Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-12 / 28. szám

Nyilván akadnak olyanok, akik el sem tudják képzelni, mit jelent az az óriási megmozdulás, amelyet úgy hívnak: or­szágos spartakiád. Mennyi munka, mennyi odaadás, milyen támogatás áll mögötte. S talán még kevesebben képe­sek elképzelni igazi méreteiben a straho- vi stadiont, ezt a világ legnagyobb létesít­ményét a maga 200 ezer férőhelyével, vagy Prága életét a finálé napjaiban. Nincs olyan berendezés, nincs olyan kamera, amely rögzíteni tudta volna ezt a tarkaságot, a spartakiád sokrétű életé­nek minden mozaikját. Az újságíró sem képes lefesteni a teljes képet, az esemé­nyek gazdagságát, sokszínűségét, nagy­szerű légkörét. Csak töredékét jegyezheti le ajúniusvégéntörténteknek. Megpróbál­hatja visszapergetni a látottakat, felidézni a rendezvény légkörét. A FŐSZEREPLŐK. Nehéz lenne sor­rendet állítani föl a spartakiád sokezres tömegében. Érzésünk szerint mégis a tornászokat illeti a főszerep, akik a mil­lió névtelen gyakorlatozó közül eljutottak a csúcsra, kiérdemelték a prágai szerep­lés jogát. Közöttük voltak az ipolysági (Sahy), és a dunaszerdahelyi (Dun. Stre- da) gimnázium diákjai is. Az ipolyságiak, Balázs Andrea, Zolczer Tünde, Urbán Zsuzsa, Radös Bernadett, a középiskolás lányok bemutatójában léptek fel, míg a dunaszerdahelyiek, Sipos András, Tal- lósi Miklós és Szabó Nándor a bordásfal­lal, padokkal tornázó fiúk között voltak. Valamennyien vidáman, lelkesen léptek színre, s amikor vasárnap összetalálkoz­tunk velük, sajnálták, hogy ilyen hamar elröppentek a spartakiádnapok, s ott kell hagyniuk Prágát. A soktornyú várost, amelyben oly sok szépet láttak, meg­éltek. AZ OKTATÓK. Marcela Kostohryzo- vá, a serdülő lányok gyakorlatának or­szágos oktatója még a bemutató után sem tudta leplezni izgatottságát. Pedig akkor már érezte, tudta, hogy a siker óriási volt. A rögtönzött sajtóértekezleten meghatottan mondott köszönetét vala­mennyi kollégájának, az iskolák pedagó­gusainak, akik tökéletes munkát végez­tek. Sok-sok órán át türelmesen tanítot­ták a lányokat, csiszolgatták szögletes mozdulataikat, hogy végül tökélyre vi­gyék a szépen, esztétikusán megkompo­nált produkciót. A SZERZŐK. Egyetlen kivétellel min­den gyakorlat szerzője ott volt a Straho- von. Csak Lenka Mrázková hiányzott, aki huzamosabb ideje külföldön tartózkodik. A sok közül, íme az egyik kollektíva, az ipari tanulók szerzőtriójának véleménye. Vlasta Roopcová, Miroslav Vlk, Pavel Dusek: „Három helyütt, Olomoucban, Bechynében és Sezimové Ústíban taní­tunk. A személyes megbeszéléseken nem tudtunk mindent megoldani, így el­képzelheti, mennyi levél gyűlt össze az eltelt időben. A járási bemutatókon nem jött be igazán az összkép, mivel a gya­korlatot a strahovi méretekre terveztük, így például a 6. és 7. csoport csak Prágában lépett fel, az itteni próbák je­lentették számukra az első találkozót a többiekkel.“ Ehhez annyit tegyünk hoz­zá, hogy a kivitelezésen ez nem látszott. ZENESZERZŐK. A szülók-gyerekek bemutatójának zenéjét Jirí Pechácek szerezte. A Strahovon is ott volt, hogy a gyakorlat vezetőjével, Dana Vaverko- vával együtt irányítsa a főpróbákat. „Ami­kor 1983 elején választ kaptam, hogy elfogadták a művemet, el se akartam hinni. Hiszen a tapasztalt spartakiád- zeneszerzők között újonc voltam. Nagyon örülök, úgy érzem, hogy a zene és a mozgás nagyszerű összhangban volt, a bemutató tetszett a közönségnek. Le­Gyökeres György felvételei FELEDHETETLEN először. Minden spartakiádon tornász­tam, most pedig a férfiak gyakorlatát vezettem Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Ezúttal az összehangolásban segédkezem, de tornázni is akarok!" S kedden, a gyakorlatozók között valóban ott is volt. A LEGKISEBBEK KÜLÖN MŰSOR- SZÁMA. Tagadhatatlan, hogy a legki­sebbek voltak a legbájosabbak, legked­vesebbek. Közvetlenségük, pajkosságuk, játékosságuk mindenkit meghatott. Még akkor is, ha nem mindig az előírt elemeket, gyakorlatot végezték. De ezen senki nem bosszankodott. Sőt, a legnagyobb tapsot az a talán háromévesnél aligha több kisfiú aratta, aki a csütörtöki bemutatón ügyet sem vetve a forgatókönyvre, külön kis műsorszámot iktatott be. Anyukáját otthagyva letelepedett a homokba, s szé­pen kezdte szűrni keze között, majd neki­látott, hogy várat építsen. Miért ne, ő azt találta érdekesebbnek. S. igaza volt. A nézők vastapssal jutalmazták produkci­óját. BARÁTSÁGI ESTEK. A spartakiád nemcsak tornagyakorlatokból áll. Egyik részét alkotják a kulturális rendezvények. A legnagyobb sikert a Barátsági estek jelentették. A Sportpalotába bizony nem volt könnyű bejutni, olyan nagy volt az érdeklődés. Mi is a hátsó kapun kerül­tünk csak be, hála a Bratislavai Testne­velési Főiskola csoportjának. A pódiu­mon éppen az egykori tornászhíresség Éva Bosáková lánycsoportja mutatta be műsorát. A nehéz akrobatikus elemekből álló, szépen megkoreografált szám jogo­san vívta ki nemcsak a nézők, de a szak­emberek elismerését is. A színpadon finn, hét, hogy kinevet, de számoltam, hány­szor hangzik föl a premieren a taps. Tizenegynél megálltam...“ A KÜLFÖLDI NÉZŐ. A keleti lelátón találtunk rá George Hilton angol állam­polgárra. Átutazóban van nálunk, Bécsbe tart, s ha már itt van, gondolta kinéz a stadionba. „Hogy lehet ilyesmit össze­hozni? - csodálkozott -, ennyi gyerek (éppen az alapiskola felsötagozatos lá­nyai voltak a porondon), s milyen egy­szerre, szépen mozognak. Pedig mint hallottam, az ország minden részéből jöttek, csak a prágai főpróbán találkoztak. Egy nappal tovább maradok Prágában, mint terveztem, holnap megpróbálom filmre venni a bemutatókat, hogy otthon is lássuk. Félek, ha elfnesélném, nem hinnének nekem.“ A LEGIDŐSEBB. Hnúát'áról érkezett a 80 esztendős Belő Cajchan. 1920 óta minden spartakiádot megjárt. „Jubileu­mot ünnepiek - mondta a fiatalos kinézé­sű bácsi 65 évvel ezelőtt léptem fel NDK-beli, lengyel, francia és magyar együttesek váltották egymást, mindany- nyian valami újjal, csodálatossal. A buda­pesti Békési Sándor diákjai eredeti ötlet­tel érkeztek - a mester által konstruált asztalon előbb táncos egyveleget adtak elő, majd az asztal széthúzódott, s tram- polinná alakult. Rendkívül nehéz torna­elemeket vonultattak föl a csoport tagjai, esztétikusán, művészien. Ez volt hát az 1985-ös országos spar­takiád, amelyről csak néhány mozaikot eleveníthettünk föl. De reméljük ezzel is hozzájárulunk, hogy az olvasó teljesebb képet alkosson erről a hatalmas méretű, színpompás rendezvényről. URBÁN KLÁRA W STRAHOVI ELMENYEK $ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252. 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviöova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábrefie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,- Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom