Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-13 / 37. szám
Romániai hétköznapok V. PAIMCIU KORNYÉKÉ Vidéki útra indultunk Vrancea megyében. Focsanit elhagyva mind gyakrabban tűntek fel az út mentén a hatalmas gyümölcsösök és szőlészetek. Csalhatatlan képei ennek a tájnak, sajátosságok, amelyek sokat elárulnak-az itt élő ember leggyakoribb elfoglaltságáról. Mármint a gyümölcs- és szőlőtermesztésről, amely oly jellemző tevékenység errefelé. Egykori ütközetek színhelyén Morasesti városka mégis másról' hires: az első világháború ütközeteinek emlékét őrzi. Itt csaptak össze 1917 augusztusában a román és orosz csapatok az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregével. Többször is. A legnagyobb ütközetet - nem messze a városkától - az 1. román és a 4. orosz hadosztály nyerte. Az egykori támadóvonal egyik pontján ma a győzelem szobra áll, s a csatákban elesettek emlékére monumentális emlékmű épült. Sokan vesztették itt életüket: 27 ezer román, 20 ezer orosz és 65 ezer osztrák-magyar katona. Többségük tömegsírban fekszik, névtelenül. Megilletódötten lépek a sírkertbe, soha még nem jártam ennyi áldozatot követelő ütközet színhelyén. Hatvannyolc év elteltével is felfoghatatlan számomra, ami itt történt. Százezer ember értelmetlen halála. Már a puszta számadat is megdöbbentő! Nem véletlen tehát, hogy a kert túlsó felében nemzeti mauzóleum áll. Éppen a felújítását végzik. Gondnokával beszélgetünk.- A huszas években harmincmillió leit gyűjtöttek össze a román nők, hogy megépülhessen ez az emlékmű - meséli. - Huszonnégyben már félig elkészült, aztán félbemaradt a munka, mert nem volt rá több pénz. Végleg 1938-ban fejezték be. A mostani felújítás 20 millióba kerül. A falakon és az előcsarnokban az ütközetekből fennmaradt fegyverek, az akkori haditechnika hú képei. Külön épületszárnyban temették el a tiszteket, s a csarnok központi részében van a román és orosz csapatparancsnokok szarkofágja. Órák hosszatt lehetne olvasni a névsort a falakról. Az áldozatok között közkatonák és tisztek, fiatalok és idősebbek. A legfiatalabb egy tizenkét éves kislány volt. E névsor is, közel hét évtized múltán, a háború értelmetlenségét juttatja eszembe. Kisvárosi városházán Innen alig tiz kilométerre fekszik Pan- ciu, Focsani és Adjud után Vrancea megye harmadik legnagyobb lélekszámú települése. Kisváros, nyolc és fél - kilenc ezer lakossal. Cristina Mocanita a nemzeti bizottság fiatal titkára. Városházi dolgozószobájában vele készült az alábbi villáminterjú.- Mit kell tudni Panciuról?- Hogy az egykori mezőváros ipariagrárvárossá fejlődött. Sokat építünk, 1962-ben megkezdődött az ipartelepítés, s napjainkban is tart. Ezernyolcszáz alkalmazottat foglalkoztató textilüzemünk van, ahol többségben fiatalok dolgoznak. Itt csupán kivitelre termelnek. De van szőlőfeldolgozója és pezsgóüzeme is a városnak. Újabban meg üdítőitalokat kezdtünk előállítani - erdei növényekből.- Van-e elég lakás a városban?- A lakáskérdést megoldottuk. Előre számoltunk a textilüzem létesítésével, így most nem okoz gondot az alkalmazottak elhelyezése.- Városfejlesztési kilátásaik?- Idén helyezünk üzembe egy kisebb tejfeldolgozót, tervezzük a lakások további korszerűsítését. A várossal párhuzamosan az ipar is fejlődik.- Netán a lakosság növekedésével is számolnak?- Igen. Leginkább a fiatalokat vonzza a város. Többnyire a környező településekről kerülnek ide. Nálunk jobbak a kereseti lehetőségek, mint a mezőgazdaságban.- Milyen a szociális ellátás?- Vannak bölcsődéink, óvodáink. Előnyben részesítjük a textilüzemben és a mezőgazdasági komplexumban dolgozó szülők gyermekeit. A városban biztosított az egészségügyi ellátás. Vannak alapiskoláink és gimnáziumunk. A szak- embereutánpótlással szaktanintézetünk törődik.- Sok fiatal kerül vezető beosztásba?- A harmincöt éven aluliak a textilüzemben kapnak lehetőséget. A mezőgazdasági kombinátban is mind több fiatalt látni az idősebb vezetők között. Úgy vélem, van lehetőségünk a bizonyításra. Akiktől szőlőt vásárolunk Ha már Panciuban járunk, illene körülnézni legalább a mezőgazdasági komplexumban, tartják vendéglátóink. Meghívtak a kombinátba, ahol,Valeriu Di- mulescu kereskedelmi igazgató tájékoztatott.- Hatszáz alkalmazottunk van, idénymunkák idején számuk a négyezerre is felszökik, összesen 1950 hektáron gazdálkodunk, ebből 1680 hektár a szőlő. Állattenyésztésünk kevésbé jelentős: mindössze 4700 darab tehenünk van. Ezenkívül a szőlőt fel is dolgozzuk: bor, tömény italok és pezsgő készül belőle.- Milyen gazdasági eredményeket érnek el?- Kombinátunk Vrancea megye élvonalbeli termelési egységei közé tartozik. Szőlőből például 12 ezer kilogrammos a hektárhozam. Szállítunk belőle Csehszlovákiába is. A bratislavai és a prágai Koospol külkereskedelmi vállalat évente mintegy 6000 tonna szőlőt vásárol tőlünk. Jó kereskedelmi kapcsolataink vannak 5-6 országgal, hiszen a borokat és a pezsgőt is exportáljuk. Legtöbb pezsgőt az NDK-ba, az NSZK-ba, Svájcba és Belgiumba szállítunk. Körszemlére indulok. Első megállónk a korszerű borüzem. Évi kapacitása 1000 vagon szőlő. Itt dolgozzák fel az egész megye termését. Kalauzunk Ilié Bujorea- nu üzemvezető. Hűvös csarnokokban, hatalmas tartályok között járkálunk. Állandóan 10-12 fokos a hőmérséklet. Bujoreanu mérnök a gyártási technológiáról beszél, arról, miként állítják elő a fehér és vörös borokat. Érlelésük két-három évig tart, aztán irány a megrendelő. A vásárló meg fogyaszthatja a pinogri, a merlot vagy a ka- bernet márkájú italt. Órzik a legrégebben készült itteni bort is. Huszonöt éves. Azóta minden esztendő „terméséből“ mintát tesznek el. Megtudjuk: náluk állították elő először Romániában a rózsaszínű pezsgőt és tavaly olyan nagy szőlőtermés volt, hogy alig győzték feldolgozni. Következő állomásunk a pezsgöüzem. Panciutól négy-öt kilométerre, a dombok között fekszik. Nyílegyenes érlelő pincéi a hegy gyomrába nyúlnak. Négy van belőlük, mindegyik két kilométer hosszú. A palackozóból kilépve, máris ebben a világban találjuk magunkat. Mindkét oldalon polcokon elhelyezett üvegek, bennük az érlelődő pezsgővel. Ez a folyamat egy évig tart. Közben bizonyos időközönként az üvegeket meg kell forgatni, hogy más helyzetbe kerüljenek. A régi pincében, ahol szintén jártunk, egy munkás naponta harmincötezer üveget is megfordít... Száz évvel ezelőtt fedezték fel ezt a pincét. Teljesen véletlenül. Korábban már tudták, hogy létezik, csak azt nem, hogy hol. Rövid története így szól: egy vadász rókát látott az erdőben. Észrevette, ahogy eltűnik az egyik fa alatt. Nyomába eredt, és egy hosszú sziklafolyosóra bukkant. Később derült ki, hogy ez a keresett alagút. Ma pezsgő érlelődik benne. Klasszikus módon, mint valamennyi itteni pincében. Egyszerre több fajta is. A világos félédes a legközkedveltebb. Ennek hatvan százalékát az NDK vásárolja meg. A végére maradt a kötelező pezsgő- kóstoló. Laikus lévén, nekem mindegyik fajta egyformán ízlett. Nem tudtam kiválasztani, melyik a legjobb. Pedig Valeriu Dimulescu magyarázgatta a jó pezsgő titkát. Pohárbaöntés után legaláb öt percig gyöngyöznie kell, alulról felfelé áramló buborékokban. És az izéből is sok minden megállapítható... Persze, egy lecke kevés a szakavatott degusztálás elsajátításához. J. MÉSZÁROS KÁROLY : 1 : > y í ■ i B útorüzleteinket járva még soha nem kérdeztem meg egyetlen vásárlót sem arról, mi a véleménye a kínálatról, a bútorok kivitelezéséről vagy a legújabb termékekről. Mindig saját nézeteimre hagyatkoztam, amelyek sajnos, hosszabb-rövidebb időn belül beigazolódtak. A gyakorlat hűen alátámasztotta például azt a véleményemet, hogy bútoriparunk kínálata időnként bizony szegényes, hogy baj van a kivitelezéssel, hogy a minőség nem mindig felel meg a jogos várakozásoknak. Azt, hogy a kínálat és a kivitelezés mikor lesz gazdagabb, illetve színvonalasabb, egyelőre még nem tudni, a minőség azonban mindenféle befektetés nélkül is sokat javulhat, ha a bútorgyárak jobban kihasználják belső tartalékaikat.-A nyolcvanas évek elején valóban komoly gondjaink voltak a bútorok minőségével, ráadásul alaposan lecsökkent az értékesítés is - mondja Jozef Kysel mérnök, a iilinai Fa- és Bútoripari Tröszt dig véleményünk szerint az eredmények nagy része éppen tőlük függ. Tudom, az eltelt egy év túlságosan rövid idő ahhoz, hogy a minőség irányításának ezt az új formáját részleteiben is értékeljük, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kezdeti fogyatékosságok ellenére is életképes intézkedésekről van szó. Úgy hiszem, pozitívan kell elbírálnunk azt a tényt, hogy a tizenkét hónap alatt jelentősen csökkent a reklamáció, az első osztályba sorolt termékek száma viszont megnövekedett.- A minőség - bármely iparág termékeiről legyen is szó - sok tényező függvénye. Az önök esetében melyek azok, amelyek lényegesen befolyásolják e fontos mutató alakulását?- Gondolom, egyetértenek velem a bútoripari vállalatok, ha a technológiai fegyelem megtartását, valamint az anyagellátást - s azon belül is a faanyagok és a festékek beszerzését - tartom a legfontosabbnak. Több példa is bizoiHmuiyt A LEJTŐK A gyártók gazdagabb bútorkínálatot Ígérnek minőségirányítási osztályának vezetője. Éppen ez a kedvezőtlen helyzet indította el azt a gyorsütemü és széles körű innovációs folyamatot, amelyre eddig még nem volt példa. Végül is 1983-ban sikerült megállnunk a lejtőn. A minőség ugyan sokat javult, amit a kereskedelem is visszajelzett, de az eredmények még mindig elenyészőek voltak - bár mi ennek is nagyon örültünk, (gy már aránylag nyugodt körülmények között készülhettünk fel a minőség komplex irányításának bevezetésére, amelyre egy évvel később, 1984-ben került sor.- Mire öszpontositották figyelmüket a minőség újszerű irányításában?- Mindenekelőtt közelebb hoztuk a felelősséget az emberekhez, vagyis a termelési folyamat minden szakaszában névreszólóan kérjük számon a feladatok teljesítését. Az intézkedés másik részeként mindenütt növeltük az ellenőrzés hatékonyságát, ami vállalatainknál az eddigi irányítási gyakorlat kisebb átszervezésével járt. Az ellenőrzés dolgozóit a vállalati igazgató hatáskörébe rendeltük, míg azelőtt az üzem vezetőségének irányítása alá tartoztak. Ezáltal kiszélesítettük hatáskörüket, de egyúttal nagyobb a felelősségük is. Különösen a kilépő ellenőrzést végzőkre hárul komoly feladat. Az új előírások szerint egyedül ók felelősek a vállalatból elszállított bútorok minőségéért.- Az, hogy az ellenőrök hatásköre jelentősen bővült, nem vitatható. Ám aligha hiszem, hogy például az üzemvezetőnek utasítást adhatnak.- Azt nem, de jogukban áll feltartóztatni a termékeket vagy leállítani a termelést, s a zárlatot akkor feloldani, amikor a hibákat kiküszöbölték. Azonban tagadhatatlan, hogy ezzel a jogukkal nem mindig élnek, még ha az éppen elengedhetetlen lenne is. Az első hónapokban arra is volt példa, hogy a vezető dolgozók ügyet sem vetettek az ellenőrök figyelmeztetéseire. Úgy éreztük, hogy a mesterek és az üzemek vezetői nem egészen értették meg az intézkedés lényegét, penyítja, hogy vállalatainknál a technológiai fegyelem megtartására nem mindig helyeznek súlyt. Nagyon lényeges, hogy a közeljövőben a kihágásokat a lehető legkevesebbre csökkentsük, mert a fogyasztó szigorúan bírálja el munkánkat. Az akadozó anyagellátás is régi gondja a bútoriparnak. A faanyagok mennyisége évről évre csökken, anyaghiány következtében néhány bútortípust - bár az első minőségi osztályba tartoztak - ki kellett vonnunk a gyártási programból. Gondjainkat az is tetézi, hogy a faanyagok minősége gyakran nem megfelelő. A festékekkel kapcsolatban ugyanez érvényes. Sem a mennyiség, sem a minőség nem felel meg a követelményeknek. Nemrégiben mintákat adtunk a vegyipari vállalatoknak azokból a festékekből, amelyek importból származnak. Jelentős megtakarítást eredményezne, ha ezután jó minőségű festékeket a hazai gyártóktól is kaphatnánk.- Előreláthatólag mit tartogat vállalataik számára az elkövetkező öt óv?- A nem produktív községeket harminc százalékkal kell csökkentenünk, az első minőségű osztályba tartozó és luxuskivitelezésű termékek számát viszont növelnünk kell. Az innovációra ezután is nagy súlyt szeretnénk helyezni, ehhez viszont pénzre van szükségünk - mondja Jozef Kysel mérnök. - S egy a sok feladat közül ebben az ötéves tervidőszakban is fokozottan időszerű lesz: gazdagítani a bútorválasztékot minden árkategóriában. xxx Bizony jó lenne, ha a boltokban mindenki megtalálná az ízlésének és pénztárcájának megfelelő bútort, ha a fiatal házasok és a tehetősebb honpolgárok is gond nélkül vásárolhatnának. Utópisztikus elképzelés? - nem hinném, de kétségtelen, hogy még nincs együtt minden tényező ahhoz, hogy az elképzelés valóság legyen. A minőség irányításának új formája vagy a vegyiparnak küldött festékminta viszont az első lépés lehet a célhoz, ha lesz folytatása. KOVÁCS EDIT ÚJ SZÚ 6 1985. IX. 1C (ÓTK felvétel) • Egy a választékból
