Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-06 / 36. szám
ÚJ szú 15 1985. IX. 6. * A világon minden ötödik találmány, új konstrukciós vagy technológiai megoldás a Szovjetunióban születik. Ma már a világszínvonalú termelékenység csakis minőségileg új technikai eszközök és technológiák kifejlesztésével érhető el. Évről évre nagyobb a műszaki- tudományos fejlesztés lendülete. Egyre több vállalat kapcsolódik be abba a gazdasági kísérletbe, amelynek legfontosabb célja a legújabb eredmények mielőbbi bevezetése a termelésbe. Köztük vannak az egyik kulcsiparág, a nehézgépgyártás üzemei is. Kulcsiparágat mondtunk, hiszen jelentős mértékben tőle függ a többi iparág műszaki színvonala, tehát termelékenysége is. Napjainkban már a gépek, nagy teljesítményű komplexumok új nemzedékére van szükség. Érvényes ez a bányászati berendezések gyártására is. Az ásványi nyersanyagok iránti igény szüntelenül nő. Ennek megfelelően növekednek az ásványkincsek kitermelésének arányai is, amivel a műszaki fejlesztésnek lépést kell tartania. Ez azt jelenti, hogy új elgondolásokra, új technológiákra, új gyártmányokra van szükség. S nemcsak a gépgyártásban és a bányászatban, hanem a kapcsolódó iparágakban is. Az idő sürget: a problémát még a nyolcvanas években, a jelenlegi és a kővetkező ötéves tervidőszakban meg kell oldani. De kire bízzuk ezt a feladatot? ÚJ ELGONDOLÁSOK Számos szempont mérlegelése után bíztáke probléma megoldását az Uráli Gazdasági Körzetre. Az Európa és Ázsia mezsgyéjén elterülő Ural-vidék különösen alkalmas erre. Mindenekelőtt nagyvárosaival, amelyek közül három - Szverdlovszk, Cseljabinszk és Perm - milliós lélekszámú. Több tucat óriás vállalat működik az Urálban, köztük a szverd- lovszki Uralmas gépgyár és a Cseljabinszki Traktorgyár. A nagy honvédő háború éveiben ez a vidék volt a szovjet hadsereg legnagyobb fegyverszállrtója. Az Urál-vidéki vállalatok mai békés termelését szintén jól ismerik nemcsak országszerte, hanem külföldön is. Végezetül az Urál nagy tudományos központ is, a műszaki haladás egyik fellegvára. 1971-ben tudományos központot állítottak fel itt, amely több tucat intézet, több ezer kutató munkáját hangolja össze. Csupán 1984-ben hét uráli tudós eredményeit jutalmazták a Szovjetunió Állami Díjával. Munkáik között elméleti és alkalmazott kutatások egyaránt szerepeltek. Az utóbbiakra példa a következő berendezés. Az volt a feladat, hogy nagy teljesítményű exkavátort fejlesszenek ki bányászati célokra. Továbbfejlesztették volna a meglevő modellt, amelynek markolókanalát vonókötelek vezérlik. Csakhogy ez megnehezítette volna a gyártást, s a nagy méretű részegységekhez rengeteg fény és energia illett volna. Ami azonban még fontosabb: a hatalmas berendezés utódja nehézkesebben mozgott volna a bányavágatokban. A másik lehetőség az volt, hogy egy teljesen új gépet szerkesszenek. Csakhogy ezt először fel kellett találni, a határidő pedig szorított. A konstruktőrök becsületére legyen mondva, hogy a nehezebb, és igényesebb megoldást választották: a vonóköteles megoldás helyett a hidraulikus vezérlést alkalmazták. Ekkora méretű és termelékenységű berendezésbe eddig még aligha építettek be hidraulikát. Sokféle követelményt kellett kielégíteni, ezért a fejlesztésben részt vevő szakemberek köre egyre tágult más városokban dolgozó mérnökökkel és kutatókkal. A vezető szerepet az uráliak játszották. ÚJ TECHNOLÓGIÁK Az ötlet azonban csupán ötlet marad, ha teghnológiailag kivihetetlen, ha a termelésben nem hasznosítható. Az új technológiákat általában új, korszerű berendezésekkel felszerelt üzemekhez képzeljük. A számítások mégis azt mutatják, hogy jóval célszerűbb a meglevő üzemek rekonstrukciója, ami lehetővé teszi, hogy egész gyártósorok, műhelyek, üzemek gyorsabban álljanak át az intenzivebb termelésre. A változások olykor évszázados gyártási folyamatokat is érintenek. Az első hengermű műszaki változata ugyanattól a kéztől ered, amely a Mona Lisát megfestette. De mig a Mona Lisa tökéletességét senki sem vitatja, Leonardo da Vinci műszaki tervén időközben számos módosítást hajtottak végre. E módosítások különböző időkben, különböző országokban születtek meg, ám az alapelv öt évszázadon át változatlan maradt. Csupán napjainkban Cseljabinszk városban született meg az új - és a maga nemében fordulatot hozó - technológia. Az újdonság lényege dióhéjban az, hogy mig eddig a hengerek egyenletes sebességgel forogtak a hengerműben, az új berendezésben különböző a sebességük. Az uráli tudósoknak ez a - beavatatlanok számára egyszerűnek tűnő - megoldása a kohászati szakemberek számára is váratlan előnyöket hozott. A gépek előállítási költsége 30-40 százalékkal csökken. A termelékenység másfélszeresre emelkedik. Lényegesen javul a késztermékek minősége. Jelentősen csökken a hengernyomás, így meghosszabbodik a hengerek élettartama. Ezen a hengersoron olyan finom műveletek is elvégezhetők, amilyenek hagyományosan elképzelhetetlenek voltak. Ez csupán egyetlen példa a cseljabinszki kohászok által kidolgozott újdonságok köréből. Az új technológia szerzői kollektívája, Vidrin iskolája jellemzi a modern Urál-vidéki kutatás és fejlesztés útját. Vlagyimir Vidrin tősgyökeres uráli, Szverdlovszkban tanult, a csuszovojei gyárban dolgozott, és immár harminc éve a Cseljabinszki Műszaki Főiskolán oktat. Egy kis laboratórimban, mindössze két munkatárssal kezdte. Ma Vidrin profesz- szor tanszékén csaknem százan dolgoznak, köztük a tudományok kandidátusai és doktorai, valamennyien a tanítványai. Az iskola 450 találmánya és 89 szabadalma közül többet fejlett ipari országok is megvásároltak. Vidrinék legnagyobb tudományos eredménye; a lemezhúzó hengermű, a novoszi- birszki kohászati művekben működik. Licen- cét japán és NSZK-beli cégek is megvásárolták ÚJ GYÁRTMÁNYOK A szovjet ipar évente négyezer új gyártmányfajtát produkál. Ha így nézzük, a szverdlovszki Uralmas egyik műhelyében 1985 februárjában lezajlott esemény akár mindennaposnak is tekinthető. Az egybegyűlteknek mégis ünnepi hangulatuk volt. Munkára készen állt az új exkavátor. Az EG-20 típus, amely markolókanalával egyszerre 20 köbméter földet képes kiemelni. A többhónapos megfeszített munka befejeződött. Az Uráli Nehézgépgyártási Kutató- intézet irányította az exkavátor fejlesztési munkálatait. Itt összegezték a tudósok és a konstruktőrök, a mérnökök és a munkások javaslatait, a gépgyártók, a kohászok és az energetikusok elgondolásait. . Az ilyen gépeket általában nem szerelik készre - részegységekben szállítják a megrendelőnek. A mintadarabbal azonban kivételt tettek. Az alkotók, élükön Szkobelev konstruktőrrel, a műhelyben akarták ellenőrizni a berendezés valamennyi jellemzőjét. A kísérletek igazolták a várakozást. A hidraulika, amely az egész elgondolás alapját képezte, jól működött. A vezérlómechaniz- must úgy építették meg, hogy a több száz tonnás gépmonstrum kezelőjének szinte nem kell fizikai erőt kifejtenie. A markolókanál lágyan ereszti a hatalmas tömeg kőzetet a teherautóra, Így a gépkocsivezetők nincsenek kitéve ismétlődő lökéseknek. összességében ez a gép négyszázötven tonnával könnyebb, mind elődje. Kevesebb energiát fogyaszt. Termelékenyen és pontosan dolgozik, maga készíti elő magának a talajt, bármilyen vastagságú réteg lefejtésére alkalmas. A kiszolgáláshoz kevesebb személyzet kell. Ugyanennek a problémakörnek: a bányászat korszerű technikával való felszerelésének a keretében az Uráli Nehézgépgyártási Kutatóintézetben már dolgoznak az EG-20 „bátyjának“ kifejlesztésén. Ezt lépegető exkavátornak tervezik; száz' köbméterre méretezett markolókanállal, 125 méter hosszú gémmel. Egy ilyen gép egy év alatt annyi kőzetet képes kitermelni, hogy az elszállításához szükséges szerelvény hossza elérne Moszkvától Vlagyivosztokig. Ugyancsak Cseljabinszkban dolgoznak - egy minőségileg új traktortípus, a T-800-as kifejlesztésén. Az új tipus lehetővé tenné, hogy a kőbányákban kiküszöböljék a költséges fúrási munkákat. Előnye továbbá, hogy a legnehezebb fagyott talajokkal is képes megbirkózni. . . ... (Szovjetunió) A bolgár történelem új korszaka 1985. szeptember 9-én lesz a 41. évfordulója annak, hogy megszületett a szocialista Bulgária. A szocialista forradalom győzelme új korszakot nyitott Bulgária történelmében - ez az állam a legutóbbi néhány évtizedben állandóan a világ leggyorsabban fejlődő országai közé tartozik. A háború utáni első évekkel összehasonlítva, az ország nemzeti terméke ma 18-szorosára, nemzeti jövedelme pedig 13-szorosára nőtt. Ipari tekintetben pedig 84-szer múlta felül a burzsoá Bulgáriát. Emellett szem előtt kell tartani a népgazda- a Ságban bekövetkezett, mélyreható szerkezeti változásokat: azok az ágazatok kerültek a döntő helyre, amelyek a tudományos-technikai haladás nagy eredményeit tükrözik vissza - az elektronika és elektrotechnika, a gépgyártás és ennek a legmodernebb ága: a robotgyártás, a hidraulikus berendezések gyártása, a vegyipar, hajógyártás, kohászat... Bulgáriában sikeresen fejlődik az új iparág: a bolgár tervezők és szakemberek által konstruált űrkutatási felszerelések gyártása. Az Interkozmosz nemzetközi program keretében rendszeresen használják a bolgár kozmikus felszereléseket. Mi a „titka“ egy olyan ország sikerének, mint Bulgária, amely nem rendelkezik elegendő nyersanyag- és energiaforrással? A legfontosabb tényező, először, az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének tudományosan megalapozott, helyes politikája, másodszor — ez talán döntő jelentőségű -, a KGST keretében a szocialista országokkal való gazdasági integráció irányvonala, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködés. Nem vitatható a bolgár nép óriási szorgalma és az a törekvése, hogy elérje Európa és a világ igen fejlett államainak szintjét. A népi hatalom évei alatt a Bolgár Népköztársaságban szovjet segítséggel több mint 330 nagy ipari objektum épült, ezek az ország gazdasági fejlődésének alapjává váltak, ma az ipari termelés 80 százalékát adják. Bulgária megbízható partner a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Ma több mint száz országgal folytat kereskedelmet, s az aktív, egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére törekszik a világ valamennyi országával. Bulgária Európa és az egész világ békéje és biztonsága megszilárdításának ügyét is jelentős hozzájárulással segíti elő. Az ország külpolitikájának egyik központi feladata jelenleg az, hogy megvalósítsa azt az elgondolást, amely szerint a Balkánt atommentes övezetté kell változtatni. Éppen ez a Bulgária nem tetszik az Egyesült Államok és a « NATO szélsőjobboldali vezető köreinek, amelyek rágalomhadjáratot indítottak ellene. Ók eszelték ki korunk egyik leghírhedtebb hamis vádját, az úgynevezett „bolgár nyomot“ a II. János Pál pápa elleni merénylettel kapcsolatban, amelyet Ali Agca török terrorista követett el. Hervé Bazin, a hires francia iró, a Goncourt Akadémia elnöke, erről ezt mondta: „Ez leplezetlen, kézzelfogható diverzáns cselekmény, amelynek célja az, hogy beszennyezzék egy olyan ország becsületes nevét, amely kivételes eredményeket ért el a nép alkotóerőinek fejlesztése terén, s minden erejét az új élet építésének szentelte. Eddig csu- pán Bulgária esett a szocialista ^ országok ellen intézett támadások célpontjain kívül. És ezért kellett összetákolni az „Antonov-ügyet“, hogy ürügyül szolgáljon az ellene irányuló lélektani és propaganda- kampányhoz. Kétségtelen, hogy Bulgária pontosan az ellenkezője annak, amit ma Nyugaton róla írnak és mondanak.“ (APN)' • A felvételek az Uráli Nehézgépgyártási Kutatóintézet tervezőirodájában és a szverdlovszki Uralmas Gépgyárban készültek. UMUrclft az ötlettől a gyártásig