepjáró tehergépkocsikkal történik. A nagyobb olajki- hozatal érdekében a feldolgozó üzembe szállított fenyőtűt még a feldolgozás előtt célszerű megfelelő módon felapritani. Ez a művelet aprítógép segítségével történik, amely a fenyőtűt 3-5 centiméter hosszúságú darabokra aprítja. Az igy felaprított fenyőtűt a lepárlóüstbe adagolják, utána pedig megkezdik a gőz intenzív bevezetését. A tűben levő fenyőolaj kinyerése azon a sajátosságon alapszik, hogy a fenyőolajat a vízgőz kivonja ugyan, de vízben gyakorlatilag oldhatatlan. A beáramló vízgőz az apritékon áthaladva a fenyőtűt felmelegíti, majd pedig magával ragadja a kiváló olajat. Az olaj és a vízgőz elegye egy hűtőn áthaladva cseppfolyósodik, majd a választóedénybe kerül. Itt aztán két folyadékréteg képződik, nevezetesen a kisebb sűrűségű fenyőolaj, valamint az alatta levő vízréteg, melynek felszínén az olajréteg úszik. A választóedényből csepegő fenyöolajat üvegballonokban fogják fel, majd pedig szűrés után fémkannákban, meleg raktárhelyiségben mintegy 10-20 napig ülepítik. A fenyőolaj desztil- lációjának teljes időtartama körülbelül 12-13 óra. Az olajkihozatal mennyiségét a felhasznált fenyőfák biológiai tulajdonságai, továbbá a termőhelyi körülmények, valamint a kitermelt fenyőtű tárolási körülményei befolyásolják leginkább. A megfelelő minőségű világossárga színű, könnyen illő, kellemes illatú, égetően csípős ízű folyadék. Néhány tulajdonsága más növényi olajokéra emlékeztet. A papíron például foltot hagy, ami azonban elpárolgása után nyomtalanul eltűnik. A fenyöolaj további sajátossága, hogy tárolása alatt sötétedik és megsűrűsödik. Vízzel nem elegyedik, alkoholban, éterben azonban jól oldódik. Népgazdasági felhasználás szempontjából igen nagy jelentősége van a fenyőfélék anyagában képződő fenyőbalzsamnak is, amelynek további feldolgozásával fenyőgyanta és terpentin nyerhető. Nagyon sok olyan iparág van, amely a fenyőgyantát, illetve a gyantaszármazékokat felhasználja. A legnagyobb mennyiségben a fenyögyantát azonban , a szappanfőzés és a papírgyártás területén használják fel. A szappanfőzésben mint fontos adalékanyagot tartják számon. Ugyanakkor a papírgyártásban a cellulózrostok enyvezésére szolgál, azzal a céllal, hogy a papír tinta- és festékállóvá váljék. Ezen túlmenő- .en a fenyögyantát más iparágak is felhasználják. így például nagy jelentősége van egyebek közt a nyomdafestékek, a cipőkrém, a celluloid, a műkaucsuk, valamint a villamosipari szigetelőanyagok, továbbá a különféle ipari zsírok és kenőolajak gyártásánál is. A fenyőbalzsam feldolgozásának másik jelentős termékét, a terpentint a lakk- és festékgyártásban használják, főként oldó- és higítószerként. Ezen túlmenően kisebb mennyiségben bizonyos gyógyszerek és illatszerek előállításához is felhasználható. írásunkban távolról sem meríthettük ki' a falombanyag, illetve a fenyőtű felhasználásának lehetőségeit, amelyek a tudományostechnikai forradalom korszakában egyre bővülnek és tökéletesednek. Jövőbeni felhasználásuk kiterjedhet számos más területre, mint például vitaminok előállítására, takarmánylisztek gyártására, stb. Meggyőződésünk, hogy szocialista társadalmunk ezeket a lehetőségeket a jövőben teljes mértékben kihasználja, ami nagymértékben elősegítheti élemiszer-el- látásunk további fejlesztését is. KOHÁN ISTVÁN A betüzőszú (Ips sexdentatus) parányi méretű kártevő, de tetemes károkat okoz az erdészetben. A kéreg alatt fejlődő lárvák egész foltokban képesek az erdőt pusztítani. Különösen gyorsan terjed a viharkárt szenvedett erdőkben, ahol jő feltételeket talál a szaporodáshoz. Az utóbbi években előfordulásának jelzésére és korlátozására feromónos csapdákat állítottak fel, amelyek a betűzöszú mindkét Ivarú egyedeit egyaránt csábító anyagot tartalmaznak. Az Orlicei hegységben a Riőkyhez tartozó erdóigazgatóság szakaszán 127 csapdát állítottak fel, amelyekről Josef Mácler erdész gondoskodik. A csapdákba került betúzószók létszáma szerint határozza meg a kártevő előfordulásának a mértékét, s javaslatot tesz a vegyszeres védekezésre, esetleg az erősen megtámadott fák kiselejtezésére. A felvételen Josef Mácler az erdóigazgatóság Őertűv dúl-i részlegén a feromónanyagot cseréli ki az egyik csapdában. (ŐSTK felvétele) A hulladékanyagok jelentősége a fa komplex felhasználásánál A Lounyi Elektroporcelán Müvek dolgozói már több éve sikeresen gyártják a turbinamotorok lapátjainak precíziós öntéséhez szükséges kerámiai magokat. Ez az eljárás lehetővé teszi a nagyobb élettartamú motorok fejlesztését és gyártását, s emellett jelentős megtakarítást eredményez a turbinalapátok gyártására használt speciális ötvözetekből. A kerámiai magok jelenleg csak a Prága-Jinonice-i Motorlet vállalat számára készülnek, ahol ezáltal mintegy 600 millió korona értékű behozatalt takarítanak meg 1990-ig a tőkés államokból. A felvételen Ilona Friőová az elkészített kerámiai magot emeli ki a fröccsöntő présből. (A ÖSTK felvétele) A Znojmói Agrokémiai Vállalat priméticei területi agrolaboratóriu- mában dolgozó szocialista munkabrigád 17 ezüstérmes tagja három állami gazdaság, 21 efsz, valamint számos kertbarát és kistermelő számára végez talaj- és takarmányelemzéseket. Évente mintegy 5000 mintát értékelnek ki 35 ezer hektárról, s az elemzések alapján javaslatokat dolgoznak ki a növények tápanyagellátására és a szükséges agrotechnikai intézkedésekre. A felvételen MiloS Vazda talajmintákat vesz. (A ÖSTK felvétele) Érdekességek, újdonságok SIKERTELEN FENYÖMENTÉS A fenyőtűk felületét egy természetes réteg védi meg attól, hogy a káros biológiai vagy vegyi anyagok bejussanak a tűbe. A környezetet szennyező kén-dioxid és a nitrogén-oxidok azonban megrongálják ezt a védőréteget, s igy nemcsak a káros anyagok hatolhatnak be a levelekbe, hanem a fák növekedéséhez nélkülözhetetlenül szükséges magnézium is kimosódhat onnan. Az NSZK-ban duglász- és lucfenyőket kísérletképpen olyan bevonattal láttak el, amellyel pótolni akarták a káros anyagok miatt elpusztult természetes védőréteget. Nagy nyomású fecskendőkkel magnéziumot tartalmazó természetes zsírok és viasz keverékét permetezték a károsodott fákra. A tűlevelek azonban néhány hónap múlva megbámulták és lehullottak. A szakemberek feltevései szerint a mesterséges védőréteg valószínűleg a levelek alsó oldalán levő nyílásokat is elzárta, s emiatt a tűk „megfulladtak“. KÖDÖSÍTÉS A NÖVÉNYHÁZBAN Az Észt SZSZK-ban úgy növelik a növényházak levegőjének széndioxid-tartalmát, hogy szalmabálákat és más szerves anyagokat hagynak benne rothadni. Nyáron azonban, amikor az erős napsugárzás túlhevü- léssel fenyegeti a növényeket, szellőztetni kell, s ilyenkor az értékes szén-dioxid elillan. A megoldást az Észt Tudományos Akadémia biológusai a növényektől lesték el. Olyan berendezést készítettek, amely mesterséges ködöt kelt a növényházakban. A köd által elhomályosított ablakok visszaverik a napsugarakat, s a növények levelein, szárán és virágain is parányi ködcseppecskék rakódnak le. A levéltrágyaként ható szén-dioxid így nem illan el, s a növényházakban kialakított kedvező mikroklíma nagy terméshozamok elérését teszi lehetővé. GIPSZGYÁRTÁS FÜSTGÁZBÓL A környezetvédelem egyik fontos feladata a füstgázok kénteleni- tése. Ezt a műveletet az NSZK-ban meszes technológiával hajtják végre, melynek során gipszhelyettesítö anyag, ún. füstgázgipsz keletkezik. A széntüzelésű erőművekben évente mintegy 6 millió tonna gipsz melléktermékkel számolnak. Ez a mennyiség a környezetvédelmi előírások szigorítása következtében 1995 után tovább növekszik. Ez az új gipszkínálat szükségessé tette, hogy anyagvizsgálatokat és alkalmazási kutatást indítsanak. Nagy felhasználó lehet a mezőgazdaság, ahol ez talajtöltő anyagként alkalmazható. Kimutatták, hogy a füstgipsz szabad víztartalma közel 10 százalékos, mig a természetes gipszekben ez az érték csupán 1 százalék. Az anyagvizsgálati eredmények arra mutatnak, hogy a meglevő gipszfeldolgozó üzemek technológiai berendezései nem tudják biztosítani a füstgázgipsz tisztításához, őrléséhez és homogenizálásához szükséges feltételeket. Mindehhez új beruházásokra van szükség, ezért az NSZK építőiparában kidolgozták a természetes gipszet helyettesítő füstgázgipsz építőipari alkalmazásának minőségi feltételeit.
