Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-13 / 37. szám

K assát (Koáice), Preéovot magunk után hagyva autó­buszunk erőlködve kapaszkodik fel a Branisko szerpentinjein. Míg a motor küszködik, mi örülünk az ablakon beáramló hús erdei leve­gőnek.- Hát, a régi világban ide lóval feljutni nem volt gyerekjáték - jegyzi meg az egyik kollégám, miközben kezünkkel hirtelen az ülésbe kapaszkodunk, mert az au­tóbusz éppen egy derékszögű ka­nyart vesz be. A fák között hirtelen áttörik a napfény és gyönyörű táj tárul a szemünk elé - a Szepesi katlan, melynek közepéből büsz­kén emelkedik a magasba Közép- Európa egyik legnagyobb és leg­régibb vára, a Szepesi vár. Mon­dom is a kollégának, hogy én mégis sokkal jobban örülnék, ha lóháton jöttünk volna, akkor most megállhatnánk, kedvünkre gyö­nyörködhetnénk a tájban, míg az autóbuszt megállítani képtelen­ség, hiszen akkor forgalmi dugó keletkezne. Mert a forgalom az nem kicsi! A hazaiakon kívül len­gyel, magyar, német rendszám- táblájú járművek haladnak előt­tünk, mögöttünk. Szerencsére mindenki óvatosan vezet, ezért aggodalomra nincs ok. Fokozato­san, lassan ereszkedünk le a Bra- niskóról. A vár a kanyarokban hol feltűnik, hol eltűnik a szemünk elől. Játszik, kacérkodik velünk. Hogy kik építették és pontosan mikor nem is tudni, az viszont tény, hogy ez a vidék az időszámí­tásunk előtt már lakott volt. Szepes vára tehát régóta dacol az idővel. 1780-ban kiégett és la­katlanná vált, az azóta eltelt időt bizony nagyon is megérezte, de a várva várt segítség megérkezett.- A nemzeti műemlékké nyilvá­nított vár konzerválása 1971-ben kezdődött el - mondja Martin Ur­ban, a Kelet-szlovákiai Múzeum műszaki osztályának vezetője, aki újságíró csoportunkat a várkapu­ban fogadja, majd így folytatja: - A tervek szerinti 54 millió koro­nás beruházásból a preáovi Stav- ba építőipari vállalat dolgozói ed­dig 22 milliónyit valósítottak meg. Az első várudvart 1983-ban már megnyitottuk a turisták előtt, s most augusztustól a felső vár nagy része is várja a látogatókat. Persze, a konzerváló munka most sem szünetel. Vagy tíz évnyi ten­nivaló még hátra van ahhoz, hogy Kilátás a felső várból a tervben szereplő elképzelések mind megvalósuljanak. A várépí­tőknek ma sincs könnyű dolguk. Lényegében csak áprilistól októ­berig tudnak itt dolgozni - és hát ez a munka teljesen atipikus. Frissen festett védőkorlátok mellett egymás után megyünk fel a felső várudvarra. A román-palo­ta előtt állunk meg, ahol dr. Dárius Gaéaj, a Kelet-szlovákiai Múzeum történelmi osztályának vezetője a legfontosabb- Tudnivalókat mondja el a várról: — A Szepességröl szóló legré­gebbi írásos emlék 1209-ből szár­mazik és a vár hatásköréből kivett földterületek eladásával kapcsola­tos, viszont a bükki- és a bodrog- keresztúri műveltség töredékes cserépanyaga bizonyítja, hogy a várhegy az újkorban is lakott volt. A legintenzívebb és a legna­gyobb méretű benépesed és pedig az időszámításunk fordulója körül következett be. A természetes sziklavárban téglalap alakú épít­mények nyomait és cölöpök szá­mára a sziklába vájt lyukakat talál­tunk. A 634 méter tengerszint fe­letti magasságban épített várat összefüggő sánc védte. Az elmés kóépítmény magassága néhol a nyolc métert is elérte, s alaprajza többé-kevésbé szabályos elipszis. Alatta a védelmi rendszer második gyűrűje haladt, egy kósánc, ponto­san követve és kihasználva a fel­szín egyenetlenségét. A keleti lej­tőn volt a harmadik védelmi vonal - egy földsánc. Az egyes védelmi vonalak közötti területeken lakó­házak és gazdasági épületek so­rakoztak, méghozzá meglepő sű­rűn. Szepes várának különben legrégebbi falazott kóépítménye a szikla legmagasabb pontján álló kerek lakótorony. A középpilléres épület külső átmérője 22,20 m, vastagsága 4 m. Ennek a hatal­mas toronynak a pusztulását a sziklaalap tektonikus törése okozta. A várnak a XIII. század első harmadából származó legré­gebbi kőfalait már a tektonikus változásokat figyelembe véve épí­tették. A XIII. század első harma­dában a várhegy felső palotáját összefüggő erődítmény vette kö­rül, nagy várudvart kialakítva. A feljárat irányából a vármasszí­vum védelmét még egy kisebb várudvar biztosította. Erre az ud­varra csak a sziklába vájt úton Középkori ágyúk lehetett bejutni. A palota építésé­hez a védmúvek elkészülte után láttak hozzá. A palota három szin­tű épületének minden emeletén egy helyiség volt. A díszes első emeleti terembe közvetlenül az udvarról lépcsőn lehetett bejutni. Szepes várának fontos románkori építménye a kápolna volt, ame­lyet a XVI. századi palota alapjai alatt tártunk fel. Hajójának két ol­dala és boltívének részlete maradt csak ránk. El kell mondani azt is, hogy a felső vár XIII. századi kő­építményeinek sorát egy patkó alakú épület zárja le a várfal mel­lett. Valószínűleg ez volt a bejárat melletti örszoba. Tudni kell még, hogy Szepes vára 1463-ig királyi tulajdont képezett, ekkor a Szapo- lyai-család birtokába került, majd 1 531-től a Thurzók, 1638-tól 1780-ig Csákyak bírták.- A Szapolyai-palotát úgy igye­keztünk konzerválni, hogy itt kiállí­tást is lehessen rendezni - veszi át a szót Robert Pollák történész, s már kalauzol is a vitrinek között. - Itt azokat a leletanyagokat néz­hetik meg a turisták - mondja készségesen - amelyek a várban és a környéken végzett régészeti ásatásokból kerültek felszínre. A legtöbb anyag a XI. századtól a XVIII. századig terjedő időszak­ból van, de néhány kerámia, ék­szer és pénz a IX. századból szár­mazik. Külön kiállítási részen mu­tatjuk be a középkori kínzóeszkö­zöket és a korabali fegyvereket. A palota elsőemeleti részén, az árkád-folyosón az egykori várurak címereit állítjuk ki, s úgy érzem, hogy az egykori várkápolnát is sikerült úgy konzerválnunk, hogy a látogató előtt valóban teljes kép rajzolódik ki az egész várkomple­xumról. Figyelmesen, érdeklődve hall­gatjuk vendéglátóink beszámolóit. Szeretnénk mindent megjegyezni, de erre képtelenek vagyunk. Sza­vakkal leírni az évszázadok üze­netét őrző várat különben is lehe­tetlenség. Ide el kell jönni, szip­pantani kell ebből a levegőből, kezünkkel meg kell tapintani a kő­falakat, a középkori tarack ágyút, megállni a deres mellett. Ez az írás nem is akar több lenni, mint egy meghívó, hiszen a vár kapui augusztus első hete óta mindenki előtt tárva vannak. SZASZÁK GYÖRGY Folytatódnak a munkák a várban (Vladimír Hák felvételéi) i l 'l I l-< i K özel három évtizede nyújt munkalehetőséget a megválto­zott munkaképességű dolgozóknak a Rimaszombati (Ri- mavská Sobota) Rimavan rokkantak ipari szövetkezete. Ideigle­nes épületekben, kezdetleges módszerekkel, de nagy lelkese­déssel kezdődött meg itt harminc évvel ezelőtt a munka. Azóta többször megváltoztatták a termelési programot, így például fa- és lakatosmunkát is végeztek. Végül a vegyipari termelésre álltak át, a szövetkezet tagsága is nagyrészt beilleszkedett és kialakult a törzsgárda. Termékeik keresettek- Szövetkezetünknek jelenleg 210 tagja van, 70 százalékuk megváltozott munkaképességű - tájékoztatott Stefan Kovalöík mérnök, a Rimavan elnöke. - Körültekintő szervezést igényel az olyan termelési program, amely lehetővé teszi a tervfeladatok teljesítését is. Természetesen mindig szem előtt kell tartani dolgozóink képességeit és azt is, hogy a végzett munkáért a megfelelő bért kapják. A szövetkezetben többségben betanított munkások dolgoznak. Olyanok, akik egészségi állapotuk miatt nem végezhetik a koráb­ban elsajátított szakmát, vagy nagyobb szakismereteket követelő beosztásban nem tudnának érvényesülni. A fiataloknak viszont lehetőségük nyílik, hogy a Hnúát’ai Vegyipari Szaktanintézetben tanuljanak.- Körülbelül 50 féle, országszerte ismert, terméket adunk a kereskedelmi hálózatba és megrendelőinknek - folytatta az elnök. - Az elsősorban a gépkocsikban használatos, desztillált víznek hazánkban egyedüli gyártói vagyunk. Évente mintegy hatmillió flakont forgalmazunk. Ezenkívül autókozmetikai cikke­ket, háztartásvegyipari termékeket is gyártunk. Főképp a Lestík bútortisztító és a Rónai, üveg- és kerámiatárgyak tisztítására, fényezésére alkalmas termékünk keresett. De bizonyára többen isménk a Ria dezodorunkat, melyet a következő évben új csomagolásban és divatos illatanyag hozzáadásával hozunk forgalomba, a Bibi babasampont, vagy a zöldalma illatú légfris­sítőt. Helytállnak a csökkent munkaképességűek • Darina Lásková, Ruzena Bálázóvá, a szocialista munkabri­gád vezetője és Iveta Mofovská az ismert kék flakonba tölti a Bibi sampont (Viliam Garlaty felvétele) Az említetteken kívül saját felhasználásra műanyagflakonokat gyártanak, de a Rimavan védjegy kerül a méhészek által koráb­ban sokat keresett hatliteres méhetetókre is. A szövetkezet rugalmasaDban tud alkalmazkodni az igényekhez, mint a nagy termelő vállalatok, a termelési programját is meglehetősen rövid idő alatt át tudja alakítani. A gyakorlatban viszont nem megy ez ilyen egyszerűen. Szükség van arra is, ezt hangsúlyozták beszél­getőpartnereim - a kereskedelem is „akarja“, hogy a keresett áru mielőbb a pulton legyen. A szükségek és a lehetőségek össze­hangolását tartják ezen a téren a legfontosabbnak. Az innováció és a fejlesztés sem ismeretlen fogalmak a szövet­kezetben. Ha piacképesek akarnak maradni, egyre nagyobb gondot kell fordítaniuk erre.- A termékfelújítás és a fejlesztés lényegében két úton történik. Egyrészt a szövetkezeten belül, másrészt pedig a hazánk fejlesz­tési intézményeivel való szoros együttműködés alapján - magya­rázta Hegedűs Gyula mérnök, a szövetkezet fejlesztési osztályá­nak munkatársa. - Kihasználjuk dolgozóink újítási javaslatait, s azt sem tagadjuk, hogy a ,,kívülről érkezőket“ is hasznosítjuk, ha erre érdemesnek találjuk. Évente átlagosan 17-18 százalékos szövetkezetünkben az innovált termékek aránya. Munkakörülmények és szolgáltatások Rövid üzemlátogatásunk során módunkban állt megtekinteni, hogyan kerül flakonba a Superon autóablakmosó, miként töltik a samponokat. Kísérőm, Hegedűs Gyula közben elmondotta: - Korábban a gyártásnál keletkezett műanyaghulladékot nem hasznosítottuk, ma már granuláljuk és megrendelőinknek továb­bítjuk újrafeldolgozásra ezt az értékes alapanyagot. Az üveggyár­tás viszont ,,házon belül“ hulladékmentes. Minden hibás vagy törött darabot újraolvasztunk, illetve feldolgozunk. A dolgozók munkakörülményeit is a lehetőségekhez mérten javítják. Nem véletlen látvány a szövetkezetben a tejeszacskókkal teli láda, mert a veszélyes vegyszerekkel dolgozók rendszeresen kapnak ebből az egészségvédő folyadékból.-A termelésen kívül sokrétű szolgáltató tevékenységet is végzünk - folytatta Hegedűs Gyula. - Két órajavító részlegünk van, itt a járási székhelyen és Hnúétában. A kulcskészítést és a gyermekkocsik javítását is vállaljuk, de a téli sportok kedvelői is szükség esetén felkereshetik szövetkezetünk valamelyik részle­gét: köszörüljük az élét vesztett korcsolyákat, az új sílécekre pedig felszereljük a kötést. De a rosszul szigetelő ablakokon is segítünk: ezt a munkát a megrendelők lakásán végezzük el. Igény mutatkozott a kerékpárok javítása iránt. Sajnos, alkatrészeket mindeddig nem tudtunk beszerezni, s ezek híján nem vezethetjük be ezt a szolgáltatást, nem vállalhatjuk ezt a munkát. Hogy bővítsük meglévő és keresett szolgáltatásainkat, Ajnácskón (Haj- naőka) átvevöhelyet nyitunk, hogy a környék lakosainak ne kelljen Rimaszombatba hozni a javítani valót. A termelésben és a szolgáltatások terén is igényes feladatok várnak a szövetkezetre. S mindezt többnyire olyan emberekkel kell megvalósítaniuk, akik megromlott egészségi állapotuk elle­nére is hasznosak akarnak lenni, annyit adni a társadalomnak, amennyire erejükből telik. Helytállásukat az is igazolja, hogy a Rimavan az elmúlt évben a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért megkapta a Szlovákiai Ipari Szövetkezetek Szö­vetsége vándorzászlaját. DEÁK TERÉZ msrnm

Next

/
Oldalképek
Tartalom