Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
un Ar, proi ptár.iai p n v p q ii i iptciti .................................. ■■ ™111 1 1 1" SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1985. augusztus 23. XVIII. évfolyam 34. szám Ára 1 korona 2iar nad Hronom, az egykori agrárközség a felszabadulás után modern szocialista várossá fejlődött. Ezekhez a változásokhoz a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem is hozzájárult, amely hazánk egyedüli alumíniumgyártója. Az első berendezést 1953. augusztus 23-án indították be, és augusztus 29-én kezdték meg az alumíniumgyártást, két és fél évvel az üzem építésének megkezdése után. Az azóta eltelt több mint harminc esztendőben az üzem is rohamosan fejlődött. Jelenleg évente egymilliárd korona értékű árut termel. A képen: Ludovít Jasenák alumíniumprofilt présel. (Peter Lenhart felvétéle - CSTK) A szlovák nemzeti felkelés hagyatéka írta: VLADIMÍR PIROéfK, a CSKP KB tagja, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára Ezekben a napokban népünk megemlékezik a szlovák nemzeti felkelés, Csehszlovákia újkori történelme jelentős határkövének 41. évfordulójáról. Ez az évforduló alkalom ahhoz, hogy elgondolkodjunk a felkelés értelme, jelentősége, valamint afölött, mire inti a mai és a következő nemzedékeket. Újból és újból felidézzük azoknak a bátor embereknek az emlékét, akik fegyverrel a kezükben harcot indítottak a hitleri fasizmus ellen. A szlovák nép nem volt egyedül ebben a küzdelemben. A felkelés az európai nemzeteknek a fasizmus ellen folytatott internacionalista harcának része volt. Nemzetközi jellege a legjobban abban a politikai, katonai, anyagi és erkölcsi segítségben nyilvánult meg, amelyet a Szovjetunió nyújtott, valamint abban, hogy harcaiban Európa 27 nemzetének fiai vettek részt. A szlovák nemzeti felkelés az európai ellenállás keretében az egyik legnagyobb fasisztaellenes megmozdulás. A fasizmus ellen és a nemzeti felszabadulásért folytatott harcok során nemzeteink politikai tudatában alapvető változás ment végbe. A harc élére a munkásosztály és élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja állt, amely a nemzeti ellenállás elismert és döntő politikai ereje volt. A felkelés ideje alatt raktuk le az új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovákia alapjait, amelyben a dolgozó nép nemcsak harcolni, hanem uralkodni, saját ügyeit intézni is megtanult. Szlovákia Kommunista Pártja ötödik, Smidke, Husákés Novomesky elvtársak által képviselt illegális vezetőségének vitathatatlan érdeme a népi hatalom és igazgatás szerveinek - a szlovák nemzeti tanács és a forradalmi nemzeti bizottságok - megalakítása. Ezek a szervek fontos szerepet töltöttek be a néptömegek egyesítésében és mozgósításában, azon eltökéltségük megszilárdításában, hogy harcolni akarnak a legnehezebb áldozatok árán is az új, szociális szempontból igazságos és méltó életért, a haza felszabadításáért. A felkelés alatt megszilárdult a munkásosztály egysége, ennek megnyilvánulása volt a kommunista párt és a szociáldemokrácia egyesülése és a forradalmi szakszervezetek megalakulása. Annak ellenére, hogy a felkelőknek a két hónapig folytatott hősi harcok után a hegyekbe kellett vonulniuk a náci katonai túlerő elől, a küzdelem a nehéz körülmények között is folytatódott. A fasisztaellenes ellenállás, az új haladó társadalmi rend eszméit és a felkelés forradalmi vívmányait nem tudták legyőzni. Tovább fejlődtek és megszilárdultak azokon a területeken, amelyeket a szovjet hadsereg fokozatosan felszabadított. A dicső szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulása és főleg a Kárpát-duklai hadművelet megsokszorozta a felkelők erejét. A szlovák nemzeti felkelés története elválaszthatatlanul összefonódik Aszmolov, Jegorov, Velicska, Kvi- tyinszkij, Popov és számos más szovjet partizánparancsnok nevével. A közös harcban, a közös vérontásban született meg az örök időkre a Szovjetunióval jelmondat, amely kifejezi nemzeteink legsajátosabb érdekeit és szükségleteit szocialista jelenünkben is. A szlovák nemzeti felkelés hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy szüntelenül fejlesszük és szilárdítsuk szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és szövetségünk éltető ereje teljes mértékben megnyilvánult eddigi fejlődésünk során, amikor is a szovjet nép testvéri segítségével (Folytatás a 2. oldalon)
