Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-13 / 37. szám
,,A tudományos-műszaki haladás útján az állattenyésztés hatékonyságának növeléséért, s az élelmiszeripari termékek jó minőségéért“ jelszó jegyében megrendezett Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállítás átfogó képet nyújtott állattenyésztésünk jelenlegi helyzetéről és színvonaláról. Különösen látványos volt a szarvasmarha-tenyésztés gazdag bemutatója, hiszen a tenyésztők Szlovákia minden járásából nem kevesebb mint 429 szarvasmarhát hoztak el a kiállításra, ebből 102 tehenet és 166 tenyészüszőt, az egyes vidékekre jellemző fajtaösszetételben. A kiállított üszők egy része új gazdára talált az alkalmi árverésen, így ez a rendezvény a legjobb vérvonalak további elterjedését is elősegítette. A szarvasmarha-tenyésztés a tej- és a hústermelés, a tömegtakarmányok jó hasznosítása, valamint a talajerő-gazdálkodás szempontjából állattenyésztésünk legfontosabb ágazatát képezi, ezért itt különösen nagy jelentősége van a céltudatosan, programszerűen végzett neme- sítési és tenyésztési munkának. A kiállítás jó alkalomnak bizonyult a 6. és a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott szarvas- marha-nemesitési program eredményeinek felmérésére, amely a kiváló tej- és hústermelési képességekkel rendelkező, s a korszerű nagyüzemi állattartás évek folyamán az egyes vidékek természeti és gazdasági adottságaihoz, s az ennek megfelelő hasznosítási célokhoz igazodva fejlődött, s az év elején a szlovákiai szarvasmarha-tenyésztők 146,8 ezer szlovák tarka, 49,8 ezer pinzgaui, 128,5 ezer feketetarka keresztezésű, 154,9 ezer vöröstarka keresztezésű, 50 ezer három fajtából kombinált keresztezést valamint 8,5 ezer ayrchire keresztezésű tehenet tartottak. Ezen kívül a hústermelésre szakosított vállalatoknál mintegy 400 hereford tehenet is tartanak. Ezek az arányok összhangban vannak a nemesítési program előirányzataival. Lehetővé teszik a helyi tenyésztési feltételek jó kihasználását, valamint a hús- és a tejtermelés feladatainak gazdaságos teljesítését. A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS HASZNA A szarvasmarha-tenyésztésben elért eddigi minőségi fejlődést alapvető mértékben segítette elő a mesterséges megtermékenyítés bevezetése és általánossá válása. Ennek is köszönhető, hogy amig 1955-ben 100 tehéntől évente csak 75,4 borjút neveltek fel, 1984-ben már megközelítőleg százat. A tenyésztési munka egyik legjelentőA Somorjai (Samorin) Törzstenyésztő Vállalat Szlovákia legjobb tejtermelő gazdaságai közé tartozik. Az idei év első felében naponta átlagosan 17,4 liter tejet fejtek tehenenként, ami összesen 3140 literes félévi termelésnek felel meg. Amíg 1980- ban az átlagos évi tejhozam 5205 liter volt, 1984-ben ezt a mennyiséget 6470 literre növelték. Az idén legalább száz literrel akarják növelni az elmúlt évben elért szintet. A felvételen Anton Kadvan, Vargai Mária és Szalay Gyula, a vállalat szocialista munkabrigádjának aranyérmes tagjai esti fejésre indulnak. EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK A SZLOVÁKIAI SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSBEN követelményeinek jobban megfelelő eredményei alapján végzett kiválogatás, valamint a különböző kombinációs tenyésztési eljárások, keresztezések útján kialakult állomány megbízható biológiai alapot képez a következő tervidőszakra előirányzott termelési feladatok sikeres teljesítéséhez, valamint e szakágazat további minőségi fejlesztéséhez. A kiállítás alkalmából Ján Magerőák mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma állattenyésztési osztályának vezetője, Emil Ma- lovec mérnök, az Állami Törzstenyésztő Vállalatok szakigazgatója, valamint dr. Jozef Sokol kandidátus, a trnavai Zoó- higiéniai és Állatorvosi Műszaki Intézet igazgatója részletesen tájékoztatta az újságírókat a szlovákiai állattenyésztés fejlesztési eredményeiről, főleg a szarvasmarha-tenyésztés, a tej- és a marhahústermelés időszerű kérdéseiről. ÖSSZHANGBAN A NEMESÍTÉSI PROGRAMMAL A 7. ötéves tervidőszak eddigi négy évére vonatkozó adatokból többek között kitűnik, hogy a tehenek átlagos évi tejtermelése Szlovákiában az 1981-es 3162kg-ról 1984-ben 3316kg-ra nőtt, a tej zsírtartalma azonban 3,91 százalékról 3,9 százalékra csökkent. Ezen az átlagon belül azonban az egyes mezőgazdasági vállalatok eredményei között jelentős különbségek vannak. Ami a legjobbakat illeti, eddig 105 vállalatnál haladták meg az évi 4000 literes termelési szintet, 7 vállalatnál kerültek az 5000 literes szint fölé, s háromnál már több mint 6000 liter tejet fejnek átlagosan egy- egy tehéntől. Az utóbbiak közé a Somorjai (Samorín) Törzstenyésztő Vállalat kvetoslavovi és kaplnái gazdasága, valamint a Senkvicei Efsz tartozik. Itt ezt az eredményt a főleg tejtermelésre tenyésztett feketetarka tehenekkel érték el. Szlovákia szarvasmarha-állományának fajtaösszetétele egyébként az elmúlt sebb vívmánya, hogy a termelékenységi ellenőrzés ma már kiterjed a szocialista szektorban tartott tehenek 97,5 százalékára. A fő mutatók közé tartozik a kifejt tej mennyisége, a zsírtartalom százalékaránya és abszolút mennyisége, a tehenek élősúlya, az első ellésű tehenek életkora, valamint az egyes ellések közötti időtartam hossza. Sajnos, az utóbbi mutatónál rosszabbodott a helyzet, négy év alatt ez az időköz 396 napról 401 napra növekedett. A termelékenységi ellenőrzést újabban 22 ezer borjúra és növendékállatra is kiterjesztették, összesen 247 tenyészetben. E rendkívül sok adat nyilvántartáséi és feldolgozása elképzelhetetlen lenne korszerű számítástechnika nélkül. Ezt a feladatot a nyilvántartásra szakosított Zilinai Törzstenyésztö Vállalat végzi egy szovjet gyártmányú számítógép segítségével. A mesterséges megtermékenyítés általános bevezetése lehetővé tette a tenyészbikák számának célszerű korlátozását, illetve a javító hatású apaállatok kiválogatását. Ezt nemcsak a „felmenő“ származás alapján végzik, hanem az ivadékvizsgálat eredményei, a leányok termelékenységi mutatói szerint is. A törzstenyésztö vállalatok ma már sokéves tartalékkal rendelkeznek a legjobb tenyészbikáktól nyert, mélyhűtött spermákból. Alapjában véve hasonló jellegű fejlődés bontakozik ki a teheneknél is a korai embrióátültetés új technológiájával. Ez azt jelenti, hogy a nagy termelékenységű tehenek megtermékenyített magzatát kevésbé értékes tehenek hordozzák ki, ami meggyorsítja a csúcsszínvonalú tenyész- anyag elszaporítását. Egy tehéntől ugyanis ezzel az eljárással évente több magzat is nyerhető. Ezen a területen úttörő munkát végeznek a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói, s ez a biotechnológiai módszer közreműködésükkel ma már a gyakorlatben is kezd elterjedni. GAZDASÁGOS A LEGELTETÉS Amint az említett adatok bizonyítják, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében a szocialista nagyüzemi termelés feltételei között szép eredményeket értünk el, de elég sok kihasználatlan tartalék, s megoldásra váró feladat van még ezen a területen. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy az adott genetikai képességek kihasználásának alapvető feltétele a takarmányozás magas színvonala, főleg a jó minőségű széna. Rendezni kell az évelő takarmánynövények vetésterületének az arányát, amely Szlovákiában csak 14 százalékot ér el, a csehországi kerületekben viszont 17-18 százalék között mozog. Részben ezzel is magyarázhatók az egyes termelési mutatóknál, például a tej zsírtartalmánál tapasztalt különbségek. Következetesebben kellene gondoskodni a szarvasmarha-állomány legeltetéséről is, ami nemcsak állategészségügyi szempontból fontos, hanem lényeges gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a nagy mennyiségű zöldtakarmányt nem kell lekaszálni és az istállókba hordani, ami nem csekély üzemanyag-megtakarítást jelent. A HIGIÉNIKUS TEJTERMELÉS KÖVETELMÉNYEI Sok a tennivaló abból a szempontból is, hogy a tej megfeleljen a szigorított minőségi követelményeknek, főleg a tej mikrobiológiai és egyéb szennyezettségével kapcsolatban. Ebben az állatok (és a gondozók) egészségi állapotától kezdve egészen a fejő- és hűtőberendezések karbantartásáig számos körülmény és tényező játszik szerepet. Ámi a tej zsírtartalmát illeti, a négy százalékos szint elérése nem a teheneken múlik, hanem a takarmányozástól és a fejés technikájától függ. A fejők például sok helyen nem tudatosítják eléggé, hogy a fejés kezdetekor a tej zsírtartalma mindössze 2,8 százalékos, ez azonban a fa- jés végén a 12 százalékot is eléri. Az alacsonyabb zsírtartalom egyik oka az, hogy ezek az értékes cseppek a tőgyben maradnak. A higiénikus tejtermelés szempontjából nagyon fontos követelmény, hogy a tehéngondozók, különösen a fejők megfelelő állategészségügyi, higiéniai és termelési-technológiai szakismeretekkel rendelkezzenek. Erre a törzstenyésztő vállalatok, valamint az illetékes irányítási és szakosítási szervek nagy gondot fordítanak. Egyes kérdések ugyan a zootechnikus és az állatorvosok hatáskörébe tartoznak, de az állatorvos mégsem lehet ott minden fejésnél, nem tarthatja állandó megfigyelés alatt az egyes teheneket, ezt csak az áiíatgondozó és a fejő teheti, akik kötelesek jelenteni minden tapasztalt rendellenességet és változást. Sok függ a fejőberendezések műszaki állapotától, a fertőtlenítő és tisztítószerek használatától, valamint a hűtés feltételeitől is. Főleg az elhasználódott, megrepedezett gumialkatrészek lehetnek a mikro- biális szennyezés forrásai. A műszaki fejlesztés az erre alkalmas műanyagok bevetésével ezen a területen is hoz javulást. A tehenek, illetve a tőgy egészségi állapotában maguk a fejők is kárt tehetnek, például az előírtnál nagyobb pulzusszám beállításával, megfeledkezve arról, hogy élő szervezettel van dolguk, amelynek megvannak a maga tűréshatárai. Az utóbbiakkal összefüggésben biztató jelenségnek számít, hogy a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit, s az állattenyésztési munka javuló körülményeit látva megnövekedet a szakképzett fiatal dolgozók érdeklődése a szarvasmarha-tenyésztés iránt. E fontos szakágazat emelkedő termelési és gazdasági színvonala az anyagi érdekeltség szempontjából is vonzóvá teszi ezt a munkát, ami az előttünk álló tervidőszakban elősegíti a nemesítés és a céltudatos tenyésztés eredményeinek további kamatoztatását. MAKRAI MIKLÓS Karol Firbas zootechnikus (balra) és Szöllósi István, a Somorjai Törzstenyésztő Vállalat kvetoslavovi gazdaságának vezetője a tehenek egészségi állapotát ellenőrzi a kifutóban. Nagy termelékenységű vöröstarka tehénkollekció felvonultatása az Agrokomplex ’85 országos mezőgazdasági kiállítás tenyészállat-bemutatóján. (A ÓSTK felvételei)
