Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-23 / 34. szám

Vasárnap 1985. augusztus 25. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.45, nyugszik 19.32, Közép-Szlovákia: 05.52, nyugszik 19.39, Nyugat-Szlovákia: 05.58, nyugszik 19.45 órakor. A HOLD kel - Keiet-Szlová- kia: 17.02, nyugszik 00.34, Közép-Szlovákia: 17.09, nyugszik 00.41, Nyugat-Szlovákia: 17.15, nyugszik 00.47 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LAJOS, PATRÍCIA - LUDOVTT nevű kedves olvasóinkat • 1880-ban született Robert STOLZ osztrák zeneszerző (fi975). AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZOVJET IFJÚSÁG HŰ A SZOCIALIZMUS ESZMÉNYEIHEZ írta: Viktor Misin, a Szovjetunió Lenini Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottságának első titkára ÚJ KÖNTÖS -14 MILLIÓÉRT Komlósi Lajos riportja A szlovák nemzeti felkelés hagyatéka (Folytatás az 1. oldalról) történelmi szempontból aránylag rövid idő alatt jelentős sikereket értünk el a társadal­mi és gazdasági élet valamennyi területén. A Szovjetunióval folytatott együttműködés épitőmunkánk megbizható alapja, és sza­vatolja biztonságunkat és távlatainkat. A szlovák nemzeti felkelés elválasztha­tatlanul összefonódik a Közép-szlovákiai kerülettel. Területe számos hősi tett színhe­lye volt, a harcok örökre nemzeti történel­münk dicső fejezetét képezik. Banská Bystrica a szabad felkelési terület politikai, katonai és gazdasági központja lett. A váro­sok, községek és a félreeső települések is minden erejükkel támogatták a felkelőket, segítettek a forradalmi változások végrehaj­tásában. A szlovák nemzeti felkelés óta eltelt 41 év alatt hazánkban - így Közép-Szlová- kiában is - mélyreható forradalmi változá­sok mentek végbe, amelyekre jogosan büszkék vagyunk. Közép-Szlovákia, a nyo­mor, az éhezés és a kivándorlás vidéke már visszatéríthetetlenül a múlté. Alapjában megváltozott a kerület jellege. A Vágón számos vízierömű létesült. Olyan jelentős üzemek épültek, mint a breznói hídelem­gyár, a 2iar nad Hronom-i SZNF üzem, a martini Nehézgépgyár és számos más fontos üzem. A kerületben összpontosul az ország televízió- és alumínium gyártása. Az utóbbi időben a legnagyobb fejlődést a gép­ipar, az elektrotechnikai és a fémfeldolgozó ipar érte el. A kerület ma Csehszlovákia ipari termelésének tiz százalékát, és Szlo­vákia ipari termelésének 35 százalékát állít­ja elő. Megváltoztak a lakáskörülmények. A városok és községek nemcsak nagyob­bak, hanem szebbek is lettek. Forradalmi változások mentek végbe az elmúlt 41 év alatt a mezőgazdaságban is. A szétaprózódott magántermelést a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdasági termelés váltotta fel. Tavaly sűrűn vetett gabonafé­lékből hektáronkénti 4,3 tonnát takarítottunk be, egyes járásokban öt tonnát is. A szocia­lista mezőgazdaság gyökeresen megvál­toztatta falvaink életét. Nagy fejlődés ment végbe a felépítményben is, mindenekelőtt az oktatásban, a kultúrában és az egész­ségügyben. A szlovák nemzeti felkelés forradalmi vívmányait minden egyes állampolgár saját maga is tapasztalhatja. Kerületünkben azért érhettünk el sikereket, mert a kommunisták és dolgozók a fejlett szocialista társadalom építésében való lelkes részvételükkel telje­sítik a felkelők hagyatékát. A szlovák nem­zeti felkelés hagyatéka mindennapi életünk részét képezi, ebből merítünk erőt a kitűzött célok megvalósításához. örülünk, hogy úgy mint egész hazánk­ban, a mi kerületünkben is eredményesen teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött feladatokat. Az ipar az év elejétől az árutermelés tervét 100,8 százalékra teljesí­tette, ami tekintettel az idei erős télre jelen­tős sikert jelent. Jó eredményeket érnek el a mezőgazdaságban, a szállításban, az építőiparban és a szolgáltatásokban is. Nem lehetünk azonban önelégültek. Tuda­tosítjuk, hogy társadalmunk további fejlesz­tése és a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött program eredményes megvalósítá­sa érdekében még határozottabban kell megszüntetnünk azokat a gondokat, ame­lyek akadályozzák további eredményes ha­ladásunkat. Ezért állandóan javítjuk a ter­mékek minőségét, műszaki színvonalát, hogy egyre jobban kielégítsük az állampol­gáraink és a külföldi megrendelők igényeit. Állandóan szem előtt tartjuk, hogy csökken­teni kell az aránytalanul nagy energia-, nyersanyag- és alapanyagfogyasztást, job­ban kell kihasználnunk az állóalapokat és a munkaidőt minden egyes munkahelyen. Határozottabban kell fellépnünk minden olyan jelenség ellen, amely ellentétben áll a szocialista alapelvekkel és erkölccsel. A párt, gazdasági és szakszervezeti szer­vezeteket arra szólítjuk fel, hogy javítsák a munkafegyelmet, a munkaszervezést. Ezt különösen most tartjuk szem előtt, a CSKP KB 15. ülése után, amikor pártunk és egész társadalmunk a CSKP XVII. kong­resszusa és a választások előkészítésének jegyében él. Kerületünkben a nemzeti felszabadító harc betetőzése és hazánknak a dicső szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója ösztönzően hatott a dolgo­zók aktivitásának és kezdeményezésének kibontakozására, a kötelezettségyáüalaiási mozgalomra. A kerület 40 olyan vállalata és üzeme, amely a Szovjetunióba exportál, kezdeményezően vállalta, hogy idő előtt és kiváló minőségben teljesíti a Szovjetunióba irányuló export feladatait és ennek érdeké­ben értékes internacionalista felajánlásokat tett. A dolgozók kezdeményezése és a kö­telezettségvállalási mozgalom alapján meg­győződésünk, hogy a Közép-szlovákiai ke­rület doldozói a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében is becsülettel teljesítik feladataikat, és eredményeikkel ismét megerősítik: a szlovák nemzeti felkelés forradalmi ha­gyományainak és hagyatékainak szellemé­ben élnek és dolgoznak. Kerületi pártszervezetünk is szilárdan meg van győződve arról, hogy tovább tud­juk fejleszteni a negyvenegy évvel ezelőtt megkezdett nagy müvet. Abból az erős alapból indul ki, amelyet az elmúlt évek során építettünk ki hazánkban, valamint népünk egységéből és eltökéltségéből, hogy tovább akarja fejleszteni szocialista hazánkat. A szocialista építés történelmi vívmányai közé tartozik a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek testvéri viszonya is. Ez a viszony is azt bizonyítja, hogy csakis a szocializmusban lehet reálisan megoldani a nemzetiségi kérdést, bizalmat és együttműködést teremteni a nemzetek között. Csehszlovákia Kommunista Pártja becsülettel eleget tett és tesz a felkelés hagyatékának, tudatosítja felelősségét a nemzeteink közti testvéri kapcsolatokért, és egyedüli célja az egész csehszlovák nép es a szocialista haza felvirágoztatása érde­keinek szolgálata. Amikor ezekben a napokban megemlé­kezünk a szlovák nemzeti felkelés 41. év­fordulójáról, elmélyítjük összefonódásunkat hagyatékával, amely örökké élő, ösztönző forrás mindennapi munkánkban és abban a törekvésünkben, hogy teljesítsük a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött programot és a kerületi pártkonferencia határozatait. Napjainkban megkülönböztetett figyelmet szentelünk az évzáró pártgyúlések és a pártkonferenciák, az SZLKP kongresszu­sa és a CSKP XVII. kongresszusa előkészí­tésének. Széles körű munkakezdeménye­zési és kötelezettségvállalási mozgalom bontakozott ki a párt és társadalmi életünk e jelentős eseménye tiszteletére. Kerüle­tünk dolgozói a forradalmi hagyományok­hoz hűen méltóképpen érvényesítik a min­dennapi életben a szlovák nemzeti felkelés örök érvényű hagyatékát, és hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom építéséhez, a nemzetközi béke és haladás megszilárdí­tásához. r ROMÁNIAI HÉTKÖZNAPOK J. Mészáros Károly riportsorozatának harmadik része A SZÜLŐ NEM TANÁR Mező Ferenc interjúja BELELÁTNAK AZ EMBERBE Péterfi Szonya riportja VIT-SZVIT Szabó G. László írása TALÁLKOZÁS Részlet Frantisek Stavinoha Ahogy meghalni illik cimú regényéből . A HÓDÍTÓ KÁBELTÉVÉ Ozogány Ernő cikke Bár fiatalnak számit, életútja nem mindig volt sima. Olykor saját vágyai után futva váratlan akadályokkal találta magát szembe, máskor naiv lelkese­dése sodorta olyan szituációk­ba, ahonnan csak a kitartó és szívós munka mutatott kiutat. Molnár József, a dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) Vá­rosi Művelődési Ház igazgató­ja pedagógus, de talán soha­sem állt a katedrán.-Számomra a pedagógusi hivatással azonos a népműve­lési munka is. Úgy adódott, hogy a Nyitrai (Nitra) Pedagó­giai Főiskola elvégzése után azonnal népművelőként kezd­tem dolgozni. A Csemadok já­rási bizottságának előadója­ként ismertem meg a Zobor- vidék falvainak életét, kerültem egy életet meghatározó kap­csolatba a népi hagyományok­kal, az ott éló emberekkel. Bár nem onnan származom, ez a néhány évig tartó közvetlen kapcsolat mind a mai napig kisér.. Zselizen (Zeliezovce) születtem és a mai népművé­szeti fesztivál elődjének szer­vezési, előkészítő munkáiban diákként vettünk részt. Ha a népművelői elhivatottságom eredetét kellene megkeres­nem, akkor azt a szülőföld, a főiskolai tanulmányaim és az első munkahelyem környékén találnám meg. Mostani munkahelyére még az építés alatt került dolgozni. Rövid időt töltött Komáromban A dolog természetéből eredő­en felfigyeltek rám és igy hív­tak ide, ahol most dolgozom. Nem kevés gonddal, ugyan­annyi örömmel. Dunaszerdahely lakossága az elmúlt évtizedben jelentő­sen gyarapodott. A fiatalok vá­rosának ebből adódnak közös­ségteremtő gondjai. Tudvalevő szociológiai tétel, hogy a falu­ból városba költöző fiatal csa­ládok elveszítik közösségi kap­csolataikat. Ráadásul szociális helyzetükből adódóan csökken az igényük még a passzív mű­velődésre is. Egy ilyen ereden­dően új életű városban nem kis Munkájával otthont teremt (Komárno), majd családi körül­ményei úgy alakultak, hogy Nyárasdon (Toporniky) kere­sett megélhetést.- Csak hálával tudok gon­dolni azokra, akik Nyárasdon még lakással is segítettek. Egy ilyen helyzetben csak a mun­kámmal bizonyíthattam. Fele­ségem a faluban tanított, s én a művelődési házat vezettem. Abban az időben lett országo­san ismert a nyárasdi folklór­csoport, citerásainak játékát, éneklócsoportjának hangját rá­diófelvételek őrzik. A kezde­tekkor sokat kellett tennem azért, hogy befogadjanak az emberek. Érthető, hogy ezt csak munkával érhettem el. feladat a művelődés irányítá­sa, szervezése.- Szakköreinkben, klubja­inkban, művészeti csoportja­inkban 420 fő tevékenykedik, ez a város lakóinak 2 százalé­ka. 680 személy jár rendszere­sen, passzív befogadóként, a különböző rendezvényeink­re. Ez együtt a városban élők­nek az 5 százaléka. Vagyis nálunk is gond az, ami másutt: minőségi vagy tömeges műve­lődést akarunk. Ideális az len­ne, ha mindkettőt megteremt­hetnénk. Éppen ezért egyetlen utat választhatunk, a differen­ciált művelődést. Kinék-kinek igényei, képességei, érdeklő­dése szerint. Természetesen ez a dolog­nak csupán az elméleti része. A gyakorlat mindannyiszor a népművelők és a művelődni vágyók közötti kapcsolat, a mindennapi szervező tevé­kenység függvénye.- Nekünk arra kell építeni, azt kell fejleszteni, amit az is­kolában megteremtettek. Ezért is fontos, hogy az iskola meg­teremtse az igényt az önműve­lésre, a művelődésre, ezt a népművelőknek megfelelő módszerekkel kell fejleszteni­ük. Ehhez pedig a művelődési ház minden dolgozójának hoz­zá kell járulnia. Lehet, sokak szemében baj, hogy ered­ménycentrikus vagyok. Ez azt is jelenti, hogy még a társadal­mi feladataimat is ilyen törek­vésekkel végzem. Nem min­denki képes azt elviselni, ha ennek ellenkezőjét látva meg­mondom a véleményemet. Ilyen alapállás nélkül idén már aligha adhattunk volna otthont a X. Duna Menti Tavasznak, bár még mindig van tennivaló, javítanivaló, hogy ez az orszá­gos rendezvény színvonala­sabb legyen. Mondhatnám azt is, hogy Molnár József munkáját a vá­ros szeme előtt végzi. Eredmé­nyességét azok ítélhetik meg, akik közönségként igénylik vagy társadalmi pozíciójukból eredően segítik. Ebben a kör­ben teremthet otthont a mú­zsáknak, a tudásnak. DUSZA ISTVÁN 1985. Vili.

Next

/
Oldalképek
Tartalom